Déli Hírlap, 1982. június (14. évfolyam, 128-153. szám)
1982-06-05 / 132. szám
Villantó Pisztráng Tíz éve més. aki a hazai horgászok közül azt a szót hallotta: „pisztrángozni”, lemondóan legyintett. Hiszen akkor még jószerivel csak a Hámori-tóban, a Szala.ika-vöLgyben volt pisztráng az országban, meg a Séd Veszprém feletti szakaszán, és egy-két kisebb bakonyi hegyipatakban. A Balatoni Halgazdaság Ödörögdpusztán nagyüzemi pisztrángnevelő-telepet létesített, a bakonyi bauxitbányák állandó hőmérsékletű karsztvizére alapuló Viszlói vagy Kétöies patak vizét használva fel. És — ha már ott volt a gazdaság — a patakba is kihelyeztek horgászcélra pisztrángokat. méghozzá nemcsak az eddig^Ismert sebespisztrángot és a hazai viszonyokra a múlt század végén akklimatizált szivárványost. hanem pataki. szajblingot, és egy gyorsan növő, kanadai szivárvá- nyos pisztrángváltozatot is. Újabban pedig terjed a pisztráng az országban. Hideg vizű tavakba a Bakony alján, a nyugati határ mentén, és Borsodban is telepítenek belőle, és ott is tekintélyesre nő meg. Azt is kutatják a szakemberek, hogy a Bakonyban van-e még hasonló patak, ahol meghonosítható. A jós- vafői cseppkőbarlang melletti patakban pedig az őshonos sebespisztráng-állomány nőtt meg. Kár, hogy egy-egy felelőtlen vízszennyezés viszont onnan pusztította ki, ahol korábban volt. mint a Bakonyban á Sédből és az Eger patakból, bár ez utóbbinak Monostorapáti körüli részén azért akad ' még néhány... A‘Balatonba is lekerül a kalandos kedvű szívárványosokból egy- egy termetesebb jószág, Csinos lehet a bermuda is Változatok a nadrághosszra A nyaralás elengedhetetlen kelléke a hölgyek ruhatárában is legalább egy nadrág. A hosszú, hűvös időben tesz jó szolgálatot, a rövid short pedig kánikulában kellemes. Háziasszonyoknak ajánljuk Mil sussunk, mi! talk? léih Zoltánná mestercukrász receptje KAPROS TÚRÓS Hozzávalók: 50 dkg liszt, 5 dkg vaj (vagy margarin), 5 dkg cukor, 1 dkg só, 1 db tojás. Langyos tej (lehet aludttej is), a könnyű élesztőtészta puhaságától függően. Elkészítése: Az élesztőt „megfuttatjuk” a cukros, langyos tejben és összekeverjük a felsorolt anyagokkal, s a tejjel, meleg helyen kelesztjük. Közben elkészítjük a tölteléket. Ennek hozzávalói: 50 dkg tehéntúró, 1 pohár tejföl, 1 csomag friss zöld- kapor, 3 tojás, 2 dkg só, vagy 15 dkg kristálycukor. A túrót szitán áttörjük, a kaprot apróra vágjuk. A tojásokat gondosan különválasztjuk (fehérjét a sárgájától). A felsorolt anyagokat a tojásfehérje kivételével ösz- szekeverjük a tejföllel, s ízlés szerint sóval, vagy cukorral ízesítjük. A tojásfehérjét habbá verjük (adjunk egy csipetnyi sót is hozzá, mert javítja a habbákeve- rést). Az egészet óvatosan hozzákeverjük az Ízesített túróhoz. A megkelt tésztát kinyújtjuk a tepsi nagyságára, a tölteléket egyenletesen elkenjük a tepsibe helyezett tésztára, amelynek a négy szélét 2 cm-re visszahajtjuk. Előmelegített sütőben sütjük, s kihűlés után négyzetesre vágjuk. $ Árv*lány(?)haj. (Solymos felv.) Ritka az olyan divatjárás viszont, amikor e két fazon között szinte az összes hosz- szúság hódít. Íme e rajz, ami mellé semmi kommentár nem szükségeltetik. Csinos lehet a bermuda, sikkes a halásznadrág-tazon és a boka fölött végződő, amit kinőtt hosszúságúnak titulálnak. Hát tessék kérem, válasz-t tani! Mindenkinek korához és egyéniségéhez illőt. De egyet azért még tegyünk hozzá. Az alakot. Mert a láb formája sok mindent elő- ;nyös, vagy hátrányos színiben tüntethet fel. Erre is jó vigyázni. A Magyar Divat Intézet idei nyárra való ajánlatából Való ez az üdülésre illő csokor. Kitűnően illusztrálja, hogy nem az agyoncicomá- zott viselet a praktikus, a divatos ilyen alkalomra, hanem a kényelmes, a köny- nyen kezelhető, egyszerű. A pólók, a spagetti-ivállpántos blúzok, a könnyen megvarrható ingek — mind kitűnő kiegészítői a nadrágoknak. Egv átadás-átvétel vwontagságai Borkombinát, kontra kutatóközpont — Amikor híre ment, hogy a tarcali Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetet borkombinátunk veszi át, a minisztériumban dolgozó barátaim részvéttáviratokkal halmoztak el. A fenti, meglehetősen rezignált mondat Kapás Páltól, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát vezér- igazgatójától való. A tudománypolitikai bizottság határozata alapján, a kutatóintézetek javarészét vállalatokhoz, szövetkezetekhez csatolták, hogy így is közelebb kerüljenek a gyakorlathoz, még- inkább segítsék munkájukkal a közvetlen termelést. Így került a Szőlészeti és Borászati Kutató Központ Budapestről a legnagyobb bortermő vidék központjába, Kecskemétre, s így olvadt a borkombinátba a tarcali kutatóintézet. S hogy miért a részvétnyilvánítások? A vezérigazgató így folytatta a beszélgetést: ■ NEM FEJLESZTETTÉK A BORÁSZATOT — Amikor létrehozták ezeket az intézeteket, az volt a cél, hogy olyan eredményeket produkáljanak, amivel a környező tájegységben kimutatható módon segítsék kutatási eredményeikkel a teljesítmények növelését. Nos, ez kevés kivételtől eltekintve, nem valósult meg. Azért említem a kivételt, mert például az egri borkombinát, valamint a villany—siklósiak határozottan jól jártak a kutatóintézettel, a többiek viszont... — De söpörjünk a saját házunk táján. Tény: a tarcaliak propagálták, milyen eredményeket értek el a nemesítésben, a magasabb hozamokra törekvésben, s más kutatási témákban. S erre mi van most, amikor tételes átvételre kerül sor? Kiderült, hogy a szőlészetben semmi újat nem hoztak. s a borászatot sem fejlesztették. Hogy mást ne mondjak, 78 hektáros szőlőterületükből 37 hektár selejt... Hát ez bizony, kínos kérdés. Arról már nem is beszélve, hogy az átadás-átvétel megNDK és hazai munkahelyekre jelentkezzen felvételre a Gép- és Felvonészerelő Vállaiatnál KERESÜNK: gyakorlott szegecselőket, szegecselőbrigádokat, magas vasszerkezeti munkában jártas lakatosokat, betanított és segédmunkásokat, toronydaru-kezelőket, minősített ív- és lánghegesztőket, munkaügyi előadókat, gyors- és gépírókat, szakmunkás hegesztőket. JELENTKEZÉS: Miskolc, Széchenyi út 28. 1/2. Nyíregyháza, Vasvári út 68. 1/21. Budapest III., Benedek Elek utca 44. Szállást biztosítunk, különélést fizetünk. Magas kereseti lehetőség, hazai és külföldi üdültetések. lehetősen akadozva halad. Június elejét írunk, s még mindig nem került pont — helyesebben aláírás — a jegyzőkönyvekre. A miértre meglepő a vezérigazgató válasza: ■ TUDNUNK KELL, MIT VESZÜNK AT — Amikor a minisztérium elrendelte az átszervezést, megegyeztünk a kutatóközponttal néhány vitatott kérdésben. Annak rendje és módja szerint január 1-én megkezdtük a kutatóintézet vagyonleltárát, hogy megállapítsuk, mit is veszünk át. A kutatóközpont egyre-másra különböző igényeket jelentett be. Így a tarcaliak bormúzeumát Kecskemétre akarják szállítani, noha ebben Hegyalja kincseit őrzik, s köztudott, hogy a hegyaljai bor — főként a régi évjáratú, muzeális értékű nedű — csak itt érzi jól magát. A hegyaljai nemespenész pedig más környezetben elpusztul. Ezt egyszerűen nem akarják megérteni, én viszont nem engedek a huszonegyből. Nem a magam, hanem Hegyalja, az egész ország érdeke miatt. Ugyanakkor más követeléseik is vannak, arról nem is szólva, hogy néhány éven belül megszűnik az államtól kapott jelentős összegű szubvenciójuk, s ezt is a kombináton akarják „behajtani’’. Mi készek vagyunk az együttműködésre, de csak a korrekt feltételek alapján. Hát ezért nem került még pont az átadás-átvételt rögzítő jegyzőkönyvre. ■ EGYÜTTMŰKÖDÜNK, DE... A borkombinátiak természetesen már előre is gondolkodnak, így arról is van elképzelésük, miként hasznosít-" hatják a kutatók munkáját, m Egy, a gyakorlathoz közelálló., csoportot szerveznek Tarca- lon, ugyanakkor fejlesztési intézet létrehozásán is törik a fejüket. S amikor azt kérdezem, milyen témákra lehet majd felhasználni az itt dolgozókat, Kapás Pál sorol vagy húszat. A bővebben termő fajtakísérletektől a minőségfokozásig, a nemespenész élet- feltételeinek vizsgálatától a szőlőöntözés agronómiájáig, az aszúsodást befolyásoló fel- • tételek megfigyelésétől az oltványtermesztésig, igen széles a skála, s akkor még nem beszéltünk olyan fontos kérdésekről, mint a tokaji pincék klímavizsgálata, a nemespenésznek az ízekre, zamatra gyakorolt hatása, a tokaji borokban meglevő magas fehérjealapú savas alkotók. — Mi továbbra is együtt kívánunk működni a Szőlészeti és Borászati Kutatóközponttal, sőt, egyes, a tudományt szolgáló feladatokat szívesen át is vennénk tőlük.' Ám arra nem vagyunk hai- landók. hogy egyoldalú, előzetes egyeztetés nélküli, hosz- szútávú együttműködési szerződést írjunk alá úgy. hogy abban a legtöbb kikötés számunkra hátrányos. Ha megfelelő korrektséget tapasztalunk, azonnal partnerekké válunk, mert nekünk is érdekünk, hogy felhasználjuk a legújabb kutatási eredménye-' két. Mert ezzel növelhetjük a szőlőtermést, fejleszthetjük a borászatot, s még több hasznot hozhatunk a népgazdaságnak. , TÓTH ZOLTÁN > Kprtészkfdőknek ajánljuk Mit öntözzünk? Minden gyümölcsfa a termés növekedésének idején fogyasztja és igényli a legtöbb vizet. Az érőfélben levő gyümölcsöket már ne öntözzük, mert az romlásukat, rothadásukat segítené elő. Különösen érvényes ez a puha húsú gyümölcsökre és elsősorban a szamócára. Kivételt képez az alma, melyet még érés idején is érdemes kisebb mennyiségű vízzel öntözni, annak érdekében, hogy szebb, színesebb gyümölcsöt szüretelhessünk. Az öntözés legalkalmasabb időpontja az este, ilyenkor hasznosul a viz a legjobban, mert a forró nyári napok után lehűlő éjszakai levegőben kevesebb víz párolog el. Hajnalban már számítanunk kell a napsugárzás és az emelkedő hőmérséklet miatti nagyobb vízveszteségre. Semmi szín alatt ne öntözzünk délben, a tűző napsütésben! Ez szinte perzseléses tüneteket okozhat. Öntözést igényel az alma, a körte, a szilva. A kajszi- barack nem vízigényes, de az őszibarack akkor terem jó minőségű és több termést, ha a vízellátása kiegyenlített. A cseresznye általában nem vízigényes, de a meggynek a minősége és a mennyisége akkor javul, ha locsoljuk. A szamóca feltétlenül Igényli a rendszeres öntözést, de virágzás után már ne •öntözzük. A málna a csapadékos és párás helyet kedveli. A piros ribiszke nem kívánja a locsolást, a fekete ribiszke annál inkább. A köszméte, ha zölden szüreteljük, nem kíván öntözést, ha azonban piros állapotban szedjük, locsolni keli. A gyümölcsnek szánt nitrogénműtrágya utolsó harmadát június elején kell a területre kiszórni (száz négyzetméterenként 6—7 kilogrammot). Ilyenkor minden termő gyümölcsfa nitrogénműtrágyázását érdemes elvégezni, különösen akkor, ha öntözéssel párosul. Lombtrágyázás esetén esetleg el is lehet halasztani a nitrogénműtrágyázást. A szamóca indázását érdemes minél előbb elvégezni, nehogy a tápanyagot elvonja a tövektől. A termés leszedése utón a 4—5 éves szamócát semmisítsük meg. A szőlő az egész évi víz- szükségletének a virágzás végéig körülbelül a 12 százalékát, a termőkötődéstől a zsendülésig a 43 százalékát, a zsendüléstől a beérésig a 45 százalékát igényli. Száraz időben tehát a virágzás után az öntözést meg kell kezdeni, és a zsendülésig megismételve célszerű folytatni. A zsendülés utáni öntözéskor azonban a bogyók könnyen felrepednek és rothadni kezdenek. Az öntözést növényvédelmi és talajhiun- ka kövesse. Nagyon helyes, ha a szőlőhajtás utolsó bimbója, illetve virágja felett a hajtás tetejét lecsípjük, ezzel elősegítjük a szőlő termékenyülését, fürt súlyának növelését, sőt a minőség javulását is. A lombtrágyázást kezdjük meg, lehetőleg úgy, hogy saját magában kerüljön a gyümölcsfa, illetve a szőlő leveleire. SZOLNOKI JENŐ mezőgazdasági mérnök
