Déli Hírlap, 1982. május (14. évfolyam, 103-127. szám)
1982-05-13 / 112. szám
# Eszmecsere a lipcsei Tenderekkel Számítógépek a közigazgatásban Lipcséből érkezett vendégeket fogadott tegnap a városi tanácson Rózsa Kálmán tanácselnök. Dr. Alpen Kari Heinz, az NDK állami és köz- igazgatási akadémiájának igazgatója és dr. Friedrich Michail, az intézet tudományos kutatója a számítástechnikának a közigazgatásban való alkalmazását tanulmányozza hazánkban, s rövid programjukból fél napot szántak arra, hogy városunkban is tájékozódjanak erről. Nem véletlen, hogy a főváros mellett az egyetlen vidéki város Miskolc, ahova ellátogattak. Nálunk ugyanis a nemrégiben beszerzett Videoton gyártmányú számítógéppel jelentős feladatokat oldottak meg, s oldanak meg jelenleg is a tanács szakemberei.' Az Államigazgatási Szervezési Intézet létrehozta hazánkban a megyei számitógépes mintarendszert, s a városi blokkok közül Miskolcon foglalkoznak az épület- és műszaki adatnyilvántartás módszereinek kidolgozásával. A városunkban működő számítógépen főleg az éoületnyilvántartást dolgozzák fel; Debrecenben a területnyilvántartással, Győrben a közművek adatainak feldolgozásával foglalkoznak, s a két város munkáját Miskolc fogja össze. De városunkban a számítógép segítségével sorolják lakásigényléseinket is, s már tart a lakossági adó gépi feldolgozására való felkészülés. Az NDK-ban némileg előrébb járnak ezen a téren, hiszen nálunk már kialakult az országosan egységes számítástechnikai rendszer a köz- igazgatásban, s a számítástechnika eszközeivel dolgoznak az építésügy, a munkaerőgazdálkodás éSj a területi koordináció szakágazataiban is. Így hát van mit tanulnunk a német vendégektől, ugyanakkor az információs rend* szer gazdagításában ők is szerezhetnek nálunk hasznos tapasztalatokat. A vendégek tegnap dr. Sárvári Károly- nak, a városi tanács pénzügyi osztályvezetőjének kalauzolásával megtekintették a tanácsi, költségvetési, elszámoló hivatalban működő számítástechnikai központot, s élénk eszmecserét folytattak az ott dolgozó szakemberekkel. (k—ó) Huszonöt éves a Héttői Hírek Negyedszázada, 1957 májusában jelent meg először a vasárnap dél- után utcára kerülő újság, a Hétfői sHirek, országos politikai hetilap. Első főszerkesztője Parragi György, Kossuth-díjas újságíró volt. A több mint 300 ezer példányban megjelenő, jubiláló újság kollektíváját házi ünnepségen köszöntötték a Hírlapkiadó Vállalat vezetői. A baráti találkozón jelen volt Fodor László, az MSZMP KB helyettes osztályvezetője. Gsah a holt maradt... Nagy érdeklődéssel olvastam dr. V. E.-né levelét. A Régi a bolt, új a személyzete című cikkemhez fűzött kommentárt. Végül is minden sora engem igazol, ami szerint azt állítottam, hogy egy új bolti személyzet a legtöbb esetben nehezen veszi fel a versenyt egyik napról a másikra a régivel. A kialakult vevőkör igényeit, különleges óhajtásait az évek óta begyakorolt személyzet jól ismeri. Sőt, még a munkaidő kezdetének és végének időpontját is, hogy mikor érnek haza a vevők a lakótelepre, mikor kell a friss kenyérszállítmánynak megérkeznie. A faramuci csak az, hogy a levélíró most annak a boltnak a személyzetét marasztalja el, amit én egy kicsit sirattam. Egyszóval ezen a kereskedelmi forgószínpadon eladónak és vevőnek is barátkoznia kell az új arcokkal, kölcsönösen tanulni kell a vásárlói és eladói szokásokat. Ez bizony idő kérdése. S nem akarom vigasztalásul mondani V. E.-nének, de a mi boltunkban már vannak bizonyos jelei annak, hogy ebből a csapatból is udvarias, előzékeny, és a jó áruellátásért felelősséget érző kollektíva válik majd. Ha szabad így fogalmaznom, kicsit rá vannak szorítva erre, hiszen a pénzük bánja, ha a forgalom megcsappan. S mint ahogy ön írja. nekik kell megtenni az első lépéseket a vevők visszacsalogatására. O. E. A kalapács medvéje... Amíg az ötletből tett lesz A téma: ketmedvés kalapácsok felső medvéinek közelítő feszültsége. Vállalási érték 391 ezer forint. Elkészült tíz hónap alatt. Megbízó a DIGÉP. A kutatómunkát a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen végezték. Az eredmény? A Diósgyőri Gépgyár tavalyi eredményei alapján kiváló vállalat lett. A sikeres kutatási eredmények gyors hasznosítása jelentősen javította a vállalat piaci pozícióit. A melegalakító szerszámgépek (ellenütős kalapács) Olaszországban nagyon keresettek. Keleten és nyugaton biztos vevőre számíthatnak a kábelgyártó berendezések. Ugyancsak az egyetem által művelt kutatás eredményeként (megrendelő a Medicor) a DIGÉP új terméke, az egyszer használatos injekciós tűket gyártó gépsor, bármely piacon értékesíthető. Ez az információ a népi ellenőrök dossziájából való. Mai ülésén a Borsod megyei NEB a sikeresen lezárt kutatások, fejlesztések gyakorlati hasznosításáról készített dokumentumot vizsgálta meg, öt év távlatában és öt cégnél. Az eredmények vitathatatlanok, hiszen az elmélet közelebb került a gyakorlathoz, s lerövidült az az idő. amely alatt az ötletből tett lesz. (Jó példák sorát kínálja a már említett Diósgyőri Gépgyár, az Északmagyarországi Vegyiművek vagy a Borsodi Vegyi Kombinát.) Ám az összegