Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)
1982-08-13 / 191. szám
r Átadás előtt a Gyermekrehabilitáciős Központ MISKOLCIAK MISKOLCRÓL 2. * Figyelemre méltó, hogy az épület környékén nem vágták ki a fákat Mos! úgy látszik, mintha a ház egy-két frontián azért ■építették volna igy a falat, hogy ne kelljen fejszéhez nyúlni. Augusztus 18-án, délután I órakor adják át ünnepé- yesen a nagy társadalmi isszeíogással épített Gyer- nekrehabilitációs Központot. jjc A takarítás oroszlánrészét a Gyermekegészségügyi Központ nővérei végzik A Szentpéteri kapui kór- íáz területén, a Gyermek- ígészségügyi Központ mel- ett egy évvel ezelőtt kez- lődött az építkezés. Egy év ilatt, sok-sok nehézség árán, le jó minőségű munkával ;észült el az intézmény. Az ilapkőletétel idején még tem voltak kész tervek, ak- :or Noll Tamás, az ÉSZAK- TERV fiatal építésze még :sak vázlataiban álmodta neg az épületet... A házban már takarítalak kicsomagolják az újon- ían érkezett műszereket, he- yükre tolják az ágyakat. A eljes befejezéshez azonban nég néhány dolgot el kell végezni. Szalai Antalné épí- ésvezető tegnap még pala, aanyag és rézcsavarok után elefonált. A teljes költség cörülbelül 40 millió forintra úg; vállalatok, intézmények, zövetkezetek, különböző ./.ervezetek, sőt egyéni befizetők is segítettek adomá- íyaikkal. Társadalmi úton öbb. mint 25 millió forint- a! járultak hozzá, hogy mi- íamarabb gyógyulhassanak tt a kis betegek. Az új, 40 ágyas gyógyin- ézetbe mozgás- és beszéd-* sérült gyerekeket várnak. Épült tornaterem, uszoda és több különféle kezelő, s dolgozik majd itt pszichológus és logopédus is. Az épületről csak elismerésen szólhatunk. Modern, hangulatos, mindent a funkciójának megfelelően terveztek, mellőzve a sablonos megoldásokat. Az építés elsősorban három nagyvállalatnak köszönhető. Az ÉÁÉV alapozott, a BVM alózsolcai gyára által készített UNIVÁZ- elemeket pedig a BÁÉV dolgozói rakták össze. A házban sok a faszerkezet, talán ettől válik igazán hangulatossá. Tulajdonképpen csak a kis vaságyak, no meg az orvosi műszerek emlékeztetnek arra, hogy kórházban járunk. A terápiához nélkülözhetetlen fürdőmedencékben állandóan 30 fokos lesz a víz. Klímaberendezés ügyel a levegő hőmérsékletére és páratartalmára. A fürdővízbe a szükséges vegyszereket automata adagolja. Valamennyi helyiségbe, még az aulába is padlófűtést építettek, gondolva arra, hogy a mozgássérültek — különösen a tornateremben és a fürdőben — a földre ülve nehogy megfázzanak. A három épitőipari nagy- vállalat mellett még számos nagyobb és kisebb cég áldozatkész munkájának köszönhető a gyors építés.' Hamarosan megnyithatják azt az átjárófolyosót, ami összeköti a Gyermekegészségügyi Központtal ... (herényi) ISaszelni a Fotóáruliázban... Filmet, zacskóba Ü.j filmbegyűjtési rendszert vezettek be a miskolci Fotóáruházban. Miért volt jrre szükség? — kérdeztük Mankó Pálné üzletvezetőtől. — Évente nyolcmillió forint értékű amatőrfilm-elő- hívást, -nagyítást és -máso- ást végzünk. Naponta legalább hatszáz-hétszáz ügyféllel van dolgunk. Milliós értékeket termelünk, húsz-harminc forintos tételekből. Dolgozóink már nem győzték a film átvételével járó adminisztrációt, s ezért — más üzletekhez hasonlóan — végül mi is áttértünk az önki- szolgáló rendszerre. Ezentúl ügyfeleink papírzsákba rakják a filmet, ráírják a nevüket és a címüket és kiikszelik a zacskón olvasható kérdőív rubrikáit. Mióta ezt a rendszert bevezettük, megszűnt a sorbaállás, a filmátvétel egy-két percre csökkent. Most már csak a iil- rhek előhívási és nagyítási idejét kellene megrövidíteni. A színeseket toyábbra is két hét alatt, a fekete-fehéreket pedig három napon belül hívjuk elő és dolgozzuk ki. A SzeníDéteri kapuban értül Latecssíe az Otttisn-tiázba A lakásigény lések 19*1. évi megújításától kezdve lehetősé? van otthon-házi lakásokra vonatkozó csereigénylések benyújtására. Az otthon-házi (nyugdíjas házi) lakásokra történő csere feltételei az alábbiak: — az igényeiének érvényes lakásigényléssel kell rendelkeznie, — az igénylő jelenleg nyugdíjas, vagy nyugdíjas házaspár, illetve a nyugdíjkorhatárt elérték, — az igénylő önmaga ellátására képes, de egészségi állapota miatt segítséget igényel és a családi gondozást nélkülözi, — állami lakásának (tanácsi bérlakás) bérleti .jogviszonyáról az azzal rendelkező szerv javára lemond, és azt a bérbe adó részére kiürítve visszaadja, — legalább 2 -szoba félkomfortos, vagy 1 szoba komfortos lakás bérlője, — a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségének teljesítését maga, vagy készfizető kezes is vállalja. Az Otthon-házban történő elhelyezésnél biztosított az egészségügyi ellátás és a gondozói ügyelet. Az Otthon-ház 4« lakással a Szentpéteri kapuban létesül. A beköltözés várható ideje: 1982. december—1983. január. \ A Lakásügyi Társadalmi Bizottság és a Lakásosztály a már nyilvántartott kérelmeken túlmenően azokat az igényeket tudja figyelembe venni, amelyeket 1892. augusztus 31-ig benyújtanak. A lakásigénylések benyújtására, illetve módosítására bármelyik ügyfélszolgálati irodán lehetőség van, ahol megfelelő felvilágosítást adnak. MISKOLC MEGYEI VAROS TANÁCSA V. B. HIVATALA A közömbösek és a kritikusok Egy felmérés tanulságai Kézenfekvőnek tűnik annak feltételezése, hogy a városról alkotott véleményeket leginkább az a körülmény befolyásolja, hogy törzsökös miskolciakról van-e szó, olyanokról tehát, akik ebben a városban születtek, illetőleg hosszú évtizedek óta élnek itt, vagy olyan „alig” miskolciakról, akik csak néhány éve, már felnőtt fejjel telepedtek meg Miskolcon. Adataink arról tanúskodnak, hogy a törzsökös népesség és az „új” miskolciak között kötődéseiket illetően valóban lényeges eltérések figyelhetők meg. De ezek az eltérések, különbségek semmiképpen sem jelentik azt, hogy az új miskolciak inkább elvágyódnak a városból, mint a törzsökös népesség. Egyszerűen arról van szó, hogy amíg a miskolciak, a Miskolcon születettek 72%-a válaszaikban pótolhatatlan kötődéseikre utaltak, az elmúlt másfél évtized során bevándoroltak nagyobb felének viszonyát új lakóhelyéhez a korlátozott elégedettséggel jellemezhetjük. Az is tény viszont, hogy az újonnan beköltözködők között volt a legmagasabb a „közömbös”, a városban „idegen”, az iránt sem szeretetet, sem ellenszenvet nem érzők aráhya. Ez azonban nem több, mint 8%. A AZ IDEGENSÉG ÉRZÉSE Ilyenformán azoknak a miskolciaknak az aránya, akikben e várossal kapcsolatosan semmiféle indulat, szeretet, ragaszkodás, netán ellenszenv, elutasítás sem munkál, nagyon csekély. Az oly sokat emlegetett „közömbösség” érzése ugyanis a normális emberes esetében nem egyéb, mint az „idegen”-ség érzése azzal szemben, amivel kapcsolatosan még semmiféle tapasztalatuk sincs. De az első sikerek az új lakóhelyen. az első kudarc vagy csalódás, az a telismerés, hogy ez az új otthont adó város nem olyan, mint a korábbi volt, az idő sodrában egymást követő hatások, amelyek óhatatlanul összekapcsolódnak az új ,,otthoninál, nagyon rövid idő alatt felszámolják, megsemmisítik a közömbösség, az idegenség érzését. A városhoz fűződő érzések mélysége nagyon szorosan összefügg a társadalmi-foglalkozási rétegződéssel. A város iránt kizárólagos elkötelezettséggel jellemezhető lakosok részaránya a legalacsonyabb a vezető állásúak és a beosztott értelmiségiek körében, és a legmagasabb a különböző, kvalifikálatlan munkáskategóriák körében. De igaz ez a kapcsolat egy másik összefüggésben is. Nevezetesen a városban magukat rosszul érzők, azt nem szefetők, a várost valamilyen okból elutasítók, egyszóval tehát a város iránt negatív A turistákért A szakemberek becslése szerint megyénk erdeiben évente kétmillióim fordulnak meg, felüdülést keresve az árnyas tisztásokon, tiszta vizű patakok mentén. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ezért az elmúlt évtized alatt több mint 20 millió forintot költött autóspihenőkre. esőbeállókra, utakra, erdei tornapályákra, úttörőtáborokra. Tízmillió forintot fordítottak viszont a berendezések karbantartására, felújítására, ami azt is jelenti, hogy a kirándulók nem nagyon becsülik meg az „erdei bútorokat”^. érzésekkel viseltetők tábora a legnépesebb éppen a magasan kvalifikált társadalmi- foglalkozási csoportok között, valamelyest kisebb az alkalmazotti rétegek körében, és ezekhez képest is meredeken visszaesik a különböző munkáskategóriák válaszaiban. Ugyanez a tendencia érvényesül akkor is, ha a kritikus elégedettséggel jellemezhető vélemények eloszlását nézzük foglalkozás szerint. A MUNKÁSOK ÉS ÉRTELMISÉGIEK Bárhogyan nézzük is azonban a dolgokat, a telmérés adatai megerősíteni látszanak azt a meglehetősen széles körben elterjedt vélekedést, miszerint az értelmiségnek mint „városlakók”- nak a közérzete és a városhoz fűződő érzelmi viszonya legalábbis problematikusabb, mint más társadalmi-foglalkozási csoportokhoz tartozó városlakóké. Lényegében két olyan mozzanatra kell utalnunk, amely feltehetően közrehatott abban, hogy az értelmiség jelentős részének viszonyát egyfajta kritikusság, esetenként pedig kifejtett elutasítás jellemzi. Az első az, hogy az értelmiségi foglalkozásúak minden más rétegnél különböző kvalifikálatlan nagyobb arányban költöztek ide más városokból: az értelmiségi foglalkozásúak (az elmúlt negyedszázad során bevándorolt és itt letelepültekről van szó) 52%-a más városból jött Miskolcra, az alkalmazottaknak már csak durván egyharmada, a különböző munkáskategóriáknak pedig mindössze 14%-a. Nagyon lényegesnez érezzük ezt. a különböző társadalmi rétegek vándorlásában mutatkozó differenciát. A városba beköltözött munkások túlnyomó többsége számára a beköltözés ténye egyértelmű emelkedést jelent, de ugyanez a magasabb társadalmifoglalkozási kategóriák esetében már nem állítható ilyen egyértelműen. A SZÉLESEBB ÖSSZEHASONLÍTÁSI ALAP A diplomás értelmiség tagjai egyetemi éveik alatt más, esetleg Miskolcnál lényegesen nagyobb tradíciókkal bíró, esetleg kifezejetten szép és kulturáltnak tartott városokat is megismerhettek. Ezen. az alapon jobban megérthető az a kritikusabb szemlélet« a városnak mint helynek, amely olyannyira jellemző többek között a szellemi foglalkozásúakra. A városnak, minden városnak szembe kell tehát néznie azzal, hogy a városba költözködő diplomás értelmiségieknek minden más rétegnél szélesebb összehasonlítási alapja van. Ez a korábbi lakóhely (vagy egyetemi város) és a jelenlegi lakóhely közötti különbségek mérlegelésén alapuló szituáció teszi szükségképpen kritikusa bbá ezt a réteget tőként akkor, ha az új lakóc hely, az új város nem mindenben bírja ki ezt a fajta összehasonítást. (Folytatjuk) TÖTH PÁL Lódarázs-támadás A hátborzongató történet egy vidám brigádkirándulással kezdődött: augusztus 10-én az MKV kct szocialista brigádja autóbusz-kirándulásra indult a Szilvásvárad—Eger útvonalon. Visszafelé jövet, Felsőtárkányt elhagyva, megálltak az út menti autóspihenőben, ahol egy kulturált és tiszta illemhely is az utazók rendelkezésére áll. Akkor még nem tudták, hogy a takaros épület valójában életveszélyes csapda ... Az ajtón belépő fiatal hölgyet ugyanis azonnal megtámadta a helyiségben tanyázó lódarázscsapat: az ujjnyi nagyságú rovarok dühödten vetették magukat a póruljárt utas arcára, kezére, lábára. Mire sikerült megszabadulnia támadóitól, tucatnyi szúrást szenvedett. Mentő szállította a Szentpéteri kapui kórházba, ahol kezelésnek vetették alá, harcolva a rovarok mérge ellen. Köztudott, hogy szerencsétlen esetben a méhek csípése is halálos lehet, vagy legalábbis komoly következményekkel járhat. hát még ha egy népes lódarázs-családról van szó . •. Nem tudjuk pontosan, hogy darázs-ügyben ki az illetékes, de kérjük, hogy mihamarabb pusztítsák el a gyanútlan utasokat veszélyeztető rovarokat! (k—o) Külföldön népszerűbb? Ki a cigányzenét szereli Városunkba érkezett külföldi vendégek az iránt érdeklődtek: hol mulathatnak igazi cigányzene mellett? Kérdésüket Kiszela József- nchoz, az Országos Szórakoztatózenei Központ Borsod megyei kirendeltségének előadójához továbbítottuk. — Miskolcon több helyen játszik esténként .cigányzene- kar. A Magyaros étteremben r>éldául Balogh Gyula, a Hasi étteremben Vadász Zoltáft, a Bükk étteremb Burai Béla, a Park mo éttermében Jónás Jane míg a Junó étteremben Se lasovics Imre és népi zen kara muzsikál. A Jónás-2 nekar a közeljövőben isrr az NSZK-ba utazik néhá hónapra, egy müncheni < teremben játszanak majd. vendéglátóhelyek egyre k vesebb népi zenekart ig nyelnek; ennél sokkal töl együttest tudnánk kiközve teni.,. és sok" jóakarat
