Déli Hírlap, 1982. május (14. évfolyam, 103-127. szám)
1982-05-18 / 116. szám
Válaszolunk versenyzőinknek Vetélkedő városunkról Túljutottunk a várostörténeti vetélkedő 15. fordulóján. Az elmúlt időszakban a vetélkedő résztvevőivel történt személyes találkozások, a levélben és telefonon érkezett észrevételek alapján egyértelműen megállapíthatjuk: játékunk hasznos, sokakat érdekel, mert van lokálpatrióta szellem Miskolcon!. A telefonok, levelek persze — miért tagadnánk? — nemcsak dicséretet tartalmaznak. Gyakran megrónak minket, «kkal, ok nélkül. Bármennyire igyekszünk, valóban követünk el hibákat. Mentségünkre legyen mondva, hogy ezeket — éppen játékosaink figyelmeztetései nyomán — korrigáljuk, azaz a pontozásnál maximálisan figyelembe vesszük olvasóink kifogásait. Legfeljebb ezeken a hasábokon nem térünk ki rendszeresen rajuk, nemcsak azért, mert restelliük — a vetélkedő gazdái is csak most tanulják ezt a „mesterséget” —. hanem mert. kevés hozzá az energiánk. De —hangsúlyozzuk ‘ — „pontrablás” nem történik. 46. A Népkert játszóterén található egy szobortalapzat. Kinek a szobra állott rajta és kit ábrázolt? (5 pont.) 47. 1800-ban készült el Miskolc első városképi ábrázolása, amely alatt eredetileg egy „Miskolcnak a’ javai” című vers is szerepelt. Hol és kinek a nyomdájában készült ez az első városképi ábrázolásunk? Ki volt a metsző és a rajzoló és ki írta a verset? (10 pont.) 48. Ez a szép udvari részlet — ma már egyébként nem ilyen szép — melyik miskolci épületben található? (20 pont.) A hibák egyik oka lehet, hogy a különböző szakirodalmak, forrásművek egy-egy kérdésben másként foglalnak állást. És persze felbukkant már a „nyomda ördöge” is, aki 1941 helyett 1914-et jelentetett meg lapunkban egy alkalommal, korábban 1663 helyett. pedig 1563-at, mint Ahmed levelének keltezését. Ezek a tévedések azonban senkit nem zavartak meg. .Jogos volt azonban azok panasza, akik a napkiíró Szűcs család lakóházának helymegjelölésével kapcsolatban írtak. telefonáltak. Mi ugyanis a régi házszámot közöltük, holott időközben az megváltozott. (Természetesen mindkettőt elfogadtuk.) Hasonlóképpen maximális pontszámmal honoráltuk a fotókon közölt épületek helvmegha- tározásáná! az olyanokat is. mint például: ..az Adv Endre utca és a Széchenyi út sarka”. Feltéve, ha valóban ott áll a kérdezett ház. Kétségtelenül nagy tévedésünk volt a 12. fordulóban a Bükkben levő védett növények felsorolása. A hiba a következőképpen született: szakembertől kértünk kérdést, amit pontatlanul fogalmaztunk. Eredetileg az lett volna a feladat, hogy legalább hatot soroljanak fel játékosaink azokból a bizonyos nővén vekből. Hibánk ellenére a válaszok szinte egytől- egyig tökéletesek voltak, s alig akadt versenyzőnk, aki nem a maximális pontszámot érte el. Itt szeretnénk megnyugtatni többek között Hegyaljai Jánosnét. Iglói Gyulát és a DiGÉP Makarenko MSZBT szocialista brigád ját, a 3. sz. ÉPFU brigádjait és vetélkedő csoportjait, valamint Tóth Ar- pádnét, hogy válaszuk teljesen jó volt. A 3. sz. ÉPFU nagyüzemi KISZ- bizottsága, adminisztratív KISZ- alapszervezete és Zója szocialista brigádja valószínűleg félreértette a 35. kérdést, és ilyen szempontból elavult forrást használt. Az első miskolci nvomdatermék egv 'színházi plakát volt. mint ezt a legújabb kutatások igazolták. A jelzett kiállításon könnyűszerrel fe! lehetett volna fedezni, bizo- nvára meggyőzte volna fenti játékosainkat. Hasonlóan Tóth Ar- pádnét is. Többeknek: a TIGÄZ Herman Ottó szocialista brigádja, az LKM tüzeléstechnikai ifjúsági brigádja, a TÜKI Elektron brigádja, Hegyezi Zoltánné, Iglói Gyula, Li-^ szék Andrásné igazolhatják mások mellett, hogy nem jelentett áthághatatlan akadályt a későbbi bekapcsolódás versenyünkbe. fök valamennyien felzárkóztak az élcsoporthoz, vagy éppen ott vannak. Egyébként a sok pontot érő ns'ári feladatok még csak most .jönnek Hamarosan befejezzük — helyesebben szüneteltetjük — a hetenkénti kérdéseket, Ígéretünkhöz híven gondolva azokra, akik nyaralásuk miatt nem jutnának hozzá lapunkhoz. Holnap pedig közöljük a 12. forduló utáni állást, pontosabban a 200 pont felettiek nevét. (Természetesen, ha lezárulnak a hetenkénti fordulók, ismét közöljük az éllistát.) A TIT-előadásokon MISKOLC TÖRTÉNETE 28. if Drágább lett a Dácia. Ezentúl 120 ezer forintért adják a korszerűsített változatát, amely négylámpás, és formásabb a lökhárítója. Színek és márkák új kocsiért mentünk Az új kocsinak varázsa van. Az első autókat 9 órakor adják át a MERKUR csepeli ÁFOR utcai telepén, ám a kocsivárományosok már 7 órakor gyülekeznek a kapu előtt. Ritka az az emljer, aki egyedül megy új kocsijáért; ennek átvétele családi esemény, amelyen többeknek illik részt venni. A várakozás perceit a színek latolgatásával töltik el. S ahányan vannak, annyiféle színt szeretnének. A családfő fehéret akar, a gyermekek pirosat, a nagyapa pedig a galambszürkére esküszik. S mivel nincs olyan fehér színű Lada, amelyet piros pettyek tarkítanak, a legtöbbször azt választják, ami éppen a telepen kapható. Ez egyébként nem is számít. Az új kocsi, akármilyen színűre mázolták is, szebb az átlagosnál... »— — — ■■ i— — » 9 2^ Most adják át az új Zasztava 101-eseket. Ennek a kocsinak 150 ezer forint az ára, és sajnos sem típusniódosítással, sem befizetéssel nem lehet már szert tenni rá. Túlzsúfoltnak tűnik a Zasztava 101 motorja, a pótkereket a motortérbe helyezték. Ennek köszönhető, hogy a hátsó csomagtérben a szokottnál is nagyobb hely maradt. Bél Mátyás leírása III. Többet a kereskedelemről, közlekedésről Az eltelt fél évtized alatt változott az emberek érdeklődési köre, s így formálódott a TIT megyei szervezete által rendezett előadások tartalma is. Öt évvel ezelőtt jóval kevesebb órát szántak a közlekedésre, s a kereskedelemre. mint tavaly. Többet foglalkozunk most a kommunális ágazattal is, viszont kevesebb szó esik a mezőgazdaságról. Természetes, hogy megyénkben az iparral ösz- szefüggő témák érdeklik legjobban a résztvevőket; az iparral foglalkozó előadások óráinak száma öt év alatt csaknem megduplázódott. Dinnyés, kétszer Két koncertet ad Dinnyés József a héten városunkban: holnap este 7 órakor a Nehézipari Műszaki Egyetem E/l. klubjában, csütörtökön este fél 7 órakor pedig az if- fcfeági házban. 7. És mivel a mi miskolciaink ilyen nagyban űzik a kereskedést a környékbeliekkel, s mert az idegenek is emberségesen fogadták őket: csakis ebből következhet, hogy ők is megszokták a nyájasságot, s nagyon törekednek arra, hogy vendégszeretőknek tartsák őket. Bárkit készséges lélekkel befogadnak s nem csak mimelik a'vendégszeretetet, hanem valóban segítenek is mindenben mindenkinek, semmit sem tartva szentebb dolognak annál, hogy mindazt ellenszolgáltatás nélkül tegyék. Inkább akarják ugyanis a megbecsülést, mint a pénzt s mindenüket megosztják a vendégekkel, amijük csak van. Táplálkozásuk egyébként sem nem szegényes, sem nem mértéktelen; egyfajta mértéktartó szükséglet határozza meg azt. Mindannyian magyaros ruhát hordanak, általában sötétkék színűi, az ilyet kedvelik a nők is, akik szép alakúak, nagyon bájosak és különös törekvés él bennük az erkölcsösségre - ami a szigorú és fegyelmezett életszem- ‘ lélet következménye. A leányok sietnek törvényes házasságot kötni, ahogy az szokása is a magyaroknak, de a fiatalságot nem akadályozzák a hasznos tudományok elsajátításában. Az egész várost valami megkapó és nemes dísszel ékesíti az, ami nagyon jellemző rá: a közösségi gondolkodás. Sokan laknak itt ugyanis olyanok, akik származásukra és erkölcseikre nézve egyaránt nemesek, s annak, hogy még jelesebb kiváltságokra és nagyobb elismerésre tegyenek szert, csak egy akadály van: a vallásuk. Ezzel kapcsolatban azonban - amint azt ők maguk is mondják — azt tartják, hogy inkább veszítsék el sorsuk jobbra fordulásának a lehetőségét, mintsem a vallásukat. 8. Ha a miskolciak életmódjáról beszélünk, el kell mondani, hogy bár annak alakításában szerepe van az iparűzésnek és a kereskedésnek is, a legfontosabb mégis a szőlő: senki nincs közülük olyan, aki ne foglalkozna szőlőműveléssel, sőt mindenki arra törekszik, hogy valamilyen módon saját szőlőbirtokot szerezzen. Szóltunk már máshol a miskolci borról és annak termeléséről. Jófajta és nemes ez a bor, zamatára nézve sokban hasonlít a tokajihoz. Es bár korán megsavasodik, mégsem utolsó dolog a vele való kereskedés, különösen amikor a szőlő rendesen beérik. A szőlő- művelés az, amiből némi bevételre szert tehetnek a lakosok: szeretik hát a szőlőt és szívesen foglalkoznak vele, bár azok gyakran az évek hosszú során terméketlenek és nem fizetnek vissza semmit, csak ami az asztalra, a mindennapi innivaló gyanánt szolgál. Ráadásul az is, ami megteremne, állandóan ki van téve az időjárás szeszélyeinek: egyszer a fagy, másszor a hőség pusztítja el. Az 1650. esztendő eseményei között említi meg Istvánffy, hogy Miskolc mezővárosára öt jókora, embertej nagyságú, fémes-sárga színű, nagy súlyú és kénszagú kő hullott, úgy, hogy a tiszta égboltot váratlanul villámlás, mennydörgés és félelmetes széllökések zavarták meg, majd egy pillanat alatt minden elcsendesedett. E kövek közül az egyiket a diósgyőri várban őrizték — amikor az még fénykorát élte —, a többit pedig Balassi Zsigmond elküldte Ferdinánd királynak. Ezt a történetet annak kapcsán mondja el a történetiró, hogy sorba veszi, mennyi kárt szenvedtek ezekben az években a szőlők a szeszélyes időjárás mi. ott: az előző esztendő májusának első hetében például Miskolcon szokatlan hideg és erős' fagy pusztította el az éppen fakadó rügyeket és hajtásokat (lásd Istvánffy, XX. könyv). — Egyébként a bornak az ilyesfajta közönséges volta, sajnos, maga után vonja, hogy termelői visszaélnek vele. Amit ugyanis eladni nem tudnak, azt maguk isszák meg. Innen származik a helyi szólásmondás: „Miskolci törvény, aki megtőltett, igya meg!" (Vége) TÓTH PÉTER „Leni”, Miskolcon A miskolci vállalat rendezvényére meghívták a tröszt és más felettes szervek képviselőit is. A fővárosból külön autóbusz hozta a vendégeket. A programot á házigazdák úgy állították össze, hogy mindenki időben megérkezhessen, s a tanácskozás előtt — a hosszú út után — kávét, frissítőt is fogyaszthassanak a meghívottak. Igen ám, csakhogy az autóbusz másfél órát késett. A jobb sorsra érdemes miskolciak már tűkön ültek, tövig rágták körmüket a kínosan hosszú várakozás miatt. A gondosan felépített menetrendet eldobhatták, hiszen egy percnyi pontosságú, sokhefyszínes program nem bír el másfél óra csúszást. Amikor végre befutott az autóbusz, a hazaiak egy szóval sem tettek szemrehányást a láthatóan virágos kedvű idegeneknek. Az azonban kiderült, hogy a késés oka nem műszaki hiba, forgalmi dugó, vagy késői indulás volt. A fővárosi delegáció két- helyen is megszakította az egyhangú utazást. Az is kiderült, hogy az útmenti fogadóban nem vagy nemcsak kólát fogyasztottak. Ügy gondolták, hogy ha már „lejönnek” Miskolcra, a hasznosat összekötik a kellemessel. A szakmai tanácskozás kínos, kellemetlen perceket hozott, hiszen a vendégjoggal alaposan visszaélő idegenek fecsegtek- iocsogtak, nevetgéltek a házigazdák előadása alatt. Ügy viselkedtek, mintha otthon lettek volna, azaz dehogy is, hiszen mernének-e renitenskedni mondjuk a trösztben, vagy a magas hivatalban, ha a főnök beszél?! De itt, „lent”, Miskolcon, egy pici gyár rendezvényén pajkosnak aligha nevezhető csínyekre ragadtatták magukat. Feltehető, hogy a vendégek jól érezték magukat a borsodi kiruccanáson. Pirosló füllel, s a jól végzett munka biztos tudatában mehettek haza: „föl ’, Budapestre. (brackó)
