Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)

1982-08-30 / 204. szám

Szinte minden tankönyv megvan Mától tanítás Judit most lett elsős, alig nagyobb az új tankönyvek hal­mánál... ' (Kiss József felvétele) Hogy a néhány éve divatos viccformulával éljünk: van egy rossz hírünk és egy jó. Persze, a rossz sem olyan vé­szes, meg nem is hir, hiszen köztudott: megkezdődött az iskolákban a tanítás. És az a bizonyos jó hir? Cikkünk cimében olvasható. Hosszú évek óta nem számolhattunk be ilyenről, mert nem volt rá példa: csaknem hiánytalanul, időben megérkeztek a tan­könyvek. Az általános iskolai köny­veket, munkafüzeteket, fel­adatlapokat a diósgyőri vá­rosközpont könyvesboltja szállította Miskolc 42 álta­lános iskolájába. Toronyi Lászióné boltvezető örömmel újságolja: — Körülbelül 3 és fél mil­lió forint értékben 135-féle tankönyvet, feladatlapot, munkafüzetet kaptak tőlünk, azaz rajtunk keresztül az is­kolák. Mindössze a Képes Történelmi Atlasz a hiány­cikk, reméljük, hogy ebből is minél hamarabb jut azoknak, akik használni fogják. A szakközépiskolákat a Bajcsy-Zsilinszky úti köny­vesbolt látja el. Gács József- né boltvezető: — Gördülékeny volt az el­látásunk, így a kiszállítás is, összesen 550-féle tankönyv kell a szakközépiskoláknak, illetve közismereti tárgyak­ból annak a három szakmun­kásképző intézetnek, ahová ugyancsak mi szállítunk. A 18 miskolci szakközépiskola tankönyvigénye 1 millió 700 ezer forint értékű. Néhány szakkönyv még nem érkezett meg, ezeken felül hiányzik az atlasz és a függvénytáblázat. Romenda Norbertné, a Ka­zinczy Könyvesbolt vezetője: — Hozzánk tartoznak a gimnáziumok. Szám szerint öt miskolci, hatodik a Dol­gozók Gimnáziuma. Az igé­nyelt könyvek értéke 900 ezer forint körüli. Ilyen jó ellátás már évek óta nem volt, csak az elsősök földrajzi atlasza, a negyedikesek történelem tan­könyve és irodalmi szöveg- gyűjteménye nem érkezett meg időben. Ez utóbbi he­lyett viszont kiadtak egy szemelvénygyűjteményt.) A Dolgozók Gimnáziumának könyvlistájáról egyedül az el­sősök irodalmi szöveggyűjte­ménye hiányzik. Örömmel regisztráljuk a tényt, hogy nincs alapvető gond az idei tankönyvellátás­sal, kívánjuk, hogy a követ­kező években már ne legyen szokatlan, ne legyen hír, hogy a diákok időben kézbe vehe­tik a tanuláshoz nélkülözhe­tetlen tankönyveket. Sz— Helyünk a deszkákon Gellert Endre színházi írásai „... Fontos és jelképes sze- ! repe volt életemben, és még i csak a nevét sem tudtam. így voltak vele sokan az embe­rek." Gellért Endre színházi írá­saira tulajdonképpen már régen várunk; az Emlékpró­ba 1977-es megjelenése óta különösen. (Ebben a művé­ben ugyanis Molnár Gál Pé­ter az ízelítőnél jóval többet ad a nagy formátumú szín­házi rendező írásos megnyi­latkozásaiból.) A Helyünk a deszkákon című kötet — Molnár Gál Péter szerkeszté­sében és jegyzeteivel — te­hát mintegy kiegészíti, telje­sebbé teszi az Emlékpróba Gellért-portréját. Gellért Endre egy ellent­mondásos — s valljuk be: egyre több legendával körí­tett (ködösített, fényesített) — színházi korszakban meg­határozó szerepet töltött be a hazai színházművészetben, s ezen belül az ország első (akkor valóban első!) szín­házában. Egy-két korábbi megnyilat­kozástól eltekintve tulajdon­képpen másfél évtized — de elsősorban az ötvenes évek — alkotói tapasztalatairól művészi, művészetpolitlkai, esztétikai nézeteiről, s az élő színház gyakorlatából levont következtetésekről tudósíta­nak a szemelvények. Közös jellemzőjük: a mű­vészi igényességre való tö­rekvés, a minőség fel­tétlen tisztelete és számonké­rése. S ez nem véletlen, hi­szen Gellért Oszkár fiának — ahogyan M. G. P. fogalmaz — a Nyugat szerkesztősége wlt a nevelőszobája. Ennek az indíttatásnak kö­szönhető, hogy soha — egy pil­lanatra sem! — nem válik igénytelenné, nem hódol di­vatoknak, nem lesz arányté- vesztó. S még egy fontos momentum: (az Emlékpróbá­ból idézem) „nem kívánt márványszoborként viselked­ni, megközelíthetetlen, fel­hők között közlekedő szín­házi jóisten szerepében tet­szelegni”. S mindezt abban a kor­szakban, mikor a szakmában a szokásosnál is jellemzőbb volt a szerepjátszás, a dog­mák hangoztatása, az öniga­zolás, a tekintélyelvek védel­mében való meghúzódás, a ..ajelentés számba menő kri­tikák, s a szánalmas önosto- rozás. Gellértnek volt epnberi tar­tása, művészi hite, humora és bölcsessége, hogy ment maradjon mindettől. írásaiból, nyilatkozataiból, felszólalásaiból annak a mes­ternek a hangját halljuk, aki folytonosan tanul, mi- j közben tanít, áld senkit nem leckéztet, de saját „leckéjé­ről” sem feledkezik meg. akitől távol áll a kioktatás, de szenvedélye, hogy közzé tegye, megossza ismereteit, élményeit, tapasztalatait. A színészmesterséggel, a rendező munkájával, a szín­ház és a drámaíró viszonyá­val kapcsolatos, megállapítá­sai ma is helytállóak; kö­vetésre méltó tanítások. íze­lítőül : „ ... szükségünk van több egyéni szerénységre és nagyobb művészi igényesség­re, szilárdabb világnézeti alapra, nagyobb műveltségre, a szakmai tudás folyamatos fejlesztésére, a test és a lé­lek állandó ápolására és ed­zésére, több emberségre és életismeretre.” Ezt írja a színészek hivatásáról, a ren­dező feladatát pedig így ha­tározza meg: „A közönség elképzelt jelenléte nélkül nem lehet rendezni... az arisztokratikus rendezésre legjellemzőbb, hogy nem jön át a rivaldán, s így a nézők nem vehetnek részt az elő­adásban ..., ne szégyelljünk tanulni is a nézőtől.” Ugyan­akkor figyelmeztet a nézők kritikátlan kiszolgálásának veszélyére is. Az író és rendező közös munkájáról: „Az író minden előadás alfája és ómegája. Az ő művéből kell kiindul­nunk, s minden látszólag elkanyarodó tevékenysé­günkkel oda kell visszatér­nünk.” Gellért Endre azok közé tartozik, akik legtöbbet ta­nultak SztanyiszJavszkijtól, de azon kevesek egyike is, akik folyamatosan figyelmez­tettek arra, hogy a tanítások mechanikus, dogmatikus át­vétele milyen káros lehet. Ebből a szemléletből az is következik, hogy Gellért so­ha nem elégedett meg az elért eredményekkel. Meg­újulásra készen — a tanul­takat őrizve, s egyszersmind tagadva, sőt a „belüllevés és a kívül állás” sajátos pozí­ciójából szemlélve a folya­matokat — élt és alkotott. Mondhatunk-e többet, mint, hogy SZÍNHÁZI EMBER volt. Még nem lenne 70 éves, s már több mint húsz eszten­deje halott... (gyarmati) r T 1 \/ Ki emlékszik ma már I azokra a szép időkre, ami­kor vártuk a hét végét, a péntek esti tévébemutatókat? Hittük volna-é akkor, hogy vissza fogjuk sírni az okkal- joggai megbírált magyar tévé­játékokat? No lám, micsoda játékokat produkál a nosztal­gia. Mert a semminél a rossz is több. Elismerem, kínrímek ezek, rossz poénkeresés, de mit te­gyen a kritikus, ha nincs mit megbírálnia? A tévé hóna­pok óta a raktárak mélyéről előkotort szellemi-konzerv- koszton tart minket. Bizonyí­tásként felsorolom a péntek esti műsor címeit: a Delta után színházi-közvetítés-fel- újítást kaptunk a Józsefvá­rosi Színházból. J. B. Priest­ley: Veszélyes fordulója már új korában sem tartozott az euróbái drámairodalom leg­izgalmasabb darabjai közé. Hiába a krimire hangolt iz­giskedés, ennek a hét angol hölgynek, illetve úrnak a lelki kínjai alig mondanak valamit a magyar nézőnek 1982 nyarán. A hét műtár­gyát lelkesen méltattam már a mostanihoz hasonló mű­sorszegény héten. De ez is csak ötperces, s utána még volt másfél műsoróra pén­tek este. A fele sem igaz! „vetélkedőműsornak” vannak hívei, én nem tartozók kö­zéjük. Mint hajdani tanító, nagyon is jól tudom, milyen nehéz egy-egy helyes gondo­latot, ismeretet „bevinni a fejekbe”, hogy milyen eset­leges, hogy azok bent is ma­radnak. Nos, Vágó István és vendégei valóban kellemes fél órát szerezhetnek a né­zőnek az ilyen-olyan csacsi- ságokkal, de legalább ennyit ártanak is. Gyarló ám az ember, s a hamis válaszokat hamarabb megjegyzi, mint a jót. Ki emlékszik már egy hét múlva, hogy ki mondta a helyes választ? A butaság pedig ragad, mint a bogáncs. Bizony, ezt a félórácskát ilyen ínséges időben böl- csebb, nagyobb hozamot ígé­rő játékkal is tölthetnénk. Maradt végezetül a Sava- ria ’82 című nem tudom mi. Csak sajnálni tudom azokat, akik ezért a rosszul fényké­pezett táncversenyért fenn­maradtak. Hiába volt Antal Imre minden igyekezete, a gusztusos lányok, alig kap­tunk ízelítőt magából a táncból. A verseny helyezé­se, díjai meg éppen közöm­bösek a magyar néző szá­mára, hiszen a magyar pá­rost csak „versenyen kívül” láttuk. Tudjuk, hogy a Magyar Televízió is nehéz helyzet­ben van. Valutáért kapjuk a nyersanyagot, s bizony, be • kell osztani. Mégsem értünk egyet ezzel a műsorszerkesz­tési gyakorlattal. Ne a hét végén akarjanak leszoktatni minket a tévénézésről. Ha nincs más megoldás, ám te­gyék a sorozatokat is péntek estére, amikor — a szabad szombat előtt kilazulva — az ember eleresztheti magát, tudván, hogy holnap nem csörög a vekker. (horpácsi) Kondor­kéziratot keresnek A Magyar Nemzeti Galéria Kondor Béla életművét rep­rezentáló kiállításra készül. A galéria szakembereinek tájé­koztatása szerint nagyon sok Kondor-alkotást őriznek ma­gángyűjtők. nemcsak olyan festményeit, grafikáit, amelye­ket eddig még nem tártak a közönség elé, hanem versei­nek kéziratait, valamint maga készítette hangszereket és bú­torokat is. A galéria — ha hely hiányában nem is tudja bemutatni a teljes életművet —, vállalkozott a*tudományos értékű életmű-katalógus el­készítésére. Ezért a Magyar Nemzeti Galéria kéri mind­azokat, akiknek birtokában Kondor Béla-alkotások van­nak: keressék fel a galéria mai magyar osztályát szemé­lyesen vagy telefonon, és amennyiben lehetséges, köl­csönözzék a műveket a leendő kiállításra, illetve a tudo­mányos munka céljából bo­csássák időlegesen a kutatók rendelkezésére. W KT műsor HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 13.00: Zenei érdekessé­gek az elmúlt hét műsorából. — 14.31: Műsorajánlat. — 14.35: A nagyapó. — 14.54: Édes anya­nyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.05: A vietnami kultúra hete. — 13.58: Magyar művészek ope­rettielvételeiből. — 16.29: Láto­gatóban. — 17.00: Hírek. — 17.05: Műsorajánlat. — 17.10: Kodály- művek legszebb hangfelvételei­ből. — 17.52: Jogi arcképcsar­nok. — 18.10: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Skandináv szerzők a Rádió­színházban. — 19.57: Tizenegy nap. — 20.27: Néptáncok. — 20.40: Nagy siker volt! — 21.35: Közéleti közelképek. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc kül­politika. — 22.30: Régi híres énekesek műsorából. — 22.50: Jászberényi céhemlékek. — 23.00: A vonósnégyesjáték mesterei. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 12.30: Hírek. — 12.35: Kis magyar néprajz. — 12.40: Tánc­zenei koktél. — 13.25: Éneklő ifjúság. — 13.36: Gyermekzene. — 13.45: Időjárás- és vízállásje­lentés. -- 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: Hagyomány és modern­ség a mai Indiában. — 17.30: Húszas stúdió. — 18.30: Hírek. — 18.35: Minden hangra emléke­zem. — 19.30: Tip-top parádé.— 20.00: Sportvilág. — 20.30: Hírek. — 20.35: Senki többet? Harmad­szor! — 21.55: Made iri Hunga­ry. — 23.00: Hírek. — 23.20: Nó­ták. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 13.00: Hírek. — 13.05: Műsorismertetés. — 13.07: Ro­Holnap az Avason raäiyi Meiaa ornes!« A Collegium Musicum hangversenysorozat idei utol­só orgonaestje holnap este 8-kor lesz az avasi templom­ban. Kistétényi Melinda előadásában Johann Sebas­tian Babh-műveket hallha­tunk. Kistétényi Melinda zongo­rakísérő, orgonaművésznő és zeneszerző. Hároméves ko­rában kezdett zongorázni ta­nulni, ötéves korában tette le első zongoravizsgáját. Or­gona- és zeneszerzés szakot végzett a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskolán. Je- • lenleg a budapesti Zeneaka­démia tanára. Kodály Zol­tánnak egyik legkedvesebb tanítványa volt. Dr. Palló Imre fölkérésére szöveget írt a nagy magyar zeneszerző kilenc epigrammájához és Kodályné Emma asszony fel­kérésére 28 Triciumhoz. Szá­mos német, francia és angol énekkari mű, valamint dal szövegfordítását készítette el. Legjelentősebb művei közé tartozik az 1966-ban bemu­tatott orgonaversenye és Az aranykendő című gyermek­opera. Kiváló orgonaművész, klasszikus és romantikus repertoárja egyaránt gazdag. Kitűnően improvizál. Gyak­★ Kistétényi Melinda az or­gonánál ran szerez örömet hallgató­ságának rögtönzéseivel hang­versenyeinek végén. Bárdos Lajos zeneszerző mondt^ ró­la: „A magyar zenei ’élet egyik legnagyobb és legmeg­bízhatóbb zenei tehetsége.” mantikus operákból. — 14.00: Hat évszázad zenéjéből. — 16.00: Arany öregkori lírája. — 16.30: Az MRT énekkara énekel. — 17.