Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-06 / 158. szám

$ Füstöl a boksa a Bükkben (Kerényi László felvétele) I\em az^rt, mert cigány... Több esélyt az egyenlőséghez! Delet lőtt i a napóra A napóra, eleink idő- [ mérője, sokféle kivitel- i ben készült, a több száz tonnás obeliszktől a i zsebnapóráig, illetve a ' napgyürüig. Az egyip- J ■tömi napóra például i két, derékszögben el­helyezett rúdból állt, a i rövidebb rúd árnyéka \ a hosszabbikon jelölte i az időpontot. A budai 1 vár újjáépítésekor a , leletek között zsebnap- 1 óra is akadt... Az \ egyik legelmésebb kro- i nométer pedig egy bu- [ dai iskola szertárában , működött: a delelő nap 1 sugara gyújtólencsén , át egy kis ágyú gyújtó- ' lyukára esett, és a fel- | robbanó lőpor durva- . i 4 nása jelezte a delet. } A téma többet és mást sejtet, mint amennyit a cím jelez. A cigánykérdésről lesz szó ebben az írásban, azzal a bevallott szándékkal, hogy ez az egész kérdéskomple­xum nemcsak és nem első­sorban cigánykérdés, hanem társadalmi ügy. Jó] kitapintható volt ez a törekvés a megyei tanács végrehajtó bizottságának leg­utóbbi ülésén, ahol is a tes­tület tagjai azt a tájékozta­tót vitatták meg, amely a munkának és a művelő­désnek a cigánylakosság társadalmi felemelkedésé­ben betöltött szerepéről szólt. A középiskolákban, szak­munkásképző intézetekben továbbtanulóknak viszont fe­le-harmada idő előtt le­morzsolódik. A cigánykérdés, éppen azért, mert társa­dalmi ügy, nem lezárt, nem befejezett, most még meg nem válaszol! A héten pénteken, Rakacán tartja ülését az a megyei koordinációs bizottság, amely a cigánylakosság helyzetével foglalkozik, s amely még hosszú ideig foglalkozni fog. B.I. « ■ ■ ■ ii ■ ■ ■»« Az építőipar könnvűlovassága • i Mikor ér egymillió kétmilliót? Nem új dolog, de újjáéledt, s egyre gyakoribbá válik, bogy állásokat, tevékenységi köröket, meghatározott célú fejlesztések pénzét pályázat alapján ítélik oda. Jó dolog ez. mert szabad a vásár, s mindkét fél nyílt kártyákkal játszik ... S így talán kevés­bé érvényesül termelési, ve­zető-kiválasztási mechaniz­musunk sokszor felpanaszolt kontraszelekciója. Már nemcsak gépírónőt, se­gédmunkást keresnek hirde­tés és pályázat útján, hanem igazgatót is. Már nemcsak a Nemzeti Bank tart licitálást gyorsan megtérülő, exportbő­vítő beruházási hitel elnyeré­sére, hanem a tanács is, per. sze kisebb pénzzel, és első­sorban helyi gondokat orvos­ló megoldások érdekében. A megyei tanács elnökének idei, a 39-es sorszámot viselő ha­tározata például harmincmillió forintot he­lyezett kilátásba azoknak, akik lakásépítésre és -fel­újításra vállalkoznak. A. szándék világos: a pályá­zat kiírói az építőipar „köny- nyűlovasságát” szeretnék gyorsan felszerszámozni. Olyan cégekről van, vagy le­het szó, amelyek családiház­& A vállalkozó cégek a la­kásfelújításból is tudnak pro­fitálni .., építésre, iskolatatarozásra, járdafektetésre, szóval az ap­róbb munkákra kaphatók. A felhívásra 33 pályázat ér­kezett, az igényelt támogatás összege meghaladta a nyolc­vanmillió forintot. Szakértők. bői álló zsűri ítélt, megálla­pítva azt, hogy többen jelentkeztek „irreá. lisan magas, a tapasztala­tok szerint teljesíthetetlen termelésnövelést vállal­va”. Az odaítélésnél nagy súllyal esett latba, hogy a jelentke­ző garantálta-e a soká már nem odázható lakásfelújítást. A bírálók végül is 19 pályá­zatot fogadtak el és honorál­tak. A megbízható kimutató, sokon alapuló számítások szerint így a megelőlegezett harmincmillió forintból hat­vanmillió lesz, azaz a tervek szerint 1985-ig ennyivel bő­vül a nyertesek építőipari ka­pacitása. (E tény áldásos ha. fása főként Sátoraljaújhe­lyen. Mezőkövesden és Sá­rospatakon érzékelhető majd.) Figyelemreméltó, hogy ennek a. befektetésnek a duplázódó haszna azt je­lenti: a borsodi eredmény meghaladja az országos át. tagot. Itt egymillió forint kapaci­tásnövekedést félmillió fo­rintos beruházás hoz létre. Az országos gyakorlat vi. szont még elfogadott mérté­kűnek ítéli, ha hétszázezer forint egymillió forint értékű építőipari készségjavulást hoz. B. I. MISKOLC TÖRTÉNETE 35­A „nyargalva haladók ’’ a reformkorban Egyre több fonal Huszonhét évvel ezelőtt még csak alig több mint tél­ezer tonna fonalat állítottak efő a miskolci pamutfonó­ban : tavaly a megtermelt mennyiség elérte a 6994 ton­nát. Az idei terv 8250 tonna. A jó eredményeket elsősor­ban korszerű berendezések munkába állításával, a haté­konyság növelésével érik el. Pályázati felívás níriiszii iskolára A Belügyminisztérium .pályáza­tot hirdet kizárólag férfiak ré­szére a Rendőrtiszti Főiskola 1933—1984. tanévben induló évfo­lyamán a főiskola nappali tago­zatának bűnügyi szakára. Pályá­zatot nyújthat be. aki büntetlen és feddhetetlen előéletű. 25 éves­nél nem idősebb, érettségi bizo­nyítvánnyal rendelkező fizikai dolgozó, aki katonai szolgálatot teljesített és az előírt egészség- ügyi alkalmassági kövtelmények- nek megfelel, társadalmi tevé­kenységben aktívan részt vesz, a belügyi szolgálatot élethivatásá­nak tekinti és a szolgálattal járó kötöttségeket önként vállalja, aki a főiskola elvégzése után a Bel­ügyminisztérium által meghatáro­zott bármely belügyi szervnél és beosztásban a szolgálat teljesíté­sét vállalja. A pályázók felvételi vizsgát tesznek. A főiskolai hallgatókat megil­lető járandóságok: felvétel ese­tén rendőr őrmesteri, illetve az iskola elvégzése után a tanul­mányi eredménytől függően al- hadnagyi, hadnagyi rendfokozat, a hivatásos állománybavétel idő­pontjából (az iskola időtartama alatt) tiszthelyettesi illetmény. 50 százalékos vasúti kedvezmény (családtagoknak is), vidéken la­kóknak főiskolai kollégiumi el­helyezés, szolgálati időtől függő­en szolgálati lakásra való jogo­sultság. korkedvezményes szol­gálati idő. A kötelezettségeket az 1971. évi 10. sz. törvényerejű rendelet tar­talmazza. (További részkérdések­ben a BM Személyzeti Csoport- főnökség ad felvilágosítást.) A pályázatot, a kézzel írott, részle­tes önéletrajzzal és az erkölcsi bizonyítvánnyal együtt a Bel­ügyminisztérium Személyzeti Csoportfőnökségére (1903 Buda­pest. Postafiók 314.) kell bekül­deni. A jelentkezés határideje 1982. augusztus 31. A jó és rossz példák mar­kánsak, de nem jellemeznek igazán. Az ózdi kohászat ál­lami díjas brigádjának egyik tagja cigány. A Borsodná- dasdi Lemezgyár 147 cigány munkavállalójából 1979-ben egy sem rendelkezett nyolc- osztályos végzettséggel, sőt a többség analfabéta volt. To­vábbá: az LKM-ben a cigány foglalkoztatottak közül min­den negyedik törzsgárdatag, de a farkaslyuki bányaüzem­nél ez az arány eléri a 45 százalékot. A bűnözési kimutatások viszont riasztó képet mu­tatnak. Borsod cigány származású lakosságának aránya mint­egy nyolc százalékra rúg, de a bűnözésben való részvéte­lük ennek kétszerese. Csak a munka és a mű­veltség szolgálhat megbíz­ható kapaszkodóként a fel- emelkedéshez! — mondotta Porkoláb Albert, megyei ta­nácselnök-helyettes Nagyobb léptékkel mérve az időt, s az intézkedések hasznát, el­mondható, hogy a foglalkoztatottságban rendkívül imponáló a vál­tozás. Húsz évvel ezelőtt száz munkaképes korú közül 19 volt a rendszeres munkavál­laló. Jelenleg száz közül 71 férfi rendszeres, tíz pedig időszakos munkavállaló. A nőknél 36, illetve 25 száza­lékos ez az arány. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a felemelkedés kulcsa: az esélyegyenlőség. De ezt az alapoknál kell kezdeni, a bölcsődénél és az óvodánál. Jelenleg a hátrá­nyos és ingerszegény környe­zet miatt a cigánytanulóknak csak negyven százaléka jut el az általános iskola nyol­cadik osztályáig. A retormkor politikai cső ta­rozásairól még mindig nagyon keveset tudunk, arról azonban már hallhattunk, hogy itt Mis­kolcon is, mint Pesten, a re­formkori politika hívei két cso­portra oszlottak, A Jontolva haladók" élén a jeles miskolci politikus, Palóczy László állott, a „nyargalva haladók" pedig Szemere Bertalan köré csopor. tosultak. S e többnyire radiká­lis szellemű, értelmiségi fiata­lok a maguk társaságának va­lamiféle „álnevet" adtak, ami­kor Major utcai Tudós Társa­ságnak nevezték el. Az egyik híres miskolci ügy­véd fia, Szűcs Lajos, aki részt vett a szabadságharcban, éle­te vége felé kezdte napló­formában publikálni élménye­it, s ő említi egyik cikkében azt, hogy létezett a Major ut­cai Tudós Társaság. Kán János Major utcai házában jöttek rendszeresen össze. Elnöke a radikális házigazda volt, s tag­jai között olyan jeles személyek szerepeltek, mint a hires diny- nyetermesztö Szontag Gusztáv, két fiatal jogász, a későbbi naplóirók és publicisták, Szűcs Sámuel és Szűcs Miklós, s ülé­seiken rendszeresen megjelent a Tudományos Akadémia tag­ja, a híres filozófus, Pompéry János is. Szűcs Lajosnak az adatait vette át a város töhénésze, Szendrey János is, s újabbat ő sem derített ki a radikális fiataloknak erről az izgalmas- csoportjáról. A társaságot igy nevén nevezve Szűcs Lajoson kívül senki sem említette. 1886- ban azonban meghalt Kún Já­nos, s az imént említett Szűcs Sámuel naplójában nekrológ­gal emlékezett meg a fiatalság egyik vezetőjéről: .. Kún Já­nos fényes tulajdonainál fogva vezérévé lön a borsodi fiatal­ságnak ... nála voll az ifjúság gyűlhelye, ezeknek jobbjai összpontosultak nála. Sok jó eszme ezen körből folyt ki, — mely kör általában Major utcai tudós társaságnak neveztetett, tán azért is, mivel Kún János a Major utcán lakott... Sze­mere Bertalan is szerette ezen társaságot, mind a megyei, mind a városi mozgalmaknál Kún János és barátai, ezek kö­zött különösen Vadnay Miksa, 1848/49-i országgyűlési képvi­selő nagy befolyással bir­tok .. 