Déli Hírlap, 1982. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)
1982-09-27 / 228. szám
Nem a raktáros tehet róla,., a evónyászaii senédeszhözök? + A milliomos aknából ezúttal 1 256 000 tonna szén. kibányászása a feladat. Bajnok bánya Lyukéi kilétások I I i Mg i selief is i övcoyilja i i Vajon melyik gyümölcs- I böl mennyi tartalmazza 1 azt az 50 milligramm C- vitamint, amire az ember- j nek naponta szüksége van? A szervezet ugyanis j a C-vitamint tárolni nem , tudja, és arról naponta ! újra meg újra gondoskod- I ni kell. I öt deka zöldpaprikában I megtalálta ezt már annak i idején Szent-Györgyi Al- I bért professzor is, aki No- 1 bel-díjat kapott érte. De ’ megtalálta volna negyed I kiló sárga, és 42 deka J 'görögdinnyében, félkiló J szilvában és körtében, 70 ! deka őszibaraekban, 120 ! deka nyári almában és I szőlőben is. Ez persze nem I azt jelenti, hogy valaki I mindig ezek valamelyiké- I vei gondoskodjék napi vi- I taminszükségletéről, ami- I nek az oxidoredukciós I folyamatok meggyorsítása ' miatt igen fontos é’eftani szerepe van. A C-vitamin ; hiánya esetén a kollagén, I a csont- és porcszövet, a • dentin és az érfal felépítésében komoly zavarokkal találkoztak a kutatók. Viszont bizonyíthatóan elősegíti a kötőszövet-kép- ! ződést, a csontosodási és , a sebgyógvulást. A fo- I lyamatos C-vitamin-eílátás megelőzi a bágvadtságot. ■ fáradékonyságot, étvágy- \ talanságot. \ U---------------------......... Kuka és konténer Miskolcon a 68 ezer otthon 92 százaléka a rendszeres szemétszállítás körébe tartozik. Ezen belül a lakások elsöprő többségénél kukákba vagy konténerekbe gyűjtik a szemetet, amit naponta 13 kükásautójárat, sőt konténeres jarat szállít ki á szeméttelepre. Városunkban még hat, szaknyelven szólva „félpormentes” szemétgyűjtő járat működik. A tervek szerint, az elkövetkezendő években a város területén megszűnnek ezek a járatok, mindenütt kukákban, konténeAz elmúlt években több megyei nagyüzemünkben épült szennyvíztisztító rendszer. Először 1979-ben, a Borsodi Vegyikombinátban megkezdhette próbaüzemelését e vegyikombinát számítógép vezérlésű szennyvíztisztító rendszere. Az LKM-ben az acélmű zárt ipari vígazdál- kodási rendszerrel épül. A Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központjának miskolci, Zöldfa utcai raktárát a legkülönfélébb gyógyászati segédeszközökért keresik fel a rászorulók. Sajnos, igen sokan csupán udvarias elutasító választ kapnak. Emiatt mindennapos az elégedetlenkedés. — Végtelenül sajnáljuk, de többféle gyógyászati segédeszköz már régóta hiánycikk — közli az itt dolgozó Bíró Ilona és Szeli Etelka. — Az pedig igazán nem rajtunk múlik. hogy a gyártó cégek nem szállítanak időben és megfelelő mennyiségű árut. Hosszú ideig gondot okozott, hogy mivel foglalkoztassák a dolgozókat a BVK Miskolci Műanyagfeldolgozó Gyáregységének perecesi üzemrészében. Nemrégiben megszűnt ez a probléma, mivel üzembe helyezték a második műanyagszeletelő gépet. Ezen a berendelésen kemény pvc-fóliából csomagolóanyagot gyártanak a gyógyszer- és élelmiszeriparnak. A két gép teljes teljesítménye meghaladja az évi ezer tonnát. Dr. Szabó Kálmán agyáregység főkönyvelője elmondta, hogy az idei terv eléri a 200 millió forintot, a fő tenI 1980-ban a Borsodnádasdi I Lemezgyár szennyvíztisztító í berendezését építették meg. Az elkészült berendezések haszna nemcsak abban mutatkozik, hogy kevésbé szeny- nyeződik a környezet, hanem a zárt rendszerek jóval ke- I vesebb víz felhasználását te- I szik lehetővé. Az orvosi utalványokat beváltani kívánók mindegyikének azonban nehéz megmagyarázni, hogy miért nincs például gumizokni, járóbot, hallókészülék.. . — A segédeszközöket többféle helyről kapjuk, illetve kellene kapnunk. A gumizok- nj német importáru, a bél- zsáktartó francia. A botokat a pomázi faipart szövetkezet készíti . .. Hallókészülékek iránt pedig az orvosi műszerkellékek boltjában kell érdeklődni. Az itteni elutasító válasz esetén a rászorulók hiába elégedetlenkednek megint csak a Zöldfa utcai raktárban. Mi minderről nem tehetünk. R. A. ni való, hogy egyce jobban hasznosítsák a központi üzemben készülő pvc-port. Az eddigi igyekezetük sikeresnek látszik, milliószámra gyártják a nagyon keresett 2 deciliteres önkiszolgáló poharakat. A jövőben 3 decis- sel bővítik a választékot. A kislakásépítési programból is részt vállaltak; hamar népszerűvé vált a hullámpalák lezárására szolgáló pvc-ge- rincelem. Jelenleg két változatban készítik, ám a közeljövőben minden típusú palához kapható lesz. Borús hangulatban kerülgetem a tócsákat a városrész központi terén. Ezen a félkész állapotban levő téren, amelynek egyik felál már javításra szorul az aszfalt, a másikon viszont még burkolásra váró részek vannak. Sokat beszéltünk róla, nem érdemes már mérgelődni sem a munkaszervezés eme — köznapi értelemmel fel sem fogható — módja miatt Borúmot nem ez táplálja, hanem az, hogy hajnalok hajnalán — valamivel 3 óra után — ismét felvert ál- .momból a lakónegyed ku- tyafalkája. Az elvadult ebek nyár elején tűntek fel a környéken, s azóta számuk egyre nő. Ha rázendít — mert minden hajnalban rázendít! — a csapat kórusa, akkor valahol a tajgán, vagy Kanada ősvadonában érzi magát az ember, farkasok hordájától körülvéve. Az édes álmot ezen a hajnalon is ez a kísérteties vonítás űzte el a szememről. Azóta van időm morfondírozni. Magamban megfogalmazott átkaim java azoknak szól, akik — kertes házuk lebontásakor — az utcára verték a házőrzőt. Ha bejelentik annak rendje és módja szerint, akkor talán már nem élne az eb, de sorsa így is beteljesedik előbb vagy utóbb. Addig viszont gazdátlanul senyved, éhesen, férgesen kóborol, marakszik a kukák tartalmán a többiekkel. Jön a tél, és a lépcsőSzsén pechg kell, s egyre több. Emlékszem a szeles-aknai vízbetörésig. A mentésen kellett fáradozni, de a bányászok már azon gondolkodtak, hogyan továbh, miként tudják behozni e kényszerű lemaradást. Bányásznak lenni nehéz volt régen, s nehéz ma is. Annak ellenére, hogy a munka már nem a régi. Kiss Dezső, a Borsodi Szénbányák Vállalat veBérigazgatója a XXXII. bányásznapon ezt mondotta házakból kiszoruló, legyengült jószágok tetemeivel találkozhatunk városszerte. Igen, az állatszeretettel álcázott lustaság, nemtörődömség négy lábon járó bizonyítékai ezek az ebek. És még valamié: nem működik jól az a szervezet, melynek bizonyára van szebb neve, de én egyszerűen a sintéreket értem alatta. Sohasem tartozott a divatos szakmákhoz a sintéreké, de mert szükség volt rájuk, és bizonyára meg is fizették őket, a rácsos ajtajú zöld kocsik, valamint a hurkos emberek hatékonyan működtek országszerte. Aztán valaki kitalálta, hegy ez így nem egyeztethető össze az állatvédelemmel, no meg vállalkozó sem igen akadt, ezért divatba jöttek a kóbor kutyák vadászatára idomított dán dogok. Miskolcon is volt belőlük kettő. Mondhatom, eléggé félelmetes jószágok voltak, aki munka közben látta őket, szívesen elfelejtené a vadászat egyik-másik mozzanatát. A közvélemény nyomására beszüntették a dán dogok státusát és — mint munkatársam a közelmúltban hirt adott róla —, ki is múltak a tétlenségre kárhoztatott jószágok. Sintérek, vagy ha így jobban tetszik: állategészségügyi dolgozók persze most is vannak, sőt rendelkeznek gépkocsival is. Ám a benzin drága, és — mint nyilatkozták —, a folytonos erről: „Széntermelésünk 80 százalékát már korszerűen