Déli Hírlap, 1982. október (14. évfolyam, 233-257. szám)
1982-10-05 / 235. szám
$ Hamarosan teljessé válik a Tanácsköztársaság városrész üzletsora ... (Farkas Ida felvétele) Uj név a betonon Fiataljaink körében átkos szenvedély hódít: telepingáiják a házak, aluljárók falát, de még a járda flaszterját is kedvenc zenekaruk nevével. Nem sajnálják sem a festéket, sem a fáradságot, és a túlzott szimpátia nyomainak eltüntetése bizony nem lesz olcsó mulatság. De emiatt már éppen eleget morgolódtunk. Most is csak azért hozom ismét szóba a „festőművészek” közhasznúnak egyáltalán nem nevezhető működését, mert a minap új névvel találkoztam a tér betonján. A kiírás már csak azért is szimpatikus, mert nem festékszóró pisztollyal, és még csak nem is dús szőrű ecsettel, hanem krétával dolgozott a zenekar szerény híve. Legalább ennyire figyelemre méltó az is, amit felírt. Nem, nem az EDDA, még csak nem is az LGT, illetve a Hungária nevét hirdeti a szöveg, hanem... Lefogadom, hogy ki nem találnák soha: a Rajkó zenekarét. Nosztalgiahullám söpör végig az egész világon. Netán elérte a miskolci ifjúság egyes csoportjait is? Egyelőre csak a változatosságnak örülhetek. De titkon azt remélem, hogy tovább gazdagodik a feliratok választéka. És egyszer majd hata'mas betűkkel ez virít valahol: Miskolci Szimfonikusok. Utópiának megtenné, de nem logikus. Mert amikorra eljutunk idáig, addigra rég kinövik fiataljaink az infantilis falfestési mániát. (békés) Ethel Kennedy J „elfelejtett” fizetni Nemrégiben írtunk arról, hogy a 80. éve körül ballagó özvegy Kennedyné, a politikusok anyja — enyhén szólva fukar. Azóta egyes amerikai magazinok arról is beszámolnak, hogy jóval fiatalabb menye, Robert volt igazságügyi miniszter özvegye viszont túlontúl takarékos. Ezt úgy kell érteni, hogy fia, az ifjabb Robert Kennedy eljegyzésére népes partyt rendezett az Indiana államban levő Bloomington egyik patinás vendéglőjében, ám társaságával együtt úgy távozott, hogy „elfelejtett” fizetni. Mégpedig annyira „elfelejtett”, hogy ama áprilisi éjszakától szeptemberig nem küldte meg a nem is kis tartozását: hétezerkétszáz dollárt. Rudolf Fischer, a „jó öreg kocsmáros” mit tehetett mást — perelt. Csak ezután fizetett a „szegény” özvegy ... (máté) Itt a fűtési mse&on Energiatakarékos kályha Sok még a huzatos lakás (Folytatás az 1. oldalról) Körülnéztünk a miskolci vasboltokban, és örömmel állapítottuk meg, hogy szép számmal kínálnak energia- takarékos széntüzelésű vaskályhákat. A Zsolcai kapu 26. sz. alatti 104-es vasboltban háromféle olajkályha kapható, 4000, 6000 és 12 000 kilo- kalóriás. Ezeket már nem nagyon keresik, helyettük jobban fogy a román szuper kétaknás és a hazai gyártmányú, 3300 forintos Tarján szeneskályha. Ezenkívül kapható még 1690 forintért kis méretű Víkend kályha is. Fabók Györgyné boltvezetőhelyettes szerint bőven van raktáron szeneskályha, s előreláthatóan ebből minden igényt kielégíthetnek. Ma, amikor az élet minden területén a takarékosság a célunk, senkinek sem lehet mindegy, hogy az utcát fűti-e vagy a lakást, és bár gyakorta elhangzik az intő figyelmeztetés, sokan nem törődnek azzal, jól zárnak-e az ajtók, ablakok. Pedig mennyi bosszúságot okoz, ha a jól befűtött szobából pár óra alatt kiszökik a meleg! Mennyi időre és milyen gron vállalnak lakásszigetelést? — kérdettük Laczkó Gyulától, a Lakáskarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet műszaki osztályvezetőjétől. — A BORSODTÁVHÖ megrendelésére 1400 lakás szigetelését végezzük el, folyamatosan. Ezen kívül az egvéni meg rendeléseket is egy hónapon belül teljesítjük. Természetesen a nyári Tej’et visznek és hoznak Ázéjszaka vándorai hónapokban