Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)

1982-08-30 / 204. szám

Szinte minden

tankönyv megvan

Mától tanítás

Judit most lett elsős, alig nagyobb az új tankönyvek halmánál... ' (Kiss József felvétele)

Hogy a néhány éve divatos viccformulával éljünk: van egy rossz hírünk és egy jó. Persze, a rossz sem olyan vészes, meg nem is hir, hiszen köztudott: megkezdődött az iskolákban a tanítás. És az a bizonyos jó hir? Cikkünk cimében olvasható. Hosszú évek óta nem számolhattunk be ilyenről, mert nem volt rá példa: csaknem hiánytalanul, időben megérkeztek a tankönyvek.

Az általános iskolai könyveket, munkafüzeteket, feladatlapokat a diósgyőri városközpont könyvesboltja szállította Miskolc 42 általános iskolájába. Toronyi Lászióné boltvezető örömmel újságolja:

— Körülbelül 3 és fél millió forint értékben 135-féle tankönyvet, feladatlapot, munkafüzetet kaptak tőlünk, azaz rajtunk keresztül az iskolák. Mindössze a Képes Történelmi Atlasz a hiánycikk, reméljük, hogy ebből is minél hamarabb jut azoknak, akik használni fogják.

A szakközépiskolákat a Bajcsy-Zsilinszky úti könyvesbolt látja el. Gács József- né boltvezető:

— Gördülékeny volt az ellátásunk, így a kiszállítás is, összesen 550-féle tankönyv kell a szakközépiskoláknak, illetve közismereti tárgyakból annak a három szakmunkásképző intézetnek, ahová ugyancsak mi szállítunk. A 18 miskolci szakközépiskola tankönyvigénye 1 millió 700 ezer forint értékű. Néhány szakkönyv még nem érkezett meg, ezeken felül hiányzik az atlasz és a függvénytáblázat.

Romenda Norbertné, a Kazinczy Könyvesbolt vezetője:

— Hozzánk tartoznak a gimnáziumok. Szám szerint öt miskolci, hatodik a Dolgozók Gimnáziuma. Az igényelt könyvek értéke 900 ezer forint körüli. Ilyen jó ellátás már évek óta nem volt, csak az elsősök földrajzi atlasza, a negyedikesek történelem tankönyve és irodalmi szöveg- gyűjteménye nem érkezett meg időben. Ez utóbbi helyett viszont kiadtak egy szemelvénygyűjteményt.) A Dolgozók Gimnáziumának könyvlistájáról egyedül az elsősök irodalmi szöveggyűjteménye hiányzik.

Örömmel regisztráljuk a tényt, hogy nincs alapvető gond az idei tankönyvellátással, kívánjuk, hogy a következő években már ne legyen szokatlan, ne legyen hír, hogy a diákok időben kézbe vehetik a tanuláshoz nélkülözhetetlen tankönyveket.

Sz—

Helyünk a deszkákon

Gellert Endre színházi írásai

„... Fontos és jelképes sze- ! repe volt életemben, és még i csak a nevét sem tudtam. így voltak vele sokan az emberek."

Gellért Endre színházi írásaira tulajdonképpen már régen várunk; az Emlékpróba 1977-es megjelenése óta különösen. (Ebben a művében ugyanis Molnár Gál Péter az ízelítőnél jóval többet ad a nagy formátumú színházi rendező írásos megnyilatkozásaiból.) A Helyünk a deszkákon című kötet — Molnár Gál Péter szerkesztésében és jegyzeteivel — tehát mintegy kiegészíti, teljesebbé teszi az Emlékpróba Gellért-portréját.

Gellért Endre egy ellentmondásos — s valljuk be: egyre több legendával körített (ködösített, fényesített)

— színházi korszakban meghatározó szerepet töltött be a hazai színházművészetben, s ezen belül az ország első (akkor valóban első!) színházában.

Egy-két korábbi megnyilatkozástól eltekintve tulajdonképpen másfél évtized — de elsősorban az ötvenes évek

— alkotói tapasztalatairól művészi, művészetpolitlkai, esztétikai nézeteiről, s az élő színház gyakorlatából levont következtetésekről tudósítanak a szemelvények.

Közös jellemzőjük: a művészi igényességre való törekvés, a minőség feltétlen tisztelete és számonkérése. S ez nem véletlen, hiszen Gellért Oszkár fiának — ahogyan M. G. P. fogalmaz

— a Nyugat szerkesztősége wlt a nevelőszobája.

Ennek az indíttatásnak köszönhető, hogy soha — egy pillanatra sem! — nem válik igénytelenné, nem hódol divatoknak, nem lesz arányté- vesztó. S még egy fontos momentum: (az Emlékpróbából idézem) „nem kívánt márványszoborként viselkedni, megközelíthetetlen, felhők között közlekedő színházi jóisten szerepében tetszelegni”.

S mindezt abban a korszakban, mikor a szakmában a szokásosnál is jellemzőbb volt a szerepjátszás, a dogmák hangoztatása, az önigazolás, a tekintélyelvek védelmében való meghúzódás, a ..ajelentés számba menő kritikák, s a szánalmas önosto- rozás.

Gellértnek volt epnberi tartása, művészi hite, humora és bölcsessége, hogy ment maradjon mindettől.

írásaiból, nyilatkozataiból, felszólalásaiból annak a mesternek a hangját halljuk, aki folytonosan tanul, mi- j közben tanít, áld senkit nem leckéztet, de saját „leckéjéről” sem feledkezik meg. akitől távol áll a kioktatás, de szenvedélye, hogy közzé tegye, megossza ismereteit, élményeit, tapasztalatait.

A színészmesterséggel, a rendező munkájával, a színház és a drámaíró viszonyával kapcsolatos, megállapításai ma is helytállóak; követésre méltó tanítások. ízelítőül : „ ... szükségünk van több egyéni szerénységre és nagyobb művészi igényességre, szilárdabb világnézeti alapra, nagyobb műveltségre, a szakmai tudás folyamatos fejlesztésére, a test és a lélek állandó ápolására és edzésére, több emberségre és életismeretre.” Ezt írja a színészek hivatásáról, a rendező feladatát pedig így határozza meg: „A közönség elképzelt jelenléte nélkül nem lehet rendezni... az arisztokratikus rendezésre legjellemzőbb, hogy nem jön át a rivaldán, s így a nézők nem vehetnek részt az előadásban ..., ne szégyelljünk tanulni is a nézőtől.” Ugyanakkor figyelmeztet a nézők kritikátlan kiszolgálásának veszélyére is.

Az író és rendező közös munkájáról: „Az író minden előadás alfája és ómegája. Az ő művéből kell kiindulnunk, s minden látszólag elkanyarodó tevékenységünkkel oda kell visszatérnünk.”

Gellért Endre azok közé tartozik, akik legtöbbet tanultak SztanyiszJavszkijtól, de azon kevesek egyike is, akik folyamatosan figyelmeztettek arra, hogy a tanítások mechanikus, dogmatikus átvétele milyen káros lehet. Ebből a szemléletből az is következik, hogy Gellért soha nem elégedett meg az elért eredményekkel. Megújulásra készen — a tanultakat őrizve, s egyszersmind tagadva, sőt a „belüllevés és a kívül állás” sajátos pozíciójából szemlélve a folyamatokat — élt és alkotott. Mondhatunk-e többet, mint, hogy SZÍNHÁZI EMBER volt.

Még nem lenne 70 éves, s már több mint húsz esztendeje halott...

(gyarmati)

r T

1 \/

Ki emlékszik ma

már I

azokra a szép időkre,

amikor vártuk a hét végét, a péntek esti tévébemutatókat? Hittük volna-é akkor, hogy vissza fogjuk sírni az okkal- joggai megbírált magyar tévéjátékokat? No lám, micsoda játékokat produkál a nosztalgia. Mert a semminél a rossz is több.

Elismerem, kínrímek ezek, rossz poénkeresés, de mit tegyen a kritikus, ha nincs mit megbírálnia? A tévé hónapok óta a raktárak mélyéről előkotort szellemi-konzerv- koszton tart minket. Bizonyításként felsorolom a péntek esti műsor címeit: a Delta után színházi-közvetítés-fel- újítást kaptunk a Józsefvárosi Színházból. J. B. Priestley: Veszélyes fordulója már új korában sem tartozott az euróbái drámairodalom legizgalmasabb darabjai közé. Hiába a krimire hangolt izgiskedés, ennek a hét angol hölgynek, illetve úrnak a lelki kínjai alig mondanak

valamit a magyar nézőnek 1982 nyarán. A hét műtárgyát lelkesen méltattam már a mostanihoz hasonló műsorszegény héten. De ez is csak ötperces, s utána még volt másfél műsoróra péntek este. A fele sem igaz! „vetélkedőműsornak” vannak hívei, én nem tartozók közéjük. Mint hajdani tanító, nagyon is jól tudom, milyen nehéz egy-egy helyes gondolatot, ismeretet „bevinni a fejekbe”, hogy milyen esetleges, hogy azok bent is maradnak. Nos, Vágó István és vendégei valóban kellemes fél órát szerezhetnek a nézőnek az ilyen-olyan csacsi- ságokkal, de legalább ennyit ártanak is. Gyarló ám az ember, s a hamis válaszokat hamarabb megjegyzi, mint a jót. Ki emlékszik már egy hét múlva, hogy ki mondta a helyes választ? A butaság pedig ragad, mint a bogáncs. Bizony, ezt a félórácskát ilyen ínséges időben böl- csebb, nagyobb hozamot ígérő játékkal is tölthetnénk.

Maradt végezetül a Sava- ria ’82 című nem tudom mi. Csak sajnálni tudom azokat, akik ezért a rosszul fényképezett táncversenyért fennmaradtak. Hiába volt Antal Imre minden igyekezete, a gusztusos lányok, alig kaptunk ízelítőt magából a táncból. A verseny helyezése, díjai meg éppen közömbösek a magyar néző számára, hiszen a magyar párost csak „versenyen kívül” láttuk.

Tudjuk, hogy a Magyar Televízió is nehéz helyzetben van. Valutáért kapjuk a nyersanyagot, s bizony, be • kell osztani. Mégsem értünk egyet ezzel a műsorszerkesztési gyakorlattal. Ne a hét végén akarjanak leszoktatni minket a tévénézésről. Ha nincs más megoldás, ám tegyék a sorozatokat is péntek estére, amikor — a szabad szombat előtt kilazulva — az ember eleresztheti magát, tudván, hogy holnap nem csörög a vekker.

(horpácsi)

Kondorkéziratot

keresnek

A Magyar Nemzeti Galéria Kondor Béla életművét reprezentáló kiállításra készül. A galéria szakembereinek tájékoztatása szerint nagyon sok Kondor-alkotást őriznek magángyűjtők. nemcsak olyan festményeit, grafikáit, amelyeket eddig még nem tártak a közönség elé, hanem verseinek kéziratait, valamint maga készítette hangszereket és bútorokat is. A galéria — ha hely hiányában nem is tudja bemutatni a teljes életművet —, vállalkozott a*tudományos értékű életmű-katalógus elkészítésére. Ezért a Magyar Nemzeti Galéria kéri mindazokat, akiknek birtokában Kondor Béla-alkotások vannak: keressék fel a galéria mai magyar osztályát személyesen vagy telefonon, és amennyiben lehetséges, kölcsönözzék a műveket a leendő kiállításra, illetve a tudományos munka céljából bocsássák időlegesen a kutatók rendelkezésére.

W KT

műsor

HÉTFŐ

Kossuth rádió: 12.00: Déli krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.00: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14.31: Műsorajánlat. — 14.35: A nagyapó. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. —

15.05: A vietnami kultúra hete.

— 13.58: Magyar művészek operettielvételeiből. — 16.29: Látogatóban. — 17.00: Hírek. — 17.05: Műsorajánlat. — 17.10: Kodály- művek legszebb hangfelvételeiből. — 17.52: Jogi arcképcsarnok. — 18.10: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Skandináv szerzők a Rádiószínházban. — 19.57: Tizenegy nap. — 20.27: Néptáncok. —

20.40: Nagy siker volt! — 21.35: Közéleti közelképek. — 22.00:

Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Régi híres

énekesek műsorából. — 22.50:

Jászberényi céhemlékek. — 23.00: A vonósnégyesjáték mesterei. — 24.00: Hírek.

Petőfi rádió: 12.00: Lakatos

Sándor népi zenekara játszik.

— 12.30: Hírek. — 12.35: Kis

magyar néprajz. — 12.40: Tánczenei koktél. — 13.25: Éneklő

ifjúság. — 13.36: Gyermekzene.

— 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. -- 14.00: Kettőtől ötig...

— 17.00: Hagyomány és modernség a mai Indiában. — 17.30: Húszas stúdió. — 18.30: Hírek. — 18.35: Minden hangra emlékezem. — 19.30: Tip-top parádé.— 20.00: Sportvilág. — 20.30: Hírek.

— 20.35: Senki többet? Harmadszor! — 21.55: Made iri Hungary. — 23.00: Hírek. — 23.20: Nóták. — 24.00: Hírek.

3. műsor: 13.00: Hírek. — 13.05:

Műsorismertetés. — 13.07: RoHolnap az Avason

raäiyi Meiaa ornes!«

A Collegium Musicum hangversenysorozat idei utolsó orgonaestje holnap este 8-kor lesz az avasi templomban. Kistétényi Melinda előadásában Johann Sebastian Babh-műveket hallhatunk.

Kistétényi Melinda zongorakísérő, orgonaművésznő és zeneszerző. Hároméves korában kezdett zongorázni tanulni, ötéves korában tette le első zongoravizsgáját. Orgona- és zeneszerzés szakot végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Je- • lenleg a budapesti Zeneakadémia tanára. Kodály Zoltánnak egyik legkedvesebb tanítványa volt. Dr. Palló Imre fölkérésére szöveget írt a nagy magyar zeneszerző kilenc epigrammájához és Kodályné Emma asszony felkérésére 28 Triciumhoz. Számos német, francia és angol énekkari mű, valamint dal szövegfordítását készítette el. Legjelentősebb művei közé tartozik az 1966-ban bemutatott orgonaversenye és Az aranykendő című gyermekopera.

Kiváló orgonaművész, klasszikus és romantikus repertoárja egyaránt gazdag. Kitűnően improvizál. Gyak★ Kistétényi Melinda az orgonánál

ran szerez örömet hallgatóságának rögtönzéseivel hangversenyeinek végén. Bárdos Lajos zeneszerző mondt^ róla: „A magyar zenei ’élet egyik legnagyobb és legmegbízhatóbb zenei tehetsége.”

mantikus operákból. — 14.00:

Hat évszázad zenéjéből. — 16.00: Arany öregkori lírája. — 16.30: Az MRT énekkara énekel. — 17.öö: Az Alabama együttes felvételeiből. — 17.30: Fél óra népzene. — 18.02: Kamarazene. — 19.00: Hírek. — 19.05: Puccini: Turandot. — 21.10: A Beatles

együttes és a dzsessz. — 21.55: A hét zeneműve. — 22.25: Magyar zeneszerzők. — 23.02: Francis Goya gitározik. — 23.30: Hírek.

Miskolci rádió: 17.00: Hírek. Időjárás. Műsorismertetés. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Szerkesztő: Horváth Kálm^p. Telefonügyelet: 35-510. (Közben: El szeretném mondani. Gyárfás Imre jegyzete. —- Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Iskolaátadás Edelényben. — Csehszlovák nemzeti hét kezdődik a salgótarjáni Centrum Áruházban.) — 18.15:

Sport. — 18.25: Szemle az Észak- Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság és a Nógrád keddi számából.

Kiállítások: Mini Galéria (10— 18) : A zebegényi Szőnyi István szabadiskola tárlata. — József Attila Könyvtár (12—20) : Korniss Péter kiállítása. — Fotó Galéria (8—18): A váci Duna-kanyar Fotóklub kiállítása.

Filmszínházak: Béke (3 és 7):

Ben Hur I—II. (mb. színes amerikai, dupla és III. helyár!) — Béke kamaramozi (4): A sárga Fiat három utasa (14 éven felülieknek !) — (6): ^Töldi űrutazás (mb. színes amerikai, III helvár !) — Kossuth (f3): Olaszok

hihetetlen kalandjai Leningrád- ban (mb. színes szovjet—olasz)

— (5): Ben Hur I—II. (mb. színes amerikai, dupla és III. helyár!) — Hevesy Iván Filmklub (f7): A dominó-elv (mb. színes amerikai) — (£5): Egy rózsafüzér szemei (mb. lengyel, 14 éven felülieknek!) — Táncsics (f4, f6 és f8): Meztelen bosszú (színes amerikai, 16 éven felülieknek, II. helyár!) — Filmklub (6): A vízimalom balladája (mb. színes NDK, 14 éven felülieknek!) — Szikra (hn3, 5 és n8) : Hogyan csináljunk svájcit? (mb. színes svájci). — Petőfi (4, 6 és 8): Katonadolog (mb. színes szovjet). — Fáklya (f4, 6 és 8): A nők városa I—II. (színes olasz, 18 éven felülieknek, dupla helyár!) — Krúdy (f7): A vőlegény (színes magjmr). — Tokaj vendéglátóház (£8): Meztelenek és bolondok (mb. színes amerikai, 14 éven felülieknek!) — Tapolca, Ady (f9): Szicíliai védelem (mb. színes szovjet). — Vasas parkmozi (f9): A Birodalom visszavág (mb. színes amerikai, III. helyár!) — Gárdonyi parkmozi (f9); Ez Amerika! (színes amerikai. 16 éven felülieknek. II. helyár!) — Art Kino (9): Alma (színes amerikai, 14 éven felülieknek, III. helyár!) — Hámor (6): Egy kis romantika (mb. amerikai—francia, III. helyár!)

KEDD

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. —

0.05: Műsorismertetés. — 8.20: Mai kulturális programok. — 8.25: Hagyomány és modernség a mai Indiában. — 8.55: Nótacsokor. — 9.44: Séta az állatkertben. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10—14. — 10.35: Csajkovszkij- zongoraművek. — io.57: Yehudi Menuhin találkozásai. — 11.39: Wilhelm Meister tanulóévei.

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: A vietnami kultúra hete.

— 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.35: Társalgó. — 10.00: Zenedélelőtt.

3. műsor: 8.55: Műsorismertetés. — 8.57: A, kiállítótermek programjából. — 9.00: Belshazzar. — 9.55: Balettzene. — 11.00: Hírek. — 11,05: Haydn-művek. — 11.50; Magyar fúvószene.

i

I