Déli Hírlap, 1982. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)
1982-09-07 / 211. szám
Nyári szünet után Velélkedő városunkról Lejárt várostörténcti vetélkedőnk nyári feladatainak — meghosszabbított — határideje. Tegnapig — amikor e sorok íródtak — 37 levél érkezett szerkesztőségünkbe. A határidő-módosítással kapcsolatban — amint azt sejteni lehetett — nem voltak túl lelkesek azok a játékosaink, akik az eredetileg megadott időre elküldték válaszaikat. Az ÉTK aranykoszorús szocialista brigádja például ezeket írta többek között: „ ... A nyári kérdéseket 1982. június 1-én tették közzé. A megoldásra tehát biztosítva volt három hónap, összesen 92 nap. A további kérdések a lap június 8-i számában jelentek meg, ezekre a feladatokra rendelkezésre állt 84 nap. A szabadságok maximuma 24 nap, a megadott idő harmada. A játékszabályok ilyen módosítása, akkor, amikor mindenkinek már fel kellett volna adni összefoglalóit, válaszait, úgy véljük nem helyes . . . Brigádunk is került már olyan helyzetbe, hogy nem tudta válaszait beküldeni, és nem kért pótkérdést, került olyan helyzetbe, hogy nem volt ideje ellenőrizni valamely épület vagy kapu pontos képét, és így nem is kaptunk pontot. Ezek az okok vezettek oda, hogy a június 16-án közölt élmezőnyben nem szerepeltünk, de nem reklamáltunk ... Ismételten csak elismeréssel szólhatunk a játékról. Bízunk abban is, hogy a város megismerése egyben szemlélet- és magatartásformálóvá válik, a várost jobban szerető, annak értékeit megbecsülő és a hibák, csúnya és szabálytalan dolgok ellen fellépő játékosok segítenek az egészséges városszeretet és a közösségibb szemlélet kialakításában. Ez a játék igazi célja és értelme, amit kár megzavarni elvtelen engedmé„A rendőrség feladata: a jólét előmozdítása, rend és biztonság fenntartása . . ." Miskolc város 1873-ban készült rendőri szabályrendeletének első sora határozta Így meg a városi rendőrség feladatkörét. A közbiztonságért elsődlegesen a városi elöljáróság volt a felelős, ebben a feladatkörében statútumokkal szabályozta a közrend ellen vétőkkel szembeni eljárást. Miskolc város történetírói sokat foglalkoztak a ká- romkodók ellen hozott rendszabályokkal, a pipázás tilalmával, manapság ezek a „bűnesetek" már furcsának tűnnek. Voltak persze rendszabályok, a mai ér- telemben vett közbiztonság szolgálatában is. 1593-ban például a városi elöljáróság két esetben is hozott határozatot a verekedők ellen. Különösen érdekes mozzanata ennek a statútumnak, hogy a verekedők perbefogását abban az esetben is elrendelték, ha nem volt feljelentő, mai értelemben: a város hivatalból üldözte a verekedőket. A közbiztonsági szolgálatot kezdetben a strázsák látták el, akiknek' tűzvédelmi feladataival már megismerkedtünk. A strázsák létszáma azonban egyre kevésbé volt elegendő a megnövekedett lakosság őrzésére. 1793-ban 24 közlegény és 2 káplár strázsálta a várost. Megsegítésükre az elöljáróság a lakosság köréből kapitányokat választott. Az önkéntes utcakapitányi szolgálat igen terhes megbízás volt és nem felelt meg a követelményeknek, így tiltotta lel ezt a formát a fittyekkel, még akkor is, ha netán azt sokan kérik.” A brigád — amellett, hogy kéri levelük leközlését —, választ is vár szerkesztőségünktől. Nos: nem kérték játékosaink a határidő meghosszabbítását, mindössze többen bejelentették, hogy nehéznek találják a feladatokat, abbahagyják a versenyzést. Ami — véleményünk szerint — több leendő „városvédő” elveszítését is jelentheti, olyanokét, akik eddig partnereink voltak a város jobb megismerésében, az egészségesebb városszeretet és közösségibb szemlélet kialakításában. Tucatnyinál kevesebb volt azon leveleknek a száma, amelyek az eredeti határidő után érkeztek (hétfőn délig, a mai postát csak lapzárta után kapjuk meg). Viszont a nyár folyamán, de már tavasszal is több játékosunk reklamált, épp az ÉTK aranykoszorús brigádjára célozva. hogy nem egyenlők az esélyek, feltételek, hiszen ők „profik”, például a csapat tagja dr. Horváth Béla, városunk egykori főépítésze. Mi — természetesen — nem adtunk helyt az „óvásoknak”, játékunk kiírásában nem szerepelt, hogy hivatásos városépítők, várospolitikusok ne vehetnének részt azon. Mint például az ÉTK aranykoszorús szocialista brigádja. Akiknek a továbbiakban is eredményes versengést kívánunk, akárcsak vetélkedőnk többi résztvevőjének. A jövő héttől kezdődően újra közöljük szokásos heti három kérdésünket, és időről időre idézünk azokból a levelekből, amelyek nyári .feladatainkra érkeztek. Talán nem hasznontalan az illetékesek figyelmébe ajánlani, hogy mi tetszik és mi nem Miskolcból — a miskolciaknak. Sz. G. zetett szolgálat. A közbiztonsági szolgálat újjászervezésében Kun Miklós főbírónak voltak nagy érdemei, 1842 ben vetette lel elsőként a rendszeresen, szolgálati szabályzat alapján, felváltva őrködő rendőrség felállítását. Elképzelései csak nehezen valósultak meg, a hosszú szervező ' munka eredménye az 1873-as szabályrendelet. Ekkor már rendszeresen őrjáratok vigyázzák a város nyugalmát, a megrovott gyanús személyek, házak és helyek folytonos szemmel tartásával. Felügyeltek a rendőrök a köz- tisztaságra, az, utcák és közterek szennyezése ellen igen szigorúan felléptek. A szabályrendelet arról is lei- világosit bennünket, hogy sok gondot okoztak ■a kőbőr kutyák, különösen a veszettség járványszerü terjedésétől féltek. A kutyákra vonatkozó szabályok megszívlelendő tanulsággal is szolgálnak. Egyrészt határozat- \ tan kimondták a gazdátlan kutyák elpusztítását, másrészt az állatok védelméről is gondoskodtak. A közlekedés és az utcák biztonsága is a rendőrség hatáskörébe tartozott. Vigyázat a tetőn dolgoznak! - figyelmeztet ma bennünket a tábla és figyelmeztette a városi polgárt is száz évvel ezelőtt. Őrizte „előszabott derék 'heveder" is a tetőn dolgozó munkást a balesettől. Az utcán haladó polgárt nemcsak a t'étőn dolgozó munkások veszélyeztették, hanem a lovasok és a kocsin közlekedők is, járda hiányában a gyaloglók védelmét köziekeKisasszony napján Holnap, szeptember 8-án van Kisasszony napja: a római katolikus egyház ilyenkor emlékezik meg Szűz Mária születéséről, de más, ősi pogány eredetű népszokások is kötődnek a naphoz. A vetőmagot előtte való éjjel kora hajnalban, például a harmatra tették, azt hívén, hogy a gabona így nem fog üszkösödni. Fűzfát, szénát. kukorícaszárat, almát, nádszálat szenteltettek Kisasszony napján, s ha a jószág megbetegedett, ezekből adtak neki, a becsukott istállóajtóra pedig keresztet rajzoltak. Hőközpontok hibái A távfűtésről rendezett legutóbbi tanácskozáson a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen a szakemberek megyénk hőközpontjainak rendszeréről is szót ejtettek. Megállapították, hogy a fejlesztés időszaka alatt hiányzott a rendszerszemlélet, és a felelős rendszergazda, így a távfűtőhálózatban működő hőközpontok különféle berendezései nem jól illeszkednek egymáshoz. A különféle automatizáltságú, műszaki rendszerű hőközpontok miatt nehéz megoldani, hogy egyenletes legyén a távfűtés minden épülettömbben. A műszaki fejlesztés jövőbeni feladata ezért elsősorban a hőközpontok működésének jobb összehangolása lesz.- —— — —— — — — — > tilos volt dési rendszabályok biztosították. A „jólét előmozdításához" hozzátartozott a botrányok megakadályozása is. Letartóztatás várt orra, aki az utcán botrányosan viselkedett, aki az éjszakai nyugalmat „lármázás, kicsapongás által megháberit- ja", „akit tiltott hazárdjátékon tetten értek". A rendőrség kielégítő munkájához szükség volt az éjszakai közvilágítás megoldására is. A város már 1866-ban megkezdte a tárgyalásokat a „légszesz" világítás kiépítéséről, vállalkozókkal tárgyalt és 1873- bon szerződést irt alá Hendrix Henrik belga vállalkozóval arról, hogy „Miskolc város utczá- in és közterein a légszeszvilá- gitást ezen szerződés halároz- mányai szerint berendezi és teljesíti." A szerződés értelmében 138 közúti lámpa biztosítja a város közvilágítását, természetesen csak a belvárosét. Az árak azonban borsosak voltak, a szerződés nem lépett életbe, a város újra és újra napirendre tűzte a közvilágítás kérdését. A gázgyár végül is 1882-re felépült 'és megindult a közvilágítás. Az utcai lámpák nagy segítséget jelentettek a közbiztonságra felügyelő rendőröknek, akiknek egyre több feladatot kellett ellátniok: a közterületek mellett ügyeltek a hentesekre, számontartották az idegeneket, biztosították a tűzvédelmi szabályok betartását, felügyeltek a piac és vásárok rendjére, a szőlőhegyekre és legelőkre. SERESNE DR. SZEGŐÉI ANNA MISKOLC TÖRTÉNETE 44. Amikor pipázni is >^c Nem olcsó mulatság hizlalni az ivadékokat Alighanem egyedi vállalkozás Magán-haltenyésztő Sajópálfala határában, nem messze egymástól két kis kavicsbánya-tó terül el. Ezeknek a partján olvashatjuk a figyelmeztető táblát: „A tóban halászni, horgászni és fürdeni szigorúan tilos. Semmilyen horgászengedély nem érvényes, napijegy nem váltható.” Szokatlan ez a felirat, hiszen igaz, fürödni más bányatóban sem lehet, horgászni azonban szabad, ha az ottani horgász- egyesület tud róla. A szóban forgó tavak vizével azonban nem egy egyesület gazdálkodik, ez magánkézben van. Itt kizárólag Spitzmüller Balázs engedélyével lehet pecázni. A két, összesen 1,4 hektáros tó a felsőzsolcai Lenin Tsz területén fekszik. A víz használata kezdetben a tsz dolgozóinak horgászegyesületét illette meg. Számukra azonban nem volt igazi horgászparadicsom, a tavak kicsik, s ritkán akadt horogra említésre méltó példány. Az egyesület egyik tagja, Spitzmüller Balázs azonban elhatározta, hogy ő 'megpróbálkozik bennük a haltenyésztéssel. Érvényes jogszabály ugyanis lehetővé teszi, hogy megszerezze a halászati jogot, ha a tulajdonos horgászegyesület igent mond. Mivel ezek a vizek elvesztették halászati jelentőségüket, a horgászégyesület egy közgyűlésen lemondott a használati jogról. Ezután már nem volt nehéz a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól megszerezni az engedélyt. Ide horyászengedélyt csak lami Biztosító kárbecslője — most megpróbálkozik a haltelepítéssel. Hazánkban úttörő kezdeményezés, hogy valaki magánvállalkozásban hálgazdálkodással foglalkozzon. Ez esetenként nemcsak kemény fizikai munkát jelent, (etetés, lehalászás), hanem elméleti tudást is igényel. Jól kell ismerni' a halak biológiáját, például meg kell tudni különböztetni mikor egészséges, és mikor beteg a hal. Piacon halat eladni csak szigorú egészségit tulajdonos adhat ki ügyi előírások mellett szabad. Jelenleg a tavakban ponty-, valamint csuka- és harcsaivadék található. Az idén már körülbelül 12 mázsa előáztatott szemestakarmányt etetett meg velük. A kezdetnél tart, most van tennivalója bőven. Igyekszik a tó környékét is rendezni, padokat, szemétgyűjtőket helyezett el. Sok segítséget kap a Lenin Tsz-töl. Szívesen fogad vendégeket a „birtokán”. Már három alkalommal rendeztek itt kirándulást szocialista brigádok számára. Ilyenkor a horgászverseny és az azt követő halászléfőzés kötelező program. A sokáig gazdátlan tavak körül mostanában megjelentek az orvhorgászok. Néhány esetben már feljelentést is kellett tennie. Spitzmüller Balázsnak egyelőre csak kiadást jelent ez a vállalkozás. A haltelepítés nagy befektetéssel jár, s hogy mennyi halat terem majd a tó, az csak az őszi lehalászásokkor derül ki. (kerényi) ReceplLöi ze Farkas Tibor, a Tokaj vendéglátóház főszakácsa lesz az avas-déli nyugdíjasklub tagjainak vendége szerdán este 6 órától. A beszélgetésen egyebek mellett szabadtéren elkészíthető ételek receptjeivel ismerteti meg vendéglátóit. Ennek birtokában Spitz- rr>”'lér Balázs — aki az Al„Neves” kukák Nemcsak Miskolcon láttam. megyénkben másutt is tapasztalhattam, hogy a járdákra a kapuk elé kitett fém, illetve műanyag szeméttároló edényeken, a kukákon, a konténereken nagy fekete, zöld, piros, sárga betűkkel — sokszor pontatlanul, ízléstelen rövidítésekkel — virít az adott utca, tér neve és a házszám. Utcákat, tereket, parkokat számunkra becses, általunk tisztelt történelmi személyisegekről nevezünk el, többek között. Ezér nem feltétlenül szükséges, hogy nevükkel jelöljék meg a szeméttárolókat, különösen akkor, ha az úgynevezett védett nevekre gondolunk. A szeméttároló edények megjelölésének bizonyára van más módja is. Egyébként mondhatnánk: darab-darab, kuka-kuka; mindegy, hogy egy adott tároló edény melyik ház előtt áll, a lényeg az, hogy legyen, meglegyen. Az is igaz, hogy sokfelé lehet megnyomorított, kiégett, Szinvába dobott kukát látni, de találkozhatunk hétvégi háznál jól karbantartott műanyag kukával, amelybe virágokat és dísznövényeket ültettek. Ezért tehát a szemét- tárolókat meg kell jelölni, de ne így! Mert ilyen nevek virítanak a szeméttároló edényeken: Ady Endre, Csehov, és Déryné. ... A szeméttároló edényeket tehát meg kell jelölni! A’ országot járva láttam már olyan városokat is, ahol a szeméttároló edényeken semmiféle jelzés sem látható, hiszen a kukáknak van alja és belső fedőlapja is, ahol megjelölhető, de láttam olyan tároló edényeket is, amelyeken csak diszkréten elhelyezett számok jelzik az edény hovatartozását. így is lehet... O. J.
