Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)

1982-08-24 / 199. szám

ftcm szerelték a «ombot, régi péuzt Elköltöztek as automaták Néhány esztendővel ezelőtt íosszú sorban álltak az étel- talautomaták a miskolci Ti­szai pályaudvar peronján. \kkoriban sok vád érte az izenieltetőket. hogy nem miködnek a berendezések, slnyelik a pénzt, s nem ad­lak szendvicset, üdítőt. Mos- anában mégis gyakran hall­uk: hiányoznak az automa- ák, különösen a késő éjsza- * ' órákban, amikor az Utas- llátó Vállalat egységei be­írnak. Mi lett az automa- ák sorsa? — tudakoltuk Ju- lász Ferencnétől, az Utasel- átó Vállalat területi igazga- ójától. — Még 1979 decemberében MÁV illetékes vezetői úgy [öntöttek, hogy az első pe­on melletti automaták — lei udja mi okból — baleset- veszélyesek. Ennek következ- nényeként szüntettük meg a zeszmentes tej büfé üzemel- etését is. A szóban forgó utomatákat, mind a 15 gé- iet Budapestre szállítottuk, lem a legjobb állapotban. )tt rend behozták és most alamelylk hazai vasútállo- náson üzemelnek. Miskol- on nem sok szerencsénk olt ezekkel a dán berende- ésekkel. S ezért aligha hi- >áztathatjuk a gyártó céget, t pályaudvaron megforduló itasok egy része mindent negtett azért, hogy a gépek Iromolianak. Gombbal, régi lénzzel, zsetonnal és pénz­el műszaki a/ekozodcust segíti tj kiadvány A rohamos műszaki fejlő- lés nyomon követéséhez a ;zakirodalomban való rend- zéres és folyamatos tájéko­zásra is szükség van. A egfontosabb szakkönyvek, anulmányok, folyóiratok át- ekintése időigényes szelle- ni munka. Ehhez nyújt se­gítséget az Országos Műsza­ki Információs Központ és Könyvtár Korszerű munka- 'eltételek — munkavédelem :ímű kiadványa, amely két- retenként, mintegy tizenöt, külföldön megjelenő friss szakcikk tömörített fordítá­sát teszi közzé a lényeges ibrákkal, táblázatokkal ;gyütt. A kiadványban rend­szeresen közölnek híreket, szakirodalmi bibliográfiát. Havonta egyszer a már ma­gyarra fordított és az infor- nációs központban beszerez- rető közlemények jegyzékét s mellékelik. A műszaki szakemberek munkáját megkönnyítő és .lélkülözhetetlen kiadván}' dőfizetési ára egy évre: 1200 forint. Megrendelhető az intézmény kereskedelmi főosztályán. Levélcím: Buda­pest, Postafiók 12. — 1428. Részletes felvilágosítást az információs központ VIII. serület. Reviczky utca 6. szám alatti székházában ad­nak. Hagyományos családi házak A tervek szerint hagyo­mányos családi házakat is építhetnek a vállalkozók Mis­kolcon, a Martintelepen a Bornemissza utca térségé­iben. Összesen 126 lakás épül­het fel itt: tíz szabadon ál­ló családi házként, a többi pedig ikerházas formában. A telkeket két ütemben készí­tik elő. A tervek szerint még az idén 56 telket átadhatnak az építtetők, a többi elosz­tása jövő év elején várha­tó. utánzatú vaslemezzel etették az automatákat. Emiatt na­gyon gyakran kellett kény­szerszünetet tartani, s meg­tisztítani az automatát a be­ledobott tárgyaktól. Terüle­tünkön. a gyöngyösi Volán- pályaudvarom a miskolcihoz hasonló étel-ital automatát üzemeltetünk. Ezzel soha semmi baj nincs. Igaz. hogy ez az automata meglehető­sen zárt helyen található, a pályaudvar személyzeti iro­dája közelében. Miskolcon tehát nem szá­míthatunk újabb automaták üzembe helyezésére. Szá­munkra maradnak a vágá­nyok közötti utasellátó pa­vilonok, s a mozgóárusok áruválasztéka. Nem nőttünk fel a praktikus étel-ital au­tomaták kezeléséhez? (Szántó) Kapiliata, I/ ni # ft pfponninnan IbUooUllaZIiull A budai várnegyed re konstrukció fa során a műemlékjellegű lakó­házak belső elektro­mos hálózatát is kor­szerűsítik. A műem­lék-kapualjakhoz il­leszkedő főelosztókat, kapcsolókat, valamint a lépcsöházak, udva­rok stílusához alkal­mazkodó világítótes­teket kell kiválaszta­niuk a tervezőknek. A munkát az ÉVITERV- re bízták. Városunkban is sorra felújítják a századforduló környé­kén, vagy még régeb­ben épüH lakóházain­kat: talán nem lenne felesleges kapcsolatot keresni a budapesti tervezőkkel, hiszen ná­lunk is jó ler ne töret­lenül megőrizni vagy rekonstruálni az épüle­tek hangulatát. IX. miskolci ipari kiállítás és vásár 0z élelmiszeripar bemutatkozása Ha áll a vásár Közlekedés, vendéglátás a BNV-n A szeptember 17 és 26 kö­zött megrendezendő őszi nemzetközi szakkiállítások és a BNV idején szeptember 20-án, 21-én és 22-én a BNV területe 10 órától 14 óráig csak szakmai jeggyel láto­gatható, 14 órától viszont a nagyközönség is felkeresheti a vásárvárost este 19 óráig. Más napokon, így a két hét­végén is a nyitvatartás ideje 10 és 19 óra között van. A vásár legegyszerűbben a Metró Örs vezér téri végál­lomásától, sűrített menet­rendben közlekedő 100-as autóbuszokkal érhető el, amelyek minden vásárbejá­ratnál megállnak. A Nép­színház utca és a Lenin kör­út sarkától a BNV főbejá­ratáig ugyancsak sűrítve közlekednek a 29-es villa­mosok. A vásári vendéglátásról számos gyorsbüfé és étterem gondoskodik. Több pavilon­ban meleg ételt felszolgáló étkezdék üzemelnek. Hangu­latos környezetet nyújtanak a karcagi Birkacsárdában, a dunakömlői Halászcsárdá­ban, a Parasztcsárdában és az Expo étteremben. if A mezőkövesdiek portékája láttán csordul az ember nyála... (Folytatás az 1. oldalról) Az élelmiszeripar bemuta­tójának nagy sikere van a vásárban. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat standja MISKOLC TÖRTÉNETE 42. Megjelenik a távírda és a tile jón Miskolc történetének neveze­tes dátuma 1859. május 28., a távíró, és 1888. december 15., a közhasználatú telefon meg­jelenése. A távíróhálózat a 19. század közepétől igen gyorsan kiépült. A pesti távíróállomás 1850. ok­tóber 1-i megnyitását követte 1851-1854. között Szolnok, Ceg­léd, Szeged; 1855-ben Debre­cen; 1856-ban Kassa: 1857-ben Tokaj távírójának megnyitása. A miskolci állami távírda meg­nyitását a korabeli hivatalos lap így közölte: „A magyar- országi Miskolcon közforgalmú cs. kir. távíróállomás nyílt meg korlátozott napi szolgálati idő­vel. A Miskolcra irányított táv­iratok diját a zónajegyzék mu­tatja. Bécs, 1859. május 28." Majd közölte a zóna jegyzéket; az ebben felsorolt 141 hely­ségből 30 magyar volt. A táv- iróállomás vezetője Zappa Fe­renc, bécsi főtávirász; beosz­tottja Erdman Róbert és egy vonalőr. A szolgálat hivatalos nyelve a német volt, táviratot csak e nyelven lehetett feladni. 1877-től tértek rá a vegyes nyelvhasználatra. A távlróállo- más 1888. március 5-ig a- mai Régiposta és Kazinczy utca sa­roképületében volt, innen ke­rült a Miskolci Takarék épüle­tében működő posta helyisé­geibe, mikor a „vasminiszter" a posta és távíró egyesítését elrendelte. A főutcai oszlopsor ideiglenes kiépítése gyakori új­ságtéma volt, míg tetszetősebb elhelyezést nem nyert. A tarifa dija a szavak számától és a tá­volságtól függött. Egy 25 sza­vas távirat Pestről Pozsonyba, vagy Szolnokra 2, Debrecenbe, Miskolcra 3 Culdenbe került. A táviratok diját 1888. június 1-től „frankó jegyben", tehát bélyegben lehetett a feladónak a táviratlapra felragasztani, majd visszatértek a pénzbeli dijlerovásra. A százafordulón a morze-rendszert felváltotta a Hughes betűiró távirórendszer, azt viszont a géptáviró követ­te, amelynek magasabb szintű változatát ma is használják. Az üzleti levélforgalom fokozato­san a vállalatok közötti köz­vetlen táviróösszeköttetésre te­relődött át, melyet automata távíróközpont végez. A miskol­ci távíróközpontnak 373 ilyen „telex"-előfizetője van. Orszá­gok közti közvetlen tárcsás táv- irókapcsolat ré-zén városunk Európa valamennyi országának nagy hivatalával tud közvetlen levelezökapcsolaiot teremteni. Még nagyobb lendülettel fejlődött a távközlés másik ága, a „telephon". Az első buda­pesti telefonközpont mely Puskás Tivadar magánvállalko­zása volt — 1881. május 1-1, 25 előfizetővel való megnyitása után csakhamar vidéken is lé­tesültek magánvállalkozói ösz- szeköttetések és hálózatok. Vá­rosunkban Hercz Zsigmond 1884-ben létesített összekötte­tést a Borsod-Miskolci Gőzma­lom és az Iparkamara között. A miskolci közhasználatú tele­fonhálózat létesítésére (Puskás­féle központtal) 1888 bon a helybeli Wilhelm- és Jenei-cég kapott engedélyt. Jenei Soma engedélye a telefonon kivül „villamos csengők és más, e szakmába vágó munkákra is kiterjedt." A kassai postaigazgatóság által végzett műszaki bejárás után két hónapra, 1888. de­cember 15-én a Széchenyi ut­ca, akkori 52, számú, ún. Síi­biger-léle házának udvari ré­szében átadták a központot, és a hálózatot a közforgalomnak. A központba 25 előfizető volt bekötve, ebből 2 nyilvános ál­lomás volt. 1890 elejére már 41-re nőtt az előfizetők száma, a forgalmat két telefonos kis­asszony bonyolította le, havi 20 forintért. Telefonkönyv nem volt, az előfizetőket név szerint is­merték. Az előfizetési díj havi 5 forint volt. A hálózatot az új postatörvény alapján, 1896-ban váltotta meg a posta, és át­költöztette a maga Déryné ut­cai épületébe (ma Dolgozók Gimnáziuma); ekkor már 150 előfizetője volt. 1900. október 26-án létesült az első közvet­len, Budapest-Miskolc közti összeköttetés. 1939 ben a fö- posta új épületében helyezték üzembe a svéd Ericsson-rend- szerű városi automata és hely­közi félautomata központot, és a három peremkerületi törpe­központot. 1944-ben a miskol­ciak közvetlen távtárcsázással hívhatták Budapest, Kassa, Veszprém, Sátoraljaújhely és Nyíregyháza előfizetőit. A ked­vező fejlődésnek a fasiszták rombolása vetett véget. A fel­szabadulás után - 1945 elején — a megmentett berendezések­ből az automata központot részlegesen üzemeltették. A lei­szabadulás 'előtti állapotot 1949-re elérték ugyan, de a nagymérvű népgazdasági és egyéni igényeket a város pos­tája nem tudta kieléqiteni. Központbövitéssel (1954.), új automata központ létesítésé­vel (1969) javult a helyzet, de még további központ- és hálózatbővítésre van szükség, hogy a város hírközlése elfo­gadható legyen. KAMODY MIKLÓS meglehetősen eldugott he lyen 131310"''' de így is sok a nézelődő náluk: minden­kit érdekel, hogy a kiegyen­súlyozott ellátást biztosító cég mit vonultat £et újdon­ságaiból. Á húsipariakkal szemközt a Mezőkövesdi Áfész mutat­ja be ínycsiklandozó porté­káit. Közülük is kiemelkedik a termékdíjjal jutalmazott lángolt kolbász, de aki csak rátekint az ízlésesen össze­állított bemutatóra, máris éhesnek érzi magát. A sportcsarnok edzőterme is hagyományosan az élelmi­szeripar kiállítóié. A Miskol­ci és Kazincbarcikai Sütő­ipari Vállalat kenyerei, pék­süteményei, s félkész termé­kei osztatlan elismerést arat­tak eddig a nézelödők köré­ben. Amikor, pedig a látoga­tók kóstolót is kapnak az ízes termékekből — mozdul­ni sem lehet a standokon. Hasonló a helyzet a tej­ipar és a hütőipar pavilon­jainál is. Bőven fogy a Da- niella Ízesített túróhabból csakúgy, mint a mélyhűtött termékekből. A Kisvárdai Szeszipari Vállalat M’skolci Likőrgyárában készülő Coca- Colából és Sztár üdítőkből összeállított kiállítás is a tetszetősek közé tartozik, az ötletes Viking-kínálat pedig a Sárospataki Gvümölcsszesa és Üdítőipari Vállalat deko­ratőreinek ízlését dicséri. Nem véletlenül állnak sortxa kóstolóért e két pavilon előtt. A kiállításon látottak is igazolják: élelmiszeriparunk egyre fejlődik, igazodva a kereslethez. S ennek elisme­rését látjuk azokban a di- lakban, amelyet a vásáron kaptak. T. Z. át Viking kínálta Viking — a dekoratőrök ötletes*"gét dicséri a sárospatakiak bemutatója Környezetvédelmi őrjárat Az idén másodszor szervezték meg a környezetvédelmi ak­ciói városunkban. A városi tanács városgondnoksága, a váro­si járási rendőrkapitánysággal együtt indít őrjáratokat a vá­rosban: az URH-s autókban ülők ilyenkor nemcsak a köz- biztonságra. hanem a környezet tisztaságára, rendjére is fel­ügyelnek. Az idén június elsején kezdődött az akció, s a ter­vek szerint október elsejéig tart. A járőröző szakemberek nem­csak a szabálysértő polgárokat, hanem a környezetük ellen vétő vállalatokat, intézményeket is figyelmeztetik, szükség esetén felelősségre vonják. Nem a bírságolást tekintik elsőd­leges feladatnak, hanem az ismeretterjesztést, s a rendre, tisz­taságra nevelést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents