Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-17 / 168. szám

LENYOMATOK Riadt kisgyerekek az élet partján, alig egy iramodásnyi távolságra a min­dent felperzselő tűzvésztől. Egymás kö­zelségében keresnek menedéket. Heten | vannak. A legnagyobb 13 év körüli , lányka, anyai ösztönnel szorítja a be- ] léje kapaszkodó kicsik kezét. A pufók l arcokon még ott a jóízű álom nyoma, | a tágra nyitott szemekben azonban le­írhatatlan döbbenet. Nem. még nem félnek, még nem sírnak. Idő kell ah­hoz, hogy tudomásul vegyék a történ­teket. De azt, ami történt, nem lehet tu­domásul venni Még most, negyven esz­tendővel az események után sem. Az események jól ismertek A Prágától 13 kilométerre levő Lidice nevű község férfilakosságát mind egy szálig kiirtot­ták a németek. A nőket és a gyerme­keket koncentrációs táborba hurcolták, ahol többségük meghalt. Mindezt természetesen tudtam, a tra­gédiához azonban — szinte véletlenül — mos* kerültem egészen közel. Nem is Lidicében. hanem a prágai Nemzeti 1"Múzeumban. Ott fogadja a belépőt — egyelőre még csak hófehér gipszből öntve — az a szoborcsoport, melyet próbáltam leírni. A nyári délelöttön egészen egyedül lehettem ezzel a látomással. Furcsa, hogy szinte semmi másra nem emlék­szem az emlékkiállítás anyagából. Azaz, 1942—1982 hogy felrémlik még egy kismester fa­lusi cégtáblája, s egy félig megolvadt vas csípöfogó; mindkét tárgyat a porig egett lidicei házak között találták. A nemetek földgyaluval tüntették el az üszkös romokat. A falu régi helyét most csak egy töviskoszorús óriás kereszt és emlékpark jelzi. (A régi falutól távo­labb épültek fel az új Lidice modern házai.) Prága műemlékeit csodálva aztán las­san elcsitultak bennem az indulatok. Mígnem az óváros egyik középületének üvegfalai mögött meg nem pillantottam ismét Lidicét. Immár nem a tragédiát idéző jelkép formájában, hanem az iga­zi — az egykori — községet. Anya­könyvekről készült fotókópiák, régi fényképek tanúsítják, miként élt, léleg­zett ez a csehországi kis község. Itt lát­ható az a levelezőlap is. melynek — virágnyelven írt — szerelmes sorait olyan gyanúsnak találta a kladnói gyár besúgója, hogy megszülethetett a kö­vetkeztetés: a Heydrich SS-tábornok el­leni merénylet szálai Lidicébe vezet­nek Heil Hitler! — felkiáltással vég­ződő precíz birodalmi iratok magyaráz­zák a lidicei eseményeket Kicsit per­sze szépítve, ha egyáltalán lehet ezt szépíteni. A hajdani SS-legény azonban nem szépített. Fényképezőgépének ob­jektivjét a lemészárolt lidicei férfiakra irányította, aztán a leégett házakra. Csak a gyilkolásban volt profi, fotós­ként nagyon is amatőr, a képek azon­ban félreérthetetlenek. Van itt azonban hivatásos mester ál­tal készített fotográfia is. A lidicei ele­mi iskola 1941/42-ben végzett első osz­tálya. Középen a derűs tanító úr, a tanév krétával felírva — talán egy pa­latáblára. Európa minden kisiskolájá­nak osztályairól ilyen csoportképek ké­szültek. Mennyire ismerős nekem. Az ülő mezítlábas gyereksorról apám egy­kori tanítványai jutnak eszembe. S ez az osztály éppen az én korosztályom. Ilyen idős voltam, mikor először mozi­ba vittek. Az ócska hangszórók recseg­ték az indulót: „Szabadka, Zombor, Új­vidék, / Honvéd sereg, virágra lép.. .” Mennyi mindennek a lenyomatát őrizzük magunkban. Erről jut eszembe, visszamentem a múzeumba, hogy iga­zán megnézzem a cseh pantheont. Az első nemzeti királytól, Podjebrád Györgytől napjainkig láthatók a nem­zet nagyjainak szobrai. A „Lidice-kom- pozíciót” most sem tudtam elkerülni. A szobor talapzatán vastag, csillogó ho- mokréteg. Az ide látogató gyerekek játszhatnak ebben a homokban. Sok apró kis kéz lenyomatát látom. (gyarmati) Elvesztettünk tíz napét... Négyszáz éves a naptár 4 Pogány Madonna vezet Népszerűbbek a mozik y Fontos, hogy az iskolatáska könnyű, tartós, vállra akaszt­ható legyen. És fontos tudni, hogy az engedményes füzet­vásárral párhuzamosan egyes helyeken a táskák is olcsób­ban kaphatók. l)£sc2>S£napok Világsztárok parádéja E hónap végén, július 29. I és augusztus 1. között ren­dezik meg a 12. debreceni [ dzsessznapokat. A rendezők ; rangos seregszemlét ígérnek. I hiszen a résztvevők között ! szerepel a három világhírű gitáros: He-b Ellis, Barney I Kessel és Charlie Byrd. A I világnagyságok sora ezzel ' még nem zárul, mert Deb­recen vendége lesz az USA- ból érkező Steps együttes, Charles Tolliver, valamint Benny Wallace és Daniel Humair is. Természetesen a hazai dzsesszvilág is képvi­selteti magát: ebben az év­ben 64 magyar muzsikus igazolta vissza a fesztivál fel­kérő levelét. A háromnapos programra Miskolcon is lehet jegyeket rendelni, a Városi Művelő­dési Központ munkatársa, Felvinczy Attila segítségével. A napjainkban használt ka­lendárium i. e. 45-ben szüle­tett meg, amikor Julius Caesar csillagászának javaslatára el­rendelte naptár készítését, hogy lehető váljék az addig megle­hetősen hozzávetőleges időmeg­határozás pontosítása. Azzal, hogy az év időtartamát 565 napban határozták meg, ezt ti­zenkét 30, illetve 31 napos hó­napra osztották, kivéve a 29 napos februárt, továbbá a 366 napos szökőév bevezetését (eb­ben az évben a február 30 na­pos volt) sikerült elérni, hogy a naptár az egyes évszakok kezdetén mindig ugyanazt a dátumot mutassa. Később, Au­gustus idején, amikor a hato­dik hónapot augusztusnak ne­vezték el és időtartamát — jú­liushoz hasonlóan — 31 nap­ban határozták még. a február 38. illetve 29 napossá vált. Valójában a naptár és az évszakok kezdete nem töké­letesen fedte egymást, és idővel az évszakváltozások csillagászati értelemben a naptárban rögzített időpont előtt következtek be. Az el­térés, bármennyire kicsiny volt is, az idők folyamán halmozódott, és 1550 táján mintegy 10 napra növeke­dett. Erre a kor csillagászai­nak pontos mérései derítet­tek fényt. Szükségessé vált, hogy a naptár összeállításánál olyan szabályt állapítsanak meg. amely — bár nem helyezi érvényen kívül teljes egészé­ben a Julius Caesar által be­vezetett szabályozást —, olyan apró helyreigazításokat tartalmaz, amelyek szüksége­sek ahhoz, hogy elkerüljék a naptár és a csillagászati adatok fokozatos eltérését. német és egy olasz csillagász segítségét vette igénybe.1 Az új naptár 1582-ben lé­pett érvénybe, ezért ebben az évben ünnepeljük mindenna­pi életünk e fontos esemé­nyének 400. évfordulóját. A mai naptár lényegében a Ju- lian-naptár alapján készült, de azzál a módosítással, hogy a szökőéveket úgy iktatták közbe, hogy 400 évenként hármat megszüntetnek. Ezen­kívül az addig felhalmozó­dott tíznapos eltérést egy hu­szárvágással kiiktatták, oly módon, hogy elhatározták: október 5-én lesz október 15-e. Még ma is ezt a Ger- gely-naptárt használjuk. Sok vita folyt már arról (különösen 1956-ban az ENSZ keretében), vajon ez a naptár megfelel-e a jelenlegi gazda­sági és ipari élet követelmé­nyeinek a maga különböző hónapjaival stb. Javaslatok születték olyan naptárakról, amelyek — bár tiszteletben tartják a Gergely-naptár csillagászati követelményeit — a lehető legésszerűbb mó­don lénnének felépítve. Az új naptári sémák közül meg­említjük az úgynevezett vi­lágnaptárt. amely szerint az év 13 hónapból állna, Vala­mennyi 28 napos (4 hetes) lenne és minden évben lenne egy nemzetközi ünnepnap (szökőévben kettő). Nyilván­való ésszerűségük ellenére, ezek a naptármódosítási ja­vaslatok nem realizálódtak. Az idei első fél évben is folytatódott az 1979. óta folya­matos nézőszám-emelkedés a mozikban: ez derül ki a MO- KÉP most elkészült összesíté­séből. Az elmúlt 6 hónapban 34 milliónál több látogatója volt a filmszínházaknak; a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyít­va ez 2,1 millióval több né­zőt jelent. Több mint másfél millióval nőtt a, magyar fil­mek látogatottsága. Kiugró sikert ért el a ma­gyar filmek közül Mészáros Gyula Pogány Madonna cí­mű műve, amely tavaly má­jus óta több mint 1 millió 300 ezer látogatót vonzott. Szabó István filmjét, a Me- phistót, amely külföldön, s filmfesztiválokon is kiemel­kedő sikert aratott, szep­temberi bemutatása óta egy­milliónál többen tekintették meg a hazai mozikban. A nézőszám szerinti sorrend a továbbiakban: a Ballagást 600 ezren, A koncertet 570 ezren, a Kopaszkutyát 450 ezren, a Szeleburdi családot 420 ezren látták a bemuta­tás óta. Lugossy László Köszönöm, megvagyunk című műve 300 ezer, Kovács András Ideig­lenes paradicsom című alko­tása pedig 260 ezer nézőt vonzott. Amatőr csillagászok találkozója Háromszáz hazai, továbbá csehszlovákiai, iinn. jugoszlá­viai, NDK-beli, román és szovjet amatőr csillagász részvételével kezdődött meg tegnap Kaposvárott a csilra- gászat baráti köreinek XII. országos találkozója. A há­romnapos eseménysorozat megnyitóján neves szakem­berek tartottak előadást. A találkozó alkalmából ad­ták* át Szenímáxtoni Béla ka­posvári amatőr csillagásznak a Zerinváry-emlékérmet. amelyet kétévenként ítélnek oda egy-egy kiemelkedő ama­tőr csillagásznak. Az amatőr csillagászok ta­lálkozója vasárnap fejeződik be. * Debreceni emlék. Az idei. tizedik nemzetközi kórusversenyen az ifjúsági női karok kategóriájában a Zrínyi Ilona gimnázium leánykórusa második lett. A zene több, mint tantárgy Zrínyis lányok Debrecenben Az egész szakmát az alföldi városba vonzza a kétévenként rendezett debreceni nemzetközi kórusverseny. Miskolcról is voltak kollégák, akik nem tud­ták eldönteni, hogy gratulálja­nak-e Homródiné Engi Zsuzsá­nak az ifjúsági női karok ka­tegóriájában elért második he­lyezéshez. Nem voltain ott, de hiszek a kedves, fiatal nőnek, akinek a szeméből a Zrínyi Gimnázium nyári szünettől ki­halt, csendes tanári szobájában nyilván nem véletlenül perdült ki a könny ... Mi a baj? Hi­szen még Szokolay Sándor is szívet rajzolt a diploma tiszta oldalára; szerinte innen jön a zrínyis lányok dala . . . — Fáradt vagyok. Hosszú volt a tanév, július elején pedig a verseny, és előfor­dul. hogy az embernek rosz- szul esik valami. Ne érts félre, nem a második helye* zes ... — Mondjuk el inkább, hogy miben is áll a debreceni