1845. február 4-én védegyleti bált tartottak Miskolcon. De már jóval ezelőtt a „fontolva haladók" vezérének, Palóczy Lászlónak renitens fia, Szemere egyik ellenfele azt kezdte ter­jeszteni, hogy az ifjúság, a radikálisok köre azt tervezi, hogy minden úri családot ki­irtanak. A tudós társasági fia-' tolok ezen a bálon felelősségre vonták a rágalmazót, aki azon­nal pisztolyt rántott elő. S mint­hogy kicsavarták kezéből re­volverét, az ügy közgyűlés elé került, A közgyűlés pedig egy bizottságot nevezett ki, amely később mindkét felet meg­rótta, Palóczy Tamás azonban különösképpen megintette, .. mert — írja Szűcs Sámuel — Szemere Bertalant ő Felsége színe elébe terjesztett folyamo­dásában egy rebellis párt le­jének irta le, kinek elnöklete alatt a borsodi ifjúság titkos gyűléseket tartana. . ." Igaz ugyan, hogy egy rágalmazó tollából származott, de mégis­csak a király elé kellett jutnia, hogy a Major utcai Tudós Tár­saság rebellis párt, s ennek vezére Szemere Bertalan. 1845- ben a Pesti Divatlapban Aga- thodémon, azaz Szűcs Miklós egy miskolci séta leírása során a Major utcánál, hozza szóba radikális, csoportjukat: „...ez az utca nálunk gyakran forog szóban. Az a hir van ugyanis erről, hogy itt egy tudós társa­ság gyűlhelye volna. Lakott ugyan ebben a magyar acadé- miának egy pár jeles tagja.. de nem innen van az elneve­zés . . . csak rálogás az egész, csupán annyi van a dologban, hogy a helybéli ifjúságnak itt ollykor ollykor megforduló nagy része azon elvet, hogy »sem­mit rólunk nélkülünk« igen tősgyökeres igazságnak találja, s igyekszik azt az életbe is át­vinni, melly tán némelly nem ifjak előtt/ kik azt hitték ma­gukról, hogy ők Borsod várme­gye és Borsod vármegyében Miskolcz városa ... is igen ... kellemetlen fölfedezés vala, s még most sem akarják meg érteni, hanem olly zajt ütnek miatta, mintha ezen ifjú em­berek találták volna tel a pus­kaport .. A Major utcai Tudós Társa­ság tehát, mint Pesten a Pilvax Kör, nem a tudománnyal, ha­nem a helyi politikával akart loglalkozrti. A csoportban Sze­mere Bertalan politikai híveit, a miskolci radikális fiatalokat találhatjuk. S nem valamiféle „tudós társaság" volt ez, ha­nem politikai párt, amely az új idők szellemében új társadal­mat, új politikát követelt. KIUÁN ISTVÁN Meteorológiai prognózis Sok »apsis, mérsckell meleg Az elmúlt héten északnyu­gatról fokozatosan hideg le­vegő áramlott a Kárpát-me­dencébe. Csupán a hét vége felé mérséklődött a szél, s ekkor a napsütés és a nyu­gatról, majd délnyugatról ér­kező enyhébb levegő hatásá­ra a hőmérséklet 26—31 fo­kig emelkedett. Vasárnap a déli órákban a Kárpát-me­dence térségébe nyugatról hidegfront érkezett, sokfelé záport, zivatart okozva. A szél megerősödött, a széllöké­sek elérték a 100—130 km-es óránkénti sebességet. A hi­degfront még vasárnap el­hagyta az országot, a szél mérséklődött, s a felhőátvo­nulásokból már csak néhány helyen hullott kisebb csapa­dék. A hét folyamán elég sok lesz a napsütés. A felhőzet a nappali órákban csak rövi- debb időközökre növekszik meg, egy-két helyen kiala­kulhat futó zápor, de orszá­gos esőkre nem kell számíta­ni. A hét végétől felhősebb lesz az idő, már több alka­lommal várható záporeső, eső. A hajnali minimum Il­lő fok között alakul. A nap­pali maximum az időszak elején 25 fok körül lesz, majd 26—30 fok közötti értékek várhatóak, az időszak végén a nappali felmelegedés kissé csökken.

Next

/
Thumbnails
Contents