nem sok tennivalónk volt. most azonban nem győzzük a szigetelést. Ráadásul akadozik az alapanyag-ellátás. Az ÉPTEK által szállított importanyaggal gyorsan megy a munka, ám a TVK Tiveplasztja nem mindig megfelelő minőségű, és ez akadályozza a munkánkat. Köztudott, hogy az ablak, ajtó szigetelése nem olcsó dolog, a Sziloplaszt métere csaknem 62 forint. Felszereléssel együtt 70-be kerül. A munkadíj olcsó, az alapanyag viszont drága, így aztán egy másfél szobás lakás teljes szigetelése is több mint háromezer forintba kerül. Végső soron azonban az erre kiadott pénz a fűtőanyag árából megtérül. Persze magánerőből is megoldhatjuk az ajtók, ablakok szigetelését. S ahol szélesebb köz van a külső és belső ablakkeret között, ott érdemes hosszú habszivacs párnát vásárolni, és kellemes színű bútorvászonnal bevonva, az ablak közé helyezni : sokat felfog a beáramló hidegből. Akik valamilyen okhál fogva nem jutnak szigetelőszalaghoz, azoknak javasoljuk, hogy (a már méterben kapható) filcből vágjanak le hosszú, keskeny csíkot, s azzal szigeteljék körbe az ajtókat, ablakokat. E munkálatok során ellenőrizzük azt is, hol hiányos az ablak, ajtó gittelése, hol van kiszáradva, kitörve. Ahol szükséges, pótoljuk, rendbe hozzuk csakúgy, mint a repedt, kitörött üvegeket. Külföldön szokás, hogy belülre az ajtók elé vastag szövetfüggönyt helyeznek el. Ez meglepően sokat felfog a beráramló hidegből, huzatból. Különösen bejárati ajtók elé érdemes ilyesmit elhelyezni, mert a rések elzárása gyakran 2—3 fok maradandó többletmeleget eredményezhet. SZÁNTÓ ISTVÁN A banditának nincs röntgenszeme Védelmei nyújt a kesztyű Kesztyűt természetesen mindig viseltek, most azonban egy egészen új kesztyű- divat bukkan fel Párizsban. Az immár nem új „felül semmi” fürdőruha után most a „fedett kéz” divatja köszöntött be. Erinek nem 'az egyedüli oka, hogy az elegáns divatszalonok manekenjei, amikor az új modelleket bemutatják, igen gyakran viselnek kesztyűt. Ez nem volna elegendő. Végtére a kalap újra bevezetését is minduntalan megpróbálták, de nem sikerült. A kesztyűnél más a helyzet. Manapság nemcsak a kéz, hanem a gyűrűk védelmére is szolgál. Bármilyen különösen hangzik is: a metrón garázdálkodó banditák segítik hozzá a kesztyűipart az új értékesítési lehetőséghez. A szép gyűrűket viselő nő ugyanis vonzza a banditákat. Persze, gyűrű nélkül is járhatna. De mire való az ékszer — kérdi a női logika — és mennyire kellemetlen volna mindig arra gondolni, hol húzza á‘ gyűrűt az ujjára és hol ne? Ezért tehát a megoldás, hogy a gyűrűket egészen egyszerűen el kell takarni. Mégpedig kesztyűvel! A gengsztereknek nincs röntgenszemük, hogy megállapítsák, mi van a kesztyű alatt. A gyűrű fölé húzott kesztyű, mint passzív védelem, talán még hatásosabb, mint holmi kis gázbomba a reti- külben — hiszen a nagy izgalom közepette ezt nehéz azonnal megtalálni. 1825-ben, ezen o napon született Xántus János, felfedező, természettudós és etnográfus. A szabadságharc honvédjeként viszontagságos kalandok egész sora után sikerült külföldre szöknie. így kezdődött a nagy felfedezöútja. Beutazta Észak-Amerikát, Kaliforniát, Kubát, Perut, Bolíviát. A hazai hatóságok meg nem értésétől, vaskalaposságá- tól üldözött tudós végül is itthon telepedett le. Hazánk természettudományos múzeumi kincseit 171 emlősállattal, több mint 4500 hallal, s 63 000 rovarral gazdagította. Éjfél. Jóforrpán alig ült el a város zaja, s kezdődik a nap. Az utolsó villamos most zörög a Tiszai felé, a locsolókocsik is végeztek. Nedvesen csillog az utca a lámpák halovány fényében. És indulnak a tejesek. Amikor más álomra hajtja fejét, ők akkor ébrednek. * Tejesek. Éjszakai, hajnali emberek. Eddig