Déli Hírlap, 1982. június (14. évfolyam, 128-153. szám)
1982-06-24 / 148. szám
a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-225 „Egyoldalú’ telelőn... városért A vállalat 380 kiváló dolgozója közül 111 volt a nő eddig. A példákat még sorolhatnám. Említhetnénk, hogy az idén a vállalat beruházási programjába felvette a virágtermelési üzemág nődolgozói öltözőjének bővítését. Szólhatnánk arról is, hogy a szocialista brigádmozgalomban részt vevő 230 dolgozó közül 180 minket, nőket képvisel, s mindent megtesz azért, hogy a mozgalom egyre magasabb fokozatait nyerje el. A tiszta és virágos Miskolc nemcsak a több mint 220 000 városlakó vágya és igénye, hanem a Miskolci Kertészeti Vállalat 380 aktív nődolgozójáé is. Akik átérzik, milyen felelősség nyugszik a vállukon, s mindent megtesznek azért, hogy Miskolc minél otthonosabb, szebb, vonzóbb város legyen mindenki számára. • Kormos Károlyné Varga Béláné Miskolci Kertészeti . Vállalat Múlt “A telefon tudomásom szerint arra való, hogy hívhassanak bennünket, s hogy mi is hívhassunk rajta másokat. Na már most, ha ez a telefon egy vállalaté vagy intézményé, magam is azt tartom, hogy magánbeszélgetésre ne nagyon vehessék igénybe a dolgozók, legalábbis ingyen ne. A napokban betértem egyik szolgáltató vállalatunk egységébe, s kértem, díjfizetés mellett, hadd telefonálhassak, mert rendkívül sürgős lenne. Nem A Borsod megyei Távhő- szolgáltató Vállalat miskolci területi üzemének Horváth Ferenc vezette fűtésszerelő brigádja nyári karbantartó munkálatokat végzett az utcánkban levő házakban, lakásokban is. A munka elvégzésének határideje június 11. lett volna, ám a brigád már június 9-én délelőtt végzett, s ezzel biztosították a meleg vizet. Az elmúlt évés jelen engedték meg. Mondták és mutatták: a telefon le van ragasztva, hogy azon csak őket lehessen hívni, ők ne telefonálhassanak, ne költsék a vállalat pénzét. Ez szerintem nagyon helytelen és rövidlátó szemlélet, hiszen sürgős esetben, térítési díj ellenében miért ne használhatná akár egy vendég, akár valamelyik ottani dolgozó a telefont ? ... ben is ez a brigád dolgozott itt, s akkor is három nappal a határidő előtt készültek el a számunkra igen fontos munkával. El lehet képzelni, mit jelent három nap időnyereség egy olyan lakótelepen, ahol a bérházakban seregnyi kismama várja: mikor tudja ismét meleg vízben fürdetni gyerekét. Lakásainkban ugyanis villanytűzhelyek vannak, s azokkal igen drága szórakozás lenne a vízmelegítés fürdetéshez, fürdéshez. A brigád vezetője igen udvarias, tisztelettudó fiatalember. Bármit kértünk, mindenben a segítségünkre volt ez a kollektíva. Nem törődtek azzal sem, hogy esetleg már lejárt a munkaidejük. Ezért mondunk köszönetét nekik is, vállalatuknak is. S. K. Miskolc Hamarabb jutottunk meleg vízhez J. Lászlóné Miskolc, Futó IL 13. Ö füstölt, én Az elmúlt hét szombatjának reggelén a szokásos nagy forgalom volt a Búza téri vásárcsarnokban. Mivel dolgozni siettem, oda álltam, ahol rövidebb volt a sor. Az Unió Áfész 150. számú standjánál egy 50 év körüli férfi elé kerültem. Már csak fizetnem kellett a két csomó zöldségért, de még nem raktam a szatyromba Miközben a pénzét számoltam a fizetéshez, hatalmas füstfelhő borította be hirtelen az arcomat. Meglepetten kaptam fel a fejemet, s a kereskedő derűsen nézett rám: — Történt valami? — kérdezte cinikusan. Első reagálásom az volt, hogy kikértem magamnak a szemem közé fújt füstöt. — Csak nem képzelni, hogy magáért félrefordítom a fejemet?! — volt a válasza. S ez csak a szólavina kezdete volt. Neveljem én a gyerekemet (hétéves kislányom megszeppenve hallgatott mellettem), neki már különben is öt unokája van, és én egyébként is hogy jövök ahhoz, hogy őt rendre utasítsam, a dohányl A jf: Mindkettő vizet ad. Azaz, a gémeskút csak adott valamikor ... Ma már csupán itt maradt emléke a leninvárosi, illetve a tiszapalkonyai múlt nak. N. M. Lenin város Folyik a víz Nyár van. Meleg. Talán ezért feltűnő: folyik a víz a Petnehá- zy utca 6. sz. alatt levő ház pincéjében. Nem is akármilyen, hanem a drága ivóvíz ... Természetesen jelentettük mindenhová. Már jártak itt a vízmüvektől, a MIK- től is, ám a helyzet változatlan: a víz folyik tovább. Vajon meddig? K. F.-né Miskolc nödolgozói Taoolca lehetne szebb! Tudom, nem én vagyok az első, aki Miskolc-Tapolcával kapcsolatban lordul a Déli Hírlaphoz. Ám, mint annyian ilyenkor nyáron, jómagam is szeretem a hét végét, sőt a hét egycb napjait is Tapolcán tölteni. Nyugdíjastársaimmal együtt. S mint általában a ráérős, idős emberek, mi is kritikus szemmel nézünk sok mindent. Azt például, hogy a csónakázótó vize meglehetősen piszkos, sokszor egyenesen büdös. Vagy: ott van a játszótér. Amit átépítenek, de nagyon lassan. Valamelyik nap is, amikor kint jártunk, két ember dolgozgatott ott. Nem lehetett volna valahogyan másképpen csinálni...?! Ä strand körül árusító sátrak némelyike már olyan, mintha a palesztin menekültek használtál: volna ... Nem éppen szívderítő látványt nyújtanak egy nagyon szép környezetben. Ki kellene tisztítani a tóba vezető kifolyót is ... Mindez csupán egy-két észrevétel. Ám. ha ez a néhány apró bosszúság sem irritálna bennünket, még jobban éreznénk magunkat városunk legszebb parkjában. Székely Lajos Miskolc, Széchenyi út 99. kérdeztük MIÉRT NEM ÁLL MEG A VÖRÖSMARTY UTCÁN A 121-ES? Amint az köztudott, néhány buszjárat útvonala megváltozott. így például a 21-es, 121-es járat sem megy már a Népkert—Lévay utca felé, hanem az SZMT-szék- ház után lekanyarodik a Vörösmarty utcára, s csak akkor áll meg, amikor már keresztezte a Vándor Sándor utcát. De: amíg a Népkertnél megállt a 121-es is, az új megállóhelyen nem áll meg. S így akik arról át akarnak szállni, jóval lejjebb, a Kun Béla útig kell utazniok. Miért? — kérdezi sok utas nevében B. G. miskolci olvasónk. Kérdését a Miskolci Közlekedési Vállalathoz továbbítottuk. Oláh Jenő válaszolt: — A 121-es járat az új menetrend szerint valóban nem áll meg a Vörösmarty utcán, noha kétségkívül sokan szállnának le a Tanács- köztársaság városrészbe, vagy az ott levő nagy-ABC-be igyekvők közül is. Ez az útvonal és menetrend azonban ideiglenes; amint elkészül a déli tehermentesítő út, megváltoznak a megállóhelyek is. Ez esetben már minden bizonnyal figyelembe vesz- szük a lakótelepiek kérését, s a gyorsjárat, azaz a 121-es a Vörösmarty utcán is megáll majd. Addig is kérjük utasaink szíves türelmét. A kerteszet a viragos Minden ember szeretné minél szebb környezetben letölteni életét, s szeretnénk, ha a városunkba látogató idegenek kedvező benyomásokkal távoznának. Mindebben, úgy gondoljuk, alapvető szerepe van a Miskolci Kertészeti Vállalatnak. Minden bizonnyal kevesen tudják, hogy a kertészeti vállalat dolgozóinak több mint a fele a gyengébb nem képviselője. Tehát Miskolc külső megjelenése nagyrészt e nődolgozók jó, avagy rossz munkáján múlik. Nőbizottságunk, a nőpolitikái határozat szellemében, azt tűzte ki célul — s ezt a szakszervezeti bizottság is helyeselte —, hogy a lehető legjobb feltételeket kell biztosítani a kertészeti vállalatnál dolgozó asszonyok és lányok számára. Ebbe beletartozik a korábban meglevő és feszültségeket okozó bérkülönbségek megszüntetése (a férfiak és a nők közötti bér- különbségről van szó), a nődolgozók szociális helyzetének javítása, a nők bevonása a vezetésbe, jutalmazásoknál, kitüntetéseknél a nők megfelelő aránya. Amint azt a szakszervezeti bizottságunk is megállapította, számos, figyelemre méltó eredményt értünk el az elmúlt évek során. Hadd említsünk meg ezek közül néhányat. Büszkék vagyunk arra, hogy a héttagú pártvezetőségben négy nő van, s hogy a kilenctagú szb-ben hat nő tevékenykedik. A negyven vállalati szakszervezeti aktíva közül huszonnégy a gyengébb nemhez tartozik, s becsülettel el is végzik a rájuk bízott feladatokat. A vállalat vezetése is értékeli a nők munkáját. Az idén május elseje előtt vállalatunk 138 dolgozója kapott jutalmat, köztük 85 nődolgozó. Tavaly 18 dolgozónk nyerte el a Kiváló Dolgozó címet, köztük 11 nő. Tolvajok a boltban Az elmúlt szombaton a Vörösmarty utcai nagy ABC- ben vásároltam. A pénztár előtti sorban három, szemmel láthatóan egymáshoz tartozó férfi állt mögöttem. Ide-oda lökdöstek, majd észrevettem, hogy ellopták a pénztárcámat, benne ötszáz forinttal, értékpapírral, iratokkal. Természetesen kiabálni kezdtem, de akkorra már csak ketten maradtak a három gyanús férfi közül, a harmadik — egyébként az egyik eladó is látta, hogy hárman voltak — eltűnt. Nyilván kiment a boltból. Kértem a bolt vezetőit, tartsák ott a kettőt addig, amíg értesítem a rendőrséget, hátha tudnak felvilágosítást ad- Bi társukról. Ezzel szemben csak annyit tettek, hogy a két illetőt megmotozták, majd miután nem találták náluk dolgaimat, elengedték őket. Ekkor jött egy önkéntes rendőr, akivel üldözőbe vettük a feltételezett tolvajokat, de már nem tiidtuk megtalálni őket. Mit tehettem mást, feljelentést tettem a rendőrségen ismeretlen személy ellen. Ám az a véleményem, hogy ha netán a boltból nem engedik el a két egyént addig, amíg rendőr jön, esetleg fény derült volna a harmadik kilétére is. Ezért nem értek egyet a boltvezetők döntésével. B. I.-né Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út Zajos aknafedők Városunk egyik legforgalmasabb útja, a város közlekedési főütőere a Hoffmann Ottó utca. Autósztrádát megszégyenítő forgalom bonyolódik itt le napközén, de még az esti; sőt az éjszakai órákban is. Sokak nem titkolt véleménye: csak a szerencsén múlik, hogy még bírja az aszfalt. Bár ennyire bírnák az aknák, azaz az aknafedők is! Amelyek viszont korántsem állnak ellent úgy a teherautók, kamionok, személygépkocsik nyomásának, be- lesüllyednek az aszfaltba, alászállnak, s önálló életet kezdenek a kerekek alatt. A nappali forgalom zajában ez még nem tűnik fel. ám ahogyan este elcsendesül a város, a lötyögő aknafedők zaja úgy különül el a többi zajtól, s lesz egyre elviselhetetlenebb az ott lakók számára. Olykor már-már azt gondoljuk, valaki valami fondorlatos varázslattal táncra perdítette a „zenélő” aknafedőket ... Kérjük, hoev mielőbb tö- mítsék el a fedeleket, szüntessék meg zötyögésüket, hogy esti-éjszakai nyugalmunkat ne zavarják. Z. É. Miskolc Ösvénv a virágágyban Érdeklődéssel figyelem azt a néma, elkeseredett küzdelmet, amelyet a Kilián-dél néhány száz lakója folytat egyvalaki „illetékessel”, a Kandó Kálmán és a Könyves Kálmán utcák sarkán levő 21-es autóbuszmegálló (végállomás) közelében. A buszhoz igyekvők ugyanis szabályos ösvényt tapostak ki az ott telepített gyepen és virágágyon át! Lévén ugyanis a legrövidebb út — az egyenes. Az „illetékes” ezt nem veszi tudomásul, s évente következetesen fel* ásatja a területet, bevetteti fűmaggal, beültetteti virággal. A gyalogosok pedig ugyanilyen következetességgel alakítják ki megszokott, egyenes útvonalukat a virágágyon át... A mérkőzés egyelőre döntetlen. Előbb ásnak, ültetnek, majd taposnak, kijárják a „régi” csapást, s azon közlekednek. Kíváncsi vagyok, mikor győz végre a józan ész?! Nem akarok senkinek tippet adni, de ügy olvastam valahol, hogy külföldön a lakótelepek „beüzemelésénél” figyelembe veszik a tömegközlekedési eszközök megállóhelyeit, a lakosság megközelítési útvonalát, s amikor kialakulnak a helyi szokások, a közlekedési gyalogutak, ösvények, csak akkor ültetik be növényekkel a terepet... (-ti) Miskolc füstölögtem zásról leszoktassam. Na, mutassam csak, mit tettem el, aztán tűnjek el onnan, a munkájában ne akadályozzam, s ha ilyen kényes vagyok, ne menjek a piacra!... Az idegességtől gombóc szorult a torkomba, még az sem jutott az eszembe, hogy az árujával együtt otthagyjam. Kinyitottam a szatro- mat, hogy lássa, semmi piaci áru nincs benne. Kifizettem a zöldséget, és úgy mentem el onnan, mint akit leforráztak. Félreértés ne essék, nem a dohányzás ellen ágálok, ez mindenkinek szuverén joga. Csakhogy: legjobb tudomásom szerint tilos a dohányzás mindenütt, ahol élelmiszereket árusítanak. S ez alól nem kivétel a csarnoki stand sem. Az előirást megszegő kereskedő helytelen viselkedését még tetézte udvariatlan, provokatív modorával. Ezzel aligha növeli az Unió Áfész jó hírét. Sz. I.-né Miskolc
