Déli Hírlap, 1982. június (14. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-08 / 134. szám

r A sátras is kell Több kérdést kaptunk a közelmúltban a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csator­Feladatok a nyárra Vetélkedő városunkról 5(c Százezrekbe kerül a sátortető fenntartása Város történeti vetélkedőnk résztvevőitől az alábbi kér­désekre kérünk válaszokat szeptember 1-ig: 52. Milyen volt Miskolc nyári kulturális programja? Maximum tíz oldal terjedelemben írjon be­számolót, melynek értékelésénél elsősorban azt vesszük figyelem- ‘be, hogy mennyire tükrözi: író­ja valóban ott volt a rendezvé­nyeken (kiállítás, hangverseny, színházi esemény, egyéb), önálló véleménye van a látottakról- hallottakról. (Maximum 100 pont.) 53. Miért szép? Bármely mis­kolci épület, tér, szobor, város­rész stb. méltatása, amely játé­kosunk tetszését megnyerte. (Ma­ximum 30 pont.) 54. Miért csúnya? E kérdésre olyan választ várunk, amelyben azt fejtik ki versenyzőink, hogy mi és miért nem tetszik nekik Miskolcon. (Maximum 30 pont.) 55. 1919. október 1-én kezdte meg első tanévét új otthonában, Miskolcon egy felsőoktatási in­tézmény. Mi volt az iskola ne­ve, és meddig működött váro­sunkban? Sorolja fel az ott ok­tató tanárok közül ötnek a ne­vét, és 3-—3 megjelent könyvüket Vagy írásukat. (30 pont.) , 56. Mi volt a „Kitörő” vállal­kozás? (10 pont.) 57. 1845-ben jött Miskolcra Sá­toraljaújhelyből egy tanító, aki­nek Szemere Bertalan eszközölt ki könyvüzletnyitás i engedélyt. Ki ő, és milyen helyi irodalmi emlékünk fűződik nevéhez? (10 pont.) 58. Melyik volt az a könyvke­reskedő cég, amelyik a múlt század második felétől csaknem 100 éven keresztül működött Mis­kolcon? Soroljon fel a tulajdo­nos családjából két nevet! ((Se­gítségül annyit, hogy a család egyik tagja híres pszichoanaliti­kus volt.) Hol volt az üzlet? (12 pont.) címe, és melyik könyvtárban ta­lálható? (10 pont.) 60. 1884-ben hét új folyóirat jelent meg Miskolcon. Sorolja fel ezeket! (14 pont.) lil. Az ipartörvény életbe lépé­se, 1872 után alakult városunk­ban egy egyesület, amelynek mű­helyfőnöke a neves pedagógus, Ferenczi Ida lett. Mi volt ennek az egyesületnek a neve? (5 pont.) 62. Neves gyógyszerész és bor- kereskedő, a Fehér Kígyó gyógy­szertár tulajdonosa. 1878-ban új­já építtette és kibővíttette a vá­ros egyik híres vendégfogadóját. Kiről van szó. és melyik ez az épület? (10 pont.) 63. Mikor és minek az emlé­kére készült a miskolci harang­játék, és dallamának eredetije hol hallható? Ki állíttatta fel a szerkezetet? (15 pont.) 64. Nemrég ünnepelte a Diós­győri Papírgyár fennállásának 200. évfordulóját. Mi volt az első termékek vízjele? (5 pont.) 65. A Weidlich-íélc boltnak egykor igen érdekes cégjele volt. Mit ábrázol ez a cégér? (5 pont.) 66. A cseh széppróza egyik megteremtője, Bozena Nemcova a 19. században Miskolcon tar­tózkodott. Mikor járt városunk­ban, és hol található az az épü­let, amelyen emléktábla örökíti meg itt-tartózkodását? (10 pont.) 67. Hol állott egykor Kisfaludy Strobl Alajos Görgei-szobra? (5 pont.) 68. Az 1878. évi nagy miskolci árvíz emlékét vízszint-magassá- got jelző táblák is őrzik. Sorol­jon föl három olyan épületet, amelyen ilyen táblák találha­tók! (6 pont.) 69. Munkácsy Mihály 1891-ben Miskolcra is ellátogatott. A sza­badságharc előtt és az 1850-es években Miskolcon laktak a szü­lei. Hol volt a lakóházuk? (5 pont.) 72. A Búza tér keleti részén egy gépgyár üzemelt a két világ­háború között. Mi volt a gyár neve? (5 pont.) 73. Hol volt a Meinl-lcereske- dés és mi volt a cégére? (5 pont.) 74. Hol volt a Herke-féie ház, és miről vált híressé? (5 pont.) II HiíiiioriÉ Czetz János hon­védtábornok volt, a szabadságharc erdélyi magyar hadseregének vezérkari főnöke, s ideiglenes főparancs­noka. Huszonhét éve­sen lett tábornok, s Bem apó mellett har­colt. A világosi vere­ség után emigrált, majd Argentínában telepedett le, ahol ka­tonai akadémiát alapí­tott. A szabadsághar­cos tábornok 160 évvel ezelőtt, ezen a napon született. közelmúltban átadott uszo­dája? — Az uszodát nem mi épí­tettük. ám az üzemeltetés jogát megkaptuk. A soroza­tos műszaki problémák miatt kénytelenek voltunk átmenetileg bezárni az uszo­dát. Folyik a medence vize, nem működik a vízforgató berendezés, s emiatt a KÖ­JÁL nem engedélyezi az üze­meltetést. Azt nem tudjuk, mikorra szüntetik meg a felsorolt műszaki hibákat, így az újranyitás ideje is bi­zonytalan. Ezzel kapcsolat­ban a hatóságok megkezdték a vizsgálatot. — Mennyibe került a tapol­cai úszómedence feletti sá­tor üzemeltetése? — Negyedévenként csak­nem 700 ezer forintba kerül a sátorcsarnok fenntartása. Ugyanezen idő alatt a bevé­telünk alig haladta meg a 100 ezer forintot. A több mint félmillió forintos vesz­teséget kénytelenek vagyunk tudomásul venni, elkönyvel­ni, a sátras uszodára szüksé­ge van a városnak, az úszó- sportnak. — Mikorra várható, hogy megszűnik az Augusztus 20. strandon a víz kellemetlenül barnás színe? — A meleg víz hűtésére az ÉRV-től kapott víz mangán- tartalma sötét színűre festi a vizet. A gyógyvíznek tűnő sötétes szín semmilyen szennyező, vagy mérgező anyagot nem tartalmaz, ezért ezt a KÖJÁL sem kifogásol­ta. Mégis szükségesnek tart­juk, hogy a strand területén levő kút hideg vizével hűt- sük a közeljövőben a me­dencét. Előbb azonban en­gedélyt kell kérnünk a Kö- JÁL-tól, a kút használatba­vételére. Az ehhez szükséges szivattyú és csővezeték már rendelkezésünkre áll. Holnap délelőtt fél 10-kor kezdődik a megyei kórház előadótermében a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Tár-i sasága tiszántúli tagozatá­— Miért szüntették meg a műanyag gyermekmedencé­ket a tapolcai strandon? — A talajvíz miatt meg­süllyedtek a medencék, s tönkrementek a műanyag tá­lak. Mindent megpróbáltunk, hogy ezeket rendbe hozzuk, ám eredménytelenül. Végül úgy döntöttünk, hogy ezek­ben a tálakban homokozót alakítunk ki. Később pedig új gyermekmedencét épí­tünk. sz — nak idei tudományos ülése. Az ülést dr. Molnár László egyetemi tanár nyitja meg, üdvözlő beszédet pedig dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke mond. A tu­dományos program három napot ölel fel, s három fő témát tárgyalnak meg a MISKOLC TÖRTÉNETE 31 Három nap, három téma, Ideg- és elmeorvosok tanácskoznak of: Pipál a gyár ... (Solymos felv.) názási Vállalat munkájával kapcsolatban. Az olvasóink által szóvá tett témákkal dr. Konczwald Barnát, a vállalat igazgatóját kerestük még. Miért van zárva a DVTK a DVTK uszodája? Miért nem üzemel „Tűzre, vízre vigyázzatok!’’ 59. Városunk egyik könyvtárá­ban található az az irodalmi mű, amelyet Manskovit Bálint nyom­tatott, 1589. február 18. és 1590. július 2d, között. A művet Má- riássy István ajándékozta 1708- b-in az akkori református isko­lának. Ez az egy példány talál­ható városunkban. Mi a könyv 70. 