Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-21 / 171. szám

ÍM A tanácsi kezelésben levő belterületi utak, hidak kar­bantartására és korszerűsí­tésére 218 millió forintot költenek ebben az évben Borsodban. Ez 15 millió fo­rinttal több, mint amennyit tavaly erre a célra fordítot­tak. Előreláthatóan 49 utat es hidat korszerűsítenek. Va­lamennyi munka közül a legjelentősebb a Rudas László utca felújítása, amely­re több mint 40 millió fo­rintot fordítanak. Jobb mész Ihjőcsabéról A Cement- és Mészművek Hejöcsabai Gyárában az egy­millió tonnán felüli cement mellett 120 ezer tonna ége­tett mész is készül évente. Az Építési 25. jelzésű fehér- meszet egyaránt gyártják közületeknek. és — a TÜ- ZEP-en keresztül — kisla- kasépitőknek. A minőség ja­vítása érdekében már foly­nak a kísérletek a 28-as épí­tési fehérmész gyártására, amelyet az elképzelések sze­rint 1983-ban kezdenek el Beruházási lázgörbe A beruházási lázgörbe egyetlen vonallal nem rajzolható meg. Az összetevők hullámhegyei és hullámvölgyei nincsenek szinkronban ... Pedig most — elvileg — egyensúlynak kellene lenni az építőipari kereslet-kínálat, piacon. Az építtető ma könnyebben talál vállalkozót gyárépítésre, mint épülettataro­zásra. A nagyberuházások visszafogása átértékelte a kivitelező iparra] szembeni követelményeket. Ám a régi, megszokott, a begyakorlott szisztémának nagy a tehetetlenségi nyomaték». Most, amikor elméletben kapacitás-túlkínálatnak illene lennie, a kisberuházások avatási határideje semmivel sem került kö­zelebb. Például a miskolci kereskedelmi hálózat fejlesztése az ere­deti programhoz képest bizonyos késedelmet szenved. (Ebben persze vannak előre megfontolt szándékkal csúsztatott tervek is, mint amilyen a Tízes honvéd utcai bevásárlóközpont épí­tésé.) Mi, miskolciak hozzászoktunk a nagy számokhoz, s az építés és avatás rangját milliókkal, vagy éppen milliárdokkal mértük. Egy-egy üzlet átadása nem is számított ünnepnek, részint az ipar lehengerlő túlsúlya miatt, részint pedig azért, mert a bolthálózat fejlesztése mindig is fáziskésésben volt eb­ben a hirtelen nagyra nőtt városban. Az idei elképzelések sok apró beruházás Örömét sejtetik, műszaki átadást és avatást ígérve. ABC-háztartási bolt nyílik a Vörösmarty utca 74. szám alatt, A Korvin Ottó utca 7. szám alatt tágas teret kap a bi­zományi iparcikk-felvevő részlege, a fényképészszövetkezet könyvkötői a 11. szám alatti KERVÁZ-épületben kapnak egy 100 négyzetméter alapterületű műhelyt. Az ősszel kezdődik meg a Széchenyi út 3—9. alatti üzletközpont szakaszos mű­szaki átadása. Több mint 5000 négyzetméternyi boltról és szol­gáltatóhelyiségről van szó: lesz itt tejbár, virágbolt, élelmiszer- üzlet, posta, gyógyszertár, utazási iroda, Patyolat, szépségsza­lon, élelmiszer- és iparcikkbolt. Az átadás és az avatás pontos menetrendjének elkészültét egyeztetés és egyezkedés előzi meg. A fenti, s a megvalósulás hamari reményével kecsegtető be­ruházási információk azzal a szándékkal íródtak, hogy valós értékűvé növeljék a kis ünnepeket is. Mert örülni, gazdagodni lehet látványos csinnadratta és ünnepélyes szalagátvágás nél­kül is. ^ A gondozó néni egész nap jókedvű. Ettől leszünk mi is egész nap vidámak. A DH várospolitikai fóruma Hejőcsabán. jé Minden erre járó teletölti kulacsát a Gyula-forrás pompás vizével „Ha fát találsz, készíts te is...” tiszta A rutinos erdőtjáró tudja azt a szabályt : ha valahol tűz- ralíóhely van, és ott fát talál az erdő vándora, akkor be­csületbeli kötelessége, hogy ő is szedjen száraz tűzrevalót <ei utána jövőknek. Szép példája ennek a Bán­kút felé vezető úgynevezett harmincperces útból jobbra agazó ösvényen található Gyula-forrás, illetve annak környéke. A, forráson emlék­tábla. amelyet 1965-ben állí­tott a DVTK természetjáró szakosztálya az LKM és a DIGÉP vezetőségének támo­forrás gatásával. Kire emlékszik a forrás falán levő tábla? Erdei Gyula, a diósgyőri turistamozgalom első szerve­zője volt, igazi megszállott természetbarát. Megérdemelte az időálló táblát a róla el­nevezett forrásnál. Ügy lát­szik, az erre járók igazi tu­risták, hiszen nem messze a Gyula-forrástól csomóba ké­szített tűzifa, kövekből gon­dosan kiépített tűzrakóhely, rend és tisztaság mindenütt. A Gyula-forrás példája min­denképpen követésre méltó. (sólymos) GYULA f-uRRAS A fflóSCYÖRITURtSTA jj-j ELSŐ *Z|RpVoERnÍls^ÉHÜKÉ« JE I SrOTSZAKolzTALY TA^Af $ g■ | > . Ft msm * Az emléktáblát 1965-ben helyezték el a. forrás oldalán lirdei Gyulára emlékezve. B. I. Miskolcon járlak a jászberényi fl legkisebbek közössége • A bölcsődékről volt szó • Bajok a tetőszigeielessel • Az összevonás eiönyei A szülő a legféltettebb kincsét adja bölcsödébe. Az édes­anya, aki a gyest ilyen oknál fogva megszakítja, tudja, hogy milyen nehezek a „válás” első napjai. Aztán jön az elégedett­ség, az úgynevezett szoktatási időn túl: szépen fejlődik a gyer­mek, környezete példamutatóan pedáns, már kis versikéket is hoz haza. Beszél a gondozó néniről, s a „ballagás” előtti év­ben már barátai is vannak. A szülők érzik, hogy jó kezekben kertbarátok A jászberényi Déryné Mű­velődési Központban működő kertbarátok 45 tagú csoport­ja vasárnap Miskolcon járt. Megtekintették a város ne­vezetességeit és a lyukó-vói- gyi kertészeteket. Kegyelettel adóztak Dérynének sírjánál, a Szent-Anna-temetőben. Boros József kertészetében Szolnoki Jenő kertbarátveze­tő üdvözölte a jászberényie­ket, és emléket adott áf ne­kik. Utána Beszteri József jászberényi kertbarátvezető köszöntötte a miskolci kert­barátokat és ő is meglepe­téssel kedveskedett. A talál­kozó szakmai beszélgetéssel zárult. Ha megcsípett a szúnyog... Szűnyogcsipés után az égető, viszkető érzést eny­híthetjük szódabikarbóná­ból és néhány csepp víz­ből készült keverékkel. Gyakran használt enyhítő háziszer a kámforhoz ha­sonló mentol is. A fodor­menta illóolajából vonják ki, alkoholban oldódik, és a hidegérző idegvégződé­sekre hat. Ez az oka a kezdeti égető érzést felvál­tó, nagyon kellemes ,»hű­sítő” hatásának a bőrfe­lületen és a szájüregben egyaránt. (A régi népi gyógyításban a mentateát izzasztó. szélhajtó 4 és görcsoldó házigyógyszfer- ként is használták.) van a csemetéjük. Miskolcon huszonhat böl­csödé működik, s a felettes, illetve az ellenőrző szervek­hez hosszú-hosszú éveken át semmilyen panasz nem érke­zett az ott dolgozók munká­jára. • KÖZEL A LAKÁSHOZ Többnyire a városi tanács egészségügyi osztályának égi­sze alatt működnek a böl­csődék. Városunkban 1981 férőhely tanácsi, 113 pedig üzemi kezelésben van. Az utóbbiak szakmai felügyele­tét is az egészségügyiek lát­ják el. E gyermekintézmé­nyek korszerű működtetésé­hez és a színvonalas gondozás­hoz igen komoly személyi és tárgyi feltételeket kell bizto­sítani. Többek között ezért is tűzte napirendre az egész­ségügyi párt-végrehajtóbi­zottság a bölcsődei ellátás vezetési és működési feltéte­leinek helyzetét. A testület előtt hétfőn dr. Kise Katalin, a városi tanács egészségügyi osztályának ve­zetője adott e témáról tájé­koztatót. A bölcsődei felvé­teli igényeket a múlt évben és azóta is folyamatosan ki tudják elégíteni. Csupán az új lakótelepekről — ahol na­gyobb számú a ' jelentkezés —, valamint a bölcsődével nem rendelkező peremkerü­letekről kényszerülnek a gyerekeket távolabbi bölcső­débe irányítani, figyelembe véve a szülők munkahelyét. A múlt év őszén 40 gyerme­ket nem vettek fel azonnal, mert szüleik ragaszkodtak a lakásukhoz legközelebb eső bölcsődéhez. Míg a lehetőség­re sor került, a gyermekeket otthon gondozták. • KISZEMELTÉK SZANÁLÁSRA A bölcsődék kihasználtsá­gát illetően köztudott, hogy az új lakótelepiek zsúfoltab­bak, kihasználtságuk eléri a 90 százalékot, míg a régebbi lakóterületeken 60 százalék körül alakul. Még ebben az ötéves tervidőszakban vál­tozni fog e helyzet, mert 440 bölcsődei férőhellyel gyarap­szik városunk. Ekkor lehe­tőség nyílik arra, hogy két korszerűtlen, szanálásra már régebben kiszemelt bölcsődét megszüntessenek. S itt essék szó a meglevők karbantartásáról. A bölcső­dék többségükben önálló gazdálkodó egységek, s ez irányú feladataikat a tapasz­talatok szerint jól látják el. A nagyobb horderejű felújí­tási és karbantartási munká­kat viszont csak a pénzesz­közök koncentrálásával lehet megoldani. A városi tanács­nak külön gond, hogy az újonnan megépült bölcsődék tetőszigetelése rosszul sike­rült, s a végleges megoldás­ra rendkívüli milliókat kell áldozni. Több orvosi műszert vehetnek • AZ 50 MILLIÓBA A SZÜLÖK FELET ADNAK Megyénkben ebben az esz­tendőben több mint hatmil­lió forintot fordítanak az egészségügyi ellátás minősé­gének javítására. Ebből a pénzből a kórházaknak, kör­gyógyászati segédeszköz és műszer beszerzésére nyílik lehetőség. Megteremthetik a feltételeket a genetikai ta­nácsadásokhoz, a folyamatos ér- emlőröntgen-vizsgálatok­A miskolci bölcsődék éven­te 50 millió forintból gazdál­kodnak, ebből mindössze fél­millió a szülői térítés. A szü­lők jövedelme és a család rozza meg a napi térítési di­jat. A megyei KÖJÁL vala­mennyi bölcsődében rendsze­resen vizsgálja, hogy a gyer­mekek megkapják-e az élet­koruknak megfelelő táp­anyagszükségletet, s az ezzel kapcsolatos megállapítások rendre kedvezőek. Ám, mint az élet területén, mindenütt, a gazdálkodás hatékonyságát itt is javítani szeretnék. Már korábban fel­merült az integráció, azaz az összevonás gondolata. Ennek előnyeit leginkább a pénz­eszközök koncentráltabb fel- használásában látják. Lehe­tőség lenne a nagykereske­delmi áron való beszerzésre, egy központi elosztóra. Mert pár kilós tételeket kell na­ponta beszerezni, s néha a gondozónőknek a hátukon cipelni. A tervbe vett új rendszerbe a vezetőknek több idejük lenne a szakmai munka felügyeletére. • A GONDOZÓNŐ HELYETTESÉNEK HELYETTESE Az egészségügyi KISZ-bi- zottság, valamint a Vasgyári és a Semmelweis Kórház pártalapszervezete is vizsgá­lódott e témában, kikérve a párt- és a KISZ-tagok véle­ményét a munkahelyi de­mokratizmusról, munkakö­rülményeikről, anyagi és er­kölcsi megbecsülésükről. E vélemények is bekerültek végül a -testület állásfoglalá­sába. Szinte kifejezetten női munkáról lévén szó, a veze­tők nincsenek könnyű hely­zetben. A fiatalok körében a legerősebb a fluktuáció, rendkívül sok a gyesen le­vő. Sok intézményben a gondozónő helyettesének he­lyettese teljesít szolgálatot. Van olyan bölcsőde, ame­lyikben a 37 státus mellett 90 munkakönyvvel dolgoz­nak. Rendszerint az időseb­bek vállalják a két műszakot is, problémás esetekben. A párt-végrehajtóbizottság azt határozta el, hogy ezentúl rendszeresebben napirendre tűzi a bölcsődei dolgozók élet- és munkakörülményei­nek vizsgálatát. Állásfoglalá­sukban úgy határoztak, hogy az állami vezetők figyelmét ily módon is felhívják gond­jaikra. Hiszen ha jobb mun­kahelyi körülmények között dolgozhatnak, akkor annak hatása kis gondozottjaikon is lemérhető. zeti orvosi löknek több eltartottjainak száma hatá­O. E.

Next

/
Thumbnails
Contents