Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)
1982-08-31 / 205. szám
V'elélkedő városunkról Határidő-módosítás: szeptember 7-re Váíemények a feladatokról Várostörténeti vetélkedőnk nem egy játékosa, csapata írásban, telefonon, vagy személyesen megkereste az elmúlt napokban, hetekben szerkesztőségünket. Többnyire a célból, hogy elmondják: nehéznek találják a nyárra adott feladatokat, kérdéseket. Nem tagadjuk, az volt a célunk, hogy alaposabb, elmélyültebb munkára serkentsük vetélkedőnk résztvevőit, miközben még jobban megismerik Miskolc múltját, jelenét. Azoknak, akik félig-meddig már lemondtak a játék folytatásáról. csak azt tudjuk javasolni, ne tegyék, legyenek továbbra is résztvevői vetélkedőnknek. Ehhez mi annyi segítséget tudunk adni. hogy az eredeti, szeptember 1-i határidőt szeptember 7-re módosítjuk. Tehát a jövő hét keddjéig még elfogadtuk a válaszokat. És nem kell két- = séabeesni. ha egv-két kérdés, feladat megválaszolatlanul marad, pontgyűitésre a továbbiakban még lesz mód, idő. Valóban olyan nehezek a kérdések? Ezt kérdeztük tegnap délelőtt Mágori Józseftől, a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat pénzügyi osztályvezetőjétől, aki személyesen hozta be a válaszokat tartalmazó borítékot. A továbbiakban a szó Mágori Józsefé: — Valóban nehezek a kérdések, de nem megválaszol- hatatlanok. Ha nincs ez a vetélkedő, körülbelül negyedét tudnám most Miskolcról, mint így, hogy részt veszek a játékban. Ügy érzem, olyan dolgokat tudtam meg, amelyek eddig elkerülték a figyelmemet. Nem kis munka utánajárni egy-egy kérdésnek, illetve válasznak, de megéri, nekem már eddig megérte, függetlenül attól, hogy ott leszek-e a díjazottak között. Már régen nem a külföldi út lehetősége csábít, hanem az ismeretszerzésé. Egyébként annak idején a sógornőm beszélt rá, hogy én is induljak — persze besegít a családom is —, ő egy-két ponttal előttem, vagy mögöttem van. Jó volt, hogy a feladatok között szerepelt Miskolc kulturális rendezvényeinek az ismertetése személves élmények alapján, mert igy olyan eseményre is elmentünk a feleségemmel, amit egyébként esetleg tévénézés, kényelemszeretet, nehézkesség miatt kihagytunk volna. Voltunk a várban, a lézerbemutatón, a Muzsikáló Udvarban, a Don Juan premierjén, a Nosztalgia Gálán, az ipari kiállításon, tárlatokon, egyebütt. Otthon rendszerezve őrizzük a Déli Hírlap keddi, szerdai számait, a válaszaink másolatait. Volt már, hogy reklamáltunk, és nekünk lett igazunk. Az ellenkezője is előfordult. Öröm volt tapasztalni, hogy a könyvtárakban milyen segítőkészen fogadják az embert, a megyeiben éppúgy, mint a Lévayban, vagy Diósgyőrben ... Sz. G. 22 ezer miskolci elóGzeló érdekelt Nemzetközi távhívás Október közepétől egész turópába Nemrégiben hírt adtunk róla. hogy szeptembertől a miskolci leleionuálózatot is bekapcsolják a nemzetközi 'távhívórendszerbe. Most tudtuk meg, hogy a BHG az ehhez szükséges berendezések egy részét nem szállította le augusztusban, és emiatt csak október közepétől kezdeményezhetünk külföldi hívásokat Miskolcról. Végül is mikor adják át a nemzetközi távhívórendszert? — kérdeztük Szilágyi Gábortól, a Miskolci Postaigazgatóság távközlési és műszaki osztályának csoportvezetőjétől. — Eddig a BHG gyorsan és ütemesen szállította a sze- relés-hez szükséges berendezéseket. Valójában most sem késtek a szereléssel, mivel a határidő szeptember vége volt. Csupán feltételeztük az elvégzett munkák alapján, hogy szeptembertől üzembe helyezhetjük a közvetlen nemzetközi távhivórendszert. Erre azonban — az eredeti határidő szerint — csak október közepétől lesz lehetőség. összesen 22 ezer miskolci telefonelőfizetőt érint a kedvező változás. A miskolci régi telefonközpontban 14, a többiben pedig újabb 10 külföldi távhívóvonal lesz. így egyszerre 2A külföldi hívás kezdeményezhető Miskolcról egész Európába. Egyébként több vállalattól érdeklődtek már, hogy egves telefonállo- másoVat miképpen kapcso’- hatnak ki a távhívórendszerből. Attól tartanak, hogy dolgozóik költséges magán- bes-’-M-’etéseket folvtatnak külföldi rokonaikkal, ismerőBujtor Szirmabesenyőn Bujtor István színművész előadóestje lesz ma délután 6 órakor Szirmabesenyőn. A népszerű filmszínésszel a Petőfi Sándor Művelődési Ház nagytermében találkozhatnak az érdeklődök. seikkel a hivatal költségére. A műszaki lehetőségek alapján a diósgyőri központhoz tartozó állomásoknál külön kikapcsolhatjuk a nemzetközi és a hazai távhívó rendszert. A belvárosi telefonoknál azonban csak egyszerre kapcsolható ki a két távhívó rendszer. Ezért ott bonyolultabb megoldani, a telefon- számlával való takarékoskodást. Sz. I. Ha dörög, jó termés lesz Szeptember hónapja az Egyed nappal köszönt be. Hagyományosan ekkor léptek szolgálatba sok helyen a juhászok, számadók, kondások. A .szóió- pásztorolcnak ettől kezdve bőven van dolga: el kell hessegetniük a szőlőt falatozó madarakar. A babona szerint szeptember elseje határozza meg, hogy a következő négy hét napsütéses, vagy ellenkezőleg, borult, esős lesz. Sőt, azt is írják a régi kalendáriumok, hogy ha ezen a napon dörög, úsy jó termés következik. jfc A játszótéren ezúttal nem játék folyt Tejeseit poroltak a Kőporoson Nyomukban tisztaság lett A vészjóslóknak csak félig lett igazuk, ök csak tudják — és majdnem tudták ... Míg idegenek söpörtek a Kőporos utcai házak táján, ,az ottlakóknak — néhány kivételből eltekintve — hí- re-hamva sem volt. Szerencsére ez nem vette el a kedvét a bérházak környékén és az ottani játszótéren szorgoskodó néhány fiatalnak, és azok segítőinek. Horváth Bóláné, a lelkes kis csapat szószólója: — Nyolcán jöttünk a Borsod megyei Tejipari Vállalat központi KlSZ-alapszer- vezetétől. Ennek a játszótérnek a gondozását vállaltuk. Én itt lakom, de a többiek a város különböző pontjain. Seprűjével hatalmas port kavar maga körül egy far- mernadrágos fiatalasszony. Csak a körvonalai látszanak, de tüsszentései annál szaporábbak. MISKOLC TÖRTÉNETE 43. A vízvezeték- és csatornahálózat „Városunk örvendetesen fej- lődik, külső csín, rend és tisztaság tekintetében hazánk többi vidéki városaival versenyez hét: azonban be kell vallanunk, miszerint mindezek mellett is mindenkor hátrányára fog szolgálni városunk lakályosságának az, hogy itt a csatornázás egészében hiányzik, s hogy ezen közegészségi szempontból legfontosabbnak mondható alkotás létesítésére nézve komoly intézkedés nem is történik." így fogalmazta meg a város helyzetét 1884. szeptember 6-án a közgyűlés, amikor elhatározták a vízvezeték- és csatornahálózat kiépítését. Az 1880-as években Magyarország valamennyi városában felvetődött ez a gondolat; a járványok megelőzésének legnagyobb biztosítékát a köztisztaságban látták, a vízvezeték- és a csatornahálózat pedig a köz- tisztaság alapkövetelménye. Az építkezések megindulását nagyban segítette a XIX. század közepén megjelenő vascső, ami helyettesítette a kezdetleges tégla- és cserépcsöveket. Amikor 1884-ben a közgyűlés határozott a csatornaépítésről, a vízvezeték létesítése még nem került napirendre. A tervezéskor a szakértők figyelmeztették a város vezetőit a kettős létesítmény előnyeire, tudniillik, hogy a vízvezetékkel tisztított écsotornahá lázat kivitelezése egyszerűbb. A kettős építkezés gondolatát a közgyűlés vita nélkül tagadta el, annál is inkább, mert a város közkútjai- nak állapota tarthatatlan volt. A városba csatornázási szakértőként érkező Fodor Józsel egyetemi tanár az elítélő jelzőkkel nem takarékoskodva ír a városban uralkodó „ázsiai" szennyről. Nagy probléma volt, hogy a szennyes víz közvetlenül az utcára került, igy az utak piszkosak voltak, az utcán lefolyó viz gátolta a közlekedést, és szennyezte a levegőt. A közkutak körül zajos élet folyt, a cselédek és az iparossegédek közösségi életének ez volt a színtere. A kút mellett mostak, itatták és mosták az állatokat, igy azok környéke a viztócsák miatt megközelíthetetlen lett, fertőző gócponttá alakult, mivel a szennyvíz visszaszivárgott a kútba. A város vezetése többször is tett kísérletet a kutak rendjének kialakítására, kútér- dekeltségek szervezésére kötelezték a lakosságot, kútgazdá- kat választottak, akik ügyeltek a rendre. Az eröieszités azonban eredménytelen maradt, a kútgazda tisztségét nagyon kevesen vállalták el a 10 forint bánatpénz ellenére, amit a visszauta&tásért fizetni kellett. A vízvezeték- és csatorna- hálózat kiépítése nagy feladat volt: 1884-től 1913-ig húzódott, a vízvezeték első ideiglenes üzeme 1913. február 3-án, reggel 7 órától este 6 óráig tartott, 640 lakóházban, a csatorna- hálózat műszaki átvétele pedig 1914. április 29-én fejeződött be. A vízszolgáltatás kétféle módon történt; utcai közkutak- kal és a lakásokba kiépített házi csatlakozásokból. A csatornarendszernek is megvoltak a házi csatlakozásai, s igy a lakások „összkomfortot" kaptak. A vízszolgáltatás és a csatornahasználat természetesen pénzbe került; Vízmérő órák segítségével és csatornailletékként szedte a város az országos összehasonlításban viszonylag alacsonynak tekinthető dijakat. Az építkezés legnagyobb problémája a város természeti viszonyaiból következően — a víznyelőterület kijelölése vált. Felvetődött a Szinva-völgy, majd a Sajó-völgy talajvizének leitárása és artézi kutak túrása is, végül a tapolcai források leihasználásának terve győzedelmeskedett. A tervelőkészités idején a csatornahálózattal kapcsolatban is volt eldöntésre váró kérdés: egy közös, . „úsztató" rendszerű csatorna, vagy elválasztott rendszerben külön esőcsatorna épüljön e? A csatornahálózat végül is ■ úsztató rendszerben épült meg. Ez az akkori legmodernebb megoldás volt. A szennyvizet a városi kertészetben mezőgazdasági öntözésre használták, s ez a módszer egyedülálló volt az egész országban. SERESNÉ DR. SZEGÖFI ANNA jjc Szemeteskosárral a kézben (Solymos László felvételei) — Nem a por teszi, náthás vagyok — mondja Lo- sonczi Károlyné. — A nyári nyaralás emléke ... Klaj Erzsébet. Nagy László- né, meg a többiek jócskán ugratják: ismerik ők az ilyen nyaralást... Messzire hallik a jókedvük, de közben a kezük sem áll; ki a gereblyéz, ki a seprűjét járatja. A férfinépség alig győzi kosarazni a nyomukban összegyűlt hulladékot. Kreszevnyik Árpád, a Hazafias Népfront III 4-es számú területi szervezetének tagja, a társadalmi munkaakció egyik szervezője: — Ez a szorgos brigád egy alkalommal már végzett hasonló munkát itt, a Kőporos utcai bérházak között. Akkor úgy jöttek ide. hogy mi nem is tudtunk róla. csak a munkájuk eredményében gyönyörködhettünk. Nemrég szóltak, hogy ismét jönnének. Erre szerveztük ezt a közös társadalmi munkát. Kár, hogy éppen azok közül érzik legkevesebben a szívügyüknek a környék tisztaságát, akik itt laknak. Olcsó poén lenne igazat adni a vészjóslóknak — akik már előre tudták —, hogy ilyenek a lakók. Nem, nem mind ilyenek! Mert voltak — még a vakáció utolsó napjait élvező diákok is —, akik azért beszálltak az alkalmi takarító- brigádba ... (keglovich) Kicsi van, kocsi nincs Jó öt éve annak, hogy elsirattuk a miskolci gyermekkocsigyárat. Igaz, a helyén azóta a jó nevű Medicor állít elő hasznos egészségügyi felszereléseket, de annak idején úgy szólt a fáma, hogy jó kezekben, lesz a gyermekkocsi-gyártás ügye. Tény, hogy a gyermekkocsi-ellátással azóta sincsenek tökéletesen megelégedve a miskolciak. Például az idén, pontosan akkor, amikor sok nyári sétára nyíit volna alkalom, egyetlen darabot sem tudtak adni a miskolci üzletek ben.. Egy hónapja hiánycikk. Szabó Józsefné, a gyermekkocsi-bolt vezetője abban reménykedik, hogy hamarosan megkapja az olasz importszállítmányt. Augusztusra 50-et, szeptemberre 30-at rendelt az 1810 forintos kocsiból, de egy darab sem érkezett meg. ' vevők ugyancsak keresnék a magyar gyártnoányúakat. mert az olasz import legnagyobb hibája, hogy hiába van rá jótállás, ha nincs a meghibásodott alkatrész helyett új. Igen népszerű lenne a győri kocsi, amely 1370 forint, s a személyautó hátsó üléséré szerelhető. De sokan beérnék a szovjet, vagy a magyar vá.szonüléses kocsival is, amelyek az olcsóbbak közül valók. Az üzletvezető a vevők nevében panaszkodik a színekre is, A vásárlók a piros és a kék mellett voksolnak. Ha nincs más, megveszik éppen a kevésbé tetszetős sárgát, vagy zöldet is, de a csaknem feketébe hajló barna sokakat elriaszt. Az idén a Centrum Áruház sem dicsekedhetett jobb ellátással. Ott is csak reménykednek, hogy Abaújszántóról sikerül meg a szezonra beszerzi a 100, Csilla fantázianevű gyermek- kocsit. Az olasz importot szeptember végére várják. Mindkét üzletben kénytelenek az előjegyzéses módszerhez folyamodni. O. E.