öö: Az Alabama együttes fel­vételeiből. — 17.30: Fél óra nép­zene. — 18.02: Kamarazene. — 19.00: Hírek. — 19.05: Puccini: Turandot. — 21.10: A Beatles együttes és a dzsessz. — 21.55: A hét zeneműve. — 22.25: Ma­gyar zeneszerzők. — 23.02: Fran­cis Goya gitározik. — 23.30: Hí­rek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek. Időjárás. Műsorismertetés. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Szerkesztő: Hor­váth Kálm^p. Telefonügyelet: 35-510. (Közben: El szeretném mondani. Gyárfás Imre jegyzete. —- Válaszolunk hallgatóink leve­leire. Karcsai Nagy Éva össze­állítása.) — 18.00: Észak-magyar­országi krónika. (Iskolaátadás Edelényben. — Csehszlovák nem­zeti hét kezdődik a salgótarjáni Centrum Áruházban.) — 18.15: Sport. — 18.25: Szemle az Észak- Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság és a Nógrád keddi számából. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18) : A zebegényi Szőnyi István szabadiskola tárlata. — József Attila Könyvtár (12—20) : Korniss Péter kiállítása. — Fotó Galéria (8—18): A váci Duna-kanyar Fotóklub kiállítása. Filmszínházak: Béke (3 és 7): Ben Hur I—II. (mb. színes ame­rikai, dupla és III. helyár!) — Béke kamaramozi (4): A sárga Fiat három utasa (14 éven felü­lieknek !) — (6): ^Töldi űrutazás (mb. színes amerikai, III helv­ár !) — Kossuth (f3): Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrád- ban (mb. színes szovjet—olasz) — (5): Ben Hur I—II. (mb. szí­nes amerikai, dupla és III. hely­ár!) — Hevesy Iván Filmklub (f7): A dominó-elv (mb. színes amerikai) — (£5): Egy rózsafü­zér szemei (mb. lengyel, 14 éven felülieknek!) — Táncsics (f4, f6 és f8): Meztelen bosszú (színes amerikai, 16 éven felülieknek, II. helyár!) — Filmklub (6): A vízimalom balladája (mb. színes NDK, 14 éven felülieknek!) — Szikra (hn3, 5 és n8) : Hogyan csináljunk svájcit? (mb. színes svájci). — Petőfi (4, 6 és 8): Katonadolog (mb. színes szov­jet). — Fáklya (f4, 6 és 8): A nők városa I—II. (színes olasz, 18 éven felülieknek, dupla hely­ár!) — Krúdy (f7): A vőlegény (színes magjmr). — Tokaj ven­déglátóház (£8): Meztelenek és bolondok (mb. színes amerikai, 14 éven felülieknek!) — Tapolca, Ady (f9): Szicíliai védelem (mb. színes szovjet). — Vasas park­mozi (f9): A Birodalom vissza­vág (mb. színes amerikai, III. helyár!) — Gárdonyi parkmozi (f9); Ez Amerika! (színes ame­rikai. 16 éven felülieknek. II. helyár!) — Art Kino (9): Alma (színes amerikai, 14 éven felü­lieknek, III. helyár!) — Hámor (6): Egy kis romantika (mb. amerikai—francia, III. helyár!) KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 0.05: Műsorismertetés. — 8.20: Mai kulturális programok. — 8.25: Hagyomány és modernség a mai Indiában. — 8.55: Nóta­csokor. — 9.44: Séta az állat­kertben. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10—14. — 10.35: Csajkovszkij- zongoraművek. — io.57: Yehudi Menuhin találkozásai. — 11.39: Wilhelm Meister tanulóévei. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: A vietnami kultúra hete. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.35: Társalgó. — 10.00: Zenedélelőtt. 3. műsor: 8.55: Műsorismerte­tés. — 8.57: A, kiállítótermek programjából. — 9.00: Belshaz­zar. — 9.55: Balettzene. — 11.00: Hírek. — 11,05: Haydn-művek. — 11.50; Magyar fúvószene. i I

Next

/
Thumbnails
Contents