1910-ben a Korona-szálló­ban Nyugat-estet tartottak, ame­lyen irodalmi életűnk jeles etryé- niségei is részt vettek. Sorolton fel közülük legalább négyet! (S pont.) 71. Hol írták alá a két munkás­párt egyesítő okmányát 1919- ben? (S pont.) A címben leírt kiáltássá1 fi­gyelmeztette az éjszakai őr: a bakter a város polgárait a ve­szélyekre, az árvízre és a tűz­vészre. Miskolc is sokat szenve­dett természeti csapásoktól, tűz. tői, viztől, járványoktól, éhínség­től. A XVI-XVII. században a vá­rosban a viz jelentette a kisebb veszedelmet, az árterületeken nem épültek ekkor még házc-k. A lakosság növekedése, a sűrűn beépülő belváros szenvedett a későbbiekben nagy árvízkáro­kat, közülük is a legnagyobb az 1878-as pusztítás volt. A kisebb áradások, amelyek elsősorban az értékes legelőket és a szőlő­ket sújtották, arra ösztönözték a város vezetőit, hogy gondoskod­janak a védelemről. A hiányos műszaki tudást a tapasztalás pótolta, megértették, hogy-a vi. zek szabad folyásának a bizto­sítása a legfontosabb védekezé­si feladat. 1740-ben már tanács- határozat intézkedett arról, hogy a Szinva árkát rendbe kell hoz­ni, kitisztítani, és a rendben tar­tásáról folyamatosan gondos­kodni. Ebben az évben - 1740- ben a városi adók jó részét a Szinva medrének a rendbehoza­talára tordították. Az árkok kar­bantartása mellett kezdetleges vizszabályozási munkával is ta­lálkozunk. A városi legelők vé­delmében 1736-ban a Bába- sárja nevű patak vizét - felte­hetően a mederrendezés ered­ménytelen volt — eltérítették a régi medréből és az Előérbe ve­zették. A tanácshatározat arról is tájékoztat bennünket, hogy karók és töltések segítségével hajtották végre a vizszabályo- zást. A tűz a víznél is nagyobb el­lenség volt, gyakrabban pusztí­totta végig a várost. A fából, vályogból épült, jórészt nádtetős házak hamar lángot kaptak. A tűz terjedésének megállítására legjobb megoldásként az kínál­kozott, hogy az útjába eső há­zakat lerombolták, s így a tűz szinte magától elhamvadt. Ez a rombolás legtöbb esetben na­gyobb kárt jelentett, mint maga a tűz. A tűz elleni védekezés a városi tanács legfontosabb fel­adatai közé tartozott, s lehető­ségeihez képest igyekezett is a város rendelkezésekkel meggá­tolni a tűz kitörését. Korán fel­ismerték, hogy a házak kémé­nyei, azok állapota jelentik a legnagyobb tűzveszélyt, már 1703-tól ismerünk határozatot a kémények felülvizsgálatáról, a veszélyesnek nyilvánított kémé­nyek lebontási kötelezettségé­ről. A városi tanács időnként újra és újra megerősítette a ké­ményekre vonatkozó szabályza­tokat. A másik nagy tűzveszélyt a szőlőhegyek és környéke je­lentették, ahol a legkisebb tűz­rakás is — különösen szárazság idején — az egész hegy leégé­sét okozhatta. Manapság, ha ez erdőben járva felismerjük a tűz­rakás tilalmára vonatkozó táb­lát, nemigen gondolunk arra, hogy Miskolcon már az 1700-as években is alkalmazták a tűz­rakási tilalmat, mint megelőző intézkedést. A tüzek megőrzése annál is inkább fontos feladat i volt, mert a tűz oltása nagyon kezdetleges eszközökkel történt és kevés eredménnyel. 1746-ban a tanács, összefoglalva a ko­rábbi érvényben levő tűzvédelmi utasításokat, statútumot (rend­szabályt) adott ki ,,A tűz elleni védekezésről". Ebből a statú­tumból tudjuk, hogy a kémé­nyek rendszeres vizsgálata mel­lett a nyílt tűzzel dolgozó faze­kasokra is odafigyelt a tanács, az égetőkemencéiket a városon kívül kellett megépíteniük. Ugyancsak itt értesülünk arról, hogy a város tűzoltásra két „vi- zipuskát" és negyven bőrrocs- kát (vödröt) vásárolt. A városi tűzoltószerek mellett a város minden tizedik házában létrát kellett tartani és vashorgokat, ez utóbbiak az épületek lerom­bolásához kellettek. A tűzvédel. mi feladat fontosságát jelzi a városi varga és csizmadia céh 1742-ben kötött szerződése. A két céh a piacon a város áltat felépített kétemeletes „áruló szín" közös bérletét határozta el. A fontos ügyletről öt pontba foglalt szerződés készült, s eb­ből az öt pontból egy foglalko­zik a tűzvédelemmel, azzal, ho­gyan járnak el, ha esetleg leég az áruda. ■ A gondos erőfeszítések elle­nére a tűzkárok jelentősek vol­tak, 1714-ben leégett a város­háza, az 1781, évi májusi nagy tűzvész pusztításának statiszti­kájában pedig 2-7 emberélet, 568 ház szerepel. SERESNÉ SZEGÖFI ANNA meghívott szakemberek. Szó lesz az agy vérkeringéséről, az idegrendszer heredodege- nerativ megbetegedéseiről, valamint a szimptomás pszi­chózisokról. A fő témákon kívül szabad előadások is el­hangzanak az ideg- és elme- gyógyászati legkülönfélébb problémáiról. összesen 64 előadás pereg le a három nap alatt, de a tudományos programon kívül jut idő egy kis ismerkedésre városunk és megyénk nevezetességei-i vei, történelmi emlékeivel is. Télen kályhát, nyáron hűtőt Két. egymástól merőben eltérő szakmával rendelkező szerelők dolgoznak a GELKA Marx Károly utcai szervizé-i ben: télen olajkályhát, nyá­ron pedig hűtőgépet javíta­nak. Olajkályhával már las­san két hónapja nem ta­lálkoztak, annál több a ja­vítanivaló hűtőgép. Akadt olyan szerelő is, akit reggel 23 címre küldtek ki. Napon­ta legalább 60—80 bejelen­tést kapnak az elromlott hű­tőszekrényekről. Világos A közművek köldökzsinórjára fűzve különböző szolgálta­tók jó vagy — esetenként — rossz munkájának a következ­ményeit azonnal a bőrünkön érezve, éljük mindennapi éle­tünket. Áldás a lakás komfortja, de elég a legkisebb hiba (csőtörés, vezetékszakadás stb.), hogy máris nagy zavar tá­madjon az új lakótelepeken. Mindezt nem elmarasztalólag toondom. hanem azért, hogy nyomatéket adjak a dicséret- nes: az EMASZ azok közé a szolgáltató vállalatok közé sorolható, melyek fegyelmezett pontossággal teljesítik köte­lességüket.. Szinte észre sem vesszük, hogy vannak áram- szolgáltatók, oly kevés alkalommal fordul elő — akárcsak rövid időre is — Miskolcon áramki maradi, s. Aki közelebb­ről ismeri e hatalmas területen — regionális hatáskörrel — működő vállalat munkás- és vezető gárdáját, annak szá­mára világosak az okok. Világosak, mint lakásunk lámpái. De miért éppen most dicsérgetem én a tisztelt áramszol­gáltatókat, hiszen ez — a sajtó rossz beidegződése folytán — csak akkor szokás, ha jubilál, kitüntetést kap valamelyik szolgáltató. Nos, azért, mert kaptam — a többi fogyasztóhoz hasonlóan — a miskolci üzemigazgatóságtól egy udvarias hangú levelet. Arra kérnek, hogy a bélyeggel is ellátott la­pon 'közöljem velük, meg vagyok-e elégedve a jelenlegi in­kasszálási rendszerrel, s ha nem, melyik napon, illetve nap­szakban keresse fel családomat a díjbeszedő. Igen. valahogy így kell ezt csinálni! Így valóban annak erezhetem magam, aki vagyok: fizető ügyfélnek. De az er­kölcsi haszonnál is fontosabb, hogy a közvéleménykutatás eredményeként minden bizonnyal célszerűbben szervezi majd a díjbeszedők munkáját az ÉMÁSZ. A maga és mindany- nyiunk örömére. Olyan jó az ötlet, hogy továbbfejlesztésre érdemes. Mi lenne, ha e véleménykutatás eredményét felhasználva, az összes szolgáltató összehangolná a díjbeszedői tevékenysé­get? Ilyen energiatakarékosság is elképzelhető! (békés)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents