Déli Hírlap, 1982. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)

1982-09-14 / 217. szám

Újfajta előre gyártott vasbetonelemek 7 Tanácskozás a korszer ü szerkezetekről Lassacskán énül az út Titokzatos közmüvek ' . 4 Csak azok a hét végi és hél eleji nanok ne lennének! ■Jjz Így fest, az útépítés területe a Szemere utca felől nézve. Madártávlatból is teljesen kihalt a táj — a nézelődő járókelő­ket leszámítva. Savat csinál a tej? A tejet régóta használják gyomorégés ellen és a gyo- morfekélyes fájdalom csilla­pítására. A San Diego-i Egye­tem kutatói azonban azt ál­lítják. lehet, hogy az az eljá­rás néha több kárt okoz. mint amennyit használ. Tanulmá­nyukban összehasonlították a Coca-Cola. a Tab. a 7—Up, a kávé, a tea, a sör és a tej ivá- sa folytán termelődött gyo­morsavak mennyiségét. Vala­mennyi bizonyítottan gyo­morsavtermelésre ösztönöz, de a tej és a sör vezette a mezőnyt. Katherine McArthur kutató következtetése: „A magam részéről nem javasol­nám a tejivást a felizgatott gyomor megnyugtatására, vagy mint a gyomorfekély gyógyításának fontos részét." Az 1867-es kiegyezés - köz­ismerten — olyan kompromisz- szum volt, mely a gazdasági élet, a politikai hatalmi viszo­nyok terén egy sor megoldat­lan problémát is magába sű­rített. A gazdaságban tagad­hatatlanul a feudális nagy­birtokok érintetlenül hagyása volt a legjelentősebb, s ebből is következett a vámunió fenn­tartása a Monarchia két része között. A lenti ellentmondások elle­nére a gazdaság látványos fej­lődésen megy át a múlt század vegén. A kapitalista termelési viszonyok, az ipar rohamléptek­kel alakul ki hazánkban, ami­ben a külföldi tőke (elsősorban az osztrák és német töke) be­áramlásának óriási szerepe volt. E gazdasági háttér adta meg a Milleneum évtizedének azt a jellemvonását, hogy*későhb is, mint a „béke" időszaka ma­radt az emberek emlékezeté­ben. Ebben az időszakban lát­ványos fejlődésen megy át Mis­kolc is: a századforduló idején a leggyorsabban fejlődő ma­gyar városok közé tartozott. Lélekszáma az 1869-es 21 535- ről 1910-re 49 182-re növeke­dett, tehát több, mint megdup­lázódott. Különösen erőteljes volt a század utolsó évtizedé­nek növekedési üteme, amit r’digi története során sem tu­dott túlszárnyalni. Miskolc ebben a korszakban vált végérvénvesen Észak-Ma- gyarország központjává. A ré­gió másik nagy városa, Kassa (legalábbis népességének szá­mát tekintve) a század elején Miskolc mögé szorult. * A Beton- és Vasbetonipari Müvek Budapesti Gyára új­fajta vasbeton-medencele- mek gyártását kezdte meg az olasz Velő cég licence alap­ján. Az új megoldás a gyár­tóknak és felhasználóknak egyaránt gazdaságos. Előnyös, hogy nagy soro­zatban készítik a terméke-- két, mert mindössze két elemtípusra van szükség, amelyből mégis nagyon sok­féle — négyszögletes, kör, ovalis stb. — alaprajzú me­dencéket lehet kialakítani. A ga ’aságosság mellett szól az is. hogy ezekkel az elemek­kel cementet és egyéb anya­Minek köszönhette Miskolc ezt a gyors fejlődést? Minde­nekelőtt földrajzi fekvésének. A század elejére Miskolc vált a terület pénzügyi központjává. A hitelügy terén Miskolc a sza­bolcsi, zempléni és abaúji te­rületek leié is kiterjesztette be­folyását. Miskolc bankjainak vagyona 1909-ben 57 millió, mig Kassáé csak 37 millió ko­rona volt. Másodszor annak, hogy — mint kereskedelmi központ fejlődő gazdasági háttérrel bírt. Prinz Gyula gazdasági földraj­za 1914-ben Így summázta a város helyzetét: „Miskolc ter­mészetes támogatása gazda­gabb, mint Kassáé. Síksági pe­remváros. széles és gazdag vonzási területe van. Körülötte barnaszéntelepek és vasércelő- fordulások okozta fejlődő tele­pülések sora foglal helyet . Mindezzel együtt Miskolc szá­mos ellentmondással küszkö­dött. Maga a város (mely nem sokkal előbb váltotta meg jo­gait a diósgyőri koronamandá­tumtól) meglehetősen szegény volt Ezért nem tudott középü­leteket emelni. Nem tudta se­gítem a nagyipar letelepedé­sét, sem területtel, sem adó­kedvezményekkel. A lejlödé s érdekében területeket vásárol a környező községeektöl (Martin­telep, Tapolca). A város alap­vetően kisipari-kiskereskedő vá­ros marad. A legjelentősebb kisüzemek, melyek már a múlt század végén létrejöttek, a Herz és a Szilágyi-Diskont-léle gép­gyárak. melyek főleg mezőgaz­dasági eszközöket gyártoltak. Kialakultak olyan jelentős ke­got is megtakarítanak, mert szerkezete vékonyabb a szo­kásosnál. Az első ezerköb­méteres medencét szennyviz- ülepítés céljára Szentendrén építették fel. Az újabb meg­rendelések kielégítése érde­kében pedig évi hatvan-het­venezer köbméter víz és egyéb folyadék tárolásához elegendő medenceelem gyár­tására rendezkedtek be A medenceépítés új mű­szaki megoldását átadó olasz cég tegnap az MTESZ szék­házában tartott tanácskozá­son újabb korszerű, előre gyártott elemekből összesze­relhető épület és egyéb lé­tesítmény szerkezeteit ismer­tette a szakemberekkel. Új­donságuk az úgynevezett tér- ‘beli elem. amely a falpanel­lal együtt már a födém egy részét is tartalmazza. így kü­lönösen alkalmas arra. hogy ilyen elemekből rengésálló lakóházakat szereljenek ösz- sze a földrengésektől ve­szélyeztetett területeken. Tá­jékoztatták a magyar szak­embereket az ideiglenes fel­vonulási épületek, továbbá korszerű üzemcsarnokok, hi­dak és más létesítmények gazdaságos és gyors kivite­lezését segítő újfajta előre gyártott vasbetonszerkezetek­ről is. il nereikcriiietekrö! Ma délelőtt 9 órakor ülései zett a Miskolc megyei város Tanácsa mellett működő ko­ordinációs bizottság. Az ülé­sen a tervosztály vezetője tá­jékoztatta a résztvevőket a miskolci peremkerületek hely­zetéről és fejlesztési felada­tairól. Ugyancsak képet kap­hattak a meghívottak a taná­csi koordinációban megvaló­suló beruházások jelenlegi helyzetéről. reskedö cégek, mint Weidlich lűszerkeroskedő, aki a század elején leiépítteti a máig álló „Weidlich-udyart". Egyetlen je­lentősebb gyár1 létesül a város­ban, az 1914-ben létrehozott Deischel-drótgyár. £gyre több problémát okozott a város jogállása: a várme­gyének való alárendeltség, mely nem tudta sem megérteni, sem átérezni a város szükségleteit. A város kettős irányban igye­kezett az ellentmondásokat szét­feszíteni: a környező községe­ket (főleg a Diósgyőrhöz tar­tozó Vasgyárat) igyekezett a városhoz csatolni, másfelől har­cot kezdett az önkormányzat, a törvényhatósági jog elnyerésé­ért. Az előbbi — o városegyesítés — a községek és a vármegye együttes ellenállásán megbu­kott. Az utóbbi sikerrel járt: 1907. november 15-én az or­szággyűlés törvényhatósági jog­gal ruházta lel a várost. Az Időszak két nagy szemé­lyiségét kell kiemelnünk, kiknek tekintélye túlnőtt a város hatá­rán. Szentpály István polgár- mestert, (1901-) és dr. Nagy Ferenc polgármestert (19H-). A két polgármester új szemlé­letet hozntt a város életébe. Vezetésükkel alakultak ki a vá­ros fejlődésének új feltételei (pl. Nagy polgármester London­ban tárgyalt a városnak nyúj­tandó hitelekről), mindezt *v.on- ban derékba törte az első vi­lágháború. A város nem tudott áttörni korlátain. LEHÓCZKY ALFRED Csalóka látszat csupán, hogy alig-alig haladnak előre az építők a déli tehermente­sítő út Rudas László utcai szakaszán, vagy tényleg stag­nál a munka? — kérdzfük a városi tanács építési és közle­kedési osztályán. Mint kide­rült, tényleg mutatkozik — nem is kicsi — lemaradás, de azért nem olyan rossz a hely­zet. mint a morgolódó járó­kelők hiszik. 1981 decemberében kötött szerződést a Miskolci Beruhá­zási Vállalat az Észak-ma­gyarországi Építőipari Válla­lattal, melynek értelmében 1983. november 30-ra kell be­fejezni az út építését. Hogy milyen jelentőséggel bír majd a város közlekedésében a déli tehermentesítő, azt úgy hisz- szúk, senkinek sem kell már olvasóink közül magyarázni, hiszen több cikkben foglal­koztunk e beruházással. Most inkább arról, milyen okokra vezethető vissza, hogy az idén — bár az időjárás kegyes volt az építőkhöz —. a tervezett­nél lassúbb ütemben halad­tak előre a Rudas László ut­cai szakaszon. SZŰKÉN VANNAK Azzal kell kezdeni, hogy a területen nemcsak az ÉÁÉV, hanem a BaV (Bányászati Aknamélyítö Vállalat) embe­rei egymás mellett dolgoznak. Az előbbiek szűkén vett fel­adata az útszakasz megépíté­se, az utóbbiaké pedig a ke­let—nyugati irányú szennyvíz- főgyűjtőcsatorna lefektetése. A rendkívül szűkös építési területen igen nehéz össze­hangolni a két vállalat tevé­kenységét. Bárhogy igyekez­nek is elkerülni — szinte na­ponkénti egyeztetéssel —, né­ha egymás útjába kerülnek. Ez azonban nem okozott vol­na akkora késedelmet, mint amekkorát az út építése eddig szenvedett. NINCS MEGBÍZHATÓ KATASZTER Nagyobb baj, hogy mint annyiszor az utóbbi időben, az építők megbontva a föl­det, olyan közművekre buk­kantak, amelyekről a tervek nem árulkodtak. Nehéz ten­ne eldönteni, hogy a terület előkészítésével, illetve a ter­vezéssel megbízott szakembe­rek gondatlansága játszott-e valamilyen szerepet ebben, az viszont bizonyos, hogy Mis­kolc nem rendelkezik meg­bízható közmű-kataszterrel, nincsenek feltérképezve a ré­gebben éoített csatornák, ve­zetékek, kábelek, egyebek. Gondot okozott továbbá, hogy amikor például az Er­zsébet fürdő szomszédságában Idéoítették a távfűtővezetéket, még netn volt eldöntve, mer­re vezetik a déli tehermente­sítő út nyomvonalát. Vonat­kozik ez több más közműre is. így aztán most, az útépítés­sel párhuzamosan kellett át- ’. e’yezni — a védőtávolság fi­gyelembevételével — „élő”, azaz üzemelő vezetékszaka­szokat. S mindezt úgy. hosv közben a forgalom sem szü­netelhetett! MÉG PÓTOLHATJÁK ... Végül, de nem utolsósor­ban: sűrűn Igkott területen zajlik az építkezés, ezen be­lül a Szinva oldalfalainak megerősítése, a patakmeder lefedése. A föld megmozgatá­sa — ilyen mélyen — veszé- lveztethetné a közeli épületek alapját. Ettől persze nem kell tartani, gondoskodnak a Her­man Ottó Múzeum és a töb­bi ház megóvásáról. Csupán azért említettük, mert ez is nehezíti az építők dolgát. Tökéletes felmentést azon­ban nem kaohat az ÉÁÉV, mert — mint a végrehajtó bi­zottság ülésén is megfogal­mazták — a nyári hónapok­ban a hét végi és hét eleii naookon szinte teljesen el- néotelenedett az építési te­rület. (Csak emlékeztetőül: mi is hétfőn reggel néztünk körül a Rudas László utcá­ban!) Ezt pedig kizárólag lét. számhiánnyal nem lehet tö­kéletesen megmagyarázni. Mindennek ellenére a váro­si tanács építési osztálya azt a tájékoztatást kapta a Mis­kolci Beruházási Vállalattól, hogy az utóbbi időben vala­melyest javult a helyzet, az­az nagyobb erővel folyik az éoítkezés. Ha ez a vélemény tényleg megalapozott és a szén, hosszúnak ígérkező őszt jól kihasználja az ÉÁÉV, még elvégezheti az idei évre tervezett munkát, illetve be­tarthatja az 1983. november 30-i batáridőt is. mely a dé­li tehermentesítő út teljes megépítését jelenti. (bekes) Magad utam... Divatos és közszájon forgó vélekedés szerint gazdaságunkat új növekedési pályára kell terelni. Nagyon leegyszerűsítve a dolgokat ez azt jelenti, hogy nemcsak, vagy nem elsősorban jobban, hanem másként kell dolgoznunk, élnünk és gondol­kodnunk. Miskolci példákra hivatkozom. Az egyik kisüzem olyan fémtisztító (revéllenítö) gépet szerzett be valutáért, amely mellett a régi. avult berendezések nevetségesen kezdetleges­nek tűnnek. Ám a nagyon szigorú feltételek mellett felvett kölcsönt indokol ia, s ezt az öszvér-technológiát némileg ma­gyarázza, hogy óriási üzlet van kilátásban. A hagyományos módon, nehéz fizikai munkával készített vastraverzeket fes­tés előtt egy első osztályú masina kezeli. A követelmények ismeretében, ennyi lehetőség mellett ez volt a legoptimáli­sabb megoldás. Olyan ez. mint amikor nádtetős vályogház­ban automata mosógép működik. A másik vállalatnál pénzszűkében voltak, s a hitelkérelem­re is nemet mondott a bank. Mivel a még meg nem épült üzem leendő termékeire biztos piac ígérkezett, a vállalkozó kedvű kollektíva fohászkodni kezdett (Magad uram, ha szolgád nincs!) és belevágott. Meg kellett építeni az új csarnokot és meg kellett tartani az embereket. Összerántottak egy építő- szerelő brigádot, s kudarcot, fizetésképtelenséget, fegyelmit kockáztatya szerszámra kaptak. Ezzel párhuzamosan, a dol­gozóknak kedveskedve, egy kihasználatlan épületrészben olyan orvosi rendelőt rendeztek be, amely párját ritkítja a városban. Máshol, egy jobbára lányokat és asszonyokat fog­lalkoztató üzemben, a nőknek a fizetési boríték mellé egy öt­ven forintról szóló csekket is adtak. Bármikor beváltható, szépészeti szolgáltatásra, a kijelölt fodrász- és kozmetikai sza­lonban. A termelés stimulálására és a legjobb munkaerők megőr­zésére nincs á>v!ános recept. A vállalatok, vállalatvezetők ötletességén és vitalitásán múlik, hogy a gyakran szűknek érzef , de na von is tág lehetőségeken belül hogyan gazdál­kodnak és gondolkodnak. Az már bebizonyosodott, hogy a társadalom tűrőképessége nagy, s „az elmúlt negyedszázad alatt kialakult közhangulat értékes politikai tőke”. És éppen ez bátoríthat minden politikai és gazdasági vezetőt arra. hogy ne csak a gondokat, hanem az új pályára terelés feladatait is ossza meg a közvéleménnyel. B. I. Ki ppittette a kálváriái? Vstéledo városunkról Folyik a nyári feladatok értékelése, egy kis türelmei ké­rünk pályázóinktól, hamarosan közöljük a helyes válaszo­kat és az élcsoport állását. Addig is újabb három kérdé­sünk: 75. Ki, mikor, milyen stílusban építette az Avas keleti lejtőjén húzódó kálváriát? (6 pont.) 76. Az 1848-as márciusi ifjak egyik vezető­je, Petőfi szűkebb baráti körének tagja, író, aki élete utolsó éveit Miskolcon töltötte, hamvai az avasi temetőben nyugszanak. Ki volt ö? (10 pont.) 77. Ki volt az a Miskolcon élt költő, aki Arany Jánost levélben tudósította Tompa Mi­hály özvegyének haláláról és temetéséről? (4 pont.) MISKOLC TÖRTÉNETE 45­Fejlődés a század elején

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents