Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-19 / 169. szám

a miskolciaké a szó ^■•x.vr^tie. ...||np»iwiiiD(ii w'i ••tapwMmv'ii11' m Rovatvezető: Nyikes Imre — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-225 Elöntött kiskertek Sokáig halogattam a levélírást, de mivel panaszunkra nem látok egyhamar megoldást, a lap hasábjain keresztül szeretném az illetékesek figyelmét felhívni problémánkra. Másokkal együtt, nekem is van egy kertem a I.yukó- völgy és a Kutyor-völgy találkozásánál. Csaknem tíz éve művelgetem. A kert végében folyik a Lyukó-patak. Sokan irigyelnek érte: közel a víz. Nem tudják, hogy túl közel van. Mármint a víz szintje. Nem beszélve a talajvíz szint­jéről. Ez a terület valamikor legelő volt. Füves, vizenyős rét. Vízlevezető árkokat ástunk. A víz azonban ellenkező irány­ban folyt, mint ahogy mi elképzeltük. Ugyanis ennek a pa­taknak ezen a részen nincs medre. A múlt évben a város felől mélyíteni kezdték a medret; sajnos, csak a Kutyor- völgybe vezető hídig. Azon túl semmi. Olvastam a Déli Hírlapban, hogy a tervekben szerepel a rendezése. De sajnos az nagyon távol van még. Több kert­tulajdonos nevében is kérhetem: ha mód van arra, hogy a hidat (betoncsövekből van) mélyebbre, netán lábakra her lyezzék és a híd után körülbelül 50 méteren kimélyítsék a medret, ez sokat segítene a víz gyors folyásának. Nem ön­tené el a keservesen megművelt kerteket, és a talajvizet is levezethetnénk. Hogy mennyire fontos lenne ez a munka, a mellékelt fénykép is bizonyítja, melyet egy nagyobb eső után készí­tettem. Szűcs János Miskolc, Könyves Kálmán u. 1. sz. Kontárok vagy vandálok? * A Bajcsy-Zsilinszky út 12. számú lépcsőhöz mellett lát­ható ez a kiszakadt kaputelefon. Mivel a házat nemrégi­ben tatarozták, nem lehet tudni, hogy a rosszul elvégzett munka, vagy a vandalizmus nyoma látható-e a képen. Akár egyik, akár másik: nem válik díszére városunk főútvonalának. Mielőbb re-ndbe kell hozni! L. J. Miskolc LEHET-E CSÉB-JE KISVÁLLALKOZÓNAK? i.. szíves elnézését kérjük a pokoli helyzetbe hozott kedves — általunk ismeret­len — vendégünknek. Vég­telenül sajnáljuk, hogy az egyébként jó hírben álló Po­kol csárdánknál nem tájé­koztatták a vendégeket a jel­zett napon az étterem teljes kapacitását lekötő csoportos ebédeltetésről és annak idő­tartamáról. Az eset kapcsán felhívtuk az egységvezető fi­gyelmét, hogy hasonló cso­portos étkeztetés esetén a be­járati ajtóra jól láthatóan tájékoztatót helyezzenek el, amely tartalmazza a zárva- tartás időszakát, illetve a nyitás időpontját is. Továb­bá: egy boron három ár va­lóban nem lehet. Árváltozás esetén a régi árat lefedéssel vagy áthúzással érvénytelení­teni kell. Az új, illetve ér­vényes árat pedig csakis ez után szabad az árun feltün­tetni. Sajnos, a panaszolt esetben két különböző ár is látszott az árun, ami vaió- ban megtévesztő lehetett A vásárló megnyugtatására kö­zöljük. hogy a balatonboglári- 0,7 literes Zöldszilváni érvé­nyes ára a vásárláskor való­ban 29,50 forint plusz üveg­betét volt. Így árdrágítás nem történt. Ezt megelőzően 1981. május 11-én 27.20 Ft- ról 28,50-re, majd 1982. áp­rilis 1-ével 28,50-ről 29,50-re változott a szóban levő bor ára. Felelősség terheli az Árucsarnok vezetőjét, illetve a reszortfelelőst, aki a régi árat leragasztással, vagy jól látható áthúzással nem ér­vénytelenítette. Az említett felelősök figyelmét felhívtuk arra, hogy hasonló eset ne forduljon elő náluk. (A vá­laszt mindkét panaszra az Unió Áfész kereskedelmi el­nökhelyettesétől, Kiss Sán­dortól kaptuk a lapunkban június 14-én megjelent „Po­koli helyzet” és ..Foy boron három ár” cípiű olvasói le­velekre.) *... június 7-i rovatukban szóvá tették, hogy a tapolcai strandon nincs hírlapárusí­tás. A cikk megjelenésének napján már érvényben volt a megállapodásunk az egyik ajándék- és bazárárussal, aki vállalta, hogy a nyári idény­ben hírlapot is árusít. Jú­nius 14-től pedig, a korábbi évek gyakorlatának megfele­lően, alkalmazunk ott egy portai hírlapárust is. Június 10-én azt kifogásolták, hogy a Baross Gábor u. 15—20. sz. alatti irodákban megszüntet­tük a Déli Hírlap árusítását. Az észrevételt jogosnak ta­láltuk, ezért július 1-től is­mét beállítottunk arra a te­rületre egy mozgó hírlap­árust, aki ezenkívül az Au­gusztus 20. > strandfürdő te­rületén is árusítja a lapot. A június 17-i számban .Nép­sport, .hol vagy?” címmel szellemes, de kissé túlzó cikkben azt írták, hogy Mis­kolcon nem lehet Népspor­tot kapni. A Mundial idejére a várható nagyobb kereslet kielégítése érdekében min­den eddigit meghaladó pél­dányban igényeltük a sport­lapot. Az árusokat is igye­keztünk bőven ellátni, ennek ellenére többször előfordult, hogy egyes árushelyeken el­fogyott a lap. Ilyen esetek­ben a benti tartalékból pót­lást adtunk, vagy más árus­helyről csoportosítottuk át, tehát állandó és az egész városra kiterjedő hiányról nem lehet beszélni. A vá­ros területén volt elég Nép­sport, de nem mindig ott, ahol keresték. A jövőben a mostani tapasztalatokat is felhasználva igyek szülik az elosztást végezni. A hírlap­árusítás megszervezése során a jövőben is igyekszünk minden olyan észrevételt, a- vaslatot felhasználni, amely a lakosság jobb ellátását biz­tosítja. (A lapunkban megje­lent észrevételek:^ a választ a Miskolci Postaigazgatóság postaforgalmi igazgatóhelyet­tesétől, Dudás Elemértől kap­tuk.) Milyen jogon tagadta meg a fuvart a taxis? Igen fárasztó nap után érkez­tem meg a Tiszai pályaudvarra július 15-én este Budapestről, nem sokkal 21 óra után. Mivel kézitás­kám eléggé nehéz volt, és akkor hoztam magammal 3 hónapos kiskutyámat is, — gondoltam, taxival megyek haza. Sajnos, a pályaudvarnál a megszokott kép fogadott: taxi sehol. Épp akkor érkezett a megálló­ba egy 1-es autóbusz, amivel a Szemere utcáig utaztam — re­ménykedve abban, hogy ott majd­csak kapok kocsit. Sajnos, nem így történt. Itt is vártam egy darabig, amíg feltűnt egy taxi. Ékkor már csak­nem fél 10 volt. Már nyitottam az aj*ót, és mondjam a címet, ami­kor a taxis közölte velem, hogy ne haragudjak, de ö ígéretet tett valakinek, hogy ’Tapolcára ki­megy érte és nincs ideje velem foglalkozni. Mivel konstatáltam, hogy úticélom — a Népkerttel szembeni partoldal — arra van, kértem, hogy tegyen velem eey kis kitérőt. Ezt nem tette meg, de akkor már elég goromba hangon közöPe velem, hogy kutyát kü­lönben sem szállíthat. Megkérdez­tem, hogy ez hol van előírva? Erre még gorombább hangon szólt, mire kénytelen voltam a kocsiajtót becsukni. És ekkor jött a haddelhadd! A vezető kiugrott a kocsiból és ne­kem támadt, hogy „tudom-e. hol csapkod iám az ajtót?” A meg­lepetéstől és a felháborodástól már csak annyit tudtam neki mon­dani, hogy milyen jogon kiabál velem? Reszketve az idegességtől, vág­tam neki a fárasztó útnak, s út­közben azon töprengtem, hogy van ez? A taxis szívességet tesz nekem, ha a pénzemért hazafu­varoz? Milyen jogon tagadja meg a fuvart? Én addig azt hittem, hogy a taxi a lakosság szolgála­tában áll. De — sajnos — régebbi és csütörtök esti tapasztalataim azt mutatják, hogy ez Miskolcon nem mindig így van. Budapesten odamennek a vendéghez a pá­lyaudvaron, hogy „Hová vlhe- tem?” és az utazás végén „Legyen máskor is szerencsénk”-kel bú­csúznak. Nem értem, miért nem lehet­nek a miskolci taxisok is udva­riasabbak. És talán a munkafe­gyelmen is javítani kellene. A jelzett taxi a 27-es számú. JC 28—22 forgalmi rendszámú kocsi volt. Egy többszörösen csalódott, ntazni vágyó miskolci lakos Egy olvasónk, aki sem a ne­vét, sem a címét nem írta meg, a következő kérdést intézte szerkesztőségünkhöz: Kisvállal­kozásba fog, így munkahelyé­ről kilép. Eddig ott a CSÉB—80 biztosítása volt. Szeretné to­vábbra is fenntartani, van-e er­re lehetőség? A Biztosítótól megtudtuk, hogy biztosítását ez esetben is érvényben tarthatja. Mivel azonban nem munkabért kap, tehát a díjbefizetés intézmé­nyes levonására nincs mód, saját magának kell gondos­kodnia arról, hogy a biztosí­tási díjat havonta előre, vagy akár hosszabb időszakra is postán átutalással befizesse. Ehhez a megfelelő csekket a lakóhelye vagy a korábbi munkahelye szerint illetékes biztosítófióknál kaphat. A másik kérdést Z. Imre, mis­kolci olvasónktól kaptuk, szin­tén biztosítási ügyben. CSÉB- biztosításában kedvezménye­zettként feleségét jelölte meg. Időközben elváltak, és új há­zasságot kötött. Van-e mód ar­ra, hogy volt feleségem helyett gyermekem kapjon pénzt, ha netán valami történne velem? — kérdezi. A válasz: Igen, van. Fontos tudni, hogy a CSÉB-tagnak — akár a belépési nyilatkozat aláírásakor, akár a tagság fennállása alatt bármikor — jogában áll akárkit név sze­rint kedvezményezettként megadni. Ezt minden esetben írásban kell megtenni, két ta­núval hitelesítve a nyilatko­zatot. Elfe'ejtették befejezni az utat Az autósok örömmel vet­ték tudomásul, hogy az Avas­délen, az Ifjúság utcai fel­vezető részen átadták a má­sodik szakaszt is, így most már külön sávon folyhat a közlekedés felfelé és lefelé. Igaz, hogy számomra érthe­tetlen volt e szakasz három évig tartó lezárása, de na­gyon örültünk, hogy végre megszűnt a két nyaktörő ka­nyar, amivel a lezárt részt kikerültük. Az egész dolognak azon­ban van egy szépséghibája. A forgaiomoa helyezés után közvetlenül még egyszer iel- bontották az úttestet, ke­resztbe az ÉMASZ-lakások feié, es elfelejtették normá­lisán visszaállítani azt. Így egy 30—40 centiméter széles­ségű, 5—10 centiméter mély­ségű szintkülönbség maradt az úttesten, ami minden arra járó gépkocsinak, autóbusz­nak nagy zökkenővel való átjutást jelent. Nem tudni, kinek a fele- dékenysége, hanyagsága ez az állapot, de jó volna, ha az út átadása felett érzett örömünk felhőtlen lenne . .. Virág Dávid Miskolc, Bokányi Dezső u. 27. sz. Még most sem csobog jjc Vagy két éve „épülget" a Tanácsköztársaság városrész- - ben a képen látható szökőkút. A környék lakói kíváncsi­an várják, mikor fog csobogni. A lakótelep dísze *isz —. ha elkészül. De mikor? Remélik, hogy nem kell megvárni a harmadik nyarat, hanem még ebben az évben átadják