Déli Hírlap, 1982. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)
1982-09-20 / 222. szám
Huszonhét Árpád-kori vaskohó Hogyan rpliiamátjunk? Ha jobban ketyeg az árammérő Árpád-kori vaskohászati emlékeket tártak tel az idén a régészek a Győr-Sopron megyei Szakonyban. A Békás-tó közelében vassalak nyomán kutatva, a föld felszíne alatt mindössze 40—50 centiméter mélyen 22 kohóra leltek. A kohókat és a hozzájuk tartozó műhelyeket különbözőképpen alakították ki egykori építői. Találtak olyanokat, amelyeknek egy, s olyanokat is, amelyeknek két olvasztókemencéje volt. A szakemberek megállapították, hogy a szakonyi telep a XI században a földsánccal megerősített locs- mándi ispáni vár szolgáltató faluja volt, amelynek népessége vassal adózott az Árpád-kori katonai, gazdasági központnak. Rövid időn belül négyszeresére nőtt a villanyszámla összege az egyik miskolci lakásban. Á bérlő alaposan ellenőrizte az összes áramfogyasztó gépet s lámpát ám a hirtelen megnövekedett áram- fogyasztás nyomára nem bukkant. Mit tehet az áramfogyasztó, ha sokallja a villanyszámlát? — kérdeztük Lukács Bélától, az Észak-ma gyarországi Áramszolgáltató Vállalat kirendeltségvezetőjé- től. — Amennyiben többnek ta_ lálják a villanyszámlát, mint amennyire számítottak, ellenőrizzék az óra állását, illetve számlán feltüntetett összeget. Ennek alapján könnyen kiszámíthatják az áramdíjat, ugyanis a számlán olvasható az egységár is. Előfordul, hogy az óraleolvasó „elszámolja magát”. Természetesen ilyen esetben kártalanítjuk a fogyasztót, vagy a következő számlaadáskor jóváírjuk a már befizetett összeget. Többen kifogásolták az árammérő órák működését: ilyen esetben levelezőlapon kell kérpi az ÉMÁSZ helyi kirendeltségétől az árammérő óra vizsgálatát és hitelesítését Eddig a vizsgálatok többségénél, pontosabban 90 százalékánál az derült ki, hogy az óra kifogástalanul működik. Sőt, az elöregedett áramszám. lálóknál csapágykopás miatt inkább késés mutatkozott, és ez a fogyasztó számára biztosított jogtalan előnyt. Egyébként húszéves szakmai tapasztalatom alapján mondom, hogy eddig mindössze két olyan árammérő órával találkoztam, ami megbokrosodott, és többet számolt a kelleténél. (szántó) Városi tanácstagok fogadóórái Ma tartja tanácstagi fogadóóráját: Keszthelyi Zoltán, 1/7. sz. pártalapszervezet, Kisfaludy u. 35. szám, 18 órakor; Kovács Ernőné, 1/7. sz. pártalapszervezet. Kisfaludy u. 35. szám, 18 órakor; Recs- kó Rétemé, III., Sas u. 15. szám, 17 órakor; Tamás Andrásáé, IV/4. sz. pártalapszervezet, Kuruc u. 47/a., T7 órakor. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Szwcs Sándor, Szikra mozi népfronthelyisége, Marx Károly u. 49. szám, 17 órakor. * A Szentpéteri kapuban, a szociális otthon mellett építi a BAEV a nyugdíjasok garzonházát. A tervek szerint az év végére kellene elkészülniük, ám alighanem módosulni fog a határidő. Ha felépül a ház, akkor 42 idős házaspár költözhet ide. (Kiss József felvétele) Csupán egy pillanat, s levelünket elnyelte a láda Fagylalt a ládában Miskolc leveleit gyűjti Bizottság elé kerül a zsák • Egy sem kallódott el Állítom, ieveléző nemzet vagyunk. * Fogom a levelet, vagy a levelezőlapot, vagy a képeslapot, amelyet szeretteimnek írtam, elballagok vele a legközelebbi postaládához, s bedobom. Egy pillanat műve az egész, s elnyeli soraimat a láda. De mi a levél útja? Hogyan kerül a címzetthez? * Kreisz László mellé ülök, a zöld színű Barkasba. Kreisz az egyik postaládaűrítő. — Mindössze ketten gyűjtjük be Miskolc egész levelezését — mondja később. — Egyik nap én, másik nap pedig a kollégám. A munkaidő hajnali négy órakor kezdődött, akkor hírlapot fuvarozott Kreisz László. Fél nyolckor csatlakozom hozzá, ekkor indul a postaládák tartalmáért. — Azért hosszú a műszak — néz rám karikás szemeivel. Az éjszaka hajnal háromig, fél négyig, vagyis az ébresztőig viszont nagyon rövid — állapítom meg. — A kocsit csak este hét után tehetem a garázsba. Talán ötszáz métert mehettünk. Fék. Ugrás a vezetőállásból az űrítőtáskával, pár másodperc, s a Petőfi kollégium előtti láda gyomra újra éhes. — Hány kiló ez a zsák? — Üresen hét, ha nagyon tele van, akkor huszonhét. * Persze nemcsak levelet, levelezőlapot és képeslapot nyel el a begyűjtő zsákja. — Nem bizony! Odabent, a hivatalban ürítem a zsákokat, egy bizottság előtt. Addig nem tudom, hogy mi minden is van benne. Ott aztán kiderült. Volt, hogy egész fagylaltot belenyomtak a ládába, el is áztak a levelek. Aztán akadt olyan, hogy döglött egeret találtunk, előbukkan a levelek közül személyi igazolvány, útlevél, pénz. Egyszer 1700 márka volt benne, valutapapírral együtt. Persze jelentkezett a tulajdonos. Előfordult az is, hogy a borítékhoz mellékeltek tíz forintot, meg egy cetlit, azzal a szöveggel, hogy vegyek a pénzen bélyeget, a többit meg tartsam meg. De a 40 ezer forintos takarékbetétkönyv volt a csúcs __ A pokol kapuja Fokok és kabátok Idén az ősz eleje eddig igen meleg, viszont a reggelek, esték már hűvösek. Ebben az átmeneti időben törődjünk többet az öltözködéssel — tanácsolják az Országos Egészség- nevelési Intézet munkatársai. A legcélszerűbb ilyenkor az úgynevezett réteges öltözködés. Ha csapadékosra, szelesre fordul az időjárás. ne járjunk fedetlen fejjel! 16 fok feletti hőmérsékletnél, szélcsendes időben a felsőkabát felesleges. 12—16 fok között elegendő a könnyű tavaszi kabát, 6 és 14 fok között már vegyünk fel átmeneti kabátot. Télikabátot csak akkor hordjunk, ha a hőmérő higanyszála 6 fok alá süllyed. ..'. sem égnek, sem pokolnak — mondtam, vagy inkább csak gondoltam magamban, míg ismerősöm lelkesen bizonygatta: őt ma már nem lelkesíti semmi, legfeljebb a pénz. Ügy adta elő a — szerinte nagyon bölcsen — takaréklángra állított életét, mint aki helyeslésre vár. Talán meg is kapta máskor, mástól, de bennem csak viszolygást keltett ez a program. mely munkahelyén a nyugdíjig hátralevő idő ki- bekkelését, magánéletében pedig a kocsi időnkénti újra cserélését jelenti. „Mi már megtettük a magunkét, buzogjanak a fiatalok!” — böffent ki a száján némi komlóillattal elegyítve a „program”. Talán mondanom sem kellene, hogy ismerősöm túl van ugyan élete delén, de még messze innen azon a korhatáron, melyen túl a csendes szemlélődésnek, jól megérdemelt pihenőnek kell kezdődnie. És különben is: van ilyen határ egyáltalán? Hivatalosan igen, hiszen a dolgozó nő 55, a férfi pedig 60 éves korban kérheti nyugdíjazását. Ám aki megőrzi egészségét, testi-lelki kondícióját, érdeklődését a világ dolgai iránt, annak számára az élet egészen a végső búcsúig teljes maradhat. És most már hadd adjak magyarázatot arra a fogam közt mormolt, vagy talán csak gondolt fél mondatra, melyet ismerősöm program nélküli életprogramja idézett fel bennem. Bizonyára sokan felismerték, igen, Dante Isteni színjátékából való. Töredelmesen bevallom, hogy finom porfelhő kelt szárnyra, amikor leemeltem a polcról a vaskos kötetet, néhány nappal azelőtt, mielőtt „ugorjunk be egy pofa sörre!” — jelszóval, ismerősöm magával cipelt, hogy kiokítson életszemlélet-ügyben. S hogy miért vettem kézbe Ismét a jó öreg Dantét? Azért, mert olvastam egy cikket a most 90 éves Károlyi Mihálynéról. Az ő Együtt a száműzetésben című munkájából idézte a szerző: „Sosem éltünk fél életet. Ügy éreztük, hogy a legnagyobb bűn a közöny, és hogy Dante helyesen tette, amikor Poklában különleges helyet biztosított a langyosoknak —” Az Isteni színjáték harmadik énekében a pokol kapujába jut az alvilág vándora. És most beszéljen Dante: „Milyen nép szenved itten a sötétben?” Es 6 felelte: „E szomorú házat azok nyerik, kik közönyösen éltek S kiket nem ért dicséret, sem gyalázat; S az angyalok, kik fellázadni féltek S hívek sem voltak; csak magukra voltak lelkűkben nincsen sem erény, se vétek. nem kellettek sem égnek, sem pokolnak.” És nekünk kellenek? Kellenek azok, akik nem is rejtik véka alá, hogy úgy vélik, eddigi érdemeikkel megváltották a nyugalmat, azt a kényelmes, magatartást, hogy az újítás, a kockázat, a konfrontáció, az áldozatvállalás legyen csak mindig másoké? Ismerősöm — mint mondtam — túl van élete delén, ö sem aratott sikert nálam — remélem, így, többes számban is mondhatom: nálunk — életfilozófiájával. Ám, ha ugyanezt mondja egy olyan ember, aki pályájának elején tart, akkor tényleg a pokolba, pontosabban a poklok kapujába kívánja az ember. A közönyösök sötét házába. (békés) Dezső Éva, a Miskolc 2- es számú Postahivatal (a Tiszai melletti) vezetőhelyettese meséli néhány órával később: — A város különböző pontjain 145 postaláda áll. Ezeket napjában kétszer, van amelyiket háromszor ürítjük. Kreisz másképp mondja: — Egy nap összesen 284- szer kell kiszállnom a kocsiból, s eközben 297 kilométert tudhatok magam mögött. Száz kilométerrel több. mint a Miskolc—Budapest táv. Kanyargunk. Helybeli vagyok, s azt hittem, ismerem a várost Rájötem, kevéssé. Ott, ahol azt sem tudtam, hogy utca van, postaláda is van. — Időbe tellett nekem is, amíg megtanultam a járatot. — Kötött úton, kötött időben közlekedik a levélbegyűjtő — magyarázza Dezső Éva. — Ettől eltérni nem szabad, a ládákat űrítetle- nül hagyni nem lehet, ezt mi ellenőrizzük. * A Tokaj étterem melletti postánál járunk, amikor Kreisz László úgy dönt, ideje zsákot cserélni. — Mindig itt szoktam — jegyzi meg. — Ekkora a belvárosi levelek igencsak súlyosak lesznek. A begyűjtő egy láda kiürítéséért 50 fillért kap (Pesten ez 1 forint). Fizetéséhez így havonta 1800—200 forintot tesznek. — Négy gyerekem van — mondja Kreisz László —, kell a pánz. Hét éve csinálom, tulajdonképpen ezért. * Az Augusztus 20. utcában, este fél hét tájban ürül az utolsó postaláda. Dezső Éva: — A levelek folyamatosan érkeznek a hivatalunkba. A begyűjtő többször megfordul itt egy nap. nem egyszeerre érkezik be a töméntelen boríték, feldolgozzuk a leveleket, szortírozzuk, s még aznap továbbítjuk. A postavonat este fél kilenckor indul. Azzal kezdtem, hogy levelező nemzet vagyunk. Nos, íme ennek alátámasztására néhány adat: a 2-es számú hivatalban augusztusban 227 ezer levélre került rá a pecsét. Csupán 10-én 11 358 darabra. Igaz. húszadikán ennek a tizedére. A rekordot kétségkívül a decemberi hónapok írják: tavaly e hónapban 526 ezer levél, üdvözlőlap fordult meg itt. És nem kallódott el egyik sem. (illésy)
