Déli Hírlap, 1982. október (14. évfolyam, 233-257. szám)

1982-10-27 / 254. szám

Fecske Csaba ürügyén Mit tehet ma a költő? Es hol a közönsége? Kisded tábora »an Miskolcon or. irodalomnak. Nem először tesszük ezt szóyá, s most sem vidáman. Meglehet, hogy Nyi- lassy Balázs irodalomtörténész­nek van igaza, aki (bemutatva Hétfőn este Fecske Csabát, ér­tékelve, méltatva eddigi mun­káit) a múlt század végével ve­tette össze évtizedünket. Való­ban vákuum lenne irodalmi éle­tünkben, s ez tükröződik az ér­deklődés mérséklésében is? Félreértés ne essék: jó hangulatú eszmecsere alakult ki végül is a Kazinczy-klub- ban. Hiszen annak a néhány embernek (egy tucat? két tu­cat?) szinte mindegy is, hogy mi éppen a napirenden levő téma, mert elöbb-utóbb az alapvető kérdésekre kanya­rodik a beszélgetés. Mondjuk arra, hogy mit tehet ma a költő, egyáltalán mi a sze­repe a társadalmi munka- megosztásban ? Számon kér­hető-e ma is az a fajta köz- életiség, amely jellemezte irodalmunkat a hatvanas években? Nem azt kellene inkább szorgalmaznunk, hogy a köz kérdései valóban a köz­élet fórumain vitattassanak és intéztessenek el, nem várva meg, míg a költő tollán vers születik belőlük? Az idei to­4 Borsodi Szemle legújabb száma Viszonyunk Miskolchoz Talán megérti elfogultságo­mat a miskolci olvasó, hogy ez­úttal két tanulmányra hívom fel a figyelmet a Borsodi Szem­le legújabb (1982/3.) számából. Az egyik Tóth Pál szociológu­sé: Ragaszkodás és elvágyó­dás — A városhoz való viszony motívumai a miskolciak köré­ben; a másik Dankó Gyuláé; A zöldfelület-rendezés elvi és gyakorlati kérdései a borsodi iparvidék városaiban. Ügy vé­lem ugyanis, hogy a két té­mának nagyon is sok köze van egymáshoz, a két tanul­mány mintegy kiegészíti egy­mást. Tóth Pál tanulmányát azért olvastam izgatottan, mert vá­laszt és magyarázatot vártam a sokat emlegetett és aposzt­rofált „Miskolc-képünkre”. Nos, a szociológiai felmérés mintha derűsebb képet ad­na, mint amilyen a köztuda­tunkban él városunkról és polgárairól. A- közölt táb­lázatok (és magyarázatuk) szerint csak az értelmiség egy része kritikusabb, ők támasz­tanak magasabb igényeket a város esztétikumával és tár­sadalmi légkörével szemben, míg a segéd- és szakmunká­sok több pozitív értéket ta­lálnak Miskolcon. A másik észrevétel a belvárosra vo­natkozik ; ennek küllemét, tartalmát már többen is bí­rálják. A laikus olvasó nem tud tényeket felsorolni a té­nyekkel szemben. Csupán egy szempont fontosságát hangsú­lyozná — ez a tanulmány végére került: a lokálpatrio­tizmusét. Valóban, az is „szid­ja” ezt a várost, aki itt nőtt fel, s nem akar (vagy nem tud) elmenni innen. Ezekből a kritikai észrevételekből azonban meg kell hallani az aggódás és a szeretet hang­ját is. Bármilyen nagy érték is a tanulmányban emlegetett di­namizmus (noha bizonyára lesznek, akik vitatják ezt), amely az új, kopif ortos (abb) lakótelepeken jelentkezik, nem biztos, hogy — hosszú távon — ezek a megtartó értékek. Egyáltalán nem tar­tom véletlennek, hogy a kül­városokban (Pereces, Göröm- böly. Szirma stb.) erősebb a lokálpatriotizmus, noha ezt nem mindig deklarálják az ott lakók. A szülői ház és a haza fogalmának összefüggé­seire Illyés Gyula hívta fel a figyelmet (többek közt az Ozorai példa című darab­jában). Bizonyára lesznek, akiknek a panelházban ka­pott lakás jelenti ezt a ha­zát, de félő, hogy — éppen mert panel — ez fel is cse­rélhető, hiszen ez nem az a természeti környezet, amely humánusnak is mondható. Hogy ez mennyire igaz, ar­ra éppen Dankó Gyula tanul­mánya figyelmeztet. A zöld, a természet nem csupán egy a