Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-03 / 156. szám
Három produkciót próbálnak Zenés színház az udvarban Bemutató: a iövö héten A társulat tagjai, az előadások létrehozói között van építész, operaénekes, zeneszerző, színházi es filmrendező, festőművész, koreográfus, színész* táncos, zenész, énekkari tag, díszlettervező, műszaki, öltöztető, fodrász ... Az anyagi hátteret a megyei és a városi tanács művelődésügyi osztályai, a Művelődési Minisztérium, a Miskolci idegenforgalmi Bizottság, az Eszak-magyarországi Idegenforgalmi intéző Bizottság, á Mátra—Bükk-vidéki Idegenforgalmi Intéző Bizottság, az Országos Közművelődési Tanács, a Városi Művelődési Központ teremtették meg. Utóbbinak égisze alatt született meg — tulajdonképpen már tavaly — a miskolci nyári zenés színház, melynek „motorja, kiötlője” Hegyi Árpád Jutocsa, a Miskolci Nemzeti Színház rendezője és Selmeczi György zeneszerző, a Miskolci Nemzeti Színház volt zenei vezetője. — Miért a múlt idő? — kérdeztem Selmeczi Györgytől. — Mert a színház vezetői és én teljesen másképp viseljük a szívünkön a zenés színház ügyét. Nem valósíthattam meg az elképzeléseimet, ezért nem újítottam meg a szerződésemet. — Hogyan képzeled el a jövőt? — Jelenleg nincsenek egzisztenciális gondjaim. Szabadúszó lettem, zenét szerzek ... — És színházat csinálsz. Erről mesélj, légy szives! — Tavaly nyáron a Muzsikáló Udvarban, a Kossuth Művelődési Ház udvarán bemutattuk Cimarosa Titkos házasság című vígoperáját. Ez volt az első lépése a nyári zenés színház felé vezető útnak. A másodikat most tesszük meg: amellett, hogy felújítjuk a Titkos házassáAz előadás rendezője Sopsits got, még két premierünk lesz. Mozart Don Jüanja és az Ökör a háztetőn című zenés, táncos kávéházi produkció. A színházi szervezet hátországa nélkül próbálunk létrehozni színházat... — Miért? — Mert meggyőződésem — és akik társaim ebben az ügyben, ugyancsak vallják —, hogy óriási a közönségigény a zenés színház iránt, legyen Árpád az opera, operett, vagy éppen rockmusical. Elképzeléseink megvalósításában jó partnerekre találtunk, köztük vannak a Miskolci Szimfonikus Zenekar vezetői, de számíthatunk a Miskolci Nemzeti Színház vezetőinek segítségére is. — Az első bemutató az Ökör a háztetőn. — Melyben a legfontosabb alkotó elem a tánc.- Majoros István barátom, a Miskolci Nemzeti Színház újonnan szerződtetett koreográfusa tervezte a táncokat. Mártha István lett volna a karmester, Misán János a rendező. Elvállalták, és számunkra kínosan későn jöttek rá, hogy milyen hatalmas munkát kell ebbe a produkcióba belefektetni. Végül is visszaadták a megbízást, Sopsits Árpád, tavaly végzett filmrendező, Makk Károly egyik kedvenc tanítványa állítja színpadra a kávéházat. — Az egyik műsorismerte- tőben azt olvasom, hogy az énekes-táncos gigerli és konferanszié Dégi István, a másikban, hogy Vass Péter főiskolás. — Egyikük sem lesz. Sajnos, ettől a szereptől el kell tekinteni. — Hogyan teremtődik meg a kávéházi hangulat a Muzsikáló Udvarban? — Mindennek az alapja a zene, a világhírűvé vált francia sanzon. A dalokat Komá- romy Éva, Kamondi Agnes és Molnár Zsuzsa adja elő. Tánckomédia, balett, étel-ital, archív filmek varázsolják majd ide az 1910-es évek Párizsának művésztanyáját, a Fürge Nyúl kabarét, melyet Darius Milhaud, a Francia Hatok elnevezésű csoportosulás tagja egy szerzeménye alapján ökör a háztetőn-re magyarítottunk. A szerzők között van még Jean Cocteau, Gershwin és sok más kortársuk. A bemutató július 7-én lesz. — Azután tűzitek műsorra a Titkos házasságot, majd augusztus elején a Don Jüant. Nagy fába vágtátok a fejszéteket... — Mindannyian hiszünk abban, hogy tetszéssel fogadja majd a közönség ezt a fajta színházat, melyet mi szeretnénk átmenteni a télre is, ÉRTESÍTJÜK FOGYASZTÓINKAT, hogy átkötési munkálatok miatt 1982. július 5-én 8-tól 17 óráig az alábbi területeken a vízszolgáltatás szünetelni fog: # MSZB tér, # Mélyvölgy u., # Papszer u., 9 Földes F. u., § Kis-Avas, Csáti-sor, # Kis-Avas, Zsolcai sor, # Kis-Avas, Arnóti sor. Kérjük fogyasztóink szíves megértését. Á Miskolci Ingatlankezelő Vállalat felvesz közép- és felsőfokú építész, épületgépész végzettséggel rendelkezőket műszaki ellenőri, műszaki előadói és középfokú köz- gazdasági végzettséggel rendelkezőket HK-előadói munkakörbe, valamint felvonószakértőt. Felvesz épülettakaritókat a diósgyőri városközponti épületekhez. Jelentkezés helye: Miskolc l„ Vándor Sándor utca 2. Házkezelési osztályvezetőnél. A fűtő szemei Wolker-emíéknapok Proste jovban Színjátszófesztivál Holnap: KazincÉciÉ Ma délelőtt is szakmai tanácskozással kezdődött a program a VI. ifj. Horváth István országos színjátszófesztiválon és nemzetközi tanácskozáson. Délután négytől hét együttes mutatkozik be az Egressy Béni Művelődési Központ színháztermében, illetve kultúrtermében. Szenzációnak ígérkezik a Bungeiza nevű japán együttes (Csehov Leánykérés című darabját adják elő), látható még a Pécsi Nyitott Színpad, egy csehszlovák együttes, a budapesti Térszínház, a debreceni Színjátszó Stúdió, az Oklahomai Természeti Színház, a Dunakeszi Pinceszínház. Vasárnap délelőtt egy bemutató lesz: a szombathelyi Ferrum Színpad adja elő Tadeusz Rózewicz Félbeszakított játék című darabját. Tízkor kezdődik a szakmai tanácskozás a városi tanácson. Délután háromkor értékelik a fesztivált, és ünnepélyesén levonják a zászlót. Két előadás és a szokásos konzultáció a nyári egyetem mai programja. Fél kilenctől Abrány László szociológus A műszaki értelmiség helyzete és struktúrája; negyed tizenegytől dr. Vekerdy Tamás Huszonötödik alkalommal rendezték meg a Wolker-ün- nepségeket a szocialista országok írói. Jiri Wolker a cseh irodalom „József Attilája”. S szimbolikus jelentősége van, hogy a mi József Attilánk szinte a fiatalon — húszegynéhány évesen, tüdővészben — elhunyt cseh költő négy versét szinte még életében, a versek megjelenésével úgyszólván egyidőben fordította magyarra. E versek közül a híres ballada, A fűtő szemei több évtizeden át szavalókórusaink, irodalmi színpadaink szocialista irodalmat közvetítő műsorainak becses gyöngyszeme volt. (Kár, hogy manapság e „gyöngyszemek” korántsem oly becsesek, mint korábban). S nem kisebb jelentőségű az a tény, hogy századunk húszas éveiben, az erősbödő soviniszta közhangulat légkörében, a budapesti cseh nagykövetségen volt egy kultúrtanácsos — Anton Straka —, aki dacolva a közhangulattal, megszállottan kereste a módját, lehetőségét a kulturális értékcserének, Középkelet-Európa, a Duna-medence szellemi integrációjának, annak a„híd- verésnek”, amelyet magyar partokról ugyanebben az pszichológus A kreativitás néhány pszichológiai jellegzetességéről címen tartott előadást. Ebéd után két órától konzultációt tart a két előadó. időben Németh László ..pallérkodása” próbált serkenteni. Június 23—25-én az észak- morvaországi Prostejovban 25. alkalommal rendezték meg a Jiri Wolker-emlékna- pokat. A jubileum különös jelentőséget adott ennek az eseménysorozatnak, amely — a magyarországi Radnóti- ünnepségekhez hasonlóan — Csehszlovákia vers- és prózamondói és irodalmi színpadai országos seregszemléjének, s a mai cseh, morva és szlovák költészet rangos bemutatkozásának közös alkalma. Idén a csehszlovák költészet kiemelkedő alkotói — Ivan Skála, Donat Snajder és Ivan Pilar, mindhárman nemzeti díjasok — is megjelentek a prostejovi ünnepségeken. S a jubileumra való tekintettel meghívták a szocialista országok írószövetségeit; szovjet, NDK-beli és szlovák írók voltak jelen. A magyar írótársadalom képviseletében Papp Lajos költő, a Napjaink főszerkesztője vett részt ezen a nemzetközi rangú eseményen. A három nap programjában kiemelkedő helyet kapott a részt vevő külföldi és csehszlovák költők irodalmi estje, valamint a prostejovi körzet különböző helységeiben rendezett * ünnepi kulturális események egész sora. A résztvevők megkoszorúzták Jiri Wolker prostejovi és Petr Bezruc kostice nad hanei emlékhelyeit, látogatást tettek az észak-morva megyeszékhely különböző intézményeiben (középiskolák, gyárak stb.), a környék mezőgazdasági üzemeiben. Jiri Wolker a nemzetközi munkásmozgalom irodalmi értékeinek nagyra becsült képviselője. A prostejovi ünnepségsorozat, s a 25. évforduló internacionalista szelleme méltó e kincs rangjához, jelentőségéhez. r. L. Ma, a nyári egyetemen Az előadást korán bontották Meghalt Lenkey Edit VöTösszöke hajának lebbencsére emlékszem legjobban, arra a rátarti mozdulatra, ahogy hátravetette a fejét. Gyors mozgására, kellemes, erős alt hangjára, keményen figyelő tekintetére. Ha nem volt büszke, akkor is azt mutatta, mikor öltözőfolyosón, próbán találkoztunk. Nem tudtam köszönni neki, mai szóhasználatunkban nagyon szegényes Arany János nyelve; amíg nem ta- 1 álkoznak, nő a nőnek legfeljebb jó napotot köszönhet. Helló, szia, hogy vagy — sokféle formája van a futó üdvözlésnek; Lenkey Editnek a férfiak kezet csókoltak. Tíz éve is, amikor még fiatal volt; a színésznőtől —, a szép, dekoratív, magára sokat adó asszonytól senkinek sem jutott eszébe megkérdezni, hogy hány éves. Nem a kor követeli a tiszteletet. Tisztelet illetheti a disztingvált embert, aki harminchat évig kötődött a színházhoz, és civil egyéniségét halknak, finomnak tudta megőrizni. Groteszk humorú, kitűnő komika volt; sokkal ritkábban láttuk két évvel ezelőtti nyugdíjaztatása előtt is színpadon, mint amennyiszer kellett volna, ahányszor lehetett volna. De a színész a színház által él, és ha nehezen él a színház, a színésznek várni kell. A napi gondok ezt diktálják. Az embert, akit ötvenhét évesen elpisz a könyörtelen betegség, már nem érdeklik a napi gondok. A nacionáléja azt mondja: Lenkey Edit Egerben, Győrben, Békéscsabán, a Déryné Színháznál játszott, 1966. augusztus 1-től a Miskolci Nemzeti Színház tagja. Egri színésznő volt. Azt hiszem, ő volt az egyetlen, akinek a mai napig Egerben volt lakása, a két színház régi, és ahogy a mostani idők is bizonyítják, elég szerencsétlen egyesítésével ő adaptálta magának Miskolcot. Jött a színház után, ez a színész dolga. )fc Kertész Ákos Névnap című színművében (Bözsit játszotta), Somló Ferenccel Az épületen lengő fekete zászló ülik a tragikus vénájához: Lorcát is játszott. Gorkij Kispolgárok című színművében a mama volt az utolsó szerep, arra a szomorú házra is kitűzné. De mi köze a fekete zászlónak a próbák jókedvéhez, azokhoz a dinamikus mozdulatokhoz, amelyekkel életre kelt Simonná (Ház a város mellett), a finom intelligenciához, amellyel zseniális-őrült fiát szelídíti Higginsné (Pygmalion), Bodnárnéhoz, amely az abszolút főszerep élményét adta? A fekete zászlónak semmi köze A kutya testamentumához, amelyben a tűzr ölpattant, bűbájos Miasszonyunk az egyik fő attrakció volt. Sajnos, ezt a két évvel ezelőtti előadást is nagyon korán bontották. Ezért is nagy kár volt. (szabados) M—
