Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)

1982-08-23 / 198. szám

^ Törékeny kuszma. Ez az egyébként ritka hüllő az Aggtelek környéki bioszféra rezervátumban még gyakran előfordul.

Iprmészpttudománxos program tíz évre

Bioszférakutatás

Bioszféra alatt a földnvk azokat a zónáit értjük (vízszintes és függőleges tagozódásban), amelyben élet van — közli röviden az Idegen Szavak Szótára. Azzal természetesen nem foglalkozik, hogy miért kell és hogyan lehet az élővilág egyensúlyát. minél eredetibb állapotát megőrizni. Mindany- nyiunk jó! felfogott érdekében annál jobban izgatja a szakemberekét ; a Herman Ottó Múzeum tavaly tízéves kutatási programot épített erre. Gyulai Iván természettudományos mu. zeológus kezdte, és folytatta a nyáron a munkát.

— Hol végeznek bioszférakutatásokat?

— Az Aggtelektől Torna- nádas káig terjedő területet 1978-ban nyilvánították tájvédelmi körzetté. Ez azt jelenti, hogy az adott tájkép együttesét kell megőrizni, a tájban az emberi kultúrát, falvak képét, egyebet is. Két esztendeje, hogy bioszférarezervátum, ami egy kicsit más' és több: a természeti rendszerek védelmét szolgálja, Az egész terület már nem egészen ősi, de vannak Ilyen részei, mint például a Hara- gistya, Nagyoldal, amelyeket a tudomány magterületeknek nevez. A kutatásnak az a célja, hogy felmérje az élővilágot, természetes változásában vizsgáljon egy egyébként is féltve óvott. természetes rendszert és végül megmondja, hogyan kezeljék a vidéket, hogy érintetlensége megmaradjon.

— Sokak örömére pár éve ismét folyik természettudományos kutatómunka is a Herman Ottóról elnevezett múzeumban. Milyen programjaik vannak még?

— Tokaj—Bodrogzug-kuta- tás címszóval most ért véget egy kétéves munka, amelyre azért volt szükség, mert az országnak ez a része is természetvédelmi terület lesz. A Természettudományi Múzeummal közösen dolgozunk a Bükk élővilágának pontos feltárásán, a bioszféra-rezervátum pedig még nyolc évre ad munkát.

— Miért olyan értékes ez a

vidék?

— Háromszázötven-két- százötven millió éves a föld- történet középkorából származó triász kori mészkő és dolomit, az Aggtelek, Jósva- fő, Szinpetri, Szin, Tornaná- daska vonaltól északra fekvő vidék alapkőzete. A jégkorszak idejéből származik, kétmillió évvel ezelőtti az a kvarckavics, ami fontos tényező a Baradla-barlang kialakításában; a közhiedelem, mel ellentétben ez a hatalmas barlangrendszer csak a víz kőzetkaptató erejétől nem jöhetett volna létre. Nos, ezen az ősi vidéken olyan élővilág van, amely az országban vagy csak kevés helyen, vagy, mint némelyik növény, állat, sehol máshol nem fordul elő.

— Mondana néhány példát?

— Az északi oldalakon

olyan gyertyános, tölgyes erdők vannak, amelyeknek az alnövényziete ritkaság. Az egészen hűvös részeken él a szibériai nőszirom, amelynek olyan beszédes a neve, mint a kárpáti fogashírnek; elmondja, hogy hol élnek rokonai. A kakasmándikó, ezenkívül a Dunántúlon honos, a déli oldalak mészkedvelő tölgyeseiben, a földben élő gumós növények mennék ritkaságszámba. Csak a tomaná- daskai Alsóhegyen létezik a torna vértő. A terület növényvilágát az 50-es években alaposan kutatták, az állatvilág kevésbé ismert. Csak lepkéből több tucat olyan faj él itt, amely nincs máshol az országban, milliószámra tenyészik a magyar forráscsiga. A gerincesek közül a hegyi gyík, a rézsikló, számos halfaj nagyon értékes, és gazdag a madárvilág is. A bajszos sármány, parlagi sas, kerecsensólyom, vándorsólyom, a fekete gólya él például ezen a vidéken.

Miskolcon és a megyében pedig harminc olyan közép- iskolás él, akiknek a többi között a természetvédelemről sem kell sokat beszélni ezután; jó ötlettel szerveztek nyári tábort erre a kutatási programra. A beszélgetést a

A Lipót-tallér nem eladó

Vasárnap véget ért Szombathelyen a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének 11. vándorgyűlése, A kétnapos rendezvényen csaknem 1000 érembarát vett részt, s hallgatta meg az előadásokat, tekintette meg az ebből az alkalomból rendezett kiállításokat, cserélt vagy vásárolt plakettet, pénzérmét, kitüntetést, jelvényt az ilyenkor szokásos éremcserén.

A vándorgyűlés alkalmából több igazi éremkuriózumot láthattak az érdeklődők. A legértékesebb darab, egy Lipót-tallér volt, tulajdonosa — nyugdíjas celldömölki vasutas — 24 000 forintért sem volt hajlandó tőle megválni. A Bizományi Áruház éremboltja is jelen volt az éremcserén, s nem kevesebb, mint 220 000 forintos forgalmat bonyolított le.

+ A kárpáti sisakvirág a karszt magashegyi kapcsolatait jelzi

gyerekekért felelős Ignácz Erzsébettel, a közművelődési csoport munkatársával fejeztük be.

— Három hétig voltunk együtt, és azok a fiatalok, akik kezdetben a gyíkot a siklótól nem tudták megkülönböztetni, megtanulták az akkor virágzó összes növény nevét, a városlakók is zokszó nélkül legyalogolták a napi tizenöt kilométert. Megismertek néhány törvényszerűséget a természetből, jól érezték magukat, megerősödtek, sokat segítettek. Végeztünk környezetvédelmi munkát is, és azt hiszem, ők sem mondanak semmi jót a kirándulókról. Rosszkedvűen szedtük a szemetet, amit mások szétdobálnak, nem szívesen gondolok rá, hogy ezeknek a fiataloknak milyen véleménye van rólunk, felnőttekről.

(makai)

Iparművészeti

quadriennále

Erfurtban

Sikerrel szerepelnek a magyar alkotók a szocialista országok harmadik iparművészeti quadriennáléján. A Német Demokratikus Köztársaságban szeptember 19-ig megtekinthető kiállítás házigazdája Erfurt városa, ahol a nemzetközi virágkiállítás területén kapott helyet a be-* mutató.

A nemzetközi zsűri az idén is számos díjat ítélt oda..A magyar kiállítók közül a nemzeti művészeti hagyományok eredeti módon való feldolgozásáért Kátai Mihály festőművész első díjat kapott, s diplomával díjazták Balázs Irén festőművészt is. Második díjjal jutalmazták Orbán Katalin keramikusművészt lakásban használható tárgyegyütteseiért. A közösségi épületek, városi terek dekoratív kialakításának kategóriájában Széchenyi Lenke textíltervezőt iparművészt diplomával tüntették ki.

Az előző évi quadriennálék díjnyerteseinek kiállítása is sok érdeklődőt vonz. A magyar alkotók közül Engelsz József ötvösművész mutatja be itt legújabb munkáit.

Bátrabb igazságokért

GyéiÉli és elMól

©yémánt- és elborszerszá- mokat bemutató kiállítást rendez a Stankoimport szovjet külkereskedelmi vállalat augusztus 24-től 26-ig a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Az érdeklődőknek részletes információt adnak a különleges és igen értékes szerszámok alkalmazási területeiről. A szerszámokat működés közben is bemutatják.

A margarétától nem kérdezzük meg, hogy miért nem tulipán, a nyártól sem, hogy milyen meggonaoíásoól követi a tavaszt; iiircsa dolog, ha íly- lyes Gyiuafc arról iaggatják, miért ír verset, és hogyan kell versel írni. Domokos Mátyásnak mégis igazsága van, ha a nyolcvanéves Illyés Gyulát a költészet értelméről és feladatairól faggatja, ha szelíden arra kényszeríti, hogy az életét meghatározó és irányító igazságokról, az általa megéneaelt „Hátrább igazságokról” beszéljen.

Illyés nem szólal meg gyakran, ritka alkalom, hogy saját költészetéhez kalauzul szegődjön a költő, a műhelyét megmutassa a mester, Illyés ritkán beszél önmagáról. A nagy igazságoktól ugyanis csak látszatra van messze, kicsit nyűglődve élő, az „önmegvalósítást” olyan látványosan művelő nemzedékünknek lehet furcsa az ő természetes igazsága: a férfi legyen szemérmes.

A tettek beszélnek, Illyés Gyulát olvasni kell, de aki végignézte a tegnap esti adást, tudja, hogy hallgatni is nagy élvezet, mert tanít anélkül, hogy kioktatna, és azon kevesek közé tartozik, akik nagyon sok mindenről gondolkodnak, ha magukról szólnak. Ez is egy az igazságai sorában; a művészet ott kezdődik, ha az emberi tartalom, amit tolmácsol, közérték.