gépesített frontfejtések adják”. Fogy az előny A Miskolci Bányaüzem azzal dicsekedhet, hogy Lyukó Közép-Európa egyik leggépe- sítettebb bányája. És mégis... — Voltak és vannak gondjaink — említette Kiss Dezső. Lyukón, ember és természet ősi küzdelméből mintha az utóbbi kerekedne felül. Négy évvel ezelőtt ebből az aknából egymillió tonna >ó minőségű szenet hoztak a felszíncirkálás helyett szívesebbel mennek „házhoz”, azaz oda, ahonnan szólnak nekik. De hajnali háromkor kinek, és hova lehet telefonálni — ha egyáltalán van készülék a háznál? Másnapra pedig a falka elhúzódik. Csak néha bukkan szemünk elé egy-egy példány, mondjuk úgy, hogy morogva kiugrik a kukatároló helyiségből — a szívbajt hozva a gyengébb ideg- zetűekre. A minap ugyanezen a helyen a közöny ellen hadakoztam. Ügy vélem azonban, hogy az állampolgári aktivitásnak is vannak határai. Egy szélsőséges példával élve: nem lehet elvárni a vézna kishivatalnoktól, hogy — mint korunk Toldi Miklós;’ — szabad kézzel fékezze meg a dühöngő bikát, azaz a szesztől fűtött nehézsúlyú garázdát az utcán. Köny- nyebbnek tűnik, de még mindig elég nehéz feladat a sintérek „távirányitása”. Szóval nem vagyok híve a kutyavadászat önkiszolgáló módjának — még akkor sem, ha csak az értesítést bízzák rám. Attól tartok ugyanis, hogy előbb-utóbb hurkokat fognak szétosztani köztünk, mondván: számoljuk fel saját magunk a kóbor ebek ! falkáját. Még ha csupa ki- ’ esi kutya lenne... De van- nak köztük nagyok is, aki pedig egy nagykutyával ujjat húz, azt könnyen megharapják !.., (békés) re. Aztán három egymást kővető évben is sikerült ez a bravúr. (Soha, egyetlen magyarországi akna nem szárnyalta túl ezt a produkciót.) Idén is több lesz egymilliónál, ám az égen sötét felhők gyülekeznek. — No, azért nem olyan feketék azok a fellegek — mondja Szőcs Elemér főmérnök. — Erősebb a napsugár... Eddig 960 ezer tonna szén már a felszínre került. Ez 38 ezer tonnával több, mint amennyit a terv előírt, pedig szeptemberben idáig 14 ezer tonnával kevesebbet bányásztak a tervezettnél. Az ellentmondás magyarázata: az előnyt korábban szerezték, s ez az előny napról napra fogy. Ilyen mélyről egyetlenegy- alkalommal sem jött még szén. Négyszáz méter alatt járnak a bányászok. Küzdelem az elemekkel — Nem a mélységgel van a bajunk — jegyzi meg a főmérnök —, hanem a talajtani, geológiai viszonyokkal. A körülményeket a bányászathoz nemcsak mi alakítjuk. A tűznek, a víznek, a nyomásnak nem lehet parancsolni... Így vagyunk most a nyomással. A vágatokat erősíteni kell... A két pajzsos front négy és fél hónapot dolgozott. Október első felében kezdik átszerelni őket új helyükre. Korábban az ilyen feladatot két csapat végezte, most kilencnek a munkájára lesz szükség. Huszonnégy napot vesz igénybe az átszerelés, addig a frontok felváltva üzemelnek. És utána, ha nem is hajrá, de megfeszített munka következik. Egy héten hat napot és egy műszakot dolgoznak a föld alatti munkások, s még vasárnap éjszakára is leszálltak szenet jöveszteni. Karbantartásra. az apró hibák ki- -avítására heti két műszakot szánnak. Mindenkeppen teljesítik Szőcs Elemér bizakodó: — A gondok ellenére állítom, hogy az 1 256 000 tonnás tervünket teljesítjük. És ez azért is fontos, mert — mint ahogy az elején említettem — a szénre szükség van. A lyukóira különösen. A lakosság 200 ezer tonnát kap belőle, s csak azért nem többet, mert a bánya szénosztályozójának kapacitása véges. i. S. Toronyiránt, az autók között. . . Túl gyakran tesszük kockára az életünket. (Laczó felv.) rekben gyűlik majd a szemét. Nagyüzemek szennyvíztisztító rendszerei A tiszta vízért Pec-gerincelem a tetőre i Munkát adnak a perecesiekn Színe és M Százegy nagykutya
