Déli Hírlap, 1982. június (14. évfolyam, 128-153. szám)
1982-06-21 / 145. szám
Megkövetelné a kegyelet Rossz körülményekről panaszkodott városunk tanácsának legutóbbi ülésén a városi köztemető vezetője. Elmondta, hogy hat éve üzemel a Szentpéteri kapuban létrehozott temető, s azóta rengeteg gondjuk akadt. Elsőként magával a ravatalozó épületével: a tetőszerkezet az ismételt javítgatások ellenére is beázik. Említett mást is, például a szociális létesítmények szűkösségét, a dolgozók nehéz helyzetét. Jól tudjuk, hogy a kegyeleti szolgáltatások minden apróbb hibáját különleges nagyítón át nézzük, hiszen ami másutt csak bosszúságot okoz. itt emberi érzéseket sért, mélyen. Éop ezért feltűnik az arra járóknak néhány dolog. Nem valószínű, hogy — minden gond ellenére — ne kerülne annyi pénz, hogy a ravatalozó épületének pereméről lehullott üveglapokat ne tudnák pótolni. A valaha márványlappal borított, most csupasz felületüket mutató posztamensekre is kerülhetett volna már régebben valamilyen burkolat. Szemet sértő apróságok ezek, amihez nem szükséges nagyobb befektetés, csak némi gondosság. (k—ól A Hazafias Népfront Miskolc városi elnöksége ma délután tartja ülését. A napirenden elsőként a Il-es számú területi vezetőség munkájáról szóló tájékoztató szerepel, majd megtárgyalják a HNF városi elnökségének második félévi üléstervére vonatkozó javaslatot. Végezetül az illetékesek beszámolnak az előző elnökségi ülés óta végzett munkáról, s elhangzanak időszerű bejelentések, javaslatok is. A troli-terv csak álom ? Évente ezerszer utazunk Annak megítélése, hogy milyen a tömegközlekedés, az az utazó személyes tapasztalatain, mozgásigényén és nem utolsósorban a vér- mérsékletén múlik. Van úgy. hogy tizenkét perc is elég. a Majláthtól a villanyrendőrig jutni. Csúcsforgalomban, műszakváltáskor negyven perc is kevés. A miskolci autóbuszok átlagos utazási sebessége 18 kilométer óránként, de ez a szám igen szélsőséges értékekből adódik össze. A villamos átlaga csak 14 kilométer. s ez minden bizonynyal tovább csökken, hiszen a pálya avíttsága miatt a maximális sebességet mérsékelni kellett. Az kétségtelen, hogy az új utak építésével, illetve a meglevők korszerűsítésével, a járműállomány modernizálásával, s új járatok indításával a korábbi évekhez képest lényegesen javult a tömegközlekedés színvonala. Ne feledjük, hogy — bár a nagyságrendek mások — az MKV-nek nem kisebb feladatot kell megoldania, mint a BKV-nak. Egy miskolci polgár évente átlagosan ezerszer veszi igénybe a tömegközlekedés járműveit, s általában 5,3 kilométert utazik egyszerre. Ez csaknem pontosan megegyezik a fővárosban tapasztalt utazási igénnyel. S ha már az összhasonlításnál és a hasonlatosságoknál tartunk, elmondjuk, hogy szigorúan üzleti alapon számolva, a városi tömeg- közlekedés deficites. Azaz, a jegy mellé az állam árkiegészítést ad az utasnak, illetve a vállalatnak, öt évvel ezelőtt Miskolcon egy kétforintos autóbuszjegy valójában 4,80-ba került. A fővárosban négy forint 1 fillérbe. Egy 1980-as kimuta4 napforduló előtt A csillagászok szerint, csak holnap kezdődik a nyár, mivel június 22-e a nyári napforduló, a csillagászati nyári évszak kezdete. A mi földrészünkön ekkor leghosszabb a nappal, a Nap ekkor jut legtávolabbra az égi Egyenlítőtől, mégpedig északi irányban. A természeti évszakok rendje ettől eltérő: e beosztás szerint a nyár június 8-tól augusztus 20-ig tart jjc Még mindig a villanyrendőr a város közepe . „ tás szerint Budapesten és az öt nagyvárosban az egy utazásra jutó árkiegészítés meghaladja a 3,50 forintot. Vajon meddig tartható fenn és viselhető el ez a differencia abban a korban, amikor társadalmi, gazdasági törekvés az érték- és költség- arányos árak kialakítása? A kérdésre majd a jövő adja meg a választ, csakúgy, mint a már régen megálmodott trolira is. Sok an- kétot, eszmecserét szerveztek már Miskolcon a troli- terv megvitatására. Abban mindenki egyetértett, hogy jő lenne, hasznos lenne a várost észak—déli irányban átszelő járat, de... Ügy tűnik, hogy a magas költségek miatt Szegednél megrekedt a kísérlet. Debrecenben és Pécsett is foglalkoznak a troli gondolatával, de egyre inkább feltételes módban fogalmaznak. Egy friss közlekedési kiadvány szerint Miskolc már nincs is a trolira esélyes városok között. Nem meglepő egyébként, hogy a városi tömegközlekedésben egyre inkább erősödik az autóbuszok hegemóniája. Az egyetlen Szeged kivételével most a villamosok mindenütt kevesebb utast szállítanak, mint öt, vagy tíz évvel ezelőtt. Miskolcon például esaknem tízmillióval kevesebben szálltak villamosra tavaly, mint tíz esztendeje. B. L I Most sem jobb.,. Aluljáró, más nézetbe! Nyilatkoznak az építők Kétségkívül, hogy a város legneuralgikusabb pontja a Tiszai pályaudvar előtti Zója tér. Zsúfolt és balesetveszélyes. Taponta több tízezer ember fordul meg itt. nekik innen kezdődik a város. Hát. szebb kezdést is el lehetne képzelni... Született terv arról, hogy s mint kellene e teret átépíteni, új autóbusz- és villamosvégállomást kialakítani, megszüntetni a balesetveszélyt. Pénz azonban most és ma csak egy valamire van: a Tiszai pályaudvar aluljárójának bővítésére, meghosz- szabbítására. A beruházó, a MÁV Miskolci Igazgatósága kivitelezőnek az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalatot nyerte meg. A munkát a cég az elmúlt év októberében kezdte meg, s hogy hol (nem) tartanak, arról mindenki meggyőződhet, aki betekint a sárga műanyag kerítés mögé. A vasút — mint ahogy azt május 26-i számunkban megírtuk — az építkezés ilyetén- képp állása miatt az ÉÁÉV- et hibáztatja. Mit mond erre Karvajszki István, arz ÉÁÉV műszaki ' gazgatóhelyettese? — Nem kellett vcóna elkezdenünk a munkát. Helytelenül jártunk el, hogy mégis belevágtunk. Jóhiszeműségünknek estünk áldozatai... A kerítés mögött gödör van, felvonulási épületek, csövek. Munkái, ames. Itt, ezen a helyen park volt, padokkal, ahol pihenni lehetett, utasellátó-pavilon, ahol sört árultak és ajandéktar- gyakat. Bosszantó, bogy a park is, meg a pavilon «s csaknem egy éve eltűnt. A mai napóg meglehetne rwnd- kettő—. Komáromi Gyula főépítésvezető osztja főnöke véleményét: — Bennünket a joszándek Világszerte sajtótéma volt, hogy Japánban megölt egy munkást a robotgép. Igaz, a szerencsétlenül járt ember vigyázatlansága okozta a balesetet — belépett a védősávba —, mégis érdemes meditálni egy kicsit a történteken. Mintha a tudományosfantasztikus regények réme. az ember, ellen forduló robot lépett volna ki a mesék birodalmából. No, de a legegyszerűbb szerszám vagy gép is megcsüfolhat bennünket, ha elfeledkezünk az óvatosságról. Mégsem táplálunk ellenérzést magunkban a termelőeszközök iránt. Sőt! A tudományos-technikai és technológiai forradalom időszakát éljük, s egy-egy ország iparának versenyképességét az is meghatározza, milyen mértékben tudja automatizálni a munkafolyamatokat. azaz mennyire fejlett ott a robottechnika. Kis hazánk messze elmarad Japán és az iparilag magasan fejlett országok mögött az okos gépek gyártásában, alkalmazásában — mondják k szakemberek. Mert valószínűleg nem tudnak róla — amit most Önöknek, szigorú titoktartást kérve elárulok —, hogy igen sok robot működik náhwk. Robotok Csak embernek vannak ál- i cázva, valószínűleg az ipari kémek megtévesztésére. Külső megjelenésükben oly tökéletesek, hogy csupán az éles szemű megfigyelő veszi észre: egy beprogramozott géppel áll szemben. A közhivatalokban a különböző rendű-rangú ügyintézők között nem ritka az ilyen ember formájú robot. Valaki valahol azt táplálta beléjük, hogy aki az íróasztal egyik oldalán ül, az felsőbb-, aki az íróasztal másik oldalán áll, az alsóbbrendű lény. Ennek megfelelően működnek — mi tagadás — gépies pontossággal, de nem több lélekkel, mint például egy porszívó. Kedvenc munkahelye a humanidok- nák (azt hiszem, így hívják a sci-fikben az emberkülsejű robotokat) a kereskedelem. Szemmel alig követhető gyorsasággal, mondhatni automatikusan lökik hozzá a szín húshoz a zsírt és a csontot. Közben a hasukba épített magnótekercsről megállás nélkül szól a kezitcsókolom, szépasszony, és nagyságosasszony, fiatalember, drága uram, és tisztelt vevő. Kü- fau tanuhnánj* jöhetne tu az úgynevezett figyelő robotokról. őket arra programoztál:, hogy leleplezzék a tolvajokat. Szemük szüntelenül mozgó kamera, de lábuk és nyelvük nehezen hozható mozgásba. Elkeresgélhetünk mellettük a polcon akármeddig, anélkül, hogy odalépnének és kiböknék, hol található teszem azt a cipőpaszta. Ha volán mellé kerül egy robot, akkor észleli ugyan a zebrán a mozgó tárgyakat, de az agyát helyettesítő mik^ roprocesszorok azt vezénylik neki, hogy lábtormájú alsó manipulátorával ne a fékre, hanem a gázra taposson, mert az úttest az ő birodalma. Felbukkanhatnak továbbá a humanidok mindenféle tanácskozáson, például a szónoki emelvényen is. Akad köztük néhány elavult típus is. Ha megszólal, az élesebb fülű hallgatók megfigyelhetik, hogyan serceg hangszórója mögött a sokat forgatott lemez. Vannak továbbá írásra állított robotok, melyek —- valamiféle áramköri hiba miatt — grafománi- ássá válnak, és írnák sort sor irtán, amíg csak... Kikapta. rfc Egy nagy gödör és más semmi. Mikor lesz itt aluljáró? vezérelt, amikor hiányos tervekkel belefogtunk a munkába. Tudtuk, hogy fontos a városnak a Tiszai, s bíztunk abban, hogy nagyon hamar megkapjuk a tervkiegészítéseket. Jóformán még csak piszkálgattuk a földet, de már nagyon sok mindent találtunk. Karvajszki István: — A tervezésnél vagy nem vették figyelembe, vagy nem tudtak róla, hogy a föld alatt micsoda közműkáosz található. Szennyvízcső, gázvezeték, postai kábelek... Az épülő ötvenméteres aluljárószakasz melletti ház statikai vizsgálatát is el keil végezni. Az EÁEV munkásai 1981. november is-én vettek kalapjukat, lelakatolták az építési területet körülvevő kerítés kapuját, s odébbálltak. Ennek közvetlen kiváltó oka: ekkorra derült ki, hogy az Állami Fejlesztési Bank a szeptemberben kötött szerződéssel nem ért egyet, s arra nem fizet. (Ez az akadály csak ez ev februárjában hárult el.) Az igazgatóhelyettes folytatja: — Szívesen csinálnánk az aluljárót, hisz’ belevág a profilunkba. mélyépítési munka. Ezért vállaltuk el. A gázvezeték áthelyezésére a terv elkészült, s a szennyvízcsatorna ügye is megoldottnak látszik ma már. Érvényes % szerződésünk, 15 millió forintból kell kihoznunk az aluljárót. Ha a műszaki problémák megszűnnek, akkor lehet dolgozni. — És ez mikor lesz? — A nyár közepén. Akkor az emberek ismét itt lesznek. A befejezési határidőt azonban módosítani kell. Eredetileg december 20. a határidő, ezt tartani képtelenség. Egy év szükséges ehhez a munkához .., A kész aluljáróhoz három feljáró csatlakozik. Használni lehet majd, ám célját csak akkor éri el, ha a tér is hozzászületik ... Május 26-i cikkünket fur- csállással zártuk: nem értettük, hogy az ÉÁÉV-nek miért nem fontos a város e kritikus pontja. Nos, fontos nekik is. Túlságosan is az volt. Abban a hiszemben, hogy jót tesznek ezzel, komplett terv nélkül kezdték el a földmunkát. A lakat az elmúlt hét közepéig lógott rozsdásan a kerítés kapuján. Aztán felpattintották (vagy leverték?), s öt munkás, valamint egy munkagép dolgozni kezdett. A nyár közepe még arrébb van. Mindenesetre az előhírnökök már megjelentek __ (illésy) Kinek csapás az a csapás? Egy csapásról van szó, amelyet sem rendörhatósátrilag, sem vasúthatóságilag nem engedélyeznek, de amelyet nap mint nap jó néhány száz ember használ, és amelyen szerdán és pénteken ezren koptatják a lábukat. Az úticél tilos: át a Zsarnairól a Szentpéteri kapu felé, a síneken. (A síneken való átjárást tiltó tábla csak a csencselésre összejött külföldieknek okoz gondot.) Szóval ez a csapás él. Füvek között. A csapás két oldalán földtúrások tornyosulnak, de mélyedések is. Az egyik akna. Mármint betonnal kibélelt, két méter mélységű verem. Hogy mi lesz a rendeltetése, még titok. De az már kevésbé, hogy a beléje zuhanók közül négynek lábtörése, egynek zúzódása és egynek kisebb agyrázkódása lett. Gyorsan hozzátesszük: haláleset még nem fordult elő... Bár a környék szinte minden serdülője naponta arra segédmotorozik, többször is. A lakótelep vonatot látni vágyó aligévesei közül pedig húszan-harmincan naponta kerülgetik a nyitott aknát. S a piaci napokról kár is beszélni... Vagy érvényt kellene szerezni a vasú?* síneken való átjárást tiltó rendelkezésnek (ez a nehezebb!), vagy befedni a nem tudni, mi célból épített betonaknát. Mert a sors is csak az ésszerűség határáig kegyes... D. T. B. Ülésezik 3 népim városi elnöksége
