Déli Hírlap, 1982. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)

1982-09-02 / 207. szám

a miskolciaké a szó tmm Rovatvezető Mvike* Imre — Postacím Déli Hírlap Miskolc SMI Pf. 39 — lel.: 18-225 Most lenne időszerű Ti'srlHt Szerkesztőség! \ Miskolc III. kerületi. Báthori István utca lakosai nevében fordulok ünökhoz, $ lapjukon keresztül a városi vízmüvekhez. Az utcánkba bevezették a szennyvizfővezetéket. Mi sem veit természetesehh. hogv a lakók kérték, a szennyvízcsator­nát kössék be a lakásokhoz is. Megtudtuk, hogy ezt a munkát a Hőtechnikai vállala- végzi, ám az igényt a városi vízmü­veknél kell bejelentenünk Augusztus 25-én jómagam szemé­lyesen jártam hem j vál alatnál. s elmondtam igényünket, to­vábbá azt is. hogy az árkot m! magunk kiássuk. Sajnos, el­utasító választ kaptunk, azzal küldtek el. hogy erre majd csak tavasszal kerülhet sor Miért csak tapasszal? — kérdezzük. Hiszen az utca most van felbontva. Miért kell egy munkából kettőt csinálni?! Ha n őst megcsináljon az utat tavasszal újra fel kell bontani. Ez nemcsak időkiesés, hanen’ kidobott pénz is. A vízmüvekül azt mondták, hogy annak idején az utcá­ban mindenkit megkérdeztek arról, be akarják-e vezetni a háztulajdonosok a szennyvízcsatornát otthonukba. lómagam. aki állandóan otthon tartózkodom, tanúsíthatom, hogy sem minket, sem másokat nem kérdeztek meg erről. Amikor a TI- CAZ fektette „ vezetéket, minden további nélkül megkérdez­tél minket is, hogy bevezessék-c, s természetesen mindenki igennel felelt. Lett i: gázunk! S most lehetne — egy kis jó­indulattal — szennyvízvezetékünk is. G. J. Miskolc, Báthori u. Üvegtörök Barbay Ferencné (Miskolc. Szé­chenyi út lü.): Talán nem késünk el. ha levelüket csak a héttői számban közöljük. reméltük, már a címzett válaszával együtt... L. Lajosné (Miskolc. Árpád u.): Köszönetét továbbítottuk a kór­ház dolgozóinak, orvosainak. Jól- eső érzés haUani mindig, ha egy beteg sikeresen felgyógyul a gon­dos orvosi kezelés eredménye­képpen. D. József (Miskolc, Vándor S. u. 13.): Több lakótársa nevében írt levelét továbbítjuk #az ille­tékes vállalat vezetőjéhez. Re­méljük, mielőbb Intézkednek ügyükben. Nem tudom, mások is ész- reveszik-e, az utóbbi időben szaporodott az üvegtörők szá­ma. Űj „hobbi” van kialaku­lóban a parkokban, köztere­ken, strandokon; halomban hevernek az összetört sörös-, boros-, pálinkásüvegek. Sőt, az Augusztus 20. strandfür­dővel szemközti toromyépü­És még a buszvezetőt szidták le .. Déli 11 óra körül történt a 21-es számú autóbuszon. (Rendszáma: BV 91-33.) Az LKM 1. kapujánál négy kis­gyerek — 8—10 évesnél egyik sem lehetett idősebb — szállt fel a járatra, s nyomban énekelni kezdett. Előbb aránylag csendesen, majd egyre hangosabban. Egyikük pedig a busz hátsó részének lemezén két kézzel verte a ritmust. S ami azt illeti, a dalszövegek ugyan­csak „erédetiek” voltak — a nyilvánosságra hozatal némi­képp közmegbotránkozást okozhatna ... Ennek ellenére az utasok közül senki sem szólt a gyerekeknek, hogy hagyják abba. Volt, aki el­nézően mosolygott, volt, aki legyintett és megjegyezte: „kitört belőlük az őstermé­szet . A Kun Béla utcai megállóhoz közeledve viszont egy magas termetű, ősz hajú férfi felpattant az ülésről, bekopogott a vezetőhöz és kiabálni kezdett; — Hát ez mégiscsak bor­zasztó! A jegyárat elkérik, de azzal nem törődnek, hogy milyen körülmények között utazunk! Az ember idegzete teljesen tönkremegy! Miért nem szállítja le az üvöltöző kölyköket ?! A vezető — középkorú, sárga pulóver es férfi — lát­hatóan meglepődött az utas kiabálásán. Nyilván nem hal­lotta a motorzúgástól a srá­cok éneklését. Neki egyéb­ként is legfőbb gondja az, hogy a vezetésre koncentrál­jon. Nem is szólt egy szót sem. Pontosan fékezett, nyi­totta az ajtót, hogy — töb­bek között — a rákiabáló utas is leszállhassom. Viszont látszott rajta, hogy a rákia­báló nem a legjobb hatással volt rá. Mintha egy kis bak- kanóval indult volna... Jó­magam — szintén utasként — pedig szerettem volna utánakiabálni a leszálló ősz hajú férfinak: miért nem a gyerekekre szólt rá? Miért kell ilyen esetben a gépko­csivezetőt felidegesíteni, aki a 8 órás műszak alatt sok ( száz ember testi épségére vi­gyáz Mellesleg” meleg volt, rekkenő hőség, amely­ben a koncentrációkészség még a nem dolgozóknál is csökken. A gyerekek az Au­gusztus 20. strandnál szálltak le. Az utcán változatlanul nagy hanggal énekeltek, s még a gépkocsivezetőnek is integettek. Akkor már ő aránylag nyugodtan mosoly­gott. Kívánom, hogy legyen sokáig jó idegrendszere. R. A. Miskolc, Mátyás k. «. Mesél a Mese cukrászda környéke.., Parkolási leherment^sítő? Meglepő dolgokat tapasz­talhat néhány nap óta az északi tehermentesítő úton közlekedő. , A parkolóhelyet jelző táblák mellé felfestet­ték a parkolósávokat U. jócskán leszűkítve ezzel a közlekedő sávot. Nem túl nagy luxus ez? Mármint a kétirányú közlekedést lebo­nyolító* út szélére oarkoló- helyet felfesteni?! Sok teher­autó jár erre. köztük las­súak is. amelyeket azonban most már szinte lehetetlen megelőzni, fgy a tehermente­sítő út nem tehermentesít, hanem csak a vezetők ide­geit birizgálja. Annak ide­jén arról volt szó, hogy' ez az út afféle gyorsforgalmú, autópályaszerű út lesz. Ho­gyan fér ezzel össze a fel­festett parkolóhely? Békés Gábor Miskolc .... .. . arról, hogy mi minden irritálja az itteni bérházak lakóit. Az étterem háta mö­gött elhelyezett, itt-ott már fűvel benőtt kő-virágtartók­ról, amelyek hosszú, hosszú hónapok óta nem akarnak végleges helyükre kerülni. Aztán a Tanácsköztársaság városrész központi terét dí­szítendő szökőkútról, ameiy ki tudja, mióta készül már, s csak nem akar elkészülni (fent). Végül arról, hogy mintegy hete megjelent egy munkás a szép tér egy má­sik részén, nekiállt, körbe­vágta a bitument, aztán, mint aki jól végezte dolgát, elment. Azóta se látta senki. De mást sem, aki folytatná a félbeszakadt munkát... (lent), . kör nál a Mese cukrászda ’. De ez a mese saj­I,. .1. Miskolc létnél a kitört ablaküveg is. Jó ideje áll már itt össze­törve a járdán az üveghalom, amelyet nemhogy eltakarítot­tak volna, hanem még más­féle, zöld színű üveget is tör­tek hozzá. Ügy látszik, tet­szik ez a színkompozíció va­lakinek ... Olyan olcsó az üveg, hogy így pocsékolhatjuk? Tudtom­mal a MÉH megvásárolja a boltokban vissza nem vált­ható üvegeket, sőt, kilóra még a törött üveget is. Aa- kor miért nem ott értékesí­tik az üvegtörök az üveget?! Akinek olyan nagy kedve van az üvegtöréshez, törje otthon össze a csillárját, a vitrin üvegpoharait, de ne veszélyeztessen másokat az utcán. Mert én is megsérül­tem már az utcán az üveg­cserepektől. Ezért is írtam le ezt a pár sort ... „Miskolci olvasó” J2iSi „A 121-es autóbusz vona­lán a húsz alapjárati meg­állóhely közül (ahol a 21-es megáll) a gyorsjárat tizen­egy, nagy forgalmú megálló­ban áll meg. Csak érdekes­ségképpen mondjuk el: so­kan kívánják, hogy a gyors­járat mindegyik megállóban álljon meg. Csak arról fe­ledkeztek meg ezek az uta­sok, hogy a gyors]árat ép­pen azáltal tudja hamarább megtenni az adott útvona­lat, mint az alapjárat, hogy nem minden megállóban áll meg. További megállóhelyek létesítése esetén a 121-es már elvesztené gyorsjárati jelld'í.'t. ákár meg is lehetne szüntetni, s alapjáratként közlekedtetni. Ez viszont nyilván senkinek sem érde­ke. Mindezek alapján kell elutasítanunk azt a kérelmet, hogy a 121-es busz álljon meg a diósgyőri kenyérgyár­nál is." A választ „Álljon meg a gyón-.;: -at” címmel közre­adott olvasói észrevételünkre kaptuk Szilágyi Istvántól, a Miskolci Közlekedési Válla­lat forgalmi főosztályvezető­jétől Folyik a drága ivóvíz Szinte naponta téma váro­sunk vízproblémája. Több lakónegyedben szenvednek a Kidobott pénz? vízhiány miatt. Éppen ezért felháborító, hogy a Nagy Ilona utca 8—18. számú bér­ház előtt mintegy két hete elfolyik a drága ivóvíz. A járdaszint, alatti elzáró csap­nál lehet a hiba — ezt azon­ban csak a szakemberek ál­lapíthatják meg. ha kimen­nek . a helyszínre. Mielőbbi nagyon sürgős intézkedést várnak a környék lakói! • B. Gy. Miskolc Remekelt a kitelepült bolt Az elmúlt vasárnap befejeződött helyiipari kiállítás egyik szenzá­ciója volt a Zöldért kitelepült boltja a sportcsarnok előtt. Tíz napon át olyan gyö­nyörű áruval fogadtak bennünket, vevőket, amilyenről csak ál­modni lehet. Másoktól tudtam meg, hogy ez a bolt a vállalat Baross Gábor utcai egysége, még közelebbről a „Le­nin 100—4” szocialista brigád, s hogy már évek óta ők települnek ki a Csanyikba, a ma­jális-parki ünnepségek­re is. Méltán nyerték el kiállításukkal a 111. vásári díjat is. Üzlet­nek sem volt rossz — mesélték a bolti dolgo­zók —. hiszen a hatfős személyzet a vásár idő­szakában mintegy fél­millió forint értékű árut forgalmazott. Ne­künk, vevőknek most már csak egy kívánsá­gunk van: ilyen udva­rias kiszolgálás és ilyen szép áru várjon ránk minden Zöldért- boltban __ K. L.-né Miskolc Másnapos tészta * Tavasszal a DVTK-sporttelep melletti városi uszoda előt­ti résztől a főútig, munkagépek kezdtek dolgozni. Egyen gették a talajt, majd szakemberek beültették az egész részt fűmaggal. Gondoltuk, szép park lesz mindennek az eredmé­nye. Sajnos, nem így történt. A munkagép kidöntötte a kis fokát, diszbokrokaV is. Azóta már embermagasságú fű nőtt az egész részen, valóságos dzsungel. Sőt, újabb kis fák nőttek — vadon. Mindez nemcsak azoknak lehangoló, akik az uszo­dához járnak, hanem azoknak is, akik a környék bérházai­nak erkélyeiről, ablakaiból ide tekintenek. Javasoljuk: a vá­rosgondnokság nézzen utána, milyen állapotban van ez a te­rtiet. T. Gy. » Miskolc, Marx K. u. 98. Szinte naponta étkezem az Aranycsillag étterem önki- szolgáló részlegében. Amit augusztus 31-én, kedden ta­pasztaltam. felháborított. Előttem többen adták visz- sza a káposztás tésztát, mert az az előző napi maradék volt, amit nem tudtak meg­enni. Igaz, szó nélkül visz- szavették (kicserélték), s köz­ben a konyhafőnök kikiáltott az eladótérbe, hogy vegyenek helyette mást. De hogyan szabad előző napi maradékot adni mikor tudvalevő, hogy a káposzta gyorsan romló étel? Igaz, olcsó menüről van szó, de nem ez a lényeg, hanem az egészségre ártal­mas tésztaféle újbóli felszol­gálása. Az ilyen esetek nem öregbítik a vendéglátás jó hírét. Sőt! T. J.-né Miskolc

Next

/
Thumbnails
Contents