úgy tudtam, s vélem sokan tudtuk úgy, hogy a Borsod megyei. Tejipari Vállalatnak köszönhetjük, hogy hajnali öt órakor a legelsőnek nyitó üzletben már tejet vehetünk. Nos. ez a köszönet csak részben illeti meg a vállalatot. Mert igaz, hogy ők passztőrözik és ők csomagolják a tejet, ám az, hogy időben boltba kerül, az már egy másik vállalat érdeme. Ez pedig: a Tejipari Szállítási Szolgáltató és KészleEpül as avasi posta A POSTABER beruházásában, előreláthatóan az idén üzembe helyezik az új avasi postahivatalt, és megkezdik a tízezer állomásos ARF- telefonközpont szerelését. Bővítik a távhívóközpontot, s ez lehetővé teszi a miskolci telefonállomásoknak a nemzetközi távhívásba történő bekapcsolását. tező Vállalat. Miskolci ki- rendeltségének vezetője Ládi Dezsőné: — Borsod és Heves megye területén dolgozunk — mondja. — A tej és tejtermékek szállítása a feladatunk, valamint Eger és Sátoraljaújhely1 körzetében a tej begyűjtése is hozzánk tartozik. A munka nálunk nulla órakor kezdődik, s reggel hétig a boltokban kell lennie a friss tejnek. És általában ott is van. * A kirendeltség nem nagy, csak kétszázhetvenen dolgoznak itt. Gépkocsivezetők és szerelők, összesen 148 teherautóval járják az utakat; év végéig 6 millió 386 ezer kilométert tudhatnak majd maguk mögött. Az egyenlítő hossza mindössze negyven ezer kilométer. Arról, hogy ez a" kis kollektíva sok mindenben az élen jár, azok az oklevelek tanúskodnak, amelyek a vezető szobájának a falát díszítik. — Tavaly igazgatói dicséretet kaptunk — jegyzi meg Ládi Dezsőné. — Azt megelőzően kiválóak voltunk. Részt veszünk a „Vezess baleset nélkül!” mozgalomban, legalább nyolcvan vállalat társaságában. Legutóbb harmadikok voltunk, ez is bizonyítja gépkocsivezetőink figyelmességét. Tettünk a városért is. Majd ötezer társadalmi munkaórát végeztünk. * — 1959-ben huszonnégy gépkocsival dolgozott 48 ember a miskolci kirendeltségen. Akkoriban még nem mondhattuk magunkat tejivó nemzetnek. Igaz, ma sem vagyunk a világ élvonalában, de az, hogy csupán Borsodban 1600 boltba szállítanak tejet és tejterméket a vállalat járművei, sokat mond. Erről a vállalatról keveset hallottunk, keveset tudunk. De ha valahová nem érkezik meg a tej időben, akkor sokat beszélnének róluk. Ok azonban mindig a háttérben voltak, s azon vannak, hogy ott is maradjanak. Mert akkor dolgoznak jól... I. S. A Zempléni Tájvédelmi Körzet helyzete A Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő környezetvédelmi társadalmi munkabizottság vezetőségi ülést tart csütörtökön délután 2 órakor. A naI pirenden a Zempléni Tájvé I delmi Körzet helyzete, fel. adatai szerepelnek. A mun kabizottság tagjai tájékoztatót hallgatnak meg a tiszta- I sági verseny állásáról is. Vasárnap rendeztek Tokajban a hagyományos szüreti felvonulást. A népes közönség előtt elvonult ez a szekér is, rajta a kincset érő hegyaljai bornak néhány évre „búvóhelyet” adó hegyaljai hordókkal. De jó is lenne ez a néhány hordó! — sóhajtott fel az egyik szőlősgazda. S nem véletlenül. Hiszen az idei bőséges termés elhelyezéséhez hordó is szükséges. Ám az kevés van. A Zöldért miskolci Kertész Áruházában tavaly például szezon után is volt még hordó, most szezon előtt sincs. A szállító termelőszövetkezet a rendelt mennyiségnek csak a felét küldte — adják a magyarázatot, hozzátéve: a hét végén még kapnak húsz darab 80—90 litereset. Nem jobb a hélyzet szerte a megyében sem. A Szeles utcán az egyik maszek kádár kapuja előtt állítólag még láttak kitéve hordót, de lehet, hogy mire lapunk megjelenik, már az sincs ott, mustot érlel valamelyik miskolci pincében... (Kerényi László felvétele) jó is lenne!... De A gyűjtögető tudós
