Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-08 / 160. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre —■ Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, 3581. Pí. 38. — Tel.: 18-225 Megsebzett fák a belváros szívében if. Az a bizonyos tanya a 7. számú iskola mellett . 3elváros. épülő lakóte­lep. A Katalin utca, a Baj­csy-Zsilinszky és a Kun Bé­la út által határolva. Beton­tenger — mondhatná vala­ki. I mi tt-amott meghagyott, hatalmas ta — egy-egy oázis, ami felüdít. ami né­mi bájt ad a sivár tájnak. Már annak a törekvésnek a produktumai, amely szerint az épülő lakótelepek helyén a. szanáláskor meg kell hagy­ni a megóvható, régi fákat. Azt gondolná az ember, hogy ezt a néhány kincset mindenki óvja, félti. Én is így véltem, amíg Akác Ist­ván, a költő meg nem invi­tált: jártam vele végig á környéket. Elszomorító pél­dáit láthatom majd a pusz­tításnak. A Katalin utca 2—4. szá­mú bérház háta mögött, a nyugati oldalon vagyunk. Évekkel ezelőtt szép kis parkot varázsoltak ide. Most azonban gyönyörködésre nincs ok. Egy szép hársfát kivágtak, gallyait előbb el­hordták a beépítésié szánt új terület gazvilágába, majd valakik visszahordták az ugyancsak tönkretett játszó­tér mellé. A kis parkban pe­dig további fák állnak meg­csonkítva, legallyazva, letör­ve. * -■* Beljebb, déli irányban, is­merős eperfa. Láttam ezt már akkoriban is, amikor állt még a Bajcsy-Zsilinszky út és a Vörösmarty utca kö­zötti régi városrész. Most Akác Istvánnal együtt saj­nálom. Tönkretették. Az építők, mások? Sokáig élni aligha fog már... Pedig ez is oázisa lett volna ennek a résznek. Az új, 7. számú iskolához, s a régi MÁV-bölcsődéhez érünk. Ahová csodálatos sé­tányt álmodtak, s félig- meddig már varázsoltak is tervezők, építők. A sétány közepén modern lámpasor, jobb oldalon két-hároméves fácskák, középen, a lámpák után pedig a meghagyott, régi gesztenyesor. A fasor első gesztenyefájánál meg­állunk. Törzsébe hatalmas szegeket vertek. És vernek. Mert Akác István és néhá- nyan még nap mint nap ki­húzzák azokat, környékbeli suhancok azonban visszave­rik. Csupa seb már a vas­tag fatörzs. A szeg létrafok gyanánt szolgál, feljutni a fán kialakított tanyához, amely esténként — s talán éjszakánként is — a suhan- cok tanyahelye. Miért bántják a fákat? Erre ép ésszel nem lehet vá­laszolni. S a pusztításnak csak egy részét láttuk ... (nyikes) Nyugodt lehet az ürge...? Tudják kérem, én egyszerű mezei ürge vagyok, a tsz földjen fogyasztom a kenyér- nekvalót. Vannak ám, akik ezt nem nézik jó szemmel. Megmérgezik az életemet, vizet önte­nek a váramba, és ami­kor kibújok, nyakon csípnek, elpusztítanak. Azt mondják a ba­rátaim, ezek az embe­rek pénzt kapnak azért, amiért kiöntenek ben­nünket. A napokban azonban beszéltem egy városszéli ürgével, aki boldogan újságolta: ezentúl ennek az élet­nek vége. Űj törvényt hoztak az emberek az állatok védelméről. Mostantól minden ürge ötszáz forintot ér. Eny- nyi büntetés jár annak, aki egyetlen ürgét is elpusztít. Végre nyu­godtan élhetünk! Én nem vagyok eny- nyire optimista ... Min­ket mindig üldöztek, irtottak. Nem tudok már bízni semmiben, , senkiben. Vagy még­is?... Mi az igazság? Valóban nem szabad többet ürgét önteni?! Békés Gábor Becsületes megtaláló Szombaton este a 21-es autóbuszon utaztam. Már le­szálltam, amikor észrevet­tem, hogy elveszett a pénz­tárcám. Szerencsére olyan valaki találta meg, akit nem csábított a pénz, a pénztár­cámat leadta, s én, amikor érdeklődtem, hiánytalanul visszakaptam. Az ismeretlen megtalálónak ezúton szeret­nék köszönetét mondani be­csületességéért. Nagy Károlync Miskolc, Vándor S. u. 3. Ezt mondja a jogszabály SZABÁLYSÉRTÉS, FELJELENTÉS Egykor fák voltak ... Csendélet a Katalin utcai ház mögött. A szabálysértési eljárás felje­lentésre vagy a szabálysértési ha­tóság részéről eljáró személy ész­lelése vagy tudomása alapján (hi­vatalból) indul meg. A szabály- sértés miatt eíjáró szervek közül a hivatalból történő eljárás az ún. felügyeletekre (állami közegész­ségügyi-járványügyi, kereskedel­mi, munkavédelmi, bányaműsza­ki felügyelőségre) jellemző, amelyek rendszerint a saját el­lenőrzéseik alkalmával megálla­pított szabálysértések miatt jár­nak el. A többi szabálysértési ha­tóság általában feljelentés alap­ján szerez tudomást a szabály- sértésről. A feljelentés illetékmentes, ki­véve a magánindítványra induló ügyek közül a becsületsértés és a magánlaksértés miatt a sértett által tett feljelentést. Szabálysértés miatt általában bárki, illetve bármely szerv te­het feljelentést. A szabálysértést méghatározó külön jogszabály azonban úgy rendelkezhet, hogy a szabálysértés miatt eljárás csak a sértett kívánságára (magánin­dítványára) vagy az arra feljogo­sított szerv feljelentése alapján indulhat meg. Csak a jogszabály­ban meghatározott szerv (sze­mély) feljelentésére indulhat el­járás a következő szabálysérté­sek miatt: a hatóság vagy hivatalos sze­mély megsértése miatt a sértett hatóság vezetője vagy a megsér­tett hivatalos személy felettese; az egyes honvédelmi szabálysér­tések miatt az illetékes hadkiegé­szítési és területvédelmi parancs­nok, az illetékes polgári védelmi vagy a honvédelmi oktatást végző szerv vezetője, illetve a tanács vb illetékes szakigazgatási szerve; a szakszervezeti jogok megsér­tése miatt pedig az iparági szak- szervezet főtitkára tehet feljelen­tést. A feljelentés nincs formai elő­írásokhoz kötve, azt szóban vagy írásban meg lehet tenni annál a szabálysértési hatóságnál, ame­lyik az ügy elbírálására jogo­sult. A szóban tett feljelentést a szabálysértési hatóság írásba (jegyzőkönyvbe vagy feljegyzés­be) foglalja. A szabálysértés miatt tett felje­lentésben lehetőleg mindazokat az adatokat közölni kell, amelyek az eljárás megindításához és ered­ményes lefolytatásához szüksé­gesek. Vannak olyan általános adatok, amelyeket minden eset­ben fontos megjelölni. Ezek a kö­vetkezők: az (ismert) elkövető adatai (el­sősorban a név, a lakcím és a foglalkozás); a szabálysértés elkövetésének ideje; a szabálysértés elkövetésének helye; a cselekmény leírása az elkö­vetés módjára és körülményeire vonatkozó adatokkal; a bizonyítékok megjelölése (tár­gyi bizonyítékra utalás, tanúk megnevezése és címe); ha az elkövető a szabálysértés­sel kárt is okozott, a kár jellege és — legalább a becsült — érté­ke. Ha a feljelentést a károsult teszi meg, célszerű már ebben nyilatkozni arról, hogy kívánja-e az eljárásban kárigényét érvé­nyesíteni. A feljelentést akkor is meg kel! tenni, ha az elkövető ismeretlen. Ilyenkor a szabálysértése ható­ság megkísérli az elkövető kilétét megállapítani. Tekintettel azon­ban arra, hogy a szabálysértési hatóságoknak a szabálysértések felderítésére külön „nyomozó” szervei nincsenek, az elkövető megállapításával kapcsolatos le­hetőségeik korlátozottak. ÉRVÉNYES-E NYÁRON IS A TANULÓBIZTOSÍTÁS? Kisfiam játék közben meg­sérült. Az orvosnál érdeklőd­tünk, vajon a nyári szünidő­ben érvényes-e a korábban megkötött tanulóbiztosítás? Azt a választ kaptuk, hogy nem­igen, de az is lehel, hogy igen. Tudnának válaszolni a kérdésünkre? — kérdezi leve­lében Szabó Istvánné, hejő- csabai olvasónk. Kérdését az Állami Bizto­sító Borsod megyei Igazga­tóságához továbbítottuk, ahol a következőket ' válaszolták: — Az általános és közép- iskolás tanulók biztosítása a tanítási szünet idejére is ér­vényes. Talán még ennél is érdekesebbnek tűnhet, hogy „ ... ügyfelünk június 16-án tett hibabejelentésére ki­szálló műszerészünk az esti órákban készülékének javí­tását a helyszínen megkísé­relte. Ez nem volt lehetsé­ges, ezért közölte ügyfelünk­kel, hogy a készüléket be kell szállítani a szervizbe. Természetesen a munkala­pot csak másnap, azaz júni­us 17-én adhatta le szállí­tásra. Ügyfelünk erre nem várt, hanem 17-én a készü­léket ő hozta be a szervizbe javításra. A szervizben meg­nevezte a műszerészt, hogy az javítsa a készüléket. Ezt a kérését is teljesítettük. A javítás PL 500-as cső átme­neti hiánya miatt késett. Ám késést okozott az is, hogy amennyiben a diák nyárra munkát vállal, olyan felté­telekkel, hogy a munkavég­zéshez mu.ikakönyv nem szükséges, az esetleg bekö­vetkező balesetre az Állami Biztosító ugyanúgy fizet té­rítést, mintha a baleset a tanév időszakában kő/étke­zett volna be. Az a javasla­tunk, hogyha a tanulókat, diákokat a szünidőben bal­eset éri, minden esetben ke­ressenek meg bennünket is. h'szen a szabályok, előírások állandóan változnak, s nem biztos, hogy az orvosi ren­delőben ezekről tudnak. ügyfelünk név szerint kért műszerészt a készülék javí­tásához. Szeretnénk megje­gyezni azt is, hogy hirdeté­sünk, amelyre ügyfelünk hi­vatkozik, kitért arra is: a javítás alkatrészhiány miatt elhúzódhat, s nem ígérünk a hirdetésben soron kívüli szervizbe szállítást sem. A szervizek 20 óra után gép­járművel már nem rendel­keznek. Ügyfelünk készüléké­nek javítását tehát alkat­részhiány akadályozta; a hi­ányzó alkatrészt a kiskeres­kedelemben szereztük be/’ (A választ Bálint József — Miskolc III., Kempelen F. 10. sz. — olvasónk levelére kaptuk Bacsó Gyulától, a Gelka szervizvezetőjétől.) fHH tóiiiÍ:$Íijj6:Í»¥A:jL AZT V&WS Kár volt áthelyezni a megállót Érdeklődéssel figyelem, mikor unja meg a több száz dél-kiliáni lakos az autóbusz- megálló indokolatlan áthe­lyezését, s mikor tesz vala­hol panaszt. Ámbár az is le­het, hogy tettek már, csak nincs eredménye. Néhány 'hónappal ezelőtt ugyanis az addig hosszú éve­ken át közmegelégedésre szolgáló buszmegállót áthe­lyezték. Az 1-es járatnak a déli oldalon, azaz a város fe­lé irányuló forgalom oldalán levő megállójáról van szó. Amelyet most összevontak a távolsági járat megállójával is. (Ez a város számos más pontján így van, s célszerű is — a szerk. megj.) Csak­hogy, az új megálló a ko­rábban az eső, a szél ellen védő tetőtől 30—35 méterrel arrább került. Esős időben a sok száz utas most nyakát behúzva, ázva azon töpreng: vajon jól van ez így? S még arra is gondol, hogy ha eve­ken át közmegelégedésre szolgált régi helyén a busz­megálló, miért kellett ar­rébb tenni? Hiszen a koráb­bi helyén senkit sem zavart, a zebrától is megfelelő tá­volságra volt, esőtől, széltől, naptól védte az utasokat a tető. Kíváncsian várjuk, tör­ténik-e valami változás. Ha más nem, legalább any- nyi, hogy az esővédőt is a buszmegálló után viszik... (—ti) Miskolc Tartson tovább nyitva a vasgyári vásárcsarnok A vasgyári vásárcsarnok és piac árai ugyan jóval drágábbak a Búza tér árai­nál, mégis sok kohászati és gépgyári dolgozó vásárol itt. Azaz csak vásárolna, ha a csarnok délután tovább tar­tana nyitva, megvárná a munkából jövőket. Korábban már írtak arról, hogy a ci­pővásár is lehetett volna si­keresebb a Vasgyárban, jobb nyitvatartással. Ugyanez von- natkozik a különböző bol­tok forgalmára is. Egyszerű­en nem értjük, miért nem tarthat a vasgyári vásár- csarnok ugyanolyan időköz­ben nyitva, mint például a Búza téri? K. I.-né LKM Gulyás Pálné (Mezöcsát, Dam­janich u. 42.): A balesettel és a biztosítással kapcsolatos sorait továbbítottuk az Állami Biztosító Borsod me­gyei Igazgatóságához, pénzt leg­hamarabb ugyanis onnan remél­hetnek. Ami a táppénzt illeti, írjon a férje volt munkáltatója igazgatójának, minden bizonnyal Intézkedni fog. Amiben tanácsot kér: az építkezés jogszabályok­hoz. előírásokhoz kötött, azokat senki sem szegheti meg. Szom­szédjuk csak akkor kaphatott jogerős építési engedélyt, ha az építkezés (a terv) ellen önök nem emeltek kifogást, aláírták, hogy egyetértenek a tervrajzban foglaltakkal. Amennyiben erre nem került sor, máris szabály­talanság történt. Ha viszont alá­írták, hogy egyetértenek, s a tervrajz szerint folyik az épít­kezés, nem tudjuk, mit lehetne tenni. Legjobb, ha gondjukkal a helyi tanácshoz vagy a megyei tanács épitési osztályához for­dulnak. I Július 9-től 16-ig „Út a kényelemhez” BUBIV bútorkiállitás es -vásár a BORSOD DOMUS Lakberendezési Áruházban (Miskolc, Nagyváthy utca 2.) A kiállítás időtartama alatt minden 15 000 Ft feletti BUBIV bútorvásárláskor sorsjegyet adunk. Nyeremény: 22 000 Ft-os hoflóházi vadász étkészlet

Next

/
Thumbnails
Contents