kó­rusverseny ... — Bennünket most hívtak ide először; a részvétel meg­hívásos alapon történik, az Éneklő ifjúság mozgalomban elért eredmények alapján. Debrecenben kaptam meg a hetedik nagylemezt, a mi előadásunkban, Bartók Falun című kórusműve van rajta. Nem könnyű __ De a ver­senyről kérdezel: azt hiszem, szerte a világban elismert színvonalú találkozó ez. Az idén — a tizediken —, 15 országból 18 külföldi és har­minc hazai énekkar lépett pódiumra gyermek-, ifjúsági női, ifjúsági vegyes, női, fér­fi, vegyes kari és kamarakó­rus kategóriában. A program kategórián kívüli részeként folklórbemutatókat tartottak. — Én nagyon örülnék a he­lyedben. Biztos vagyok benne, hogy a lányaid sem szobor- kodnak. — Ismerjük egymást. Négy együtt végigénekelt esztendő életre szóló emlék is lehet. Biztos, hogy az. Régen vég­zett tanítványaim jönnek vissza, de felnőtt női kórus nincs Miskolcon. — Versenyeken többnyire ze­neiskolai kórusok indulnak olyan gyerekekkel, akik he­tenként sok órában tanulnak j muzsikálni. A gimnázium olyan ( iskolatípus, amely elsősorban mist tanít. Ének-zenéből mit engedélyez a tanterv? — Megnehezíti az énekta­nárok dolgát. Az első három évfolyam heti három órábar, tanul éneket, negyedikben már nincs óra. Magas szín­vonalú vokális dalanyag, zenetörténet és -elmélet tar­tozik a tantervi követelmé­nyek közé. Itt a Zrínyiben egy fél tanulócsoport erejéig minden évfolyamon van ének-zenei osztály. Azok a fiatalok járnak ide, akik va­lami más tantárggyal az éneket kívánják majd páro­sítani a tanárképző főiskolák valamelyikén. Ezek a fél osz­tályok az új tanterv szerint heti három, illetve negyedik­ben heti két órában tanul­ják ezt a tantárgyat. — A zene több, mint tan­tárgy. Azt hiszem. — Régen tanítok, és egyik nagy bánatom, hogy a fiata­lok nem tudnak énekelni. Pedig a közös éneklésben lelhetők fel a legmélyebb közösségi élmények, és (igaza volt az ókori filozófusnak) semmi sem hatol oly mé­lyen a lélekbe, mint a zene és a ritmus. Alkalmas ez a művészet arra is, hogy komp. lexitásukban fogja össze az ismereteket; az a kor. amely­ben született, meghatározza a zenét. — Mit mond a megyei ének- zene szakfelügyeld? Mennyire fogékony az ifjúság a muzsi­kára? — Otthonról hoztam, és régi-régi zongoratanárnőm, Szűcs Ilonka nénitől kaptam a zene szeretetét. Sose felej­tem el, ahogy mondta: — Muzsikálj, Zsuzsika ... ! Bor­zasztóan fontos, hogyan szó­lunk a kisgyerekhez. Aztán a nagyobbhoz. A heti egy óra kevés, és kiváló tanár- egyéniségeket kíván. A kórus is annak a tükörképe, amit egy-egy órán, négy év alatt produkálni tudunk. Nekem könnyebb az ének-zened osz­tályokból kikerülő gyereke­immel, a plusz heti két óra kóruspróbákkal. Valamivel könnyebb... M— Ennek az igénynek első megfogalmazója X. Leo pápa volt, az új naptár atyja mégis az öt követő pápa, XIII. Gergely lett, aki ehhez egy i Disápó i és színpá szerzi I Banktisztviselőből i lett újságíró Lakatos [ László. 1903-tól a Pes- I ti Hírlap, a Magyar ■J Nemzet, majd a Pesti , IStapló munkatársa, vé- I gül a Világ című na- [ pilap szerkesztője. Je- • les publicista volt, s számos franciás szelle- I mű színművet irt, ame- < lyeket külföldi színpa- I dokon is bemutattak. i Lakatos László száz I évvel ezelőtt, ezen a i napon született.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents