Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)

1982-08-28 / 203. szám

3(c Kicsiben elkészíti, zsiirizteti elképzelését a szobrász, majd gipszbe önti eredeti nagyság­ban, végül elemenként összehegeszti a rézlemezeket, míg kialakul a többméteres alkotás. A szobor kész, de nem úgy a műterem... • Lillafüredről Pécs mellé Kirándulók, üdülök, turis­ták állnak meg mostanában Lillafüreden, az Erzsébet sé­tány 25. szám kapuja előtt. Itt, egy kis házban él ta­vasztól őszig feleségével Va­sas Károly szobrászművész, itt készül kiállításaira, itt alkotja legújabb munkáit. Ezekben a napokban fémka­lapálás, 'hegesztőpisztoly si- vitása, csörlő .surrogása hal­latszott a sziklák alól. — Idén kétszáz esztendős a mecseki szénbányászat, így felkérésre készítettem egy vörösréz szobrot a vállalat megbízásából, amit Vasas községben állítanak fel a bányásznap alkalmából. Kettős munkában van most a szobrász. Egyrészt naponta készíti művét (a szobor kö­zel öt méter magas, egy, kezeit az ég felé tartó bá­nyászt ábrázol),, valamint jócskán benne van egy mű­terem építésében is. — Ez utóbbit most kicsit későbbre hagytuk, hiszen a szobornak a megfelelő idő­re készen kell lennie. A műterem építése egyébként már régi vágyam, és idén meglehetősen sok utánjá­rással el is kezdhettük az érdemi munkát. Tulajdon­képpen bővítjük kis 1 illái há­zunkat, de a fő a műterem. Sokan kérdezték már tőlem, Szélrózsa ŐSI FASZOBROK Ember nagysá­gú, a XVII—XIX. században faragott faszobrokat talál­tak a szibériai Ir- kutszk városában, a Kresztovozvizse- nyije templom pincéjének feltá- .rásaltor. Szibéria ősi népművészeté­nek szerves része a fafaragás. A XVII. század má­sodik felében már céhbe tömörültek az irkutszki fafa­ragó ' mesterek. Még ma is gyö­nyörködhetünk néhány régi épü­let csodálatos fa­faragásé erkélyé­ben, timpanonjá­ban. A legújabban talált leletek jó néhány mester ke­ze munkáját di­csérik, akiknek ne­ve a levéltári do­kumentumokban is fellelhető. A szobrok már az Irkutszki Képző- művészeti Múze­umban várják a látogatókat. KÖVÉREK KONGRESSZUSA Nemrégiben volt San Franciscóban az Egyesült Álla­mok nyugati part­vidékén élő kövér- amerikai állam­polgárok regioná­lis kongresszusa. A résztvevők vé­leményt cseréltek tapasztalataikról. Az első napon az egyik — 170 kilo­grammot nyomó felszólaló rámuta­tott: „megtanul­tam becsülni ma­gam, jó a közér­zetem és úgy ér­zem, hogy ném különbözöm a töb­biektől”. ARANY A DUNSZTOS­ÜVEGBEN Nagy értékű aranyékszer-lelet- re bukkant egy épület alapozása közben két sárvári (MNK) építőmun­kás. Az ékszerek egy lekötött dunsztosüvegben kerültek elő a fölből. A két meg­találó rögtön ér­tesítette a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum szakem­bereit, akik meg­állapították, hogy a múlt századi magyar és osztrák ötvösműhelyekben készült arany kar­kötőket és lánco­kat rejtett el egy­kori tulajdonosuk. A 28 darab­ból álló lelet sú­lya csaknem egy kiló. miért itt Lillafüreden, min­dentől távol? Nos, aki ismer, tudja, hogy hosszú évek óta itt készítem jelentősebb munkáimat. A hegyek, er­dők, sziklák társaságában jobban sikerül gondolataimat összeszednem. Nem egy olyan munkát készítettem már itt, amiért díjakat kap­tam. A bányászom szintén itt született, persze alapos helyszíni előtanulmányozá­sok után; Beszélgettem a du­nántúli bányászokkal, milyen szobrot látnának szívesen falujukban. A hallottakat összevetettem .az én élképp zeléseimmel. A szobor formálódik, he­lyére kerülnek az évszámok, a bányászok emblémája, fogy a rézlemez, az oxigén és a gáz a palackokból, egy se­gítőkész szomszéd közben észrevétlenül talicskázza a kavicsot a műterem építésé­hez, a szél félérett almát ejt a földre, a szobrász fe­lesége bőrkötényben segéd­kezik. Bányásznapra új alkotás­sal gyarapodik a magyar bá­nyásztársadalom. Az új szo­bor több száz kilométert uta­zik speciális járművön, míg .rendeltetési helyére ér. Mire az Erzsébet-sétányi műterem elkészül, talán már új mű tervei formálódnak Vasas Károly fejében, (sólymos) Az iskolás továbbképzés nem elég Műhely magyartanároknak Olvasótábort rendeztek — e mozgalom torténeteoen' elő­ször — magyar szakos taná­rok számara Ásotthalmon. Sokkal inkább nevezhetnénk továbbképzésnek, de hát ezt a fogaimat lefoglalták es egy kicsit le is járatták. Mi hat akkor a pedagógus-olvasótá­bor? Közreadunk nehány spon­tán meghatározást, mely a taoorlakoKtól származik: „tu­dati eltöltés”, „intenzív szel­lem« műhely”, „gondolati fel­pörgetés”, „közösségi önisme- mereti és világismereti gya­korlat” és így tovább. Arra kérték a magyarta­nárokat, hogy ők maguk ha­tározzák meg a számukra legfontosabb szakmai, emberi, társadalmi kérdéseket, ame­lyeket meg szeretnének vi­tatni. Igen tanulságosaknak bizonyultak a spontán téma- választások. A többséget a következők érdekelték: a közösség és az egyén viszo­nya, az értékek rendszere, a kapcsolatteremtés, a férfi-női önmegvalósítás, a harmónia, a szabadságeszmények, a hit és a világnézet, a pedagó­giai integráció, a kísérletek, a műelemzési módszerek. Az előadások olyan széles témakört öleltek fel, hogy közös nevezőként talán csak a „helyünk a világban” meg­határozás fedhetné a terna- I tikai gazdagságukat. A kö- I tetlen beszélgetések, a „rög- i eszmék”, ahogy a táborlakók tréfásan elnevezték saját, fontosnak tartott mondani­valójukat, nagy népszerű­ségnek örvendtek. + EGYEDÜL ÉRZIK MAGUKAT Ami a tanulságokat illeti, két szóban foglalható össze: igények, hiányok. Kiderült, hogy hihetetlen nagy igény van a magyartanárok köré­ben a korszerű módszerek átvételére, mert — saját sza­vaik szerint — a hivatalos, unalmas, iskolás megyei to­vábbképzés nem elégíti ki őket. Magukra maradottnak érzik magukat a tantestület­ben, nemcsak a művészeti nevelés, hanem a társada­lomtudományi képzés terü­letén is. Igénylik a műhelymunkát, a közösséget; a szakmai és az emberi párbeszédet. Ezek­nek az igényeknek sokszor az az indítéka, hogy rend­kívül mostohák életkörül­ményeik is. Kiderült, hogy legtöbbjüknek megoldatlan a Milyen a kereskedelmi hálózat? Az állami és szövetkezeti kereskedelmi hálózat helyze­téről, fejlesztésének lehetősé­géről lesz szó azon az ülésen, Goethe, a meteorológus Ezen a napon szüle­tett 1749-ben Johann Wolfgang Goethe. A költő-óriásról kevesen tudják, hogy ismert természettudós is volt egykoron. Kimutatta például, hogy az em­beri magzatnál még fellelhető az állkapocs mögötti csont, amely a későbbi fejlődés folya­mán eltűnik. A mete­orológia is érdekelte: a weimari nagyher­cegségben megfigyelő állomások egész kis hálózatát építette ki. Cs1 Hágtok és a többi A ZÖLDÉRT Vállalatnak köszönhető, hogy egyre több, számunkra még * ismeretlen zöldségfélét honosítanak meg .megyénkben. Ezeknek az új árucikkeknek a neve egy kicsit idegenül cseng még, de aki megismerkedik velük és beiktatja étrendjébe, rend­szeresen vásárolja majd. Ezeknél a termékeknél még nincs hagyomány, nincs az étkezési szokásokat illetően kellő tapasztalat. Mintegy 12 fajta új termék meghonosí­tásáról gondoskodtak: ezen­túl gyakran kapható majd a patisszon, más néven csil­lagtök, a leveles kel, a fe­kete gyökér, a mángold, a rebarbara, a laskatök (úgy is nevezik: istengyalulta tök), a zuki, a kínai és a bimbós kel, egyszóval mind­mind olyan zöldségféle, ami eddig csak hírmondóban volt található. amelyet augusztus 30-án tart a Hazafias Népfront városi bizottsága mellett működő gazdaságpolitikai munkabi­zottság. Az ülés második napirendi pontjaként pedig tájékoztató hangzik el a gaz­dasági társulásokról. lakáshelyzete; sokszor elide­genült és nem-gyerekközpon- tú az iskola vezetése, kedve­zőtlen a tantestületi légkör, teljesen hiányoznak a nyílt, megfelelő színvonalú, szak­mai megbeszélések, az útmu­tatások. Ugyanakkor túlten­genék a statisztikák, az ad­minisztratív fölöslegek. Szak­mai, emberi lelkiismeretüket zavarja a szakmunkásképzés állapota, a reformok félig- vittsége és egyhelybenjárása. ^ „NEHÉZ LESZ VISSZATÉRNI.. ” Igen pozitív volt a részt­vevőknek a táborról alko­tott véleménye. „Ilyen fan­tasztikusan intenzív, őszinte és tartalmas elemzések, vi­ták után nagyon nehéz lesz visszatérni és beleilleszked­ni a magába zárkózó tan­testületbe” — mondták töb­ben. Egy biztos, s ebben mind az előadók, mind a résztvevők1 egyetértettek: ah­hoz, hogy korszerűen gon­dolkozó, „kreatív növendéke­ket” neveljen az iskolarend­szer, ahhoz a társadalomnak is ki kell „termelnie” a szintén kreatív és valóban korszerűen gondolkodó pe­dagógusokat. Önérzet-, avagy öntudat­reformra is szükség van, mi­ként a táborvezetőség meg­fogalmazta. A magyarta­nárnak — akár a többi pe­dagógusnak — szüksége van arra a tudatra, hogy „értel­miségként” és értelmesen dolgozik, s ennek megfelelő­en meg tudja találni képes­ségei továbbfejlesztésének le­hetőségeit. D.T. Könyvtárosok vándorgyűlése Az információ helyzete Mintegy hatszáz könyvtáros jött el városunkba az or­szág minden részéből a teg­nap délután a Nehézipari Műszaki Egyetemen kezdő­dött XIV. vándorgyűlésre, amelyet a Magyar Könyvtá­rosok Egyesülete szervezett. A téma ezúttal A szakmai információellátás helyzete és a fejlesztés irányai Magyar- országon. Az előadók más­más nézőpontból az infor­máció szükségességét és sze­repét hangsúlyozták, mint feltételt, amely nélkül el­képzelhetetlen a kutatás és a gazdaság fejlesztése. A ké­ső délutánba nyúló plenáris ülést József Attila Oda című versével kezdték Kulcsár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház tagja előadásában. Zsidai József, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke házigazdaként kö­szöntötte a vendégeket, majd Porkoláb Albert, a B.-A.-Z. megyei Tanács elnökhelyet­tese adott rövid áttekintést a megye szellemi életéről. Ezt követően szakmai jellegű előadásokat hallottak a ván­dorgyűlés résztvevői. Di Czibere Tibor, az NME rek tora: A műszaki és terme szettudományi kutatáso helyzete és hatékonysága; d: Kapolyi László, az Ipari Mi nisztérium államtitkára: i hazai iparfejlesztés főbb irá nyai és összefüggése az in formációellátás igényével dr. Cselőtei László tanszék vezető egyetemi tanár: A oktatás és a tudomány fel adatai a mezőgazdaság fej lesztésében és Huszár Istvár az MSZMP Társadalomtudo mányi Intézetének főigazga tója, a KB tagja: Társadal mi haladás és társadalomtu dományi kutatások címmc tartott előadást. Az előadá sok között adta át Villog István, a Művelődési Mi nisztérium Közgyűjteménye Főosztályának vezetője Szocialista Kultúráért érdem érmet. A munka ma délelőtt ki lene szekcióban folytatódil< vasárnap szakmai tanulmá nyi kiránduláson vesz rész a vándorgyűlés. „Nobel-bébi” Egy 40 éves amerikai pszi­chológusnő „Nobel-bébinek” adott életet: a megterméke­nyítés mesterségesen történt — mégpedig abból a sperma­bankból származó „alap­anyaggal”, ahol Nobel-díjas férfiak spermáit tartják „fel- használásra készen”. A fiúcs­ka „papájának” nevét termé­szetesen nem hozzák nyilvá­nosságra, de annyit elárultak, hogy az informatika tudo­mányágában jeleskedik. Jávoriék játszanak * Aki a várban jár, nyilván nem kerüli el a bejáratnál levő Déryné-házat, amelyben néhány hete látható az Üvegművé­szeti emlékek a XVI—XIX. századból című kiállítás. A láto­gatókat reggel 9-től este 7-ig várják. A Jazzpincében ma este kettős koncert lesz. A 8 óra­kor kezdődp hangversenyen a Jávori Quartett, valamint Balogh Jenő együttese ját­szik. A két zenekar felállá­sa: Jávori Vilmos (dob), Szocsky Róbert (zongon Schnéberger Ferenc (gitá Torma Rudolf (bőgő), illet' Balogh . Jenő (zongora), L katos Antal (szaxofon) L< katos Bögöly Béla (bőg ének), Lakatos Géza (dot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents