Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-23 / 173. szám

A méhcsípés halált is okozhat A rtéhcsípés nem vá­ratlanul jön: a méhecske már percek óta ott ke­ring az áldozat körül, aki csapkod, kapkod, riadó* zik, ahelyett, hogy béké­ben maradna, mert a méh magától nem tá­mad, nem szúr, csak ak­kor támad, ha zavarják, és mivel háromágú ful­lánkja végén horgok van­nak, a fullánk beszakad a sebbe, és a méregcsator­nán át a vörösvértest- oldó, vérnyomáscsökkentő méreg a sebbe kerül, 9 még egészséges szervezet­ben is duzzanatot, fáj­dalmat, súlyos kellemet, lenséget okoz. Sajnos, al­lergia esetén csalánki­ütést, légzési zavarokat, hányást, szívdobogást és súlyos érzékenység követ­keztében még halált is okozhat. Mindenesetre a fullánkot csipesszel el kell távolítani. A szúrás he­lyére ajánlatos szódabi- karbónás pépet tenni, esetleg bedörzsölni kloro­formmal, borogatni hideg vízzel, és súlyosabb eset­ben orvosi segítséget leteli kérni. STOP! KÖZLEKEDÜNK! Ha külföldön kár ér bennünket Drága a foghúzás ♦ Összetört autó Az Állami Biztosítónál szí­vesen fogadják azokat a kül­földre utazókat, akik előre­láthatóan azt is megtervezik, hogy esetleges kár, baleset, anyagi következményeitől mi­ként kíméljék meg magukat. Akár tömegközlekedési esz­közzel, akár autóval vág ne­ki valaki az útnak, több biz­tosítássá) is gondoskodhat nyugalmáról. Aki olyan or­szágba utazik, amellyel ha­zánknak kétoldalú egészség- ügyi államközi egyezménye van (a szocialista országok és néhány nyugati állam), annak könnyebb a helyzete egy vá­ratlan betegség alkalmával, mert ingyenes orvosi, kórhá­zi ellátásra tarthat igényt. Nekik — napi 3 forintért — a külföldre utazók baleset- és poggyászbiztosítását ajánla­tos megkötni. Ennek alapján 100 ezer forintig terjedő bal­eseti térítésre és 12 ezer fo­Vállalkozók kerestetnek Kedvemre való az a hirdetés, amely a legnagyobb példány- számú, s fejlécén a „Világ proletárjai, egyesüljetek!” feliratot viselő napilapban jelent meg. Egy Pest környéki termelőszö­vetkezet innovációs pályázatot hirdet; új, nyereségnövelő te­vékenység bevezetésére. A jó hirdetés olyan, mint a távirat. Rövid, lényegretörő. Fi­noman cizellált, mint egy szonett. Magvas mondanivalót hor­doz, mint egy kétsoros epigramma. A nyilvánvalóan gazda­sági gondokkal küzdő mezőgazdasági üzem olyan üzletet ajánl, amely lendít a cégen is, és az.átlagosnál nagyobb hasznot hoz­hatja a vállalkozónak is. A tevékenységi körre különösebb ki­kötés nincs, de az egyetlen feltétel nagyon szigorú: az új ipari, szolgáltatói vagy mezőgazdasági tevékenység legalább 10 szá­zalékos hasznot (árbevétel-arányos nyereséget) hozzon. En­nek fejében viszont az ötletember, a megállapodástól függően, a nyereség 3—10 százalékában részesedik. Ha csak a számokat nézzük, akkor rögtön megállapítható, hogy ilyen megszorításokkal és kedvezményekkel kiírt ver­senyfelhívás fél emberöltő óta idegen a hazai gyakorlatban. .Föltehető, hogy az „Innovációs pályázat NSZ 52” jeligére sok levél érkezik majd. Az ajánlati lista széles határok között mo­zoghat: a fájdalommentes fülcimpa-lyukasztástól kezdve a nutria tenyésztésen át egészen a zsebszámológép-gyártásig. A vállalkozók lehetőségei korlátlanok, viszont a nagyüzem fejlesztési lehetőségei nagyon is szűkre szabottak. A hirdetés ugyanis meginditó őszinteséggel leszögezi, hogy „beruházási fejlesztési alapot csak nagy jelentőségű tevékenység beveze­tésére tudunk előteremteni...” A helyi viszonyok ismeretében állíthatom, hogy Borsodban jó néhány olyan mezőgazdasági és ipari üzem akad, amely rosszabb körülmények között, alacsonyabb hatékonysággal és az ötletért is kevesebb pénzt ígérve gazdálkodik, mint a hir­dető. A deficites vállalatok nem verik nagydobra, hogy baj­ban vannak, hogy vállalkozókat keresnek, mert a vélt piron- kodás gyakran még mindig nagyobb hátránnyal jár, mint a valós anyagi veszteség. Sokszor éppen ez a pénzügyileg is mo­tivált szemérem szab gátat az új ötletek elterjedésének. Úgy tűnik, hogy népgazdaságunk generális megítélésében sokkal reálisabbak, keményebbek, következetesebbek vagyunk, mint egv-egy kisebb termelő kollektíva tevékenységének elbírálá­sakor. És talán ezért is tűnik rendhagyónak ez a hirdetés: úgy kínál sokat, hogy jószerével semmit sem ígér. B. I. BÉLYEGGYÚJTÉS Ilyet készít » Diósgyőri Papír­gyár —. mert nyomdáink gépel nem alkalmasak az úgynevezett enyvezésre. A bélyegzőt azért nem használták miskolci felirat­tal, mert nem volt, aki időben megrendelje a Posta illetékesei­től. A Magyar Posta az Évfordu­lók — események ’82 sorozatban a Budapesten rendezendő kong­resszus alkalmából július 30-án Haematológiai és vértranszfúzi­ós világkongresszus elnevezésű, 2 forint névértékű bélyeget hoz forgalomba. A bélyegképen ké­kesszürke alapon vörös színű csepp alakban vértestek látha­tók. Felül a Magyar Posta, alat­ta négy sorban a „Haematoló­giai és vértranszfűziós világ- kongresszus Budapest 1982” fel­irat olvasható. A bélyeget Var­ga Pál grafikus tervezte. K. L. Többek érdeklődésére ezúttal mutatjuk be a 200 éves Diós­győri Paoírgyár köszöntésére ki­adott bélyeg megjelenése nap­ján. május 27-én Budapesten al­kalmazott bélyegző lenyomatát. A fllatelisták által javasolt víz­jeles papiron azért nem jelen­tetett meg a bélyeg — jóllehet rint keretösszegen belül a megsérült, ellopott, vagy elve­szett poggyász fedezetére vál­lal kötelezettséget az Állami uiztosító. A tőkés országokba utazók­nak már egy „sima” fogfájás is tetemes anyagi megterhe­lés lehet, a meglehetősen ma­gas orvosi költségek miatt. A betegségi, baleseti és pogy- gyászbiztosítás megkötésével az Állami Biztosító készfizető kezes lesz ügyfele helyett, ha az külföldön sürgős orvosi el­látásra vagy kórházi ápolásra szorul. A gyógykezeléssel kap­csolatos költségeket 1000 US dollár felett csak akkor téríti meg a biztosító, h^ előzetesep a magyar külképviseleti szer­vet értesítették. (Megjegyez­zük, hogy minden esetben hasznos kikérni a tanácsukat.) Ennek a biztosításnak a díja napi 5 forint, a 30. nap után . tíz forint. A betegséggel kap­csolatos költségek összegének nincs felső határa; a baleseti térítésre 100 ezer forintig, a dologi károkra 12 000 forintig tarthatnak igényt a . károsul­tak. Aki gépjárművel utazik kül­földre, általában tudja, hogy jóformán sehol sem engedik be más országba azokat, akik­nek nincs gépjármű-felelős­ségbiztosításuk. Az érvényes egyezmények értelmében a legtöbb országban a forgalmi rendszám és az adott állam betűjele — nálunk a „H” fel­ségjel — igazolja a biztosítás meglétét. Az 1972. és 1980. szeptember 1. között, illetve ez után kö­tött casco biztosítások —-. és ma már jóformán mindegyik ilyen — érvényesek az euró­pai szocialista országok, va­lamint a Szovjetunió egész területére. Aki ide utazik, casco igazolást kap a biztosí­tó kerületi egységénél. Az 1980. szeptember 1. után kö­tött casco alapján a biztosító (gyorsvonat II. osztályú áron, forintban) már az autóban utazók hazatérési költségeit is megtéríti, ha a kocsi ösz- szetört, vagy ellopták, és az utasok nem tudnak vele ha­zatérni. Akinek van cascója, de úticélja olyan ország, aho­vá a hazai casco nem érvé­nyes, a kiutazás tartamától függően 15., vagy 30 napra 200, illetve 400 forintért ki­egészítő cascót köthet. Aki­nek nincs határozatlan időre szóló, vagy új casco néven is­mert biztosítása, de útjára célszerűnek tartja, az 15 nap­ra 400, 30 napra 800 forintért önállóan is megkötheti a kül­földre szóló cascót. Bekukkantunk a konyhába \yaral a család ^ A Kikelet konyháján ők a háziasszony-kímélök Nincs annál csodálatosabb dolog, mint amikor egy házi­asszony úgy teljes igazából el­engedheti magát. Nincs be­vásárlás, nincs fejtörés, mi legyen az ebéd, a vacsora, a mosogatásról, a takarítás­ról már nem is beszélve. Hát ilyen egy igazi nyaralás. A SZOT tapolcai Kikelet üdülőjének vezetője segített abban, hogy egy náluk ven­dégeskedő családdal megis­merkedhessünk. László Lajo- sékat már csaknem a haza­utazás előtti percekben ke­restük fel. Ez azért bizonyult jónak, mert részletes él­ménybeszámolót tudtak adni nyaralásukról. A törökszent­miklósi családfő az ottani Búzakalász Tsz üzemmérnö­ke, felesége tanítónő, fiuk, Csaba most végezte a har­madik osztályt. Családosán másodszor üdülnek szakszer­vezeti beutalóval. • KEVÉS AZ UDULÖJEGY Ennek előtte bakonybéli üdülésen voltak, így hár­masban. Akkor is és most is volt egy kis umbulda a dologban: ugyanis csak há­zaspárt beutalót kaptak. „Valahogy majd csak lesz” alapon vágtak neki az út­nak, illetve gumimatraccal és egyéb más pót-hálófelsze- reléssel felvértezve. De min­den segítséget megkaptak, s a legnagyobb jóindulattal vi­seltettek irántuk a plusz egy fő ellenére is. A lényeg, hogy a gyermek ellátásáért nem 840 forintot kellett fi­zetni, mint az egyszemélyes Módosították a díjszabást Az öntözés ára A földjeit öntöző és a ha­lastóval, rizsterületekkel ren­delkező mezőgazdasági nagy­üzemek gazdálkodását segí­ti az Országos Vízügyi Hiva­tal elnökének új intézkedé­se, amely szerint — az ér­dekelt tárcával, főhatósággal és érdekképviseleti szervvel egyetértésben — módosította az öntözéshez és a tógazdál­kodáshoz szükséges víz díját A kihirdetéssel hatályba lé­pett rendelkezés megváltoz­tatta az öntözésre berende­zett terület után évente fize­tendő alapdíj és a ténylege­sen felhasznált vízért járó változó díj arányait. Az előbbit csökkentette, s az utóbbit emelte, de azonos te­rület és vízfelhasználás ese­tén semmivel sem kerül többe az öntözés, mint ed­dig. Azzal viszont, hogy az állandó költséget jelentő alapdíj aránya a korábbi 80 —90 százalékról 60 százalék­ra csökkent, megkönnyítette a mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi gazdálkodását. Az intézkedés jobban igazodik az öntözési teljesítményhez, s arra ösztönöz, hogy na­gyobb figyelmet fordítsanak a haszon nélkül elfolyó víz­re, elkerüljék a pazarlást. szakszervezeti beutalóért' ha­nem 1680-at. De szerintük még így is megérte, mert együtt lehettek. Hozzáfűzen­dő még, hogy a tsz-tagok nem szakszervezeti tagok, s a férjnek ezért még plusz 300 forint volt az üdülési ta­rifa. A család évek tapasztala­tát összegzi: aránytalanul kevés a családos szakszerve­zeti üdülőjegy. Pedig kevés gyermekes házaspár nyaral nyugodtan a nebulója nél­kül. • KIÁLLÍTOTTÁK A BIZONYÍT­VÁNYUNKAT Jólesően hallgattam Julika szavait: — A legkellemesebb az volt ebben a nyaralásban, hogy csodálatos miskolci em­berekkel hozott össze a jó­sorsunk. Ritka szolgálatké­szek az üdülő dolgozói. Még a betegséget is jobban tűri az ember, ha megkülönböz­tetett bánásmódban van ré­sze. Az történt ugyanis, hogy mind a hármunknak esett kisebb-nagyobb baja. Csabá­nak a füle fájdult meg; va­lószínűleg a sok víz alatti úszástól. Az édesapja két na­pig le sem tudott jönni a szobából, mert megrántotta a derekát tollaslabdázás köz­ben. Én pedig allergiás ki­ütéseket kaptam. Szóval jár­tunk a körzeti . orvosnál; rendkívül kedves volt. Kap­tunk beutalót az SZTK-ba, ahol egy adjunktus úgy bánt velünk, mintha évek óta is­merősünk lenne. Nohát eny- nyit az ürömbeli örömökről, — Ennek ellenére minden jobban sikerült, mint az elő­ző nyaralásunk. Csaba ma­gának is, s végül nekünk is szerzett társaságot. A Szuro- mi családdal — akik Duna- harasztiról jöttek — végül is v úgy összebarátkoztunk, hogy szent fogadalmat tet­tünk még egy nyárt talál­kozásra. A férj kiegészíti neje sza­vait: — Pesterzsébeten rokona­ink vannak, s onnan nincs messze Dunaharasztl. így hát találkozhat a két barát. A Szuromi családban is műszaki a férj, pedagógus a feleség; a közös érdeklődési kör jól összehangolta őket. Együtt strandoltak és túráz­tak. Csabának ugyanis a leg­nagyobb élmény, ha valami­lyen csúcson lehet, ahonnan pazar kilátás nyílik. Mehet- j tek volna a Balatonra is, de ; ők alföldiek lévén, a hegyvi- i déket választották. Az üdülő kultúrfelelőse is felcsap ilyenkor idegenveze­tőnek. Ök is voltak vele vá­rosnézésen; jártak Lillafüre­den, a diósgyőri várban, s megnéztek néhány műemléki nevezetességünket. • FINOMAKAT ETTEK A család tagjai nem mé- retkeztek meg, mielőtt elin­dultak, de annyit biztosra vesznek, hogy nem fogytak. Finomakat és kiadósakat et­tek; három menüből választ­hattak. Az A menü volt a legfajsúlyosabb, a B a kö­zepes kalóriájú, a C pedig kifejezetten kalóriaszegény. Rendszerint kaptak gyümöl­csöt vagy süteményt is. En­nek ellenére sem sok ma­radt a háromezer forint köl­tőpénzből. Igaz, ebből Csaba kapott egy fényképezőgépet, s megvették a nagymamáknak szóló ajándékot — matyó varródobozt. Ám a kiadós étkezés ellenére sem tagad­ták meg maguktól a stran­don a lángost vagy a pala­csintát, fogyott a fagylalt s az üdítő is. A gyümölcsös- stand előtt sem tudtak el­menni vásárlás nélkül... OLÁH ERZSI + Csabi sok-sok élménnyel, és egy baráttal gazdagodott

Next

/
Thumbnails
Contents