Déli Hírlap, 1982. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)

1982-09-21 / 223. szám

A nxári feladatok megoldása

Mindenekelőtt a három új kérdés:

És akkor következzenek a nyári feladatok válaszai:

55. Miskolci Evangélikus Jog- akidéinia. (1919—1949). Schneller Károly (Borsod vármegye nép- szaporodása 1920-tól 1930-ig; A csecsemőhalandóság mérése; Kriminalitásunk alakulása terület szerint) — Sztehlo Zoltán (Az egyijKomi papyrusok és a római jog és paoyrológia) — Suránvi- letek alaki sajátosságai; Magánjog és napyrológia) — Surányi— Unger Tivadar (Amerika társadalmi problémái; Gazdasági rugalmasság és változékonyság; A gazdasági válságok történetének vázlata 1920-ig) — Szontagh Vilmos (Adalékok a magyar főMilyen családi kapcsolat fűzte Jókai Mórt Miskolchoz? (6 pont.)

73. A Miskolcra költözött eperjesi jogakadémia költő-tanára, aki 1925-ben halt meg. Ki volt ő, hol áll a szobra, ki készítette a szobrot? (6 pont.)

BO. Mik voltak a XVI—XVII. században keletkezett kölyukak? (2 pont.)

ktegyúri jog kérdéséhez: Állam- felfogások jelentősége a jogtudomány szempontjából; Egyenes adóink jogorvoslati rendszere) — Zsedényi Béla (A felsőház új jogköre; Az alkotmányjogi reformok politikai problémái; A demokrácia válsága) — Putnoki Béla (Becsületvédelmi irányok a

Terülj, terülj

játszótér

Akárcsak a terülj-terüli asztalkám a mesében: a hét végén Jél nap alatt épült fel egy új játszótér társadalmi munkában, az elhanyagolt régi helyén a Népkertben. Szó szerint katonás gyorsasággal, hiszen a társadalmi munkások a honvédség soraiból kerültek ki. — 350, városunkban szolgáló katona ragadott csákányt, lapátot. A rövid idő alatt 20 új játszószert építettek be, megbirkóztak 27 köbméter betonnal, 45 köbméter fö'ddel, 7 köbméter sóderral. Leraktak 450 járdalapot, 172 tjei eme t, elmázoltak félszáz kiló festéket, s körbekerítették korláttal a területet. Több mint félmillió forintot tesz ki a felhasznált anyagok s az elvégzett munka ellenértéke.

Az imponáló teljesítmény hallatán sokan mondhatják, hogy könnyű nekik, hisz itt nem lehet probléma a fegyelem, a szervezett, hatékony munka. Ám akik a játszóteret építették, fegyveres szolgálatot teljesítő katonák, nem építők. Civilben ahányon vannak, annyiféle foglalkozást űznek. Az eredmények titka nemcsak a fegyveres testületek szigorú rendjében keresendő, hanem a jó kedvvel és szívesen végzett munkában. A munkakedvhez pedig igazán nem kell „angyalbőrt” húzni.

(k-é)

Fórum a miskolci rádióban

A magánerős lakásépítés nyomában

A Magyar Rádió Miskolckörzeti stúdiója szeptember 27-én. hétfőn délután 17 óra 5 perctől fórum-műsort sugároz A magánerős építés nyomában címmel.

Az adásban egyebek mellett szó lesz arról, mi Í ven feltételek szükségesek ahhoz, hogy valaki saját házat építsen. hogyan történik a telekkijelölés és -elosztás, milyen tervek es típustervek kaphatók. miként állapítják meg a vállalati hozzájárulást és az OTP-hitelt. kik vehetik igénybe a kölcsönöket, mik •a lehetőségei a társasház- és a sorházépitésnek. mi a különbség a félkész és a kész- fél lakások között milyen költségek terhelik az építtetők?: a kö-műhálózat létesítésénél és miiven az építő- anvag-ellátás. Tlven és hasonló kérdéseket tarnak a st'dióba meghívott: vendégje.

\ műsorral kapcsolatos k désekít levélben szeptember 24-ig leérjük eliút- tatni a Mnsvar Rádió Miskolc körzeti stúdióia címére (Miskolc Bajcsy-Zs. út 15.(. 3527). az adás időpontjában telefonügyeletet tartunk. így további kérdések Miskolcon a 35-510-es. Egerben a 12-946 os, Salgótarjánban pedig a

14-082-es telefonszámon tehetők fel.

Kérdezzen! Az illetékesek válaszolnak

Magyar Rádió Miskolc körzeti stúdiója

büntetőjogban; Emlékbcszéd Ap- ponyi Albert... felett; Igazságszolgáltatásunk a céhek idején) — Bruckner Győző (Az árumegállító jog tartalma . . .; Báró Thököly Sebestyén és a bécsi béke; Flórián Károly emlékezete). (30 pont). (Természetesen olyan hetyes válaszokat is elfogadtunk amelyek nem szerepelnek a mi felsorolásunkban.)

56. A Kőtörő a haladó miskolci jogászifjúság irodalmi-társadalompolitikai röpirata volt. 1930-ban jelent meg. (10 pont.)

57. Heil pirn Mihály. A nevéhez fűződő irodalmi emlék a Nemzeti Ördal. (10 pont.)

59. Ferenczi Bernát és Feren- czi Károly könyvkereskedők, Ferenczi Sándor pszichoanalitikus. Könyvüzletük a Széchenyi út 13. sz. alatt volt. (12 pont.)

59. A könyv a Vizsolyi biblia, a Lévay Könyvtárban található. (10 pont.)

60. E. E. E. Gyámintézeti lap; Miskolcz és vidéke; Hölgyvilág; Háztartási Lapok; Divat- csarnok; Miskolczi Néplap; Pity- palatty. (14 pont.)

61. Borsod—Miskolci Háziipari Egvesület. (5 pont.)

62. Szabó Gyula,1 a Három Rózsa vendégfogadót építtette újjá. (10 pont.)

63. 1941. május 19-én dr. Gvőry Nagy Lajos és dr. GyŐry Nagy István szüleik 50. házassági évfordulója emlékére állították. A wViStminsteri apátság toronyórájának melódiáját szólaltatja meg. (15 pont.)

64. Regest felirat volt az első vízjel. (5 pont.)

65. Egy fekete kutyát ábrázolt a Weidlich-bolt cégére. (5 pont.)

66. 1851-ben, az épületet már lebontották, egyébként a Hunyadi u. 1. szám alatt volt a tábla. (10 pont.)

67. A Felszabadítók útján, az áthelyezett román hősi emlékmű helyén. (5 pont.)

68. Színház, minorita templom, megyei tanács, (ti pont.)

69. Hunyadi utca 52. (5 pont.)

70. Atl.y Endre, Hatvány Lajos, Reltai Jenő, Tersánszky Józsi Jenő, Ignotus. (S pont.)

71. A Reggeli Hírlap szerkesztőségében (jelenleg Tanácsház tér 16.). (5 pont.)

72. Két válaszzt is elfogadunk, mivel pontatlan volt a kérdés:

Hercz Gépgyár; Szilágyi és Discant Gépgyár. (5 pont.)

73. Széchenyi út 13. Kávézó néger figura. (5 pont.)

74. Tanácsház tér 20. Gazdagon díszített vasrácsa a Herman Ottó Múzeumban taláihaéó. (Elfogadjuk azokat a. válaszokat .is, amelyekben a Tanácsház tér 3. számú házat femlítik, itt volt Miskolc első nyomdája.) (5 pont.)

Most még szükség van a segítségre, később azonban önálló feladatokat is kapnak

Pályakezdők a kohászatban

Lehet rájuk

Mindig nehéz egy közösségbe beilleszkedni. Üj arcok, új körülmények, más munka...

Iskolapadból a munkapad mellé.

Szeptember elsejétől . háromszáz új munkása van a Lenin Kohászati Műveknek. Fiatalok, pályakezdők valamennyien. Egyetemet és főiskolát végzettek, Szakmunkások. szakközépiskolai és gimnáziumi érettségivel rendelkezők. Első munkahelyük a diósgyőri mammut- cég.

Amikor tegnap ünnepélyesen fogadták őket, akkor mondotta beszédében T ót h Lajos beruházási igazgató:

— Égető szükségünk van a jól felkészült fiatalokra.

És ugyanezt ecsetelte — ha más szavakkal is — Vinter Bertalan, a vasszerkezeti üzem művezetője, akihez négy pályakezdőt osztottak be:

MISKOLC TÖRTÉNETE 46.

A munkásmozgatom kezdetei

Tahi IÉ és Bézs Péíer

Tahi Tóth László és Balázs Péter közös műsorát ma este rendezi meg a Vasas Művelődési Központban. A kettős előadóest 6 órakor kezdődik.

A munkásmozgalom első lépéseiről Frankel Leó Munkás Heti Krónikájából értesülhetünk. 1876-ban jött létre az Általános Munkáspénztár Miskolcon. A kezdeti lépések után Miskolcon is a II. Internacionálé hatására 1890 ben megalakult Magyarországi Szociáldemokrata Párt jelentette a fordulatot. 1892- ben ünnepelték meg a munkások első ízben nyilvánosan május else ét Miskolcon.

1893-ban létrejött a ,,mun\ kásképző egylet", a munkásság első politikai jellegű szervezete. A mozgalom kialakulásának kezdeti lépéseit látjuk Diósgyőrött is. 1895-ben azonban fokozódott a terror a munkásság szervezkedése ellen, s betiltják á miskolci munkasszenrezet működését is.

Az 1900-ban kirobbanó gazdasági válság lelboritotta az addigi gazdasági és politikai viszonyokat. A feszültségek kiéleződtek (főleg Közép- és Kelet-Európábán), s Oroszország ban forradalmi mozgalomba torkollottak. Magyarországon is fellendül a munkásmozgalom. 1901 decemberében a diósgyőri vasgyár kovácsolóműhelyének munkásai sztrájkba léptek. Fellendült a szakegyleti mozgalom Miskolc városban is, s 1903- ban létrejött a szociáldemokrata párt helyi szervezete, mely betetőzte a munkásmozgalom addigi fejlődését.

Egyre világosabbá vált azonban a század elején, hogy egészen más módon megy végbe a munkásság szervezkedése a városban, mint a diósgyőri nagyipari munkások között. A városban a munkássággal szemben erőtlenebbek voltak a kisipari munkáltatók. Liberálisabb volt a város magatartása is. Diósgyőrött, mely a vármegye, a főszolgabíró és a csendőrség birodalmához tartozott, sokkal brutálisabban léptek lel a munkássággal szemben.

A lő ok mégis a gyári szervezetben keresendő. A gyár vezetése úgy hálózta be a munkásokat, hogy ezt a hálót a munkásság ebben az időszakban nem tudta szétfeszíteni.

A diósgyőri kincstári vasgyár létszáma 1900-ra elérte az ötezret. E munkásoknak azonban csak mintegy harmada volt véglegesítve, (akiknek tehát nyugdíjjogosultsága is volt).. A munkásság e felső rétege, akik közé a legműveltebb munkások tartoznak, anyagilag kevéssé volt érdekelt a vezetőséggel való szembefordulásban, félve, hogy elveszti előjogait (lakás, fűtés stb), főleg pedig a biztos munkahelyet, s így tartózkodott

minden politikai mozgalomtól. A gyár kiépítette a maga rendszerét (élelemtár, sportegylet, kulturális intézmények, templom), melyekkel magához igyekezett kötni a munkások legfontosabb rétegét, akik elsősorban lehettek volna képesek a tudatos mozgalom kialakítására.

Az egész dualista kornak legnagyobb ellenimondása az volt, hogy az új társadalmi rendszer, a kapitalizmus legtöbb tényezőit, a munkásokat kizárták a legális politikai életből, a választójogból. A munkásmozgalomnak e „jogtalanság” közepette kellett tehát működnie. Egyszerre harcolva a munkások gazdasági érdekeiért és politikai jogaiért.

A város két képviselőt küldött a Parlamentbe. Egyiket az északi kerületből, ahol szinte kizárólag ellenzéki (függetlenségi) képviselőt választottak. A város & részében lakott a nagyszámú miskolci kispolgárság, a kereskedők és kisiparosok. A múlt század végén Herman Ottó, a század első két évtizedében pedig — kis megszakítással — Bizony Ákos volt e kerület képviselője. A déli kerületben (ahol sok állami tisztviselő lakott) mindig kormány- párti képviselőt választottak.

LEHOCZKY ALFRED

—* Jöhetnének többen is, elkeilenének, Az a célunk, hogy megtartsuk a fiatal szakmunkásokat, képzettségüknek megfelelő feladatokkal lássuk el őket. Szép pénzt is kapnak, 18 forint az órabérük.

A négy fiatal itt az üzemben: Kalivoda Zoltán, Ma- csuga György — ők a 3-as számú szakközépiskolából jöttek, Békési Zsolt és Óvári Zsolt — ők a tOO-as számú szakközépiskola -padját koptatták. Mindannyian vasszerkezeti lakatosok.

Kalivoda előbb leteszi a pajzsot és a hegesztöpisz- tolyt, megtörli homlokát, egy pillantást vet még a rajzra, jól csinálta-e, s azután mondja:

— Három hete annak, hogy dolgozunk. Jó kollektívába csöppentünk. mindenben segítenek a társak, de azért mi is alkalmazkodunk. s bizonyítani szeretnénk. Nem kell bennünket félvállról venni, megálljuk a helyünket, s állítom, lehet ránk számítani . . .

(illésy)

Ár Kezdők, de azért lehet rájuk számítani

A Komlósteí

Komlósteíőn még ebben a tervidőszakban kereskedelmi- szolgáltató központ épül. A terveket a Borsodterv szakemberei készítik el, s a rajzasztalokról már le is került

a módosított beépítési terv. A központ felépítésének várható időpontja 1983—84. Az építkezés megkezdésének pontos dátuma az út s a közmű kiépítésétől is függ.

MIM

visunlró