Déli Hírlap, 1982. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)

1982-09-08 / 212. szám

Llfra is termelődhet Az analfabétizmus ellen A sok világnap, évforduló közt aligha vesszük észre a mait: az írástudatlanság elleni küzdelem világnapját, Az anal­fabétizmus a tébécéhez hason­lóan a leküzdött népbetegsége­ink, bajaink közé sorolható. Lényegében az elmúlt 100 év­ben tettük meg ezt a döntő lépest, mióta Eötvös József megteremtette a minden köz­ségre, sőt tanyákra is kiterje­dő iskolahálózatot. A korabeli statisztikák szerint már a szá­zad eleiére felzárkóztunk Euró­pa fejlett országaihoz, nem volt szégyenkeznivalónk. Igaz, az önelégültségre se volt még okunk, hiszen jelentős rétegek nem jutottak el az iskolapad­ba, távol maradtak a műve­lődés áldásaitól és vívmányai­tól. Az á’talános műveltség­hez való jogot, megszérzésé- nak lehetőségét a tankötele­zettségi törvénv mondta ki és biztosította: 16 éves koráig minden gyermek Iskolaköteles. Jó ideig úgy véltük, hogy el is értük ezt a célt. A sta­tisztika szerint 96 százalékra teljesítjük az iskolakötele­zettségi törvényt, az analfa­bétizmust gyakorlatilag fel­számoltuk. Hiba lenne azon­ban, ha ezzel az eredmény­nyel megelégednénk. Egy szűk(ülő) társadalmi réteg­ben még ma is újratermelő­dik az analfabétizmus. A gond ezzel az, hogy nehéz tetten érni, mert a statiszti­kák nem tükrözik pontosan. Néhány éve Miskolcon mint­egy 3000-re becsülték az írástudatlanok számát, ma egyik intézmény, hivatal sem tud pontos adatot szol­gáltatni. A dolgot az nehe­zíti meg, hogy bizonyos tar­iff A kép bárhol készülhetett volna sadalmi rétegek egyre nehe­zebben feltárhatók, megkö­zelíthetők, mozgósíthatók. Segíthetnének a vállalatok, ha pontos adatokat szolgál­tatnának, de semmiféle szankcióval nem lehet őket erre kötelezni. Fájdalmas kimondani, de ez a tény, Nézd me<* a portát... „Megint panasz, hát már megint panasz..Nem megint, hanem még mindig! Évtizedek óta panaszoljuk, hogy Miskolc piszkos város. Okoljuk érte heterogén jellegét, a lakóit, a Köztisztasági Vállalatot. De ennél tovább alig jutottunk ... Megállapítot­tuk, megállapítjuk a tényt, aztán marad minden a régiben. Olykor-olykor tisztasági kampányt szervezünk, felkapjuk a fejünket a viszonylagos tisztaság láttán, hogy nocsak!, hát így is lehet?! Aztán vége. Kezdődik minden elölről. Ponto­sabban folytatódik. De végtére is, mitől olyan piszkos ez a város? Korábban előszeretettel citáltuk az objektív okot: esztétikailag csúnya, a rendetlenség benyomását kelti a sok ódon ház, a belvárosi sikátorok, a rossz utak. No, de ezerszámra épültek közben új házak, városrészek, utak. A kosz, a szemét maradt... Az idegen rossz benyomással távozik. Nekünk már nem feltű­nő. Megszoktuk. Van egy jó magyar szólásmondás: Nézd meg_ a portát, s meglátod a gazdát. Hát valóban ilyenek volnánk'? S nem te­hetünk semmit? Tehetünk! Hiszen mennyivel másabb a pécsi, a győrit a szegedi, a debreceni ember? Ök is nagyvárosi körülmények között élnek, amely feltételezi — de nem teszi szükségsze­rűvé! — a szennyezett környezetet. Nos, hát mennyivel ma­sabbak? Azt hiszem, sokkal inkább lokálpatrióták, mint mi vagyunk. Ez pediglen egyrészt tradíció kérdése, másrészt a közszellemé. Tradíció Miskolcon is van, csak fel kell fedez­ni. A közszellem pedig? Azt lehet formálni, még akkor is, ha nem tősgyökeres a többség. Lehet formálni ráhatás­sal és ... és íelelősségrevonással! Talán ez az, amivel adó­sok vagyunk — önmagunknak. Csak három példát. Rende­let tiltja, hogy mondjuk a teherautó sáros kerékkel halad­jon keresztül a városon. Egyetlen esetet sem hallottam, hogy megbüntették volna a vétkes gépkocjsivezetőt. A dolgot le­tudjuk azzal — s így él a köztudatban is —, hogy ahol épít­kezés — városépítés — folyik, ott „ez van”. Másik példa. Ha nem fér a kukákba a szemét, a lakók melléöntik. Viszi a szél, turkálnak benne a kóbor kutyák. A Köztisztasági Vállalat azzal érvvel, hogy nem győzi, kevés a járműve. Lehet. De törődjünk bele? És a harmadik példa. Utcaseprők csak itt-ott, pontosabban, ahol szem előtt van­nak. Hogy a létszámuk kevés? Ez sem lehet végső indok. Sorolhatnánk a példákat, nem kihagyva a sorból a mis­kolciakat és a nem miskolciakat, a szabálytalanul szemétjü két hullató nagyobb gépjárműveket, az' őszi kukoricaáruso­kat, a lottó-sorsjegy árusítás utcasarkait, a szerteszét köp­ködő kapatos embert, a legsfcemetesebb helyen, a belváros­ban a cigaretta végeket dobáló ifjoncokat, a hatodik emelet konyhaablakából aláhulló dinnyehéjgt... rengeteg, rengeteg példát sorolhatnánk. Azért van ez így, mert nem él bennünk környezetünk tisz­taságérzete úgy, miként otthon, a lakásunkban. Tehát szo­kás kérdése. A rossz szokásé, amelyen változtatnunk kell végre, de most már minél előbb! Ha nem megy szép szóval? Kimondom kereken: a kényszer eszközével. Ha kell, sokak­nak megadni azt a jogot, lehetőséget — például önkéntes vállalkozóknak —, hogy felelősségre vonják a szemetelőt. (Nem tudom, a rend őreinek például mennyiben van erre joguk, de jó volna, ha volna...) Valahogy szervezettebbe kellene tenni a város tisztán tartásának ellenőrzését. Vala­mit, valamit tenni kell! A siránkozással nem jutunk előbbre Attól még piszkos marad a város. Kár, nagy kár. Vonzób is lehetne a külleme. Hát tegyünk róla, hogy az legyen! (csala) hogy a gazdasági vezetők­nek, a termelési egységek­nek nem is érdeke igazán az általános iskola befejezteté- se. A Honvédelmi. Miniszté­rium ' is felfigyelt erre a je­lenségre. Az ország néhány pontján — többek között Miskolcon is — kiemelt hon­véd századokban arra köte­lezte a' kiskatonákat, hogy a munka mellett, gyorsított ütemben fejezzék be az álta­lános iskolai tanulmányaikat. Az eredmény meglepően jó­nak mondható. A hét két napját iskolapadban töltik a katonák, s így már decem­berre sokan befejezhetik a nyolcadik osztályt is. Eköz­ben lényegesen változik a fiatalok szemlélete, látóköre. Hogy mennyire meg vannak elégedve a Dolgozók Általá­nos Iskolájának munkájával, azt jelzi az is, hogy XJngváry Márta, az iskola tanára, ki­tüntetést kapott a Honvédel­mi Minisztériumtól. Nehe­zebb helyzetben vannak a vállalatok; A Lenin Kohá­szati Művekben például 130 analfabétát vettek számba, közülük 9 iratkozott be az iskolába, de csak kettő vé­gezte el. Végezetül szólni kell egy sajátos és sajnálatosan* ma­gyar jelenségről. A szakem­berek néhány éve több cikk­ben, tanulmányban figyel­meztettek arra, hogy baj van az olvasási készséggel. Nem elég ugyanis csupán ismerni a betűket. Perdöntő az is, hogy milyen gyorsan olvas­nak a gyerekek, s mit ér­tettek meg az olvasott szö­vegből. Nos, ezen a téren még bőven van mit javítani. Sok gyerek és felnőtt azért nem szeret olvasni, meit gondot jelent neki, mert fá­rasztó, mert az általános is­kolában nem sajátította ef készségszinten. Márpedig, ha az írás és olvasás nem je­lent örömet, akkor idővel el­vékonyodnak, elkopnak, az ismeretek és létrejön a „má­sodik analfabétizmusnak” nevezi" ‘üenség. (horpácsi) A szeptemberi Napjaink „Nem a falun élés kultu­rális lehetőségei a rosszak, családokra vonatkoztatva, nem is a gazdaságiak, ha­nem a társadalmi feltételek. Az a rossz, ahogyan a falut sokan látják, az, ahogyan a nagyobb településeket a ki­csik ellen segítik, ahogy egy- egy új város a mag'a névtáb­láját rakja ki az elnyelt te­lepülések határára .. Bartha Gábor újságírótól idéztünk. Megérteni a falu jelenét! című cikkéből. A jö­vő magyar falujáról folyó vita tovább folytatódik a Napjainkban, annak most megjelent szeptemberi szá­mában. Bartha Gábor mel­lett Magyar József, Bogár László, Székelyhídi Ágoston szól hozzá Gulyás Mihály vi­taindítójához, illetve az az­óta leírtakhoz. Elbeszélésekkel Hajdú Gá­bor és Szabó Bogár Imre je­lentkezik. A Kelet irodalmi alkotó- csoport hat tagja — Csorba Piroska. Fecske Csaba. Cseh Károly. Akác István, Fur­man« 1 mre és Kemény Gyu­la — is teret kapott a lap­ban. verseiket egyoldalas ös­szeállításban közli a Napja­ink Tarján Tamás kritikus a drámaíró Karinthy Ferencről írt tanulmányt, Színházasdi címmel. A rajzok Czinke Ferenc, Feledy Gyula, Pető János, Rékassy Csaba, Szabados Ár­pád és Tardi Sándor mun­kái. A hatvanhét éves Anthony Quinn jelen­leg a. pápai nyaraló kö­zelében lakik, Castel- gandolfóban, egy villá­ban. feleségével, Yo- landával, akivel húsz éve él együtt, és há­rom, IS, 17 és 16 éves fiával. Ez látható a Paris Match képein is, annak az interjúnak során, amelyben Quinn — kijelentése szerint — arra a legbüszkébb, hogy „hatvanhét éves, de neje még mindig féltékeny”. (máté) Pataki János kiállítása Pataki János festőművész­nek nyílik kiállítása pénte­ken a Miskolci Galériában. A művész — akinek mint­egy félszáz munkája szerepel az október 10-ig nyitva tartó tárlaton — annak idején több évig Miskolcon élt és alkotott. A Vendéglátás című szak­lapban a szállodák felújítá­sáról is nyilatkozott a Hun- garhotels vezérigazgatója. El­mondta, hogy vidéken meg­kezdődött a szombathelyi Savaria felújítása, ezután Pécs régi szállójának, a Pannóniának az átépítésé kö­vetkezik. Emellett szeretnék elkezdeni a miskolci Pannó­nia felújítását is. De hosszú a felújításra, bővítésre váró, elöregedett szállók sora még: ilyen városunkban az Avas hotel, de hasonló helyzetben van az egri Park hotel, va­lamint Szolnok, Kecskemét és Győr szállója is. Második díjat — ezüstlán­cot — nyert a franciaországi Dijonban rendezett nemzet­közi folklórfesztiválon a du­naújvárosi Munkás Művelő­dési Központ Vasas Néptánc­együttese. A seregszemlén 24 ország 40-nél több együttese vett részt. A dunaújvárosi együttes többek között dél­alföldi táncokat, verbunkoso­kat mutatott be. A Markos—Nádas duó az Egyetem éltei emberi Markos György és Nádas yörgy humoristák, a Rádió Cabarészínháza III. humor­fesztiváljának nyertesei, a Mikroszkóp Színpad tagjai Miskolcon szerepelnek csü törtökön. Este 9-től az r lem étteremben lép fel a duó. műsor SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Házunk tája. — 13.00: Ope­raslágerek. — 13.30: Dzsesszmeló- diák. — 14.29: Az én cirkuszom. — 15.00: Hírek. — 15.05: Haydn: D-d,úr (Miracle) szimfónia. No. 90. — 15.23: MR R>—14. — 16.05: Kritikusok fóruma. — i6.15: Gor­donkaművek. — 10.40: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. — 17.00: Hí­rek. — 17.05: Mindannyian vevők vagyunk! — 17.30: Pátria. — 17.44: Rise Stevens és Nelson Eddy operettfelvételeiből. —18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Lant­muzsika. — 19.30: Gondolat. — 20.15: Kodály: Székely fonó. — 21.30: Háttérbeszélgetés. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpo­litika. — 22.30: Kapcsoljuk a 6- os stúdiót. — 23.30: Operaáriák. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.05: Pásztorda­lok, betyárdalok. — 12.30: Hírek. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.24: Ütikalaúz üdülőknek. — 13.29: Éneklő Ifjúság. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. — 16.00: Sztárok — anek­doták nélkül. — 16.30: Hírek. — 16.35: Néhány perc tudomány. — 16.40: Muzeális sanzonfelvéteiek. — 17.00: Nóták. — 17.30: Ötödik sebesség. — 18.30: E-rek. — 18.35: Táncdalok Szófiából. — 19.09: Barangolás régi hanglemezek kö­zött. — 19.30: A Kansas együttes felvételeiből. — 20.15: Koncz Zsu­zsa énekel. — 20.30: Hírek. — 20.35: Húszas stúdió. — 21.36: Egy rádiós naplójából. — 22.30: Gontía János szerzeményeiből; — 23.00: Hírek. — 23.20: Verbunko­sok, nóták. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 13.00: Hírek. — 13.05: Műsorismertetés. — 13.07: Szik- 1-ay Erika énekel. — 13.57: Zene­kari muzsika. — 14.56: ,.A föld megőszült”. — 15.16: Slágerpará- dé. —- 16.00: XX. századi ope­rákból. — 16.45: öt földrész ze­néje. — 17.00: Franz Kafka. — 17.30: Kórusmuzsika. — 13.08: Be­mutatjuk a Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat új lemezét. — 19.00: Hírek. — 19.06: Romantikus muzsika. — 20.45: Magnósok, fi­gyelem! — 21.30: Ütőhangszeres művek. — 21.55: Don Pasquale. ■— 23.00: A Helsinki Rádió és a Magyar Rádió közös dzsesszmű- helyének hangversenye Debre­cenben. — 23.30: Hírek. \ Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Hangverseríykrónika. — 17.20: Ab­lak az országra. Dr. Fodor László jegyzete. — 17.30: Index. Gazda­ságpolitikai magazin. (A tarta­lomból: Kisvállalkozás a nagy­vállalatnál. — Egyenletes terme­lés a DlGÉP-ben. — Biztos ex­port a vetőmag.) Felelős szer­kesztő: Paulovits Ágoston. Szer­kesztő: Tolnai Attila. — Sport. — 13.00: Észak-magyarországi kró­nika. (Szezonkezdés előtt a Sze­rencsi Cukorgyárban.' — Megkez­dődött a szüret Heves megyében.) — 18.25—18.30: Lap- és müsorelő- zetes. Televízió, l. műsor: 14.45: Is­kolatévé. — 16.22: Műsorismerte­tés. — 16.25: Hírek. — 16.30: A flamenco művészete. — 17.20: Energia. — Apadnak a források. — 17.55: A Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság nemzeti ün­nepén. — 18.15: Az Iwaki folyó. — 18.50: A Közönségszolgálat tá­jékoztatója. — 19.10: Idősebbek is elkezdhetik-... 19.15: Esti me­se. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Jogi esetek. — 20.40: „Csak a derű óráit számolom ...” — 21.40: Atlétikai Európa-’oajnokaág. — 22.50: Tv-híradó. Televízió, 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.0-1: Vili. nemzetközi gazdaságtörténeti kongresszus. — 20.50: Tv-híradó. — 21.10: Komárom megyei táj­kép. — reklámokkal. — 21.20: Thomas Guérin nyugdíjas. Szlovák televízió: 12.00: Hír­adó. — 16.50: Csehszlovákia— Szovjetunió jégkorongmérkőzés. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Fér­fiak dala. — 21.20 { Zenés rejt­vények. — 21.50: Világhíradó. — 22.05: Atlétikai EB. Káillítások: Miskolci Galéria (10—18): Pentti Sammallahti fo­tókiállítása. — Mini Galéria (10 —18): Nagy mesterek vázlatai. — Vasas Galéria (14—19): Alle Te­réz grafikái. — Eisele Gyula ki­állítása. — Fotógaléria (8—18) : A váci Duna-kanyar Fotöklub ki­állítása. — József Attila Könyv­tár (12—20): Korniss Péter fotó­albuma. — Herman Ottó Múze­um (10—18): Ember és munka. — A magyarországi feketekerá­mia. — Üj magyar grafika. — A természet három országa. — Ásványok, növények, állatok Észak-Magyarországról. — Mis­kolci Képtar (10—18) : Két évszá­zad magyar festészete. — Borsod —miskolci Múzeum (10—18): Kon­dor Béla-emlékkiállítás. — Me- gyaszói festett asztalosmunkák. — Türelemüvegek. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri vár (9—17): A diós­győri vár története. — Pénzek Diósgyőr életéből. — Déryné- ház (9—17) : Üvegművészet! emlé­kek. — Központi Kohászati Mú­zeum (9—17): A nyersvasgyártás története. — Acélgyártás. Ková­csolás. Hengerlés. — Massa Mú­zeum (9—15.30): A diósgyőri ko­hászat története. — A kohászat­ban használt kéziszerszámok. Filmszínházak: Béke (f4, hn6 és 8) : Jobb ma egy nő, mint teg­nap három (mb. szí. francia, 16 éven felülieknek, II. helyár!) — Béke, kamaramozi (4) : Apacsok (mb. NDK) — (6): Az amerikai barát (mb. NSZK, 16 éven felüli­eknek, H. helyár!) — Kossuth (f3, hnő, 7 és 9): Nosferatu, a vámpír (szí. NSZK, 16 éven fe­lülieknek, in. helyár!) — Tán­csics (5) : Keresztapa I—n. (mb. szí. amerikai, 16 éven felüliek­nek, dupla és III. helyár!) — Krúdy (f7) : Lándzsák hajnalban (mb. szí. angol, II. helyár, 14 éven felülieknek!) — Tapolca, A.dy (8): Vérvonal (mb. szí. amerikai—NSZK, II. helyár, 16 éven felülieknek!) — Vasas park- mozi (8): Ez Amerika! (mb. szí. amerikai, III. helyár! 16 éven felülieknek!) — Gárdonyi, park- mozi (8) : Óvakodj a törpétől (mb. szí. amerikai, 16 éven felüüek- nek, il. helyár!) — Tokaj ven­déglátóház (f8): ABBA (szí. svéd —ausztrál). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8,05: Műsorismertetés. — 8.20: Mai kulturális- programok. — 8.25: Nagy siker volt! — 9.37: A Koreai Néphadsereg énekkara énekel. — 9.44: Fellegi Ádám Ibert-zongoiadarabokat játszik.— 10.00: Hírek. — 10.05: A csudá­latos Mary. — 10.28: Britten: Noé bárkája. — 11.20: Zajárta­lom. — 11.40: Wilhelm Meister tanulóévei. Petőfi rádió: 8.00: Hírek.. — D.05: Gasparone. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Napközben. — 10.00: Zenedélelótt. 3. műsor: 8.55: Műsorismerte­tés. — 8.57: A kiállítótermek programjából. — 9.00: Egy óra dzses-sz. — 10.00: Széli György vezényel. — 11.38: Kiss Krisztina zongorahangverseny e. Televízió: 8.23: Műsorismerte­tés. — 8.25: idősebbek is elkezd­hetik .. . — 8.30: Iskolatév** Az A vas is avas Öreg szállók felújítása TáficosaiÉ sikere DijoÉn Meddig félééi egy feleség ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents