Déli Hírlap, 1982. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)

1982-09-08 / 212. szám

Ha támad a lódarázs A belgyógyász főorvos jótanácsai Néhány népgazdaságilag fontos építkezésen lelassult a munkatempó. Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vál­lalat vezetői azt tapasztalták az ellenőrzések alkalmával, hogy laza a munkafegyelem, nem használják ki eléggé az időt. Ennek a következménye a határidő-módosítások, a ké­sei átadások. Mindezt persze bizonyítani is kell. Erről gon­doskodik a vállalatnál dr. Kasza József műszaki-gazdasági tanácsadó, amikor megvalósította az úgynevezett multi-mo­ment fotózást, a veszteségfeltáró fényképezést. Néhány nagyobb jelentőségű betonozási munkánál több kamerát helyeztek el, s bizonyos időközönként képet készí­tettek a dolgozókról. A felvételek előhívásakor, illetve a ve­títésekor kiderült, hogy szervezetlen a munka, laza a tech­nológiai fegyelem. Az egyik beruházáson is hasonló eljárást alkalmaztak. A több napon keresztül tartó fényképezés alap­ján megállapították, hogy az első napon a hat órai munka­kezdés helyett 8 óra tájban kezdtek dolgozni. Talán a fotó­zásnak köszönhető, hogy harmadnap már 6 óra 10 perckor gyülekeztek a barakkok előtt. A tetőszerkezetet festő mun­kások a fotózás miatt időnként megszakították a napozást. Később viszont úgy döntöttek, hogy a tetőn elhelyezett ka­merák látószögén kívül pihenik ki fáradtságukat. Arról vi­szont nem tudtak, hogy az udvaron is elhelyeztek egy má­sik kamerát, amely több felvételt készített róluk, mint a te­tőn maradt készülék. Mondanunk sem kellene, hogy a dolgozók közül néhányan „megharagudtak” a fotósokra és masináikra. Az egyik épít­kezésen addig döngölték a földet nyolctonnás teherautók­kal, amíg sikerült használhatatlanná rázatni a telep sarká­ban elhelyezett felvevőgépeket A multi-moment dokumentumfelvételek alapján előfordul felelősségre vonás is. S amíg az országutakon a gyorshaj­tást büntetik, itt a lassan „hajtókát”, a lazítókat szúrják ki az építkezések forgalmából. A módszert közben a vállalat kisebb üzemeiben is elterjesztették. Így tudták meg, hogy az egyik műhelyben csupán kilenc és fél tizenegy között fo­lyik intenzív munka. Ettől az időponttól kezdve „clszivárog­nak” a dolgozók. A kisüzem kilenc dolgozója közül dél kö­rül már csak ketten maradtak a munkapadnál. Hiába hozták fel mentségül, hogy „nem bírták a kamerák vakító fényét, s eluralkodott rajtuk a lámpaláz”. Az udvari kamerák ugyan­is azt is megörökítették — percre pontosan —, hogy hol és merre íulamodfak meg a fotómasinák elől. (szántó) Katasztrófák esetén A méh-, vagy darázscsí­péssel a szervezetbe jutó méreg egyébként az érfalak belhártyáját sérti fel, a bel- hártyahámot pusztítja, emi­att átjárható, áteresztővé vá­lik az érfal. Ilyképpen gé- gevizenyő, vagy agyvizenyő is felléphet. Ugyanakkor a vörösvérsejtekre is veszélyes, mert a vérsejt oldódását okozza. Tulajdonképpen spe­ciális idegméregről van szó, amely a légző es keringési idegközpontokat érinti. A túl- érzékeny egyén, vagy a nagy csapatban támadó rovarok áldozata emiatt elájul, lég­zése is leállhat. Az ájulás, és a légzésbénuíás a speciá­lis érzékenység jele, ilyen esetben sürgősen kórházi in­tenzív részlegbe kell juttat­ni a beteget. Természetesen míg a mentő megérkezik, az ájult betegnél az elsősegély- nyújtás újraélesztési fogásait kell alkalmazni. Egyetlen jótanács: aki tud­ja önmagáról, hogy mérsé­kelt fokú érzékenységgel re­agál a méh-, vagy darázs­csípésre, az a körzeti orvo­sa által felírt antihisztami- nokat (Dehistamin, Supras- tin, Phenistin) hordjon ma­gával. (radványi) Bezárt egy tejbolt a Tán­csics tér sarkán. Jó néhány szülő, akinek gyermeke a környező iskolába jár, zokon vette, hogy lehúzták a rolót. A gyerekek megkapták a reggelirevalót, s itt vásárol­tak maguknak. Az üzlet újbóli megnyitá­sát nem tűzhettük e cikk céljául, mindössze az okok­ra voltunk kiváncsiak. Az pedig egyértelmű: a reggeli órák forgalma után kevesen nyitották ki az ajtaját, év­ről évre ráfizetéses volt a mérleg. Vigasztalni a szülő­ket csak annyival lehet, hogy a tejipari vállalat üzletkötő­je eljut majd ezekbe a III. kerületi iskolákba, s így kaphatnak a gyerekek tíz­óraira iskolatejet. • • Hogy milyen bolt a tej­bolt? A Miskolci Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­lat is megpróbálta szerződé­ses üzemeltetésre meghir­detni ezt a Táncsics téri üz­letet, de nem akadt rá pá­lyázó. A Miskolci Vendég­látóipari Vállalat legutóbbi versenytárgyalásán pedig két tej büfé maradt „pártában”. Csak az összehasonlítás ked­véért érdemes megemlíteni, hogy egy eszpresszót; egy vendéglőt, illetve egy tejbü- iét mennyiért hirdettek és mennyiért vittek el. A Marx Károly u-tcai Éva presszót 3 millió 900 ezerrp tartották, s az utolsó voksoló 4 millió 200 ezerért kapta meg. A alacsony a kiskereskedelmi haszonkulcsa. A vezető, áru­beszerző munkájának rugal­massága és árpolitizálási le­hetősége igen korlátozott. Amíg egy presszóban művé­szien lehet játszani az árak­kal — mert erre a szerződés lehetőséget' ad —, addig a tejboltokban kevéssé. Példá­ul a kurrens ételeket, italo­kat — mint pl. a pacalpör­költ, vagy az Unicum — maximális haszonnal is el lehet adni, addig mást csak­nem reklámáron is tudnak kínálni. De variálhatnak az árakkal még úgy is, hogy fi­gyelembe veszik a fizetés előtti kisebb, illetve a pén­zesebb napok nagyobb for­galmát. • ® A tény, hogy rendkívül be­vált ez a kereskedelmi for­ma; népgazdasági, vállalati és egyéni érdek ritkán esik ilyen sikeresen egybe. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnak például csaknem 70 cégtáblája van kint ilyen szerződéses üzemeltetésű ven­déglátóhelyiségen. S igen ke­vesen dobták be a kezdet óta a törölközőt. Egy szerző­dést a vállalat bontott fel, mert az üzletvezető nem tar­totta a színvonalat, a többi három-négy eset vállalkozói sikertelerlségre vezethető vissza. * No, de mi lesz a tejbüfék­kel, amiket szintén jó lenne vonzóvá tenni? Van rá jó példa, mégpedig a másik Bajcsy-Zsilinszky úti -----az Ady-hídhoz közelebb eső — tejbüféé. Ha a vállalkozó ta­lál benne fantáziát, s kü­lönleges, saját készítésű ínyencségekkel is előáll, megtalálhatja a számítását. Egy újabb versenytárgyalá­son pedig szezonális üzlet­ként hirdetik majd meg a tapolcai tejbüfét, ami az ot­tani nyári turista- és ven­dégforgalmat tekintve, biz­tosan több licitálóra számít­hat. O. E. Kutyákkal az élet nyomában FelUsapsszkodn^k a meredek fá é ián, v i, tálnua keskeny és ingadozó gerendákon, mi; sem törődve ar alattuk tátongó 3—4 méteres mélységgel, össze- hüzódva végtgkúsznaü sötét, kí­gyózó csiiveúoen, bepréselik ma­gukat olyan szűk nyitásokon, amelyeken em'-er át nem búj­hatna. De leltéképpen keresni tanu ltak meg. Azt gyakorolják, hogy <sotálaios sz glóérzéktik ál! ’iu!ó tren»rozásávn! felkutas­sák az óm ás, vág” -nldreitgés során i romok alatt rekedt em­bere ,e„ „Az első olasz kutvaegysé- ge. képezzük ki. amelyet tüljrengés, vagy más ka- t" i-strófa esetén lehet bevet­ni az élők felkutatására” — ma .■'•at ázza Alberto Catta- neo. a Belgáméban önkén- t-v . apón létesült szervezel eii'i'ie. A szervezet tagjai i.'É - :n szombaton részt ve m k ■■ äiukkal az ok­tató tan. .A tanfolyam in- g.k. ' ■ ■ — mondja Elio Lo- c.iteiii. a csoport felügyelő­je —. körülbelül egy évig tart, de a már engedelmes­ségre szoktatott kutyák ese­tében rövidebb ideig.” A jelenlegi 12 „tanítványt” 1 mintegy 5U jelentkező közül választották ki. De a tanío- í lyam végén csak 3—4 kutya kaphatja meg a „katasztró­fa-kutya” diplomát. A kutatások tanúsága sze­rint a kutyák visszariadnak a haláltól, és szimatukkal csak élő embereket találnak meg. Ezért közreműködésük : katasztrófák esetén alapve­tően fontos. Az idomítás menete a kö- vetkéző: a kutyát először ar ra tanítják meg. hogy meg­keressen egy számára igen kedves szövetjátékot. Majd a játékot odaadják egy em­bernek. aik bebújik a romok alá. Amikor a kutya felfe­dezi őt, nyüszít, ás, ugat: a szakzsargon szerint „jelez”. Ekkor megdicsérik, és visz- szakapja a játékát. Eszme­társítás folytán a kutya azt hiszi, hogy minden, romok alá temetett ember megta­lálása után játékot káp. Ha a kutyák és gazdáik sikerrel megfelelnek a rend­kívül nehéz diplomavizsgán, a nap 24 órájában készült­ségben lesznek, hogy bármi­lyen katasztrófa esetén azon­nal közbeléphessenek, Romániában, Törökország­ban, Algériában és Olaszor­szágban is eddig francia, né­met, osztrák és svájci ku­tyák dolgoztak. Most a sze­izmikus szempontból igen 'veszélyeztetett Olaszország jelentős lépést tett előre. Csak az a furcsa, hogy nem az állam, hanem magánem­berek kezdeményezéséről van szó. Az Országos Erdészeti Egyesület mikológiái és fa­anyagvédelmi társaságának miskolci csoportja e héten pénteken, délután fél 5-kot Tiszavirág vendéglőre iS akadt néhány pályázó — ki­kiáltási ára 2 millió 851 ezer forint volt —, s az üzemel­tető 3 millió 850 ezerért kap­ta meg. Az Augusztus 20. strandfürdő melletti tej büfét 620 ezerre, a tapolcait 295 ezerre tartották, s nem akadt rá pályázó. • • Balázs Bertalan igazgató- helyettessel beszélgettünk az egyértelműnek látszó okok­ról. A tejboltokban, illetve a lejbüíékben többnyire rögzí­tett áras. alapvető élelmi­szerek kaphatók, amelyeknek tartja ülését az MTESZ-szék- házban. Az ülésen a szep­temberi és októberi feladat­tervet ismertetik. Az erdészek egyesületében * Sokan újra ' R Zsilinszky ■ utca 18. szám a c Ui tej; ilfét. (Kcrcnyi László felvételei) Lapunk tegnapi számában közöltük a hírt, hogy a Bor­sodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén fakiter­melés közben lódarazsak csípték meg Merucza Tibor 38 éves kisgyőri lakost, s a csípések következtében a férfi meghalt. Néhány héttel korábban szerencsésebb ki­menetelű balesetről adtunk hírt. Akkor egy országúti autóparkoló illemhelyén tá­madtak meg a lódarazsak egy fiatal nőt. Öt még idő­ben orvosi ellátásban része­sítették. ami az életét meg­mentette. A lódarázs-rajok támadá­sairól* rövid időn belül ad­tunk hírt, ennek tudható be nyilván, hogy olvasóink kö­zül többen felhívtak bennün­ket a kérdéssel: mi az oka ezeknek a halálos, vagy élet- veszélyes darázscsípéseknek; milyen fajta méreg idézi elő a tragikus helyzetet; lehet-e és hogyan kell védekezni el­lene? A kérdésre dr. Szigethy Jenő, a Semmelweis Kórház belgyógyászati osztályvezető főorvosától kértünk választ. — Nagy tévedés azt hinni, hogy valami különleges da­razsakról van szó. vagy hogy csak lódarázscsípés okozhat életveszélyt. A ló­darazsak ugyanis ugyanolyan hisztamin-szerű anyagot jut­tatnak a szervezetbe, mint a méhecske. Általában körül­belül 500 méh, vagy darázs Kamera as építkezéseken mérge tekinthető halálos dó­zisnak. Csak érdekességként említem meg, hogy a régi öregek — nem véletlenül — a reumatikus fájdalmak el­len méh-, vagy darázscsípést ajánlottak. Akik ilyen be­tegségben szenvednek, azok tudják, hogy a mai orvostu­domány is alkalmazza a hisz- taminos pakolást. Persze megfelelő dózisban! A méh-, vagy darázscsípés által oko­zott halál tulajdonképpen rendkívül ritka. Magyaráza­ta ennek az, hogy bár igen kevesen, de vannak embe­rek, akik speciálisan érzé­kenyek a hisztaminra. Ezért előfordulhat, hogy az ilyen rendkívüli érzékenységgel rendelkező ember egyetlen méhcsípéstől is meghalhat. Ha valaki pollenfehérjére érzékeny — például a virág­por fehérjére —, annak a szervezete is súlyosabb tü­netekkel reagálhat a csípés­re, hiszen a méh-, vagy da­rázs szúrócsatornáján megta­pad a pollenfehérje, azt is bejuttatja a szervezetbe, ami egy úgynevezett sokkos túl­érzékenységet válthat ki. a tej kereskedelmi haszna, nem busás, de a szervezetnek a tejivás annál hasznosabb. Pártában maradtak Jó bolt-e a teibolt? Hogyan védekezzünk a méreg ellen?

Next

/
Thumbnails
Contents