Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)
1982-08-30 / 204. szám
a miskolciaké a szó WWW Rovatvezetői Nyikes Imre — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc, 8581 Pf. 39. — Tel.: 18-325 Vita Miskolc parkjairól, a zöldterületekről ismét egy olyan tanácskozásra kaptunk meghívást — ez- tittál a HVDSZ Borsod, megyei Bizottságától —, ahol a város lakosságát közvetlenül érintő, sokakat nyugtalanító, b(sszantó kérdésekről volt szó. A téma ezúttal a Miskolci Kertészeti Vállalat' zöldterület-gazdálkodási tevékenysége volt. Vagyis az: mi a helyzet városunk parkjaival, zöldterületeivel? A megyei bizottság, valamint a megyei és a városi tanács illetékes vezetői előtt dr. Csépányi József, a kertészeti vállalat igazgatója ecsetelte az eredményeket, gondokat. Mert akadt mindkettőből jócskán ... Nincs tisztában a tényekkel az, aki nem hiszi: Miskolc évről évre szebb, virágosabb város, ahol mind több park. ztldterület szolgai bennünket, javítja közérzetünket. Ugyanakkor az igazgatónak is mindjárt igazat kell adnunk, aki így vallott munkájukról: szép, de csöppet sem hálás tevékenység. Mert mindenki ért hozzá, pénzt viszont senki sem ad. Azaz: amit kopnak, kevés. Az igények pedig a lehetőségeket meghaladó mértékben nőnek. De nézzünk néhány tényt. A vállalat árbevétele 1975—1980 között 29 millió forintról 34 millióid nőtt. Ezalatt a város gondozott parkterülete 1,3 millió négyzetméterről 2.4 millió négyzetméterre bővült. Ugyanakkor az egy négyzetméterre eső gondozási költség stagnál, pontosabban romlik. Ilyen helyzetben a vállalat (és a tanács) kénytelen övezetekre osztani a várost, kategorizálni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi átlagos 10,55 Ft/m2 gondozási keret csak a kiemelt kategóriájú helyekre biztosít színvonalas ellátást, természetesen más területek rovására... Ez a magyarázat arra, hogy Miskolcon akad néhány nagyon szép, gondozott terület, ugyanakkor számos elhanyagolt is. Vagy nézzük a játszótereket, amelyek ügyében ugyancsak sok olvasói észrevételt kapunk mi is. Gondozásuk, karbantartásuk nagyrészt a kertészek feladata. Ám az e célt szolgáló pénz itt is csökkent és csökken. Amíg tavaly például 3 millió forint állt rendelkezésre, az idén csak 1.2 millió (ezt a vállalat az I fél évben már el is költötte). Igaz ugvan. hogy a tanács társadalmi munlutbizottsága és a városi KISZ védnökséget vállalt Miskolc 90 (!) játszóterének ápolása fölött, ám ennek szervezése, s a munka maga is vontatottan haladt és halad ... v Szólhatunk továbbá egy másik, a lapunkban is sűrűn szereplő témáról, a rongálásokról, pusztításokról. Szabad legyen idéznünk az igazgató szavaiból: „Sok gondot okoz a városban a vandál pusztítás, a rongálás. Parkjaink különféle lakossági szeméttől „diszlenek”. Az utak mentén sok a kő. a gépkocsikról lehullott szilikátdarab, amiket azután az úttestről a parkokba dobálnak. Ott viszont tönkreteszik a drága fűnyíró népeket...” Igaz viszont ezúttal is, hogy an ilyen megnyilvánulások elleni fellépés erősödik. Tavaly már 100 000 forint büntetést fizettek ki a parkok rongálói, a szemetelök... A jelenleginél szélesebb körű társadalmi összefogásra lenne szükség Miskolcon parkjaink, zöldterületeink védelme, gondozása érdekében — fogalmazódott meg a tanácskozáson. Újra lábra kellene állítani- olyan hasznos mozgalmakat. mint az „Egy brigád — egy park”, feleleveníteni olyan szokásokat, amikor egy-egy bérliáz közössége vállalja a házuk előtti park ápolását, vigyázását. S lehetnénk okosabbak a város szépítését szorgalmazó társadalmi munkaakciók során is: a kertészeknek külön ilyen célra létrehozott csoportjuk van, elsőként őket kellene megkeresni egy-egy társadalmi munkaakció szervezésekor, indításakor... A HVDSZ megyei bizottsága széles körű vitában elemezte, hogyan javítható a kertészeti vállalat tevékenysége, s ezzel hogyan lehet szebb, vonzóbb várossá tenni Miskolcot. A testület számos olyan javaslatot fogadott el a tájékoztató anyag záradékába~>, amelyek továbbítása, megvalósítása növelheti a vállalat munkájának színvonalát, s ezen keresztül a parképítési, parkfenntartási, zöldterület-gondozási munka színvonalát. Ennek pedig mindannyian örülhetünk. Ha pedig mindehhez mi, városlakók, vállalati, intézményi dolgozó’- is hozzáadjuk tenniakarásunkat, az eredmény nem maradhat el. Ny. I. Jó volt a rétes A miskolci helyiipari kiállítás és vásár jó pár látványossággal szolgált. A látogatóknak azonban nemcsak a számos kiállított tárgy tetszett, hanem például a vendéglátóipari vállalat helytállása is. A szabad területen a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat kihelyezett egységének dolgozói példamutatóan látták el feladatukat. Óriási sikere volt például a rétesbemutatónak. Nem is tudom megmondani, hogy utoljára melyik vendéglátó egységben, vagy cukrászdában lehetett kapni egyszerre 5—6-féle, kitűnő minőségű rétest?! Ezzel kapcsolatban szeretném továbbítani a rétest szeretők kérését, javaslatát: nyissanak a belvárosban egy rétesboltot a fővárosban van ilven), ahol ugyancsak mindig kapható lenne 5—6-féle friss rétes. De lehetőleg azok süssék, akik a helyiipari vásárt ellátták, mert az nagyon finom volt. Kiss Ernő Miskolc Ez a lyuk nem az életrajzon díszük, hanem a Kilián- dél legforgalmasabb útkereszteződésében, a Kandó Kálmán és a Könyvés Kálmán utcák sarkán. Az úttest közepén kutatóárkot mélyített valaki (vagy valakik), rémületére az arra közlekedő autósoknak, buszvezetőknek. A mintegy 2 méter mély (!) gödör lassan műemlékké válik, olyan régen ott van. Talán megvárják, amíg egy belezuhant 21-es busz betömi ?... — ti Miskolc Lyuk az úttesten líiiiiiíiliillli „Diósgyőri fiatalok” jeligébe: Nagy kár, hogy nevüket nem írták meg. Anélkül levelüket nem lehet közölni, hiszen köny- nyen bírósági eljárás lenne a következménye, s akkor mi hol keressük önöket?! Nem értjük, hogy a panaszkönyvbe be mertek (azaz csak akartak) írni. a hozzánk küldött levélről miért maradt le a név és a cím?.. így hogyan hihetjük el, hogy valóban úgy történt minden, ahogyan azt a levélben leírták?! Álljunk oda a levél megjelenése után mi, akik ott sem voltunk, bizonygatni, hogy kérem, így volt ez..? Mindezek ellenére levelüket továbbítjuk az illetékes vállalat igazgatóiához, aki ugyan megint vagy elhiszi, vagy sem, hogy egyik üzletükben ilyen . állapotok uralkodnak .. Aki nem fél megírni egy ilyen, egyébként komoly következményekkel járó levelet, mint önök, ne féljen aláírni se! Bukovenszki József (Onga, Arany János u. 9.): Sajnos, nekünk sincs sem időnk, sem energiánk arra, hogy telekkönyvi szemlével sorakozzunk (amikor saját ügyünket intézzük, mi is sorakozunk) a hivatalban. Ráadásul a telekkönyvi szemle, illetve a birtoklap önmagában nem elegendő, minimum a személyi igazolvány is kell hozzá. A hivatalos okiratot ezért visszaküldjük, s kérjük, keresse fel személyesen a telekkönyvi hivatalt. Szülők a sízőkért Miskolc szépül, de!... A mérésügyi díjakról Jtz év augusztus 1-én lépett hatályba a pénzügyminiszter rendeiete, amely szabályozza a mérésügyi díjakat és pótdíjakat. Megtudhatjuk a jogszabályból. hogy az Országos Mérésügyi Hivatalnak, vagy területi szerveinek a mérésügyi tevékenységéért mérésügyi díjat és bizonyos esetekben pótdíjat kell fizetni. A kiadott ármegállapítás tartalmazza a mértékhitelesítési díjakat; a matematikai-statisztikai módszerrel, szúráspróba alapján, hitelesítő automatával végzett mértékhitelesítés díjait; az egyéb és ' pótdíjakat; az alapmérőeszközök hitelesítési díjait; a vizsgálati díjakat stb. Néhány péda: a hordók, kádak, tartályok űrtartalom-meghatározásának díjtétele az űrtartalom alapján differenciált és progresszív, mert boroshordó 300 literig darabonként 50 Ft. 1000 literig 80 Ft; a nem autorrc-ulkus kiee rölyozású, 2—3 pontossági osztályú mérleg 500 kg mérés! határig darabonként 60 Ft; az egyszerű vízmérő 20 m3/h-ig 50 Ft darabonként; a háztartási gázmérő 6 m0/h-ig szintén 50 forint. A jogszabály szerint a helyszíni mérésügyi tevékenységért dolgozónként kiszállási pótdíjat, a mérésügyi gépjármű használatáért gépjárműhasználati pótdíjat Vagy bérfuvarköltséget kell fizetni. Ennek mértéke helyi kiszállás esetén megkezdett munkanaponként személyenként 100 forint, távolsági kiszállás esetén 200 forint. A gépkocsihasználati pótdíj helyben 200 —800 forint, távolságra 400— 1400 forint lehet. Nem kell pótdíjat fizetni az ideiglenes hitelesítési központban végzett mértékhitelesitésért. Kedvezményes kiszállási pótdíjat lehet fizetni, ha egy helyszínen több munkanapig tartó folyamatos munkavégzésről van szó. Dr. Sass Tibor Miskolc idegenforgalmi hely. Természeti adottságai révén, szinte egész évben gyakran megfordulnak külföldiek városunkban. Az idelátogatók, az üdülők nemcsak Tapolcán, Lillafüreden tartózkodnak, hanem szétnéznek a „városban” is, és így alkotnak teljes képet Miskolcról. A minap a Búza téren vártunk a 4-es autóbuszra. Egy háromtagú német család — papa, mama és egy 3 év körüli kisfiú — szintén ott állt. Befutott a busz, felszálltunk, kevesen voltunk, szinte üres volt, így volt alkalmam az előttem ülő német családot figyelni. A kisfiút minden érdekelte, jobbra- balra nézegetett és kérdéseire nem győztek a szülők válaszolni. A szülők is figyelték, merre járnak, mit látnak, bár szótlanok voltak. Hejőcsabán éppen elindult a busz a megállóból, amikor a házaspár egymásra nézett és ez a nézés nagyon kifejező volt. A látvány^ ami megdöbbentette és egyben gúnyossá tette tekintetüket, a műemlék-gyógyszertár mögötti „putri”, szemétdomb és az előtte kint ülők. Egy szót sem szóltak, de nagyon szégyelltem magam. Tudtam, hogy mit gondolnak és szinte hallottam, hogyan mesélik el a látottakat otthon a rokonoknak, ismerősöknek. Ami igaz, az igaz! A műemlék-gyógyszertárat szépen rendbehozták, de miért kellett mögötte meghagyni azt a csúfságot? Gondolom, ezzel a véleménnyel nem vagyok egyedül, hiszen egész nap Itt jönnek keresztül az emberek a „Csaba vezér” ABC-hez, látják Hejőcsaba szégyenfoltját, rettegnek a „putri” körüli kutyafa-lkától. Mindenki látja ezt? Vadász Andrásné Miskolc, Kun B. u. 1. A közelmúltban a téma szerepelt a városi tanács és a tanácstagi tanácskozó központ által szervezett, a hejöcsabai peremkerület sorsával foglalkozó tanácskozáson is. A tanács képviselője megígérte, hamarosan intézkedés történik, s a szégyenfolt így remélhetőleg rövid időn belül megszűnik. A miskolci H. Papp J. SE fiatal sízői számos értékes sikert mondhatnak magukénak. Eredményeikben közrejátszik a szülők önzetlen segítsége is. Elsősorban ilyenkor, nyáron, amikor a sízők maguk építette pályákon gyakorolnak. A pályát a miskolci szülők társadalmi munkában kaszálják, majd gondozzák tovább. Sőt a kisebbeknek segítenek a nyári edzésnél ma már nélkülözhetetlen rollkák e nehéz technikai segédeszközök ci- pelésében is. Reméljük, a sízők a téli versenyeken jó eredményekkel hálálják majd ezt meg. S. L. Miskolc Lesz-e borsodi cserépkályha? „A miskolci helyiipari vásáron a Borsod megyei Építőanyagipari Vállalat kiállított egy szép cserépkályhát. Ráírták: a vállalat sárospataki üzeme ismét felújítja a kályhacsempegyártást, s abból már jövőre kályhákat gyárt a Borsod megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat, Engem is érdekel és érint a dolog, szeretnék róla bővebbet hallani” — írja Kovács Imre, miskolci olvasónk. Kérdését a két vállalathoz továbbítottuk: Borsod megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat: — Óriási gondunk a cse- réokályha. Ügyfeleink egymásnak adják a kilincset, egyszerre mintha mindenki Kivert kutyák Sok kutya kószál városunkban gazdátlanul. Félnek is tőlük a gyalogosok és a gyerekek, hiszen nem lehet tudni, melyik harap, melyik beteg. Nemegyszer veszélyeztetik a közlekedést, hiszen a kutya nem ismeri a KRESZ-t, ott megy át, azaz «zalad át az úttesten, ahol éppen eszébe jut... Legtöbbjük ráadásul éhes. Ennél fogva előszeretettel veszik körbe a szemeteskukákat, azokra felkapaszkodnak, kiborítják tartalmukat a földre. Itt van azután éjszaka: „szereplésük”. Amikor egy- egy kutyabanda összeverődik éjszaka nem alhat senki : környéken a csaholásuktól. Jómagam állatbarát va gyök, szeretem a kutyát is Ezeket a kivert kutyákat sajnálom. Ha már eredeti gazdáik nem fogadják be őket mégis gondolkodni kellene valamilyen formában róluk ... Tóth Gyula Miskolc cserépkályhát akarna. 1; Különösen az iskolák, az intézmények, de a magánügy- felek is. Csempe pedig nincs. Nyíregyházáról. Zalaegerszegről szerezzük be, szállítási szerződések nélkül, mert a gyártók nem is kötnek szerződést. Mi örülünk annak, hogy Sárospatakon 1983-ban ismét megkezdődik a kályhacsempegyártás. Már javában folynak a tárgyalások a mikéntről, hogyanról, őszintén reméljük, nem lesz különösebb akadálya az együttműködésnek, s lesz végül is „borsodi” cserépkályha. Borsod megyei Építőanyagipari Vállalat: — A vásáron megtartott szakmai nap is igazolta, milyen nagy az igény a kályhacsempe iránt. Mi most természetesen egyelőre elsősorban kerámiát gyártunk, évi mintegy 1 millió darabot. Valószínű, hogy a kerámiagyártó kapacitásunk egy részét kell feláldozni a kálvhacsemoeevártás beindítása érdekében. Az előkészületek megkezdődtek. a tárgyalások a KÉTrtS’7 szel folynak. Mi bízunk ahhan, hogv már 1983 eleiért megkezdhettük a kálvhacsemne JZcáH-Ócót Violóro'fyg pZZ^l a jogos és nagy igényeket. Vágtázó biciklisek A Vörösmarty utcán gyalogosan közlekedőket olykor valósággal rémületbe e’tik a száguldozó kerékpáros gyerekek, kismotorral rohangáló nagvobbak. Nem néznek senkit és semmit, nem számít nekik a bal- és lobboldal. csak a száguldás öröme. A minap hároméves kisgyermekemmel alig úsztunk meg egy karambolt... Miért nem néznek ezekre a gyerekekre a szüleik?! De mée akár a hatóság is intézkedhetne. hiszen a kerékpárosokra is vonatkozik a KRFS'7. ám a szabálvokat ezek a fiatalok sosem tartják be.< Cs. F E. Miskolc, Vörösmarty u. 63.
