Déli Hírlap, 1982. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)

1982-09-22 / 224. szám

Egy óra

Bárczy Jánossal

BESZÉLGETÉS A VÁDINDÍTVÁNY, A ZUHANÓUGRÁS ÉS AZ EGY M. KIR. SZÁZADOS BIZALMAS FELJEGYZÉSEI CÍMŰ KÖNYVEK SZÜLETÉSÉRŐL

— Nem tartozom azok közé, akik már ifjú korukban elkötelezték magukat az irodalomnak. Egy háborús sebesülés következtében az ötvenes évek elején látásomat teljesen elvesztettem, ezért föl kellett hagynom állandó, s aktív tevékenységemmel. Pénzintézetben dolgoztam. Igaz, később a Lenin Kohászati Művek tanácsadóként alkalmazott, de mégis kis híján tehetetlenségbe és mun- kátlanságba süllyedtem.

Az utolsó szalmaszálat az írógép jelentette: 1942-ben, amikor a légierő vezérkari osztályára kerültem, mint legfiatalabb tisztnek, soha nem gépelték le időre a jelentéseimet a titkárnők. Mindig az irathalom legaljára kerültek a fogalmazványaim, ezért megtanultam gépelni.

— Mint minden háborút megélt ember, én is akkori élményeimet dolgoztam fel. Pályázatokra küldtem be novelláimat, de csak kisebb sikereket értem el velük. Igazi írói működésem azzal kezdődött, hogy felkért a Hadtörténeti Intézet: írjam meg a magyar katonai ejtőernyőzés történetét. Gondolom, a személyi lapom alapján választottak ki, hiszen ott szerepel az, hogy Szálasi uralomra jutásáig a vezérkarban teljesítettem szolgálatot ezen a területen. Elvállaltam, noha afféle „szellemi rágóguminak” tekintettem ezt a munkát. Levéltári kutatást helyzetem miatt nem vállalhattam, csak személyes élményeimre tudtam támaszkodni. Két évig kopogtattam gépemen, mire elkészült egy 600—700 oldalas anyag. El is süllyedt volna a kézirattárban, ha Cseres Tibor a Parázna szobrok című regényéhez nem keres adalékokat, ö bukkant rá az én szabálytalan emlékiratomra, s nagyon hízelgő módon azzal keresett meg, hogy nem is tudta letenni, míg végig nem olvasta. Azzal az ajánlattal állt elő, hogy ha hozzájárulok, beviszi a Magvető Kiadóhoz.

Nagyon meglepődtem, amikor a kiadó vezetője kitöltött szerződéssel keresett föl. Megijedtem, hiszen nem voltam soha közéleti ember, alacsony rendfokozatban

szolgáltam A Tények és tanúk sorozatban, ahol kötetemet meg akarták jelentetni, olyanok szerepeltek előttem, mint például Károlyi Mihály és Marosán György. Végül is abban állapodtunk meg, hogy

Miskolcon a Bubm

Bubus. Ez a címe Vaszary Gábor zenés bohózatának, amelyet a Vidám Színpad ad elő három felvonásban. A színház vendégjátékára a hét végén, pénteken és szombaton kerül sor a Rónai Sán-r dór Megyei Művelődési Központ színháztermében, az előadások délután fél öt és este nyolc órakor kezdődnek. A darab — amelynek zenéjét Fényes Szabolcs szerezte, a verseket pedig Szenes Iván írta — fő szerepeiben Bodrogi Gyulát, Rátonyi Hajnalt, Csala Zsuzsát, Schubert Évát, Urbán Erikát, Bus Katit, Zana Józsefei láthatjuk.

három feltételnek kell eleget tennem. Először is hadtörténetinek szánt munkámat át kell fésülni, hogy civil ember is megérthesse. Másodszor érthetővé tenni az olvasó számára, hogy polgári származású ejtőernyős tisztből hogyan váltam 1945 tavaszán úgyszólván minden átmenet nélkül a demokratikus hadsereg tagjává. Magyarázatul az első részben családi környezetemet és iskoláztatásomat vázoltam, hiszen a „váltásnak” az volt a gyökere. Nem tartom magam jelentős egyéniségnek, de sorsomban meg lehetett sejteni valamit az 1920 és 1940 közötti időszak levegőjéből. Végül azt kérték, írjam le azt is, hogyan helyeztek 1949- ben tartalékállományba, mert az olvasók kíváncsiak lehetnek arra, hogy miként lehetett simán megválni a néphadseregtől. (Háborús sérüléseim miatt kértem leszerelésemet Farkas Mihály akkori hadügyminisztertől, s gondolható, hogy milyen örömmel „iszkoltam” aláírt papírommal.)

— 1976 decemberében fejeztem be Zuhanóugrás című könyvemet. Tisztában voltam vele, s jeleztem is: nem történelmet írok. Amit átéltem, tapasztaltam, azt próbáltam megfogalmazni. Emberi magatartásokat véleményem szerint csak úgy lehet megérteni, ha visszahelyezzük magunkat a korba.

Kötetem a múlt évi könyvhéten jelent meg. Sikere nagyon meglepett, hiszen nem vagyok született tollforgató, inkább próbálkozónak tartom magam. Az érdeklődés okát abban látom, hogy olyan időszakról írok, amely foglalkoztatja az embereket. Kortársaimat azért, mert saját sorsukra emlékezhetnek, a fiatalokat pedig azért, mert kicsit többet láthatnak a történelemkönyvek elvont igazságainál. Illyés Gyula írta le, hogy az válhat a nemzeti öntudat részévé, amit az írók irodalmi eszközökkel is megfogalmaznak.

— A könyv befejezése és a megjelenés között öt év telt el. A várakozás alatt elhatároztam, hogy kiemelek

egy napot — 1941. április 12- ét — és leírom az ejtőernyősök tragédiáját. így született meg a Vádindítvány című regény. Hangsúlyozottan

szépirodalom, tehát írói fantáziám terméke, ami nem zárja ki, hogy meg is történhetett volna. Típusokat választottam ki, akik szerintem nagyon jellemzőek. A könyv „hőse” Barabás Árpád őrnagy, aki megszállott ko- noksággal teremtette meg az ejtőernyős fegyvernemet. Sok vita folyt személyiségéről: sajnos, többen egyértelműen negatív figurának minősítik. A tévéfeldolgozás is embertelen vonásait hangsúlyozta. Én úgy tartom, hogy „nehéz ember” volt, aki elképzeléseiért még a halálos veszélyt is vállalta. A bűnös inkább a vezetés gyávasága és embertelensége volt, amely a németek bizalmát úgy akarta visszanyerni, hogy a gyengén felszerelt csapatokat harcba vezette. A „halálrepülőknek” bajtársaik égő testén át kellett bevetésre indulniuk.

Harmadik kötetem (Egy m. kir. százados feljegyzései) úgy keletkezett, hogy érdekelt a Vádindítványban szereplő embere sorsa. Kíváncsi voltam azoknak a belső életére, akik nem tudják megemészteni a változásokat. Keresnek inkább egy tenyérnyi homokbuckát, ahová el tudják rejteni a fejüket. Nemrégiben volt egy vita az Írószövetségben, ahol elmarasztaltak néhányan azért, mert „negatív hősöket” szerepeltetek. Az én munkámat, s a mostani világítást a színes televízióhoz hasonlítanám, sőt, az lenne a legjobb, ha „holografikusán”, tehát több dimenzióban' látnánk a figurákat. Nincs ellentétben a történetírással az, amit megfogalmazok, pusztán szeretném, ha írásaim hozzájárulnának a múlt jobb megértéséhez.

Lejegyezte: GÁBOR LÁSZLÓ

Népi

taépítészet

A képzőművészeti világhét alkalmából Jáger Attila tart előadást a Herman Ottó Múzeum előadótermében, szeptember 27-én, hétfőn este 6 órakor. A vetítettképes előadásban a székely népi faépítészetet mutatja be.

(Kiss József felvétele)

Képzőmű vészeti rö vidßlmszemle

A képzőművészeti világhét alkalmából országos képző- művészeti rövidfilmszemlét rendez szeptember 28—30. között Szolnokon, a Tisza filmszínházban a Magyar Képző- és Iparművészek, valamint a Magyar Film- és Tv-mű vészek Szövetsége. A szemle célja, hogy teljes keresztmetszetet adjon az elmúlt években készült, képző- művészeti témájú hazai filmekről. A versenyvetítéseken és az alkotások értékelésén túl, több lehetőség nyűik majd a három nap

Vetéikpdö

városunkról

A helyes válaszok

75. Máriássy Gábor egri kanonok építtette az Avas keleti lejtőjén húzódó kálváriát, 1863-ban romantikus stílusban. (6 pont.)

76. Berecz Károlyról van szó. (10 pont.)

77. Lévay József. (4 pont.)

Rotring ceruza

Nyilván bennem van a hiba, de egészen az elmúlt hónapokig nem tudtam, hogy Rotring ceruza létezik. Van pedig olyan írástudó ismerősöm, aki — utólag derült ki — egészen régen használja. Az írott szó tiszteletéért, azért, mert aki tudja, hogy a világon a legnagyobb távolság, amely a tiszta papír és ember feje között van, az becsüli az alkalmatosságot, amelyre ír, amellyel ír. A világosság felé tartja a diósgyőri papírt, hogy megcsodálja bordázását, vízjelét, nem enged az írógépéhez nyúlni, mert egy márkás, jó gép több, mint munkaeszköz, és a legtöbbet akkor jelent, ha egy jó munkának az eszköze. A betűt szereti, aki szereti a jó tollat, ceruzát, az önkifejezés drága, szép eszközét tiszteli az írószerszámban, amely nélkül nem létezne, vagy nem lenne ugyanaz az ember.

Használjon hát Rotring ceruzát — nyugodtam bele, bár véletlen folytán egészen pontosan tudom, hogy a nyugatnémet világcég ezt a (legjobb ismereteim szerint) úgynevezett -nullaötös, nullahármas formában fellelhető íróalkalmatosságot nem a betű költészetét méltányló írástudóknak gyártja, hanem mérnököknek. Azoknak, akik a vonal költészetéből élnek, akik tudják, hogy a pápirra álmodott egyenes vonalak harmóniájából születik háromdimenziós csoda; az életet emberszabásúvá varázsoló ház, a munkát örömmé szelídítő szerszám. Akik pontosan tisztában vannak vele, hogy a vonal, amelyből forma születik, mindennel fontosabb, akik egyszerűen nem tudnak dolgozni hajszálvékony nyomot hagyó ceruza nélkül.

Emlékszem a mesteremre — hallom vissza az építész messziről visszaténö emlékeit —,

ő tanított meg ceruzát hegyezni. Zseniális volt. Rájött, hogy ha kúp formájúra faragjuk a ceruza belét körülölelő fát, ahogy a műveletet megkönnyítő ceruzafaragó, hamar tompára kopik. Elére faragta, kúp helyett gúlát kapott, és így a ceruza mindig éle mentén futott. A Rotring ceruza nagyon jó, de talpa van. Érted?

Értem. Ügy, ahogy felnőtt fővel értettem meg kisiskolás korom tanítóit, akik nem hagyták, hogy golyóstollat fogjunk a kezünkbe. Fájt a szívünk pedig érte (akkor újdonságnak számított), és tintatartóba mártottuk a tollat. Akkor az dukált; betűt formálni a kapkodást nem tűrő acélszerszám tanított meg, ha azóta elromlott az írásom, a golyóstollnak köszönhetem. A sok-sok eltelt esztendőnek, ha most a Rotring ceruzáról írok, és bocsánat sok-sok nemzedék mestereitől, ha a munkájukat megkönnyítő eszköz felbosszantott.

Ha nem fejeztem ki magam tökéletlenül, talán kiderül: a Rotring ceruza precíziós műszer. Mint ilyen, nem is olcsó, tehát nem értem, miért okoz gondot a papírboltnak tanévkezdéskor, hogy nem lehet kapni. Nem értem, miért keresik egyáltalán a gyermeket iskolába indító szülök. Fogalmam sincs, hogy kerül az iskolatáskába, nem tudom, hogy minek. Státusszimbólumnak nem elég, és remélem, hogy a gyerek nem is ismeri még ezt a fogalmat. Ha ismeri, bízom benne, hogy elfelejti még, szeretném, ha lenne tanító, aki kiveszi h kezéből a Rotring ceruzát. Akármit készen kaphat a kisdiák. A betű, a szó, művészi mesterségek eszközét ne kapja készen. Keresse majd meg.

(makai)

során a filmek széles körű bemutatására, valamint a filmesek és a közönség találkozására.

Eötvöskollégisták

voltak

Nyolcvanhét évvel ezelőtt, ezen a napon alapította az Eötvös József kollégiumot nagynevű apja, s egyben miniszter elődje emlékére Eötvös Lo- ránd. Az intézet 80 hallgató befogadására épült Budán. Eötvös- kollégista volt Kodály Zoltán, Köpeczi Béla és Eckhardt Sándor is, de a tudományok innen kikerült jeles művelőinek névsora hosz- szúra nyúlna, ha mindet fel akarnánk sorolni.

műsor

SZERDA

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Házunk tája. — 13.00: Operaslágerek. — 13.30: Dzesszmeló- diák. — 14.29: Kagylózene. — 15.00: Hírek. — 15.05: Zenekari muzsika. — 15.28: MR 10—14. — 16.00: Kritikusok fóruma. —

16.15: Üj Bach-lemezeinkből. — 17.00: Hírek. — 17.05: Mindany- nyian vevők vagyunk! — 17.30: Pátria. — 17.45: A csárdáskirálynő. — 18.15: Hol volt, hol nem volt ... — 18.30: Esti Magazin.

— 19.15: Gondolat. — 20.00: Lemezmúzeum. — 20.52: Kincset

érő mikroelem. — 21.22: Nóták.

— 22.00: Hírek. — 22.20: Tiz perc külpolitika. — 22.30: Jascha Hei-> fetz hegedüL — 22.45: Közelkép a budapesti nyári színházakról.

— 23.00: Falstaff. — 24.00: Hírek.

Petőfi rádió: 12.05: Népdalkettősök. — Í2.30: Hírek. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.25: Útikalauz üdülőknek. — 13.30: Színes szőttes. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. — 15.50: Mindenki iskolája. — 16.20: Hírek. — 16.25: Sport. — 18.15:

A Stúdió 11 játszik. — 18.30:

öt penny. — 19.00: Nótamuzsika. — 19.45: A Ste ve Miller Band felvételeiből. — 20.30: Hírek. — 20.35: A titokzatos kéz. — 21.32: Földön, vízen, levegőben. — 22.30: Tamássy Zdenkó szerzeményeiből. — 23.00: Hírek. — 23.20: Nóták. — 24.00: Hírek.

3. műsor: 13.00: Hírek. —13.07: IX. országos kamarazenekari fesztivál — Veszprém. — 13.52: Szeptemberi hercegnő. — 14.15:

Orosz szerzők műveiből. — 15.04: Haydn-kórusok. — 15.30: Magyar tájak muzsikájából. — 16.03:

Magnóról magnóra. — 16.48: Öt földrész zenéje. — 17.00: A véges végtelen. — 17.30: Puccini- áriák. — 17.44: Bemutatjuk új felvételeinket. — 19.00: Hírek. — 19.05: iskolarádió. — 19.35: Prokofiev: Péter és a farkas. — 20.00: 2000 felé. — 20.35: Scher- rill Milnes operaáriákat énekel.

— 21.25: Mahler: VI. szimfónia.

— 22.41: Sárosoataki diákdalok.

— 22.55: Századunk kamarazenéjéből. — 23.30: Hírek.

Miskolci rádió: 17.00: Hírek.

Időjárás. Műsorismertetés. — 17.05: Hangversenykrónika. — 17.20: Ablak az országra. Dr. Fodor László jegyzete. — 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Aranyérmes termék a lipcsei vásáron. — Napirenden a cukorrépa betakarítása- — így látja a brigád a minőséget.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (Országgyűlési képviselők Heves és Borsod megyei csoportjának üléséről. — Abaúji est Budapesten.) — 18.25: Lap- és műsorelőzetes.

Televízió, 1. műsor: 15.55: Hírek. — 16.00: A Közönségszolgálat tájékoztatója. — 16.20: Magyarország—Törökország. —18.20: Energia — Apadnak a források.

— 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. . . — 19.15: Esti mese. —

19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Szellemhivatal. — 21.25: A Tv Galériája.. — 22.05: Tv-híradó.

Televízió. 2. műsor: 20.01: Beszédtéma — beszéljünk róla! — 30.4»; Tv-hiradó. — 21.10; Telepódium. — 22.15: Súly emelő-világbajnokság.

Szlovák televízió: 12.15: Híradó. — 17.55: Autósok-motorosole magazinja. — 18.30: A Tv-híradó sajtókonferenciája. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Szovjet dokumentumfilm. — 21.00: Zenés szórakoztató műsor. — 21.40:

Nemzetközi motocross-verseny.

— 22.00: Világhíradó. — 22.15: A vér hangja.

Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18) : Pentti Sammallahti fotókiállítása. — Pataki János tárlata. — Mini Galéria (10—18): Nagy mesterek vázlatai. — Vasas Galéria (14—19): Alle Teréz grafikái. — Eisele Gyula kiállítása. — József Attila Könyvtár (12—20): Korniss Péter fotóalbuma. — Képcsarnok Szőnyi-ter- me (10—18): Molnárné Kristóf Agnes kiállítása. — Herman Ottó Múzeum (10—18) : Ember és munka. — A magyarországi feketekerámia. — Üj magyar grafika. — A természet három országa. — Ásványok, növények, állatok Eszak-Magyarországról.

— Miskolci Képtár (10—18): Két évszázad magyar festészete. — Borsod—miskolci Múzeum (10— 18): Kondor Béla-emlékkiállítás.

— Megyaszói festett asztalos- munkák. — Türelemüvegek. — Bemutatkozik a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága.

— Diósgyőri var (9—17): A diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr életéből. — Déryné-ház (9—17): Üvegművészeti emlékek.

— Központi Kohászati Múzeum (9—17): A nyersvasgyártás története. — Acélgyártás. Kovácsolás. Hengerlés. — Massa Múzeum (9—15.30): A diósgyőri kohászat története. — A kohászatban használt kéziszerszámok.

Filmszínházak: Béke (fi és hn6): Szívzűr (szí. magyar, 14 éven felülieknek!) — (3): A

biztosan ölő Sárkány Lady (szí. japán. 16 éven felülieknek! III. helyár!) — Béke kamaramozi (4): Piedone Egyiptomban (szí. olasz, III. helyár!) — (6): A

svéd. akinek nyoma veszett (szí. magyar, 14 éven felülieknek!) — Kossuth (6): Szamurájok és banditák I—II. (szí. japán, 16 éven felülieknek, duola és III. helyár!) — (f3): A 3. 6z. Ürbázis

(szí. angol, 16 éven felülieknek, III. helyár!) — Táncsics (fő és f7): A kék lagúna (szí. amerikai. 14 éven felülieknek, II. helyár!) — Krúdy (f7): A fekete paripa (mb. szí. amerikai). — Tokaj vendéglátóház (f8) : Akiket forró szenvedély hevít (mb. szí. olasz, 16 éven felülieknek!)

CSÜTÖRTÖK

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Mai kulturális programok.

— 8.27: örökzöld dallamok. —

9.20: Irodalmi évfordulónaptár. — 9.44: Szólj, szólj, sípom! — 10.00: Hírek. — 10.05: Diákfélóra. — 10.41: Gluck: Herkules, és Hébé menyegzője. — 11.37;

Wilhelm Meister tanulóévei.

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Nóták. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.35: Napközben. — 10.00: Zenedé lelőtt.

3. műsor: 9.00: Iskolarádió. — 9.3U: Szimfonikus zene. — 11.00: Hírek. — 11.05: Híres előadóművészek Schumann-felvételei- bol. — 11.57: Bellini operáiból.

iZ

* Én tudom ..,

n ____