Déli Hírlap, 1982. június (14. évfolyam, 128-153. szám)
1982-06-30 / 153. szám
Sajópüspökibcn kezdtek... \ Arainak Valaha Péter-Pál volt a búza aratásának kezdete, az új — bötermo, de későn érő — fajták meghonosodása óta azonban elveszítette korábbi jele »tőségét. Rendszerint július első hetében érik „kasza alá” a kenyérnekvaló. A falu naptárjában mégis megmaradt „jeles napnak”, hiszen ez idő tájt válik teljesen éretté az őszi árpa. ekkor indulnak meg először a kombájnok a gabonatáblákon. Sokfelé az országban most is Péter és Pál volt az aratási nagyüzem kezdőnapja, mostantól fogva körülbelül egy hónapig, folyamatosan dolgoznak már a gépek. Az utóbbi napok, hetek rendkívül változékony időjárása egyrészről megnehezítette a betakarítás munkáját, másrészről megjavította a terméskilátásokat. Az erős szélviharok és felhőszakadásszerű esők következtében sok helyütt megdőlt a gabona. A kánikulában „összeértek” a különböző növények, ezért most egyidőben kell betakarítani az árpa, a repce és a borsó termését, s napokon belül csatlakozik hozzájuk a búza Sarlós aratás Voltak vidékek hazánkban. ahol az aratás kezdete nem június 29-éhez, Péter-Pál napjához, hanem július másodikéhoz, az egvházi naptár szerint Sarlós Boldogasz- szony napjához kapcsolódott. Tápiógyörgyén ezen a napon háromszor bedobták a kaszákat az aratásra érett búzatáblába, hogy a munka Jól haladjon. A rábaközi Szil faluban Is ez a nap volt az aratás kezdete. Az aratók a templomból vonultak ki a földekre, a búzában mindenki vágott egy rendet, majd e rövid mezei ünnepség után hazatértek, s csak másnap láttak igazában a betakarításhoz. A szegedi tájon az asszonynak is kötelessége volt e napon egy keveset sarlóval aratni, kalászt szedni, hogy a jószág egészséges maradjon, ne pusztuljon. + Péter-Pálra kombájn alá érett a termés ... is. A bőséges csapadék, amelynek júniusi mennyisége helyenként a száz millimétert Is meghaladta, ugyanakkor kedvezően hatott a nyári érésű növények fejlődésére, kiváltképpen a kenyérgabona szemképződésére. A talaj termőrétegében elegendő nedvesség halmozódott fel ahhoz, hogy a gazdaságok másodnövények vetésével hasznosíthassák a tarlóikat. Erre annál is inkább szükség van, mivel a hosszú, hideg tél és az aszályos jellegű tavasz következtében sok helyütt a vártnál gyengébben fizet az őszi árpa. Borsod megyében is megkezdődött az aratás. A megye déli területén, a mezőkövesdi és a mezőcsáti járásban az elmúlt héten átvonult nagy erejű vihar késleltette az érést, és ezért az idén nem a délen fekvő területen, hanem az ózdi járásban levő Sajó- püspökiben állhatták elsőként a kombájnok az őszi ároa- táblákba. A megyében az idén a tavalyinál tizenkétezer hektárral nagyobb területről, összesen 110 000 hektárról vágják majd le az őszi és tavaszi kalászosokat, az őszi s a tavaszi árpát, a búzát és a rozsot. • • Ülést tartott a szolgáltatóipari pártbizottság Személyi változások Tegnap délután ülést tartott az MSZMP Miskolc városi Szolgáltatóipari Bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Kovács László, a városi pártbizottság titkára. A pártbizottság jelentést hallgatott meg a vállalati középvezetők és közvetlen termelésirányítók tevékenységéről. anyagi megbecsülésükről. Ezt követően tájékozat Nézd, anyu, repülő!.. (Kiss József felvétele) tató hangzott el a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról. Végezetül szervezeti és személyi kérdésekben döntött a pártbizottság. Farkas Györgyöt, érdemei elismerése mellett, felmentette pártbizottsági titkári, végrehajtóbizottság-tagsági, valamint munkabizottság-elnöki tisztségéből. Káli Sándort, a szolgáltatóipari pártbizottság tagját egyhangúlag megválasztotta a szolgáltatóipari pártbizottság titkárává, a végrehajtó bizottság tagjává s a párt- épitési munkabizottság elnökévé. Farkas György a Miskolci Köztisztasági Vállalat igazgatója lett. A DH várospolitikai fóruma Mi lesz veled, miskolci villamos? Tátra váltja a debrecenit • Elavult a pálya Korlátozták a sebességet A hatvanas évek elején korszerűsítették a miskolci villamospályát. s élettartamát akkoriban 12 és fél esztendőre taksálták. Húsz év telt el azóta ... Idézet a Budapesti Műszaki Egyetem Vasútépítési Tanszékének idén májusban készült szakvéleményéből: „... az egész miskolci villamosvasúti hálózat sürgős felújítását műszaki és biztonsági szempontból elkerülhetetlennek tartjuk.” A legpraktikusabb megoldás az lenne, ha megszüntetnék a villamosközlekedést a városban. Nem volna zaj, csörömpölés, s nem kellene gondolni a már elodázhatat- lanul fontos pályafelújításra. Érvként talán még azt is felsorolhatnánk, hogy a villamos amúgyis párhuzamosan jár az 1-es autóbusszal. • KEDVEZŐTLEN SZAKVÉLEMÉNY Ám ezt a tervet — amely csak képzeletbeli — minden bizonnyal senki sem támogatná. Azért sem, mert a villamosnak, amióta Miskolc utcáit rója, meghatározó szerepe van a tömegközlekedésben. S talán azért sem, mert nem is olyan régen szó volt arról is, hogy a villamost a föld alá bújtatják, s bizonyos szakaszokon kéregvasútként közlekedik majd. Szóval, a miskolci villamos nem jut szombathelyi társa sorsára. Az egyetem szakvéleménye azonban a vártnál kedvezőtlenebb képet festett a sárga csuklósokról. Világosan kitűnik belőle: mindenféleképpen kell tenni valamit, hogy a villamos önkéntelenül se lehessen saját sírásója. • ELKOPTAK A SÍNEK Június 1-től a Miskolci Közlekedési Vállalat sebességkorlátozást vezetett be a villamosközlekedésben. Az addigi 40 kilométerről 30 kilométerre módosították a maximális sebességet, sőt akad olyan szakasz is, ahol ez csak 10 kilométer óránként. S hogy lassult így a forgalom, hát csökkentették a szerelvények számát is. Zimmermann Ferenc, a vállalat igazgatója így ír egyik jelentésében: „Ezek az intézkedések a város tömeg- közlekedését kedvezőtlenül befolyásolják, de forgalom - biztonsági okokból elengedhetetlenek voltak.” Még a laikusok is tudják, hogy a pálya állapota kritikán aluli. Ezt így összegzi a szakvélemény: „A pályában fekvő sínek magassági kopása, a vályús (Phönix) sínek orrának elvékonyodása, s így a nyomcsatorna megfelelő biztosítása — néhány egészen rövid szakasztól eltekintve — meghaladják a biztonságos közlekedés által támasztott követelményeket.” • CSERÉLNI KELL Balesetveszély! ? A sínek cseréje, a pálya megújítása nagy felfordulással jár majd a városban. Várhatóan 1982. Ilf. negyedévében a kivitelező — az ÉAÉV — megkezdi a munkát. A pályafelújítás a legfontosabb. Ám nem szabad halogatni a villamosok cseréjét sem. A legutolsó csuklós jármű 1976—77-ben érkezett a gyártótól, a Debreceni Közlekedési Vállalattól. Tehát 5—6 éves, ez pedig alig-idő egy villamos életében, főleg ha azt vesszük figyelembe, hogy a régi háromkocsis szerelvények életkora a félszáz évet is meghaladta. Akkor hát miért kell cserélni? A válasz roppant egyszerű: ezeknek a szerelvényeknek rendkívül rossz a futási tulajdonsága, s nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a sínek ennyire elkoptak. Az ,MKV reméli, hogy sikerül csehszlovák gyártmányú Tátra villamost beszereznie. A vágányok mindenesetre már ezen járművek alá is jók lesznek. „ (illésy) A gyesen levők magánya Mint köztudott, Magyarországon a gyermeket szülő dolgozó nő hárdm esztendeig fizetéses szabadságon lehet munkahelyétől. Jó dolog ez a lehetőség, elősegíti a gyermekáldást. Sok gyesen levő asszony (rövidítve gyesen levőknek nevezik a szülés miatt fizetéses szabadságon levőket) panaszkodik: úgy érzi, a három év alatt teljesen elszakad a „kinti” világtól, csak főz. mosogat, ellátja a gyereket és várja haza a férjét. Tőle és a szomszédoktól értesül néha arról, hogy mi történik nap mint nap kint az „életben”. Az üzemekben és-a gyárakban pedig arról panaszkodnak a vezetők, hogy a gyesen levők többsége nem jár be a volt műhelybe, nem ismerkedik meg az új technológiával, a modernebb gépsorokkal, vagyis elmarad a többitől. Mikor visszakerülnek, akkor kell valahogy segíteni, hogy egy-két hét alatt utolérjék társaikat. Ugyanakkor sok helyütt átérzik a kismamák „bezártságát” is, tudják, azért keresik fel ritkán a gyárat, mert nincs kire hagyni a gyereket akár arra a két órára se. Ezért számos gyárban — dicséretes módon — kismamaklubokat szerveznek, ahol előadásokat hallgathatnak a gyesen levők, nemcsak a gyárban történt újabb változásokról, hanem a gyermekápolásról és -nevelésről is. Természetesen úgy tervezték meg ezeket a délutánokat, vagy délelóttöket, hogy a gyári óvodából, bölcsődéből egy-egy gondozónő, óvónő vigyázott a kicsikre az előadások alatt. Egyébként nemcsak a továbbképzés a cél, hanem a bezártság érzetének feloldása is. Több városban van olyan mozi, színház, ahová gyerekkel mehetnek a szülők, míg ők nézik a filmet, vagy színdarabot, a gyerekkel szakképzett gondozónő foglalkozik. Sajnos, nem minden munkahelyen fordítanak ekkora figyelmet a gyesen levők gondjaira. Pedig minden üzemnek, gyárnak elsőrendű érdeke, hogy a gyes lejártával teljes értékű, gyorsan a régi termelési szintre hozható munkásnőt kapjanak vissza. 1 — Tanácsi vállalkozások Az idő nekik kedvez (Folytatás az 1. oldalról) A hajdani 'Vimelux neve még ismerősként csenghet a jó emlékezetű miskolciak fülében. És megszűnt az egyszerűen csak „gyerekkocsi - gyárnak” titulált vegyesipari vállalat is. Az új gazda és az új profil átírta a termékskálát. A végeredmény — idézve a jelentést — az lett, hogy szűkült az a kapacitás, amely kifejezetten lakossági igényt elégít ki. A tanácsi vállalatok „leadásával” a helyi szolgáltató- ipar kisebb teljesítményű lett, hiszen „az átszervezési elképzeléseket , tartalmazó kormányhatározat azon részének végrehajtására, amely lehetőséget adott tárcakezelésben levő szolgáltató vállalatok tanácsoknak történő átadására, nem került sor”. Gyanítható azonban, hogy az állami vállalatok feszesebb és keményebb gazdálkodási előírásai miatt a verseny hátrányait kevésbé szenvedő tanácsi cégek gyorsabban és köny- nyebben prosperálnak majd. Ez a helyzeti előny nemcsak a jogállásból fakad, hanem abból az egyszerű tényből is. hogy ezek a kicsi, többnyire nem a reflektorfényben szereplő vállalatok mindannyi- onkkal közösek; s így elvileg közös vállalkozásról van szó. Aligha véletlen, hogy ugyanazon a végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalták a tanácsi vállalatokról szóló jelentést, és azokat az előterjesztéseket, amelyek a különféle, szolgáltatást bővítő beruházások fejlesztési összegének odaítéléséről szólnak. A több pénz. most, relatíve kevesebb De ebből a — sok is. kevés is — pénzből a korábbinál jobban kell gazdálkodni. B.I. Exportra is dolgoznak Pesten és Hevesben építenek A beruházási kedv csökkenése miatt egyre több munkát vállal megyénk határain kívül az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat. Kiszélesítették működési területüket, sok munkát végeznek Budaoesten és Heves megyében. Ezenkívül exportfel adatok teljesítését is vállalják.