rendeltetésének. (Kiss József felvétele) A barlangkutatók felelősségteljes munkát végeznek Békés Gábornak, a Déli Hírlapban június 28-án, ..Mi­ért nem védjük jobban bar­langjainkat?” címmel meg­jelent levelét olvasva, meg­lepődve tapasztaltuk, hogy végtelenül járatlan a bar­langászat, a barlangkutatás térén. A feltett kérdések tömkelegé ezt az érzést kel­tette bennünk. Már a cikk első bekezdé­sében leírtak alapján meg­kérdeznénk: honnan tudja azt, hogy az „expediciós” felszereléssel ellátott túrázók barlangászok? Nagyon saj­náljuk, hogy nincs tudomá­sa arról,, milyen komoly munka folyik Borsodban, hi­szen megyénkben több mint 600 feltárt barlang van. Ez a sportág egyáltalán nem felelőtlen, meggondolatlan embereknek való „hobbi” mivel veszélyes és cseppet sem könnyű kedvtelés. Most lesz 30 éve annak, hogy a barlangkutatások szervezett formában történ­nek; Borsod megyében nyolc klub működik. Ezeket a Ma­gyar Karszt- és Barlangku­tató Társulat észak-ma­gyarországi területi szerve­zete fogja össze. Meghatá­rozott időpontokban a klu­bok csoportvezetői beszá­molót tartanak a területi szerv előtt; megbeszélik a felmerülő problémákat, és megoldást keresnek. Ezek ki­terjednek nemcsak az új bar­langok feltárására, hanem a meglevők megóvására, hely- reállításáVa is. Észak-Magyarország vízku­tatásában és a vízhozam nö­velésében nagy segítséget nyújtottak és nyújtanak a barlangok kutatói és feltárói. Megjegyezni kívánjuk, hogy a barlangkutatók éves mun­katerv szerint dolgoznak: egy-egy csoport a megadott munkaterületén. Nem szerve­zetlen és felelőtlen munkát végeznek, mint ahogy ezt Ön állította. A fiatal barlangá­szok képzése, oktatása rend­szeresen folyik minden cso­portnál. Robbantásokat pe- dik 1978 óta egyáltalán nem végeznek. Ha erre sor kerül­ne, azt szakemberek végzik. Arra a kérdésére, hogy van-e eredménye a barlang- kutatásnak, nem is tudjuk, mit - válaszoljuk. Ez a kér­dés elárulja teljes tájékozat­lanságát, és így nem is ért­jük, mire alapozta levelét. Írása utolsó bekezdésében hivatkozik az 1982. évi 4. sz. törvényerejű rendeletre; az ebből kivett idézetek nem éppen ehhez a témához tar­toznak. De utólag még meg­jegyezni kívánjuk, hogy Ma­gyarországon minden bar­lang védett, és védett is volt még a hivatkozott rendelet megjelenése előtt is. Józsáné Ficzere Magdolna, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat észak-magyarországi területi titkára Czagány József, a B.-A.-Z. megyei Természetvédelmi Egyesület főtitkára Szerkesztői 1 üzenetek Bak Ferencné, Miskolc, Rács Áűám u. 12. I/l.: Levelét a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsához továbbítottuk, kérve az ügy kivizsgálását. A válasz megérkezése után a té­mára visszatérünk. Addig is szi­ves türelmét kérjük. Oláhné P. Zsóka. Miskolc: Pontos lakcímét nem írta meg. Márpedig egy ilyen elmarasztaló írásnál ez elengedhetetlen. A másik: csak annyit írt. hogy az eset Tapolcán történt. De hcsy melyik vendéglátóipari egység­ben, azt nem közölte. Ezért, le­velével nem tudunk érdemben foglalkozni. Kocsis La.josné, Misl ay, Des­sewffy u. 18. fszt. l.: Az Egyetem étteremben ta­pasztalt magas színvonalú és kulturált kiszolgálást köszöni mee levelében. A Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalat bizonyá­ra dicséretben részesíti az ott dolgozgat jó munkájukért

Next

/
Thumbnails
Contents