Déli Hírlap, 1982. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)
1982-09-14 / 217. szám
Előbb lövünk, aztán célzunk? Sokan vagyunk Vörösmarty, illetve Tanácsköztársaság lakótelepiek, akik naponta várakozással, izgalommal nézzük alakuló, szépülő környékünket, várjuk, milyen új boltok nyílnak az alsó színien, amelyek könnyebbé teszik az életünket, s mozgalmasabbá, igazi belvárosivá ezt a telepet. Nyílnak is egyre-mésra, hangulatosak, szépek, csak az a baj, hogy né- ir elyik rövid idő múlva be is zár, s újjáalakul..., teljesen más profilú, más belsejű lesz. Nem a megújulás ellen vagyok. Nagy öröm. ha egy belvárosi régi üzlet új ruhát kap, ha a túl sok azonos vagy hasonló dolgot árusító helyett kurrens cikkeket tartó nyílik .... de itt nem erről van szó. Itt új, modern, szép, sok pénzbe került üzleteket vernek szét. meg sem szokott árukészletet cserélnek ki. Volt itt már férfidivat, a helyére Herukon került, s volt Lemezbolt, ami rengeteg befektetései alakult át ékszerbolttá. Nem feladatunk felülbírálni bizonyos intézkedéseket..., tényleg nagy szükség volt Miskolcon egy reprezentatív, egyedi darabokat is készítő arany- eziistboltra. De nem lehetett volna meggondoltabban? Mondjuk előre végiggondolni, két évvel előre nézni, s eleve ékszer- boltnak berendezni azt a két kis helyiséget? Szóval előbb célozni... Ugye letszenck érteni? Nem sokat nyerhettünk volna a „lövéssel”..., csupán egy-kétmilliót?! No, de anyagi helyzetünkben ez igazán semmiség!... a mi Indiában sok hozományvadász A diplomások kérik a legtöbb pénzt Árulják a vetnivalót Az idén már több mint 9000 tonna őszi búza vetőmagvat értékesítettek megyénkben a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalatnál, örvendetes, hogy a gazdaságok az eddiginél többet rendeltek a magasabb genetikai értékű, a csá- vázással a kártevők ellen védett magvakból, őszi árpából 369. rozsból 141 tonnát értékesítettek eddig. A felmérések szerint rozsból évről évre többet vásárolnak megyénkben. Hiányzik a gép és az ember Mi szemetelü, önök takat'ít A fiatalok többsége Indiában árrá szavazott, hogy is- mét vezessék be a kormány által megsziintetelt hozományt. Ezt állapította meg a szociális minisztérium egy közvélemény-kutatás útján. Uttar Pradeshben, a legnagyobb indiai államban a megkérdezettek 60,6 százaléka helyeselte a hozomány fenntartását Csaknem 95 százalék jelentette ki, hogy a hagyományos hindu szokás, amely szerint a menyasszony szüléi tékintélyés összeget fizetnek a vőlegénynek; ismét terjed. Meglepő volt az is, hogy tanult emberek, elsősorban az egyetemet végzettek nagyobb mértékben ragaszkodnak ahhoz, hogy menyasszonyuk jelentős pénzösszeget hozzon magával a házasságba, mint a lakosság más rétegei. A közvélemény-kutatás eredményei talán arra vezetnek, hogy a kormány még egys.^r foglalkozik majd a törvénnyel. Jelenleg büntetendő cselekményt követ el, aki hozományt kér, vagy elfogad. A megkérdezettek helyesebbnek tartanák, ha a tiltás helyett törvényben korlátolnák a hozomány nagyságát;: és a jogtalanul nagy követelések ellen felvilágosítási kampánnyal harcolnának. A kormány nagy jelentőséget tulajdonít a közvéleménykutatásnak. A hozomány betiltásával ugyanis nem tudták megakadályozni, hogy ez a szokás az ország nagy részében ^továbbra is fenn maiad- jón. Ennek elsősorban az az oka, hogy rendkívül nehéz valakit, aki hozományt követel, vagy kapott, bepanaszolni. A törvény szerint a menyasz- szony' családjának a hozo- mányvadászt a rendőrségnél fel kell jelentenie. Ez azonban ritkán történik meg, akkor is, ha a követelés mértéktelenül nagy. A menyasz- szony hozzátartozói attól félnek. hogv ezzel tönkreteszik a lány férjhezmenési kilátásait. A pénzkövetelések igen nagyok. Orvosok és jogászok 500 000 rúpiát is kémek hozományként. Minél többet keres egy férfi, annál több pénzt szeretne apósától, behajtani. Egy irodai gyakornok legfeljebb 50 000 rúpiára tarthat igényt (3000 rúpia már elég jó havi jövedelemnek számít). Ezek a követelések sok fiatal nő életébe kerültek. sok nő öngyilkosságot követett el, illetve férje, vagy apósa ölte meg, mert nem hozott magával elég pénzt a házasságba. Tavaly egyedül Delhiben 200 ilyen haláleset történt. A H bel vem ajándékai voltak A IX. miskolci ipari kiállítás és vásár zárónapján a nézők belépőjegyei 'alapján félszáz ajándéktárgyat sorsoltak ki. Ezek között volt a Habselyem Kötöttárugyár kazincbarcikai gyáregysége által felajánlott négy hálóing is. A sorsolás után készülő jegyzőkönyvben gépelési hiba miatt ez a négy ajándék a Borsod megyei Kézműipari Vállalat felajánlásában szerepelt. A hibáért a vásár rendezői ezúton is elnézést kérnek. 7 • w « lajszuro ablakkeretek A nagyvárosi zajártalom csökkentésére újfajta módszert találtak ki moszkvai kutatók. A lakóházak ablakkereteibe apró műszert építenek be, amely különleges rezonátorai segítségével megszűri az utcai zajokat, tompítja a lármát. >)c Nehéz elhinni, hogy csak a kukák mellől fújja el ide a szél a szemetet. Szinte reménytelen helyzet: több, mint 200 ezren szemetelnek az utcákon, tereken, s 150-en takarítanak rájuk ... Az összehasonlítás kissé sarkított. de tény, hogy városunkból elfogadható tisztaságú település csak úgy teremthető, ha a kettő közeledik egymáshoz, azaz, többen és hatékonyabban takarítanak, s mi kisebb lendülettel szemetelünk. A köz- tisztaság égető gopdjairpl, s, Miskolci orvosházaspár Etiópiában 2. A lepratelepeken Álmát szedtek Hosszú évek óta jó a kapcsolata a Miskolci Műanyagfeldolgozó Gváregység KTSZ- alapszervezetének a Léhi Állami Gazdasággal. A miskolci üzem fiataljai az elmúlt hét végén is segítséget nyújtottak a gazdaságnak az alma szedésében. Van abban valami rendkívül csodálatra-irigylésre méltó, ha egy emberpár nekivág a világ másik felének, a'„sötét” Afrikának, lemond az összkomfortról, s egymást se- gítve-erősítve, emberiségméretű feladatban vesz részt. Dr. Fekete Erzsébet miskolci leprológus és férje, dr. Demeter György szülész-nőgyógyász azon kevesek közé tartozik, akiknek megadatott a lehetőség. Nem titkolják, boldogok. • ÖTÉVES MENYASSZONYOK Mindennapjaik kemény munkával telnek Etiópiában. Állandó lakóhelyük — bázisuk — Addisz Abeba, az örök tavasz városa, 2500 méter magasan a tengerszint felett. Demeter főorvos harmadmagával, 60 ágyas osztályon segít a világra naponta 20—30 újszülöttet. Többnyire nem egyszerű szülésekről van szó. Sok a komplikáció. — Etiópiában máig uralkodnak az ősi hagyományok: a lányokat 5—13 éves korukban férjhez adják a szülők. Historikus gyökere ennek a vagyonegyesítési törekvés. A házasságra-anyaságra éretlen gyerekasszonyok körében persze sok a szülési sérüléssel küszködő. (Számukra létesült 25 éve az Afrikában is egyedülálló kórház, ahol egy új- zélandi orvosházaspár vezetéséves teljesen ingyen operálják, kezelik őket. Magam is segítek ebben!) Rengeteg kóresetet okoz a vallási alapokon gyakorolt, úgynevezett cir- kumcizáció, a lánygyerekek „körülmetélése”, megcsonkítása, amelyeknél ráadástól forró kőre ültetik a frissen sebzett csöppségeket. A próféta „rendelése” ez, hogy csökkentsék a nők szexuális vágyát. Az örökösen háborúzó-harcoló férfiak jogainak „előrelátó” védelmét szolgálta a kegyetlen rítus az ősi időkben. S Afrika négyötödében erősen él ez az embertelen hagyomány — mesélte Demeter főorvos. Ezért is vállalt részvételt a nemzetközi családtervezési és születésszabályozási szervezet tagjaként az afrikai nők emberi elismertetésének sokrétű munkájában. S ez utóbbira roppant szükség van: a kopt-keresztény és mohamedán családokban a férj engedélyétől függ, hogy elvégezhetnek-e akár életmentő műtétet az asszonyon. A nő életével ilyen tekintetben a férj rendelkezik. • A LEPRA KUTATÓJA, ORVOSLÓJA Az orvosasszonynak az ad- diszi mindennapokat az ösz- szegző-kutató munka, s a nemzetközi intézetben a lep- rológia oktatása jelenti. Izgalmasabbak; s látványosabbak persze a gyakorlati gyógyítással zajló „kiszállásai”, a lepratelepekre. Demeter főorvos a 600—800 kilométeres utakon testőre-védelmezője, kollégája, bajtársa is feleségének. — Sátorban, vályogviskók ban, vagy éppen a lepratelepek rendelőjének földjén alszunk. A kényelmetlenség azonban legfeljebb itthon jut eszünkbe. Ott fogva tartja figyelmünket a munka ... Dr. Fekete Erzsébet a gyógyítás mellett összehasonlító Vizsgálatokat végez az anti- lepra gyógyszerek hatékonyságáról. Kiderült ugyanis, hogy a betegek nem egyformán reagálnak az egyes készítményekre. Ugyanakkor kutatják annak az okát is, hogy miért kapja meg a szörnyű kórt az egyik ember, s miért nem a másik. A külföldi orvosok például majdhogynem teljes védettségben érezhetik magukat ellene (s nyilván ez is magyarázat arra, hogy a lepraorvosok 90 százaléka külföldi). — A kutatók már eljutottak addig, hogy megállapították: bár a leprát bakteriális fertőzés idézi elő, ugyanakkor immunhiány-betegség is. A kutatók tehát most meg akarják találni annak a magyarázatát, mi az oka e betegek ellenállóképesség-csökkenésének. • A LEPRASOK FARMJAI Csak természetes, hogy legszívesebben szakmai munkájukról, hivatásukról beszélnek Demeterék. Emellett persze érdekfeszítően mesélnek a hagy kiterjedésű telepek életéről is. A leprásoknak ugyanis nemcsak a gyógyítását, de a rehabilitációját is biztosítják ezeken. Farmokat gazdaságokat szervezett E4:ó- pia a lepratelepeken, ahol saját élelmiszerszükségletüket is megtermelik a betegek, de eladásra is jut termékeikből. Bármily furcsán is hangzik európai fülnek — termékeiknek nem nehéz piacot találni (Folytatjuk) RADVÁNYIÉVA a tisztább várost ígérő tervekről a köztisztasági vállalat szakemberei a Hazafias Népfront városi bizottságának környezetvédelmi bizottsága előtt számoltak be. Ha az új telep... ötszáz híján 20 ezer kuka, s több mint ezer konténer szolgál arra városunkban, hogy elnyelje a háztartásokban keletkező szemetet. Sokak szerint több is elkelne vnbelőjük,. de a meglevőkkel is többre mennénk, ha mindegyik használható állapotban lenne. Az edények karbantartásában. felújításában azonban a háztulajdonosok, s az ingatlankezelő vállalat sem jeleskedik. A kukákból, konténerekből a sokszor köhögtető füstöt eregető szeméttelepre kerül a hulladék. Az új szeméttelep várhatóan két éven belül kezdheti meg működését az LKM Avas-déllel szemközti hulladéklerakójának területén. 90 millió forintba kerül a telep berendezéseinek megépítése, a gépek beszerzése. Azonban ez még mindig jóval olcsóbb, mint az égetés: egy szemétégetőmű milliárdos beruházás. Kis pén/, kevés munkás Nemcsak a szeméthegyek várnak a köztisztasági dolgozókra. hanem a kétmillió ■négyzetmetei út, járda is, aminek több mint a telét meg kézi erővel kell takarítani. E célra ügyes, megbízható gépek kellenének, s erre meg is van a lehetőség, hiszen a városi tanács ebben az ötéves tervben 25 milliós támogatást nvújt a vállalatnak. Pénz van. ám a gépek megsem érkeznek meg. Az eddig megrendelt kilenc kukásautóból egy sem jött meg, s ugyanez vonatkozik a többi masinára is. Ha egyszer végre itt lesz-, nek a határainkon túl gyártott gépek, akkor sem oldódik meg minden probléma egycsapásra. Igen kevés a szakképzett, munkáját felelősen végző munkás a vállalatnál, s ez meg is látszik t)teáinkon. Az öt megyei város közül Miskolcon fizetnek a legkevesebbet a köztisztasági dolgozóknak, s ezen hamarosan változtatni kell. ha embereket is akarnak ültetni az új gépekre ... Ahol elkelne a nagyobb szigor A vállalatnak új, a réginél nagyobb telephelyre lenne szüksége. Helyét már ki-, jelölték, ám a terület mindmáig nem a vállalaté. Megfelelő műszaki háttér kialakítása pedig létfontosságú, hiszen a gyarapodó géppark csak ügy ér valamit, ha nem kell egy-egy apró hiba rpi-" att hetekig állni az autóknak. A tervek szerint még az idén egyötödével növekszik a géppel tisztított utak, járdák felülete. Változást várnak a vállalat vezetői a bérezés ügyében is. kérvényük az illetékesek asztalán fekszik már. Amit viszont nem lehet sem pénzzel, sem munkaszervezéssel megoldani: nagyobb hatósági szigorral kellene eljárni a guberálók, s a szemetelők ellen. Az utóbbi kategóriába beletartoznak természetesen a közületek is! A város takarítása igen költséges munka, ám a szemetet a szeméttartóba dobni nem kerül egy fillérbe sem ... KISS LÁSZLÓ + A szem.etesedények élettartama nem (ott mint két-híre év. Ezeket bizony már cserélni kellene...
