Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-21 / 171. szám
Hibapont nélküli a királyok bora... Taroltak a borversenyen a hegyaljaiak A hét végén rendezték meg az idei borversenyt. A nedűk seregszemléjén nem várt nagy sikert arattak a Tokaj-hegy- aljai Állami Gazdaság borai. ’ Mint Kapás Pál vezérigazgatótól megtudtuk, a borversenyen összesen 142 borfajta érdemelt ki arany-, 172 ezüst-, míg 235 bronzérmet. A bor- kombinát 12 forgalmi bort indított. közülük kettő arany-, három ezüst-, míg hat bronzminősítést szerzett. A 15 termelői- bor közül 10 kapott aranyérmet, hármat ezüst-, Kettőt bronzé'rétóltiel ' tünteti tek ki. A 20 muzeális értékű bor közül 18 aranyéremmel dijazott lett, egy-egy pedig ezüst-, illetve bronzérmet kapott. Kuriózumnak számít: a borkombinát 1958-as, muzeális értékű bora volt az egyedüli, amelyet a szigorú zsűri nem tudott hibaponttal pontozni. A hegyaljaiak eredményének értékét növeli, hogy az állami gazdasági borkombiriá- tok 47 érméből harminc Tokaj-Hegyaljára került. A benevezett borok közül mindösz- sze egy volt, amelyet nem jutalmaztak az idén éremmel. Szohoszló gyógyvize ötvenöt évvel ezelőtt, 1927. július 21-én nyitották meg az azóta világhírűvé vált hajdúszoboszlói gyógyfürdőt. A városban 1925-ben mélyfúi ássál magas hőfokú gyógyvíz tört fel a keleti részen; ehhez előbb gőzkivevő üzemet létesítettek, majd erre villamos erőmüvet építettek fel; ezt követte a gyógyvízpalackozó. majd 1927-ben a fürdő létesítése, illetve megnyitása. Szoboszló fürdővárossá válása megváltoztatta a kis mezőgazdasági város képét is. A fürdő társadalmi hatása szinte felmérhetetlen: a várost minden vonatkozásban kiemelte a tespedő. fejlődésükben megrekedt helységek közül. Fürdőtelepe napjainkban nemzetközi viszonylatban is számottevő üdülőközpont. Sok a sufni Miskolcról egykor gyakran írták, hogy „arc nélküli város” Ma is emlegetik ezt. nem valami hízelgőén. Tiltakozunk ellene. mondván, hogy ma már erről szó sem lehet! Szépül Miskolc arca, de a szeplöket nem artana mielőbb eltüntetni. A város egyik jellemző pontja, közepe a „villany- rendőrnek” nevezett, egykori Megay-sarok. vagy forgó- hidi rész. Mind a város lakói, mind vendégei aligha kerülik el. Kis térként is szemlélhetjük a Szemere— Kazinczy és Széchenyi utcák kereszteződését, ahol minden négyzetméterre tízszer olyan éberséggel kellene ügyelnünk, mint a, város eidugodtabb részein. Kétségtelen, hogy sokat fejlődött ez a terecske. szélesedett a Szinva-híd és két elbontott saroképület több levegőt biztosított neki. Mi. a város lakói ritkábban tekintünk szét itt, mint az idegen. Pedig ilyenkor észrevehető egyfokú (sajnálatos) elhanyagoltság, célsze- rűtlenség és felületesség. Sok a sufni. (Magyarul: fészer, bódé. butik.) Ezek száma esetenként és ideiglenesen még szaporodik is. Itt hirdetjük, alkalmilag vagy fél- állandóan felállított vascsővázas tablókon a nemzeti ünnepeket és a miskolci nyár eseményeit. De átellenben, a Kazinczy könyvesbolt bejárata feletti, leomlani készülő kőerkélyt a szükségesnél mindkét oldalon' egy-egy méterrel hosszabb, használt tartódeszkákkal dúcolták alá. Érzékelhetően huzamos tás|c Besajtolásra várnak a betoncsövek: a déli tehermentesítő út építésénél a szennyvízcsatorna elemeit új eljárás- , sál, hidraulikával nyomják át a föld alatt. (Kiss József felvetele) masza lesz ez a csúfító szerelék ennek az erkélynek, amely egyébként idegenvezetők által bemutatásra illő műemléki jellegű hely tartozéka. hiszen egykor a híres „Három rózsa” vendégfogadó működött itt. Túl a sarkon és a Szinván, áll az OTP sportfogadási irodája és magas épülete, egykor villogó takarékpénztári neonreklámmal... De a bejárat előtt sáros, poros, szemetes a járda ... Feltétlenül megérdemelne a városépítőktől, -szépítőktől egy társadalmi munkaíel- ajánlást ennek a résznek a felújítása, a Szinva-híd kelet felé történő szélesítése és ízléses butikok felállítása, valamelyest egységes arculattal, rendezetten; mert ez a kis terecske tízszer nagyobb figyelmet érdemel, mint kevésbé látogatott városrészeink. És jó lenne, ha a város közepe visszakapná az órát. TÓZSA ISTVÁN nyugdíjas, az Idegenforgalmi Birottság tagja Augusztus 20-án, alkotmá- nyunk napján díszmenetben elvonulnak az Országház előtt, s esküt tesznek — a televízió jóvoltából — az egész ország szeme előtt . . . Az államvizsga utolsó napján kerestük fel a Kossuth Lajos Katonai Főiskolát Szentendrén. Idén végeznek. itt először olyan hallgatók, akik az általános iskola elvégzése után már tudták, hogy ők csakis katonatisztek lesznek: katonai középiskolás kollégiumba jelentkeztek, s onnan az út már egyenes volt a főiskolára. Simon József és Köpöczi József, a két huszonkét éves fiatalember arcán széles mosoly terül el: — Vége...! Túlvagyunk az utolsón is. Most hazamegyünk pihenni, s csak augusztusban kell visszajönni. De akkor már az avatásra készülünk. Egy csokor vicc INTÉS A szentjánosbogárka így szól a fiához: — Fiam, elvesztetted a józan eszed? — Miért, papa? — Azt hallom, hogy egy százwattos égőnek udvarolsz! GYERKŐCÖK Két gyermek álldogál egy festmény előtt, amelyen Ádám és Éva látható. — Melyik ezek közül a bácsi? — Honnan tudjam — feleli a másik —, hiszen egyiken sincs ruha! FOCI Az újságíró határszemlét tart a szövetkezet elnökével. Az egyik búzatáblánál megkérdi : — Mondja, elnök elvtárs, nem kezdték el túl korán az aratást? — Nem tehettünk mást. Vasárnap focimeccs volt a faluban és a mérkőzés után a bíró ebbe a búzatáblába menekült a feldühödött szurkolók elől! CSEKÉLYSÉG Kiss és Kissné hangversenyen ülnek. A férfi egyszer csak meglöki a feleségét: — Oda nézz, a Kovácsné elaludt! Mire a feleség kifakad: — Megbolondultál? Ilyen csekélység miatt ébresztesz fel? SÓHAJ — Az idő minden fájdalmat meggyógyít! — Akkor, úgy ■ látszik, azért kell olyan sokáig várni az orvosnál! AMI TÖRÖTT — Mielőtt hozzáfogott volna j. gépkocsim javításához, ön azt ígérte, hogy mindent kicserél, ami törött. — Tartom a szavam most is. — Akkor vegye figyelembe, hogy kitörött négy fogam és három bordám. NŐI PANASZ — Én a szerelemben mindig nagyon balszerencsés vagyok. — Ne mondd, és miért? — Mert a férjem mindig rajtakap! KÉRDÉS — Vera, hol fogsz üdülni jövő nyáron? — Ha rám harap a főmérnök, akkor a Balkánon, ha nem, akkor a balkonon... HÍR ' — Tegnap a férjemmel az operában voltam ... — Igen? És mit hallottak? — Azt, hogy Fehérék válnak ... IJEDELEM Kovács egyedül ül a szövetkezet irodájában. Egyszer csak beront egy marcona alak és a vállára teszi a kezét. — Jaj nekem! — kiáltja ijedten Kovács, és hátrafordul. Amikor meglátja a támadó kezében a fegyvert, felsóhajt: — De megijesztett! Azt hittem, hogy ellenőr! KÜLÖNBSÉG — Mi a különbség a feleség és a rabló között? — Nem tudom... — A rabló pénzt, vagy életet akar. A feleség mindkettőt! Átellenben ismét egy tűz- / fal, amelyet annak idején ügyesen elkendőztünk egy mozaikokból rakott Miskolc - várostérképpel. Még a megvilágításáról is gondoskodtak — ormótlan nagy reflektorokkal —, amelyet az Ózd—Kassá útirányt mutató táblák tartóoszlopa tetejére szereltek. Igaz, égni, a fali térképet megvilágítva, sohasem láttuk ezeket a lámpákat. Van itt egy fásított kis park is, néhány ülőpaddal, meg kőedénytálak, színes virágokkal. Ezek szépek, de gondozásuk nem kielégítő és „hála” a felelőtlen szemete- lőknek, elhanyagoltaknak tűnnek... ■ * Már az eredményesen vizsgázónak magabiztosságával segítenek a fiatalabb kollégáknak .. Hadnagyi csillag csillog majd egyenruhájukon Tisztek lesznek A környezetvédelmi moziban Az úttöi'őházban működő „Szivárvány” környezet- és természetvédelmi moziban szombaton délután 4 órakor A fa és az ember, A Szajna találkozik Párizzsal és A szarvasi arborétum című színes filmeket vetítik. Gyerekeket és felnőtteket egyaránt szívesen látnak. Mátra sampon A Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari . Vállalat zalaegerszegi gyárában új termékek gyártási előkészületeit fejezték be. Az új készítmények, a Gabi-Maxi gyermekfürdetőszer, a Mátra nevet viselő tinédzsersampon, valamint az Óceán sampon- és habfürdőcsalád jól vizsgáztak a gyakorlati próbán. A Mátra nevű sampon védi a fejbőrt a korpá- sodás ellen. Az új Caola-ké- szítmények rövidesen forgalomba kerülnek. — Reggel hatkor ébresztő, reggeli torna — sorolja Köpöczi József. — Egyen-far- merruhánk volt, bár azt inkább nem hordtuk. Nem volt olyan sok kimaradás, szóval olyan katonás rend uralkodott ott is. Jómagam miskolci vagyok, s megrögzött Papp József-drukker. Talán onnan adódott a vonzódásom a katonaélet iránt. Kiabáltam, hogy Hajrá honvéd!, s végül honvédtiszt lettem . . . Hasonlóképpen kerültem én is Egerbe, csak nem közgazdaságiba, hanem műszeripari szakközépbe. Finom- mechanikát tanultam. Simon most lövész, Kö- p’öczi felderítő. Egyik katonai szaknak sincs sok köze a pénzügyhöz, illetve a műszeriparhoz. Vleményük erről egybevág: — Olyan fiatalon még senkiben sem alakult ki, hogy milyen szakma is lenne neki jobb. Tetszett nekünk is, amit csináltunk, de úgy éreztük, hogy a hadseregben máshoz lesz kedvünk. Négy év főiskola következett a négy év középiskola után. — Most azt mondjuk, hamar eltelt ez a négy év. És nem is volt túlságosan nehéz. Persze amíg tanultunk, addig más volt erről a véleményünk. Ilyenkor már minden könnyűnek tűnik. Az is igaz, hogy mi, katonai kollégisták jobban boldogultunk, mint azok, akik „civil” gimnázium után jöttek a Kossuthra. — Az iskola után hová lesz az út? — Megvan már mindkettőnk helye. Távol Borsodtól. De ilyen a katonasors. Mi ezt is vállaltuk. Századparancsnokok leszünk... • (illésy) & A csapatmúzeum féltett kincse: tiszti kard Kossuth korából. Most mindketten zászlósok. Egy hónap múlva hadnagyi csillag csillog majd a vállapon. Simon József a laktanyában nőtt fel. — Apám is katonatiszt — mondja. — Ahová vezényelték, oda költöztünk. Most Kisrozványban lakunk. Otthon nem akarták, hogy katonatiszt legyek, én pedig annál jobban szerettem volna. Tizennégy éves voltam, nyolcadikos, amikor jött egy levél az iskolának, hogy Egerben katonai középiskolás kollégium nyílt. Abban a minutumban oda jelentkeztem. Az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskolában tanultam, pénzügyön, s a kollégiumban éltem. Lényegesen szigorúbbak voltak ott a követelmények, minta többi kollégiumban. Hol a város közepe? /
