Déli Hírlap, 1982. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)
1982-09-06 / 210. szám
Színe és A szakértő dilemmája helyről el nem vihető. A naplót többször kerestem, de csak újabb és újabb ígéreteket kaptam, hogy legközelebb a helyszínen lesz .. . Több alkalommal kértem a villámvédelmi munkát végzők létszámát. A kapott létszám nem egyezik az ott közzétettekkel.” A szakértő tehát ennek alapján sem a tényleges munkakezdés időpontját, sem a munkahelyen dolgozók létszámát, sem a naponként végzett tényleges munka meny- nyiségét nem tudta megállapítani. Így helyszíni felmérés alapján készített kimutatást az anyagszükségletről, illetve a becsült munkáról. A periratokból ezen túl azt is megállapította, hogy adminisztrációs hiba folytán fizetett a felperes 177 737 forintot. A kifizetett összeggel szemben a tsz járandósága mindössze 25 568 forint. Ezért a termelőszövetkezetnek 152 ezer 169 forintot vissza kell fizetnie a Papíripari Vállalat diósgyőri gyárának. A termelőszövetkezet már csak az új munkáltatónál kérheti a kártérítési eljárás lefolytatását. A szakértő ugyanis egy fél mondat erejéig megjegyezte, hogy a kivitelezési munkát irányító vezető és a kivitelezést végző részleg 1982 februárjától a tömöri tsz-hez került át. Példálózhatnánk azzal, hogy állami nagyberuházáson is történt már hasonló eset. Ha a megrendelő nem elég szemfüles, s fizet mint a katonatiszt, elindulhat egy lavina; „ügyeskedjünk csak, úgysem veszik észre...” De ma már olyan időket élünk, amikor egy vállalatnak sem mindegy, hogy százezer ide vagy amoda. Az általánosítható következtetés, hogy a melléküzemágak vezetői ugyancsak lezseren veszik az adminisztrációs kötelezettségeiket, illetve azok ellenőrzését. Aztán a végelszámoláskor derül lei, hogy feltűnően maguk felé hajlott a kezük. Sok mendemonda kering az ipari munkások körében a tsz-melléküzemágakban dolgozók busás jövedelméről. Igaz, ma már nincsenek olyan nagy csábítások, mint pár évvel ezelőtt, hogy brigádok szedték fel a sátorfájukat egy-egy termelőszövetkezet csábítására. Ma már lanyhutóban van ez a kampány, de ól és virul sok tsz- melléküzemág. A becsületesen dolgozók védelmében nem ártana viszont a hatékonyabb ellenőrzésük. Mert a vastagabb borítékra úgy is szert lehet tenni, hogy az adminisztrációs lazaság folytán nagyvonalúan kikerekítenek egy behajtandó szánv- lát_ OLÁH ER2SI Szakszervezeti üdülés, beutaló nélkül Szeptember elsejétől SZOT- beutaló nélkül is igénybe lehet venni a szakszervezeti üdülőket, úgynevezett önköltségi alapon. Az üdülőjegyeket a SZOT egy évre előre adja ki az iparági-ágazati szakszervezeteknek, s onnan továbbítják az alapszervezeteknek. Az alapszervezetek pedig szétosztják dolgozóik között. Ám ennek ellenére mégis előfordul, hogy néhány üdülői szoba pár napra vendég nélkül maiad, betegség vagy egyéb okok miatt. Két éve, amikor bevezették ezt az öntköltséges formulát — amelyről ma is kevesen tudnak —, úgy határoztak, hogy a vendégek kötelesek kedvezményes üdülésük megkezdése előtt 8—10 nappal értesíteni az üdülőt, hogy az üdülővezető tájékozódjon arról, hogy ki érkezik később, ki távozik el hamarabb, s így tudja azt, hogy mennyi szoba marad átmenetileg üresen. Ha vendég nélkül marad néhány szoba, akkor a vezető felhívja a nagyobb vállalatok szakszervezeti bizottságát, s közli, hogy hány napra küldhetnek önköltséges alapon dolgozókat üdülni. Egyénileg és házastárssal, valamint gyermekkel együtt is lehet jelentkezni önköltséges beutalásra. Az önköltségi árakban haszonkulcs nincs, s ezért jóval kevesebbet is kell fizetni, mint például az egyéb szállodákban. A napi önköltség összkomfortos elhelyezésnél személyenként 170 forint, komfortosnál 150, komfort nélkülinél 130 forint. A gyermektérítési díj egységesen 120 forint. Ilyen formában a lillafüredi SZOT-üdülőben is lehet pihenni. Városi tanácstagok fogadóórái Ma tartja tanácstagi fogadóóráját Bárány István, Stadion úti óvoda, Stadion út 47/a, 17 órakor; Bumbera László, II., Oszip István u. 14. sz., fszt. 1. szám. 17 órakor; dr. Gyimesi Béla, városi tanács vb-hivatal, Petőfi utca 23., I. em. 116. szoba, 14—16 óráig; Harhai József, II/3. sz. pártalapszervezet, Jáhn F. u. 2. sz., 17 órakor; Kiss Géza, 1/7. sz. pártalapszervezet, Kisfaludy u. 37. sz., 19 órakor; Kiss Már- tonné, napköziotthonos óvoda, Kacsóh P. u. 8. szám, 12—14 óráig; dr. Lipták Antal és Rózsavölgyi József, 1/5. sz. pártalapszervezet, Kassai u. 86. sr,„ 17.30 órakor; Simkó Istvánné, 34. sz. Általános Iskola, Táncsics tér 1. sz., 17 órakor; Soós Miklós- né III., Gagarin u. 13. IV/4. sz., 18—19 óráig; Szentesi Istvánné, 16. sz. Általános Iskola, I., László J. u. 99. sz., 16 órakor : Vindt Márta, Brigád u. 18. sz., 17 órakor. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Csetneki Józsefné, III/6. pártalapszervezet, Győri kapu 123. sz., 17 órakor; Nagy Sán- dorné, 3. sz. Általános Iskola, Középszer u. 3. sz., 18 órakor. Nem csak a villám ellen kell védekezni Akinek nem inge, ne vegye magára! A megyei bíróság gazdasági kollégiuma viszont nem az első olyan pert tárgyalja, amelyben a felperes valamilyen állami vállalat, az alperes pedig egy-egy termelőszövetkezet. Hogy pulpitus elé kerül a nézeteltérésük, annak legtöbbször az az oka, hogy a tsz valamelyik melléküzemági vezetőjének vastagabban fog a ceruzája... Egy konkrét ügy kapcsán rögtön világosabb lesz az ilyen és ehhez hasonló alapállás. A Papíripari Vállalat mint felperes indított eljárást a hemádkércsi Béke Termelőszövetkezet ellen, mégpedig 177 682 forint vállalkozói díj visszafizetéséért. A szövetkezet villámvédelmi berendezések felújítását végezte el és az ehhez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat. A bíróság felkérésére az igazságügyi szakértőnek arról kellett döntenie, jogosan követeli-e vissza az említett összeget a Papíripari Vállalat. A gépjárműveket üzemben tartó közületek félévenként beszámoló jelentéseket küldenek a KPM Autófelügyelet számára, amiből kiderül, hogy a kocsijaik mit teljesítettek, s ehhez mennyi üzemanyagot égettek el. Az értéket összevetik az illető gépjárműre megállapított normával, s ha ez a húsz százalékot meghaladja, a kocsit fogyasztásmérésre rendelik be. A méréseket a 37-es út egyenes szakaszán, a négyes és a hatos kilométert jelző táblák között végzik, átfo- lyásos rendszerű elektromos üzemanyag-fogyasztásmérővel. Csak a folyamatos haladás közben mérnek, hogy az indulás, gyorsítás ne terhelje a motort. Mindez akkor hiteles, ha a két kilométeres szakaszon nincs egy százaléknál nagyobb emelkedő, a hőmérséklet, a szélsebesség és a lénynyomás az előírt határok között mozog. Túlfogyasztás esetén, előbb a helyszínen próbálnak javítani, majd újra mérnek. Ha másodszor is még tíz százalék fölötti az érték, akkor hat napon belül le kell állítani a kocsit. Ha nem éri el a tíz százalékot, „futni hagyják”, de két hónapon belül újra vizsgálni kell. A KPM Autófelügyelet szakemberei telephelyeken és a közutakon szúrópróbaszerűen is ellenőrizhetik a fogyasztást. (Pl. egy erősen füstölgő dízelmotornál.) Az üzembentartók (csak közületek) külön is kérhetik gépjárműveik mérését. A magántulajdonú autóknál sem mindegy, hogy menet közben milyen gyorsan süly- lyed a benzinszint mutatója. A Csorlos Színpad Capek-bemutató lesz ma este 6 órakor a Rónai Sándor Művelődési Központban. A Csortos Gyula Színpad A rovarok életéből című darabot adja elő. Az Ózdi Kohászati Üzemek Nysa mikrobusza a menetlevelek alapján többet fogyasztott a megengedettnél. Az ellenőrző mérésnél mindent rendben találtak, a műszerek 11 és fél litert mutattak száz kilométerre vonatkoztatva. Műszerrel mérik Mennyit „eszik” a kocsi >(c Puskás János, az Autófelügyelet dolgozója négy-öt kocsit vizsgál naponta. (Kerényi László felvétele) Idézet a véleményből; „A periratok között benntartott naplómásolatok teljesen szakszerűtlenek, utólagos ellenőrzésre alkalmatlan dokumentumok. Ezek között olvasható egy műszaki ellenőr naplóbejegyzése: az építési napló az építkezés alapokmánya, s minit ilyen, a munfeaTeszteli, azaz, minősíti a színes ceruzákat a fogyasztók lapja, a Nagyító. Az osztályzatokat döntően befolyásolja, mennyire „karakteres” az irónok színe: a piros eléggé piros, a kék eléggé kék, a sárga eléggé sárga-e. Nem akarok beleszólni a szakemberek dolgába, de annyit azért hozzáteszek a zsűri véleményéhez, hogy — a műalkotás oldaláról nézve — a színezés módja, technikája legalább olyan fontos, mint a ceruzabél minősége. Ezért a színezőtesztet kiegészítendő, közreadom színezé- si tesztemet, mely — álszerénység lenne elhallgatni — társadalomtudományi alapokon nyugszik. Az ötvenes években kétségkívül szegényesebb volt a ceruzaválaszték (is), mint manapság, ám ezzel önmagában nem magyarázhatjuk, hogy csupán három színt alkalmaztak nagy előszeretettel: a fehéret, feketét és pirosat. Hadd bizonyítsam ezt egy filmművészeti példával, a Mélyszántás , és szerelem című alkotással. A történet dióhéjban: a traktoroslány (fehér) nem teljesíti az őszi mélyszántási tervet. Lemaradásának szubjektív és objektív oka van. Az előbbi: rossz irányba befolyásolja a kollektíva soraiba beszivárgott ellenség, a kulákivadék adminisztrátor. (fekete). Már-már veszélybe kerül a szántási terv és a lányka lánysága is, amikor megjelenik a színen a nincstelen zsellérek ivadéka, a sztahanovista • traktorszerelő, (fehér). Svájcisapkáját félrecsapja, rágyújt egy mozgalmi indulóra, és mire a végére ér, kész a traktor. Minden jóra fordul, és a két fiatalra is örök boldogság vár. Ezt onnan lehet tudni, hogy a film merész szexjelenettel zárul: férfiasán kezet ráz a traktor vezetője és javítója. A filmet — talán mondanom sem kellene — a kritika piros ponttal jutalmazta. Tehát: fekete, fehér, piros. Mire aztán észrevettük, hogy a mi világunk is tele van sokszínű, sőt, színjátszó figurákkal, jelenségekkel... Szóval, meg kellett fizetnünk a túlságosan leegyszerűsített színezési technika árát. De ezzel az árral egyben megváltottuk azt is, hogy hirtelen kiszínesedhetett a palettánk. Alkalmazni mertük, merjük a doboz összes írónj át, sőt, az árnyalatokat is. Mielőtt azonban azt hinnék, hogy révbe jutottunk, mint Mancika, a traktoroslány, sietve közlöm: színezési technikánk ismét romlásnak indult. Ne tessék megijedni, nem a „fekete, fehér, piros”- korszak visszatérése fenyeget! Csupán az a baj, hogy bár van jő minőségS, „karakteres” színt adó ceruzánk, és használjuk is az egész készletet, amit eredményül kapunk, az kissé elmosódott, szürkés tónusú. Mintha előbb felraknánk a papírra a tiszta, egyértelmű színfoltokat, aztáp a hüvelykujjunkkal kissé összemaszatolnánk az egészet. Érdekes módon, leginkább a szavak töltik be ennek a huncut hüvelykujjnak a szerepét. És félelmetesen gazdag választékkal rendelkezünk az ilyen maszatoló szavakból, hogy: egyesek, többek, sokan, ahhoz képest, csaknem, általában, stb. Mondatba illesztésüket bárki el tudja végezni, játszi köny- nyedséggel. Mégis egy példát: „Ahhoz képest, hogy milyen nehéz a külgazdasági helyzet, vállalataink általában igyekeznek növelni exporttevékenységüket, de egyes üzemek még...” Vagy: „A gazdasági vezetők többsége megértette, hogy. de még sokan...” Szóval megmondunk mi mindent, csak aztán úgy ösz- szemossuk a képet, hogy ember legyen a talpán, aki meg tudja különböztetni a színeket. Persze, ez nem jellemző mindenkire, csak egyesekre, és általában azért,... (békés) Az irónok használatáról Gazdasági per a végelszámolás után