város, a táj alkotóelemei közül. Legalább annyira meg­határozza a közérzetünket, mint a komfort. Azért hang­súlyozza ezt, mert Miskolcon romlott a helyzet az elmúlt évtizedekben. Még a lakás­igények kielégítéséért sem áldozhatjuk fel magát a. ter­mészeti környezetet, az em­ber környezetét, amely na­gyon is meghatározza a köz­érzetünket. Más aspektusból, de a té­mához kapcsolható Lukács Jánosné tanulmánya is: A népességmegtartás lehetősége a megye aprófalvaiban. Ma már nyílt titok, hogy az ap­rófalvak elnéptelenedése és Miskolc lakásgondjai között szoros összefüggés van. Min­dennél többet mond erről né­hány statisztikai adat. Az 1980-as tanácsi fejlesztési alapból a városok 82,7 szá­zalékkal, a községek 17 szá­zalékkal részesedtek, az ap­rófalvak 1,5 százalékkal. Egy lakosra átszámítva a felhasz­nálást: míg a városokban 7199, az aprófalvakban mind­össze 858 Ft jutott egy pol­gárra. Nyilvánvaló az egyik­nek a szívó, a másiknak a taszító hatása. Valamelyes változás várható — tudjuk meg Szabó György tanulmá­nyából (Tanácsi fejlesztések a VI. ötéves tervidőszakban), ám ezek hatása csak hosszú távon fog mutatkozni. H. S. kaji írótábor jó példát kí­nált erre is. Az aprófalvak ügyében az írástudók „vetet­ték fel” mintegy a témát, ám az érdemi elemzést és a meg­oldást is már a szakembe­rektől várjuk. Mindezt pedig azért mon­dom el, mert az egyik „vád” éppen az volt Fecske Csaba ellen, hogy lírájában a be- feléfordulás jelei mutatkoz­nak. Magam nem tudom el­dönteni, hogy ez a „vád” egyáltalán indokolt lehet-e 1982-ben, s számonkérhető-e minden lírikustól. Elvárha­tó-e a költőtől az a fajta tisztánlátás meglehetősen bo­nyolult és zűrzavaros kor­szakunkban, amelyet méltán csodálunk és tisztelünk Pe­tőfi, Ady vagy József Attila munkásságában? Másrészt joggal vetődik fel a kérdés, hogy ezek az átlagosnál ér­zékenyebb és fogékonyabb idegrendszerű, érzésvilágú emberek miért vonulnak vissza a magánéletbe? Mi kedvetleníti el őket? A vitá­ban szóba került a közös­ség mint „megrendelő” és mint téma hiánya. Nincs könnyű helyzetben ma a köl­tő, amikor azt látja, hogy mérséklődött az érdeklődés, csak néhány „szakmabeli”, kollégája figyel oda munká­jára. Hétfőn este is hiányoz­tak a pedagógusok, a fiata­lok, tehát az az értő és re- zonálásra kész és képes kö­zeg, amely egyszerre jelent­hetne kontrollt is. de bizta­tást Is a költőnek. Lassan szekta jelleget ölt így az iro­dalombarátok kisded tábora, s ez nem jó. Naiv és túlzó ábránd azt várni, hogy a kortárs költé­szetet a legszélesebb töme­gek is megértik, be- és el­fogadják. Nem, ez soha nem volt így. Adyt egy szűk ér­telmiségi réteg fedezte fel és segítette, s nem is biztos, hogy azt tartották benne — akkor — értéknek, amit most a tankönyvek írnak róla. De ez a réteg valóban igényes és értő volt (beleértve a Nép­szava versolvasó munkásait is), inspirálta a költőt. Nos, bizonyára vannak ma is versszeretők és -értők váro­sunkban. De hol maradnak ezekről a rendezvényekről? (horpácsi) >(c Vizhordó nő (Drozsnyik István rajza) KPVDSZ kulturális napok Külpolitikai fórumok A XXII. KPVDSZ megyei kulturális napok alkalmából a Borsodi Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalatnál hol­nap külpolitikai fórumot rendeznek. A Borsodi Ven- déglátóipari Vállalatnál ugyancsak külpolitikai fó­rum lesz. Az előadó: dr. Nógrádi György. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnál ezen a napon szellemi vetél­kedőt rendeznek a szocialis­ta brigádok részére. E héten, szombaton Gólyabál az egyetemen Az elsőévesek hagyomá­nyos gólyabálja az idén ok­tóber 30-án lesz a miskolci Nehézipari Műszaki Egyete­men. Az este nyolc órakor kezdődő bált ezúttal is á fő­épület aulájában rendezik meg. Belépőjegyek az E'4-es kollégium 102-es szobájában, s az egyetem KlSZ-bizottsá- gán vásárolhatók. A professzor születésnapja Nyolcvan évvel ez­előtt, ezen a napon született Erdey-Grúz Tibor kétszeres Kos- suth-díjas kémikus. A hazai elektrokémiai kutatás egyik kima­gasló művelője volt: tudományos. munkássár ga eredményeit több mint száz dolgozatban tette közzé, (ivekig fö- titkára, majd elnöke volt a Magyar Tudo­mányos Akadémiának. A Tudományos és Fel­sőoktatási Tanács az ő elnökletével hozta létre az első országos távlati tudományos ku­tatási tervet. A pro­fesszor 74 éves korá­ban, hat évvel ezelőtt hunyt el. Cápa­show Űj látványosság Budapes­ten a Florida cápa-show. London és Bécs után a Sugár üzletközpont Füredi úti par­kolóhelyén állították fel 432 köbméteres üvegfalú meden­céjüket, melynek barátság­talan lakói a vérszomjas citrom- és dajkacápák. Van közöttük 3.5 méteres, 3 má­zsás is. Hajmeresztő látvány, amikor az oxigénpalackos búvárhölgy leereszkedik kö­zéjük a medencébe. A mű­sort kísérő tájékoztatóból megtudhatjuk, hogy ezek a támadó cápafajok nem ido­míthatok, csak megszokják, eltűrik partnernőjüket. A félelmetes állatok között úsz­káló lány — aki néha a há­romszögletű hátuszonyaikba kapaszkodik — láttán egyál­talán nem tűnik fölösleges­nek a figyelmeztetés, hogy nem szabad vakuval íényké­A bátor lány társaságában úszkálnak a négyféle tengeri sóval kezelt, tisztított vízben az egyenként 30—40 ezer már­kát érő fenevadak. műsor SZERDA Kossuth rádió: 12.(K): Deli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Magvetők. — 13.05; Opera- slágerek. — 13.35: Kritikusok fó­ruma. — 14.35: Dzsesszmelódiák. — 14.29; Miska bácsi leveleslá­dája. — 15.00: Hírek. — 13.05: Bogár István fúvósműveiből. — 15.23: MR 10-14. — 16.04: Kóru­sainknak ajánljuk. — 16.20:-Schxtoert: ..a-moll szonáta: Op. 42..- -r J7,00: Hírek. — 17.05: A személyzetisek tudománya. — 17.30: Pátria. — 17.39: Anna Mof­fo és Robert Merrill operaiéi vé­teleiből. — 18.15; Hol volt, hol nem volt. . . — 18.30: Está Maga­zin. — 19.15: Kilátó. — 20.00: A k a maira z en e k ed vei ő inek. — 20.55: Szökött szerelmesek. — 21.30: Külpolitikai klub. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpoli­tika. — 22.30: Nóták. — 22.55: Mit ér a nevem? — 23.05: Előad­ja a szerző. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió; 12.05: Népdalok. — 12.30: Hírek. — 12.35; Táncze­nei koktél. — 13.25: Ütikalauz üdülőknek. — 13.30: Labirintus. — 13.45: Időjárás- és vízállásje­lentés. — 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30; Hírek. — 18.35: Újdonságainkból. — 19.15: Zenei tükör. — 19.45: A Franke and the Knock-outs együttes felvéte­leiből. — 20.30; Hírek. — 20.35: Rádiószínház. — 21.55: Tomsdts Rudolf szerzeményeiből. — 22.25” Balettzene. — 23.00: Hírek. — 23.20; A tegnap slágereiből. — 24.00: Hírek. 3. műsor; 12.00: Szimfonikus zene. — 14.00; Egy pálya vonzá­sában. — 14.20: Kamarazene. — 16.00: Részletek Millöcker: Sze­gény Jonathán és Zeller; A bá­nyamester című operettjéből. — 16.46: öt földrész zenéje. — 17.00: Iskolarádió. — 17.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — 18.10; Népi hangszeres muzsika. — 18.32: Be­mutatjuk új felvételeinket. — 19.00: Hírek. — 19.05: Iskolará­dió. — 19.35- Magyar művészek operafelvéteieibőll — 20.40: Kül­földi tudósoké a szó. — ,20.55: Zenekari muzsika. — 22.20: Ma­gyar Gregoriánüm. — 23.30: Hí­rek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek. Időjárás. Műsorismertetés. — 17.05: Hangversenykrónika. — 17.20: Ablak az országra. Dr. Fo­dor László jegyzete. — 17.30: In­dex. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: A kamionos — Szállítási csúcs és szervezettség — Fgy melléküzemág számvetése.) Felelő* szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő. Borsodi Gyula. — Sport. — 18.00: Eszak­pezni és a medence falán ko­pogtatni. Ez ugyanis a lány életébe kerülhet. A produk­ciót december elejéig lehet megtekinteni, délelőttől késő estig. A MAB Egerben Egerben tartja meg csütör­tökön a következő munkaülé­sét a MAB területfejlesztési munkabizottsága. Értékelik az eddig végzett munkát, s meg­beszélik a pályázatokat. A Diósgyőri Édesipari Gyár AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZ NŐI BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT Jelentkezés: Miskolc, Fürdő utca 4., munkaügyi osztály magyarországi Krónika. (Az öt­napos munkahét tapasztalatai. — Közérdekű bejelentések a HVDSZ előtt.) — 18.25: Lap_ én műsorelözetes. Televízió, 1. műsor; 14.45: Bo­hóc a falon. — 16.20: Hírek. — 16.25; Ember és Föld. — 16.50: A hajózás története. — 17.25: A rö­vidfilmstúdiók műhelyéből. — 18.35: Ősz a földeken. — 19.10: Idősebbek is elkezdhetik ... — 19.15: Esti mese..— 19.30: Tv-hir- adó. — 20.00: Szerkesztette: Bu- záné Fábri Éva. ,,£s ön mit tud?” — 21.50; Kortársunk: Do- bozy Imre. — 22.55* Tv-híradó. Televízió, 2. műsor; 18.00: Tor­na-gála. — 20.30: Indiai útinapló. — 21.00: Tv-híradó. — 21.20; Egészségünkért. — 21.30: Halló, itt a Csehszlovák Televízió zene­kara és balettkara! Kiállítások: Fotógaléria (10—20) : Solymos László kiállítása. — Mi. ni Galéria (10—18)'; Lenkey Zol­tán rajzai. — Miskolci Galéria (10—18): Pető János grafikái. — Perczel Erzsébet textilmunkái. — Szőnyi István-terem (10—18): Kalló László festményei. — Jó­zsef Attila Könyvtár (12—20) : Murányi Zsuzsa és Murányi Ist­ván könyvtervei. — Herman Ot­tó Múzeum <10—18) : Ember es munka. — A magyarországi feketekerámia. — Üj magyar grafika. — A természet három országa. — Ásványok, növények, állatok Észak-magyarországról. — Miskolci Képtár (10—18): Két év­század magyar festészete, — Bor­sod—miskolci Múzeum (10—18): Kondor Béla-emlékkiállítás. — Megyaszói festett asztalosmun­kák. — Türelemüvegek. — Szász Endre porcelán táblaképei. Miskolci Nemzeti Színház (7); „Csak egy nap a világ”. (Radnó­ti ifjúsági bérlet.) — Kamara­színház (7) : Black Comedy. Filmszínházak: Béke (f4, hn6) : Nürnberg 1946. (magyar. 14 éven felülieknek!) — (8): Szól­jon a rock! (szí. francia. 14 éven felülieknek!) — Béke, kamara­mozi (4); Ereszd el a sszakállamat (magyar. 14 éven felülieknek!) — (4)* A Keselyű három nama (mb. amerikai. 16 éven felüliek­nek !) — Kossuth (hnő és 7): Bronco Billy ‘(mb. szí. amerikai, IT. helyár!) — (f3) : Szeleburdi család fszí magyar) — Tán­csics (fő és H) : Hová tűnt Agatha Christie? (szí. angol. 14 éven felülieknek n. helvár!) — Krúdy (f7) • Jobb ma egy nő, mint tegnap három (mb, szí. francia, 16 éven felülieknek. II. helyár!) — Tokaj vendéglátó- ház (f8) : A karatéző kobra (szí. mb, japán). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: Mai kulturális programok. — 8.27: A Francia Nemzeti Zenekar ■Prokofiev-hangversenye. — 3.44: Zenés képeskönyv. — 10.00: Hí­rek. — 10.05: Diákfélóra. — 10.35: Hermann Prey operaáriákat éne­kel. — 11.00: Nótacsokor. — 11.42: Ragtime. Petőfi rádió: 8.00: Hfr~k. — 8.05- Palló Imre nótafelv£teleibcl. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.35; Napközben. — 10.00: Zenedélelött.

Next

/
Thumbnails
Contents