Déli Hírlap, 1982. június (14. évfolyam, 128-153. szám)
1982-06-28 / 151. szám
a miskolciaké a szó Wni.iiiMj/gD. nii;umiH».!,i.,ui . up ujj ... mu mu- J»"? l'Myw—— Rovatvezető: Nyikes Imre — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-225 Ez is házgyári... Miért nem védjük jobban harangjainkat? Nyár van, vakáció. A túrázás, a természetjárás főszezonja is, ami örvendetes jelenség. Am a túrázók között szép számmal láthatunk hétvégeken „expedíciós” felszereléssel ellátott hegymászókat és barlangászokat. Ök a természetjárók külön kasztját alkotják. A veszélysportok kategóriájába sorolható hegymászásról most nem akarok beszélni. Ök csak önmagukban tehetnek kárt. Nem így a barlangászok ... A barlangok természeti képződmények. Sötét hűsük ritka élőlényeknek, esetleg régészeti leleteknek ad védelmet, amelyeket törvény véd az illetéktelenektől, s a nem szakember számára egyértelműen megtiltja a hozzányúlást. Barlangjaink egy része ma is működő képződmény, olyan értelemben, hogy a felszíni vizeket összegyűjti, vezeti, tározza, s a rájuk épült vízművek révén nemegyszer egész városrészek vízellátását biztosítja. Így például Miskolcon is. Ám, a barlangok látogatói között olyanok is gyakorta láthatók, akik nem egészen odavalók, akiktől féltenünk kell a természet eme csodáit. Ezért vetődött fel bennem a napokban számos, ezzel kapcsolatos kérdés. A legtöbbször nemigen lehet tudni, kinek az engedélyével, mi célból kutatnak a sokszor legfeljebb csak kamaszkorú gyerekek a Bükk-fennsík barlangjaiban. Azt sem tudni, szervezett (egyesületi) keretek között folyik-e a barlangászkodás, avagy akiket látunk a hegyekben, csak hobbijuknak hódolnak. Aztán: egyáltalán kittek van joga engedélyezni (vagy megtiltani) a barlangokba való leszállást, ellcnőrzik-e, beszámoltatják-e tevékenységükről a barlangászokat? Sarkalatos kérdés: ki felel ezeknek a fiataloknak a biztonságáért? Ki felel az általuk okozott esetleges károkért (szűkületekben végzett szakszerűtlen robbantásokra gondolok itt!)? Kapnak-e ezek a fiatalok valamiféle kiképzést az idevágó szükséges ismeretekből, számon- kérik-e valakik tőlük ezeket az ismereteket, amelyek nélkül nem lenne szabad Engedélyezni barlangkutatást? Van-e eredménye a barlangkutatásnak (a felkutatott barlangok leírása, feltérképezése stb.), vagy csak sporteszköz, nem pedig munkahely a barlang? A kérdéseket még folytathatnám ... A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1982. évi 4. sz„ a természetvédelemről szóló rendelete (1982. július 1-én lép életbe) kimondja: hazánkban a barlangok a törvényerejű rendelet alapján védettek. Továbbá: tilos a természeti terület jellegét és állapotát a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. Kérdésem: mit tesz mindezek betartásáért az illetékes szakhatóság, például a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága? Békés Gábor Miskolc LEHET-E MEZŐGAZDASÁGI VONTATÓT, LASSÚ JÁRMÜVET ÉS PÓTKOCSIT HÁZILAG ELŐÁLLÍTANI? Magánszemély olyan mező- gazdasági vontatót, lassú járművet és pótkocsit, amelynek üzemben tartására jogosult, a KPM Autófelügyelet előzetes engedélyével összeépíthet és ilyet átalakítással is létrehozhat. Az összeépítés és az átalakítás fogalmát, továbbá az engedélyezési eljárás szabályi) it, a közúti jármüvek megvizsgálásáról szóló 8/1977. (XII, 20.) KPM számú rendelet tartalmazza. Eszerint a jármű összeépítése: a jármű egyedi előállítása, illetőleg alkatrészekből történő összeszerelése, ha az előállított járművek száma 5 darabnál nem több. A jármű átalakítása pedig: — a járműre — tartós alkalmazás céljából — különleges felépítmény felszerelése, — a gépkocsi alvázának (alváz szerepét betöltő, aívázszámot viselő szerkezeti egységének) kicserélése, — a jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban (összeépítési engedélyben) meghatározott bármely adat módosulását eredményezi. Jármű összeépítésének és átalakításának engedélyezése iránt kérelmet kell benyújtani a KPM Autófelügyele'mek a Kérelmező lakóhelye szerimi megyei igazgatóságához. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges raűVarga Károly (Miskolc, Korvin O. u.): Levelét továbbítjuk a vállalat igazgatójához, Ez lehet a legrövidebb útja annak, hogy végre elkezdjék a munkát. Reméljük már nem kell sokáig várnia. szaki dokumentációt. Ha a jármű csak engedéllyel tartható üzemben, akkor a tanács engedélyét is be kell csatolni. Kereskedelmi forgalomban beszerezhető jármű összeépítését az Autófelügyelet nem engedélyezi. Nem szükséges összeépítési engedély a legfeljebb 11 kW teljesítményt meg nem haladó motoros tengelyből, a hozzákapcsolt függőcsapos egytengelyes pótkocsiból álló, a közlekedésben egy járműként részt vevő lassú jármű összeépítéséhez, továbbá azoknak a lassú járműveknek az összeépítéséhez. amelyek nem közúti személy- vagy teherszállításra készültek és közúton sem pótkocsit, sem munkagépet nem vontatnak. (A közúti forgalomban való részvétel során azonban ezeknek az összeépített járműveknek is meg kell felelniük a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló, 23,1975 (XII. 31.) KPM számú rendelet előírásainak.) Az összeépítésnél bontásból (forgalomból kivont járművekből) származó főegységek, alkatrészek is felhasználhatók. Gépjármű lassú járművé általában nem alakítható át, kivéve, ha az alkalmazott különleges felépítmény vagy a jármű tervezett felhasználási területe (pl. terepjáró képessége) ezt kifejezetten szükségessé teszi. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit a 23/1975. (XII. 31.) KPM számú rendelet (a „műszaki KRESZ”) tartalmazza. A rendelet meghatározza a jármüvek méretét és súlyát (tömegét), általános rendelkezésedet tartalmaz a motoros jármüvekre, pótkocsijaikra és a járműszerelvényekre. továbbá rendelkezik az azonosítási jelekről. a fékekről, a kormányműről és futóműről, a világító- és jelző- berendezésekről. az üzemanyagellátó és az égésterméket elvezető berendezésekről, a felépítményről,* az alkatrészekről és felszeretésekről. a tartozékokról és pótalkatrészekről. Az előzetes engedély alapján összeépített és átalakított járműnek a rendeletben előírt műszaki feltételeknek meg kell felelniük. Csak a jármű végét látja... Érdeklődéssel 'figyelem az MKV és a MÁV „vetélkedőjét’’ a Tiszai pályaudvar előtti téren. A győztes következetesen az MKV. A helyzet ugyanis rendszerint a következő: beérkezik a vonat (például a Borsod expressz), hoz magával több száz utast. Mire azonban az utasok feje kibukkan az aluljáróból, felvergődnek a lépcsőn, az éppen akkor induló busznak, villamosnak csak a végét látni... A fáradt utas pedig várakozhat a következő buszra, következő villamosra. Olykor tíz percet is ... S amikor beáll a jármű, az ideges emberek egymást taposva, tiporva rohanják meg a járművet. Vajon nem lehetne a jelentősebb vonatok mellé egy-egy buszt, villamost „akkreditálni”? Amely akkor indulna, amikor az expressziéi felérnek a térre az utasok. Még akkor is, ha netán késik öt-hat percet az expressz ... (-ti-) Hol poros, hol sáros a Taller utca Lapunk nemrégiben foglalkozott a Tallér utcai lakók panaszával. Azóta a lakók társadalmi munkában elkészítették a játszóteret. Most már csak az kellene, hogy a játszótér kavicsot is kapjon... Ám továbbra is nagy bánatunk az utca. Amelyet az idetelepült MGTSZ járművei tönkrevágtak és -vágnak. Most, ha süt a nap, óriási por van az utcán, ha meg esik az eső, óriási sár... Szeretnénk, ha végre komolyan odafigyelnének kérésünkre. Mi, lakók, bármikor vállaljuk a társadalmi munkát, csak legyen annak értelme .., B. I. Miskolc, Tallér u. sfr Mennyit beszélünk arról, hogy Miskolcon az új lakótelepek ridegek, hogy nem találkoznak a tervezők elképzelései a lakosok értékítéletével. Ez a nagyon szép házsor a Miskolci Házgyár elemeiből épült, az ÉSZAKTERV tervei alapján. S aki nem tudná: az Avason találhatók a kényelmes, tág erkélyekkel ellátott, esztétikus, s belül is minden igényt kielégítő házak. Miért nem jár az 50 forint? Mint ismeretes, 1982. április elsejétől 50 forinttal megemelték azoknak a nyugdíját, akik 1971. január elseje előtt mentek nyugdíjba. Ezen az alapon kértem, hogy saját nyugdíjamat is egészítsék ki, mivel 1966. január elsejétől nem dolgozom. írtam egy levelet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságra, amire egy stendlezett választ kaptam, hogy ez a nyugdíjkiegészítés csak azokat illeti meg, akik 1971 óta nyugdíjasok. Bár időközben 1972 februárjában újból megállapították a nyugdíjamat, mivel újabb éveket igazoltam, a rendelet nem zárja ki a mostani jogosultságomat a nyugdíjkiegészítésre. Jó lett volna, ha a stencilezett formanyomtatvány helyett, személyre szóló tájékoztatót küldenek a nyugdijammal kapcsolatos álláspontjukról. Galambosi Imre Miskolc, Széchenyi út 81. Törzsszám: 153—62 761 „ ... a 91—04 forgalmi rendszámú autóbusz vezetője, az ■ érvényben levő szolgálati utasításnak megfelelően, a műszak végén jelentést írt a június 8-án, a 3-as autóbuszon történt eseményről. Jelentette, hogy az utazásból való kizárás szándékával leszállásra szólította fel az utast, aki az ajtó záródását figyelmeztetés után is akadályozta, s ezzel baleseti veszélyhelyzetet teremtett. Az autóbusz utasaként jelen levő vállalati dolgozó kezdeményezte az összes ajtó kinyitását, s az utasoknak a jármű elhagyását. A járművezető közölte az utasokkal, hogy folytatja útját, ne szánjanak le. Ennek ellenére, az utasok többsége „szolidaritásból” elhagyta a járművet, amely mintegy tíz utassal továbbindult. Hasonló eset fordult elő Budapesten 1980. december 4-én, amelyet ugyancsak újságcikk követett az Esti Hírlapban. Az ajtó záródását akadályozó utast az utazásból kizáró járművezető ellen akkor a BKV illetékes vezetője fegyelmi büntetést hozott. Ezt a büntetést azonban fellebbezés után a Legfelsőbb Bíróság 1982. február 12-én kelt ítéletével hatályon kívül helyezte. Az indoklásból röviden idézünk: „A járművezető az utasok életéért és testi épségéért is felelős, ezért nemcsak joga, de kötelessége is megfelelő intézkedést tenni, ha az utasok szabálytalanul, baleseti veszélyt előidézve veszik igénybe a tömegközlekedési eszközt.” Az említett példa alapján indokolatlannak, hibának tartanánk a járművezető fegyelmi felelősségrevonását. Szükségesnek tartjuk viszont az utazóközönség figyelmét felhívni arra, hogy az ajtó záródásának megakadályozásával — amely sajnos, eléggé gyakran megtörténik — baleseti veszélyhelyzetet teremtenek. Baleset bekövetkezése esetén az ajtó záródását akadályozó utasnak is számolnia kell szabálysértési, bírósági felelősségrevonás- sal. (A választ „A 3-as autóbuszon történt” címmel június 14-i rovatunkban megjelent panaszra kaptuk Kolozs- váry Istvántól, a Miskolci Közlekedési Vállalat főmérnökétől és Oláh Jenőtől, a vállalat forgalmi osztályvezetőjétől.) „.,.a Bajcsy-Zsilinszky és a Kun Béla út kereszteződésében volt, esztétikai lag is leromlott állapotú — tanácsi kezelésben levő — útirány- jelző táblákat a helyükről eltávolítottuk.” (A választ Varga Józseftől, a KPM Miskolci Közúti Igazgatósága igazgatójától kaptuk „Rongyos is, felesleges is” című cikkünkre.) Lehetne városunkban is Köthet-e életbiztosítást a fiára? .. * * '*• «<1 40 .. >k Mármint valamiféle lovaglást lehetőség. Van már lovasiskola Mályiban, Leninvárosban. .. Miskolcon még nincs. Pedig minden bizonnyal sikert aratna. Kérdés, hogy hol lehetne? Miskolc-Tapolcán, Lillafüreden? Garadnán, a LÁEV-kisvasút végállomása előtt az erdészetnek tágas istállója van. Talán indulhatnának onnan a lovas tűrák... Fel a Bükk-fenn- síkra, Jávorkútra. s onnan át Hollóstetőre. Avagy Szentlélekre. a Herman Ottó-turistaházhoz... Akármerre is vezetne a lovastúrák útvonala, minden bizonnyal sikert aratna a Miskolcon üdülők körében ... De talán még a miskolciak körében is. Képünkön: lovasok Szilvásváradon. (Nagy Miklós felvétele) „Egyedülálló özvegyasz- szony vagyok, a férjem nemrégiben halálozott el — írja özv. K. J.-né, miskolci olvasónk. — A férjemmel közösen megtakarított pénzt egyetlen, most 19 éves or- vostan-hallgató fiúnk iskoláztatására költőm. Férjemet egyik óráról a másikra veszítettem el egy baleset következtében. Azóta sem hagy nyugodni a gondolat, mi lesz velem, ha netán — bár sose történjen meg! — fiam is karambolozik ...? Egy ismerősöm azt ajánlotta, kössek életbiztosítást a fiamra. Van erre lehetőség?” Igen, van rá. lehetőség. Ám más személyére csak úgy köthető életbiztosítás, ha abba az illető is beleegyezik. Vagyis: a fiának írásban keli nyilatkoznia arról, hogy Ön az ő nevére életbiztosítást köthet. Hasonló, ám mégis más jellegű kérdést tett fel Balaton Jánosné, miskolci olvasónk, akinek Szerkesztői üzenetben is írtunk arról, hogy utánanézünk kérdésének. B. J.-né 38 éves, ám mégis egyedül neveli 14 és 16 éves gyerekeit. Most örökölt egy 200 ezer forintot érő öröklakást. Mint írja, minden pénze „ráment” az örökösödési illetékre. Ha ő meghalna, fiai vajon hogyan fizethetnék ki az örökösödési illetéket? — kérdezi. Ilyen esetben úgynevezett „rizikó-életbiztosítás” köthető. Ha például 15 éven belül bekövetkező feltételezett halálára 100 000 forintos rizikóbiztosítást köt, havi 60 forint biztosítási díjat kell fizetnie, ami viszonylag nem nagy összeg. Ráadásul a biztosítási összeg évente 2 százalékot kamatozna, s azösz- szeg együtt már minden bizonnyal fedezné a két gyerek számára az örökösödési illetéket.