A verset tulajdonképpen nem lenne szabad elemezni, aki írja, a legszebb magyar nyelven szól, amit Illyés Gyula megfogalmaz, még értelemszerűen sem lenne szabad újrafogalmazni. Legfeljebb azt lehet újra és újra elmondani, amit elmond. Nem lehet elégszer ismételni, hogy az az ember, aki tehetségétől indíttatva bármilyen művészeti ágban alkot, soha ne felejtse él, hogy művészete, amellyel a világot akarja jobbítani, akkor érték, ha érthető. Figyelni kell rá, ha Illyés így fogalmaz: „A költői tett elsősorban művészi tett, de egyre kevesebb a kontroll: mi is a művészet?” Illyés Gyula egy életmű jogán mondhatja el: az egyes korok között nincs különbség abban, hogy szolgálnak-e közhasznú mondandóval. Minden korban, jelenünkben is megvan a vállalni való, és nem ad felmentést, hogy a mindennapokat a mának és a jövendőnek is fontos, értékes tanulságaival vállalni nehéz. Figyelni kell, ha Illyés Gyula arról beszél, hogy magyarnak lenni nem állapot, hanem feladat, büszkék lehetünk, és kötelességünk az utánagondolás, ha egyetemes mércével mérhető gondolkodónk azt mondja: szellemiségében és igényeiben európai ország a miénk. És a nagy gondolatok után még egy „apró” műhelytitok: aki azt hiszi, hogy egyből tökéleteset alkot, aki nem tépi sokszor szét a kéziratot, az nem dolgozik jól.

A televízió műsorszekesz- tői is széjjeltéphetnék végre a kéziratot, nem ártana változtatni azon a rossz gyakorlaton, hogy főműsoridőben csak krimi, vagy egyéb „szórakoztató” akármi áll meg a képernyőn. Háromnapos ünnep után. este tíztől tizenegyig már sokkal kevesebben néznek tévét, mint amekkora figyelmet Illyés Gyula megérdemel.

M—

HÉTFŐ

Kossuth rádió: 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.00:

Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14.36: Erkélyjelenet. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.05: Képeslapok Romániából. — 15.35: Hangszernyelven. — 16.20: Michael Ravin hegedül. — 16.29: A Román Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén. — 17.10: Kodály-művek. — 19.15: Sajtókonferencia Hajdú- Bihar megyében. — 20.15: Geiger György trombitahangversenye. — 21.00: Népdalest. — 22.30: Halló, itt vagyok! 23.30: Dalciklus Maurice Boucher verseire. — 24.00: Hírek.

Petőfi rádió: 12.00: Népdalok, néptáncok. — 12.35: Kis magyar néprajz. —- 12.40: Tánczenei koktél. — 13.25: Világújság. — 14.00: Kettőtől ötig.. — 17.00: Élne ön a XV. században? — 17.30: ötödik sebesség. — 18.35: örökzöld dallamok. — 19.35: Népdalkörök pódiuma. — 20.00: Tip-top parádé. — 20.35: Ballada a városműsor

ról, amely helytállt Európáért.

— 22.23: Operettrészletek.

3. műsor: 12.31: Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból. — 13.07: Nagy mesterek kamarazenéjéből. — 14.42: 2000 felé. — 15.17: Vokális zene. — 16.06:

Előadás Eötvös Józsefről. — 16.36: Elena Polanska hárfázik. — 17.00: A Cheep Trick együttes felvételeiből. — 17.32: Balettzene. — 18.16: Mozart: Figaro házassága.

— 21.04: Kamarazene. — 22.15: Weber: f-moll hangversenydarab. — 22.45: A Beatles együttes és a dzsessz.

Miskolci rádió: 17.00: Hírek.

Időjárás. Műsorismertetés. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkeszti: G. Tóth FeSzólni és beleszólni

Merre tart a falu?

(Folytatás az 1. oldalról)

Az előzmények és a téma ismeretében várható, hogy a mostani eszmecserének nagyobb országos visszhangja és publicitása lesz, mint az előzőeknek. A Napjaink című irodalmi folyóiratban kibontakozó vita sejteti, hogy a falu jövőjéről zajló polémia messze meghaladja a falu határait és urbános gondokat is feszeget.

Nem véletlenül utalt arra

tiszaladányi megnyitójában Amriskó Gusztáv, a HNF megyei titkára, hogy a település- . politika új, s újonnan megfogalmazott kérdéseire a választ a városban is kell keresni. Nagy témáról, aktuális ügyről van szó, hiszen jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzetünk átértékelt néhány korábbi értékrendet, s a fejlődés biztosítása parancsoló szükségességgel írja elő a vidék népességmegtartó erejének fokozását, s a városba áramlás ütemének mérséklését. Ez a társadalmi törekvés természetesen átíratta a korábbi pénzügyi terveket is. Ez sommásan azt jelenti, hogy több jut a falvak, községek komfortosabbá tételére, mint korábban, de jelenti azt is például, hogy a korábban favorizált városokban kevesebb lakás épül állami erőből.

Ennek az évekig, évtizedekig tartó gazdasági, társadalmi strukturális átrendeződésnek természetesen sok vonulata van. Egyik ezek közül a munkaerőhelyzet, amelynek szorítása a fővárosban, s a nagy vidéki városokban máris érezhető.

A tokaji írótábor hagyományosan kötetlen eszmecseréin jó alkalom kínálkozik a falu jövőjének mérlegelésére. Az idén is vállalkozó kedvű csapat jött össze, azzal a bevallott szándékkal, hogy nemcsak szólni, hanem beleszólni is

akarnak. (Darvas Józsefé a

gondolat, hogy a közvéleményt nemcsak az írott, hanem a kimondott szó is formálja.) Ezt szolgálja a 11. tokaji írótáborban várhatóan kibontakozó véleménycsere, amely olyan írók és közéleti személyiségek között zajlik, mint: a napi problémákra oly érzékeny Fekete Gyula; a hajdani népi írók kézfogását őrző és barátságát bíró Hegyi Imre; a nagy összefüggéseket kereső Mód Aladárné; a népfront folyóiratát szerkesztő (Olvasó Nép) Tóbiás Áron; a ciganológus Mészáros György; a bölcs és ironikus publicista Molnár Zoltán; a vidék életének.színét és visszáját jól ismerő és írásaiban gyakran felpanaszoló Gulyás Mihály; a falusi ember életérzésének sok műfajban hangot adó Serfőző Simon; és Szalonna, tájhoz hű, koszorús költője Kalász László.

(brackó)

renc. (Közben: El szeretném

mondani. Paulovits Ágoston jegy- zete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Gyárfás Imre összeállítása. — Sport.) — 18.00: Északmagyarországi krónika. (Az Ózdi Kohászati Üzemekben tartja az országos vasasszakszervezet elnöksége kihelyezett ülését.) —■ 18.25: Szemle az Észak-Ma- gyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság és a Nóg- rád keddi számából.

Kiállítások: Mini Galéria (10— 18) : A zebegényi Szőnyi István szabadiskola tárlata. — József Attila Könyvtár (12—20): Faragó István és Orosz István plakátjai. — Fotógaléria (8—18); A váci Duna-kanyar Fotóklub kiállítása.

Filmszínházak: Béke (f4, hn6

és 8): A karatéző Cobra (mb. színes japán, III. helyár!) — Béke kamaramozi (4) : Pogány Madonna (színes magyar, II. helyár!) — (6) : Ezüstnyereg

(mb. színes olasz, II. helyár!) — Kossuth (f3): Én és Caterina (mb. színes olasz, II. helyár!)

— (hn5 és 7): Csak semmi pánik, itt vagyunk (színes magyar, II. helyár!) — Hevesy Iván Filmklub (f7): Szakadék szélén (színes amerikai) — (f5): Isten hozta Mr. ... (színes amerikai). — Táncsics (f4, f6 és 8): Lándzsák hajnalban (színes mb. angol, 14 éven felülieknek, II. helyár!) — Táncsics Filmklub (6): I, mint Ikarusz (mb. színes francia, 14 éven felülieknek!) — Szikra

(hn3, 5 és n8): A seriff és az idegenek (mb. színes olasz, II. helyár!) — Petőfi (4, 6 és 8): Földrengés Tokióban (színes japán, III. helyár!) — Petőfi Filmklub (8): Mephisto I—II. (színes magyar—NSZK, 14 éven felülieknek, dupla helyár!) — Fáklya (f4, 6 és 8): Kéj utazás Las Pal- masba (mb. színes svéd, II. helyár!) — Krúdy (f7): Éjszaka történt (mb. színes szovjet). — Tokaj vendéglátóház (f8): Hurrikán (színes amerikai, 14 éven felülieknek!) — Tapolca, Ady (f9): Mackenna aranya (színes amerikai, II. helyár!) — Vasas parkmozi (f9) : Én és Caterina (mb. színes olasz, II. helyár!)

— Hámor (6): Csapda a zsoldosoknak (színes román).

KEDD

Kossuth rádió: 8.25: Élne ön a XV. században? — 8.55: Nótacsokor. — 9.44: Zenevár. — 10.05: Iskolák — őrsök — barátok. — 10.35: Floyd Cramer zongorázik.

— 10.52: Yehudi Menuhin találkozásai. — 11.38: Wilhelm Meister tanulóévei.

Petőfi rádió: 8.05: Keringők fúvószenekarra — 8.35: Társalgó. — .10.00: Zenedélelőtt.

3. műsor: 9.00: Mozart-művek.

— 11.05: Operarészletek.

Televízió, 1. műsor: 8.00: Tévétorna. — 8.05: Iskolatévé. — 8.45: Környezetismeret. — 9.20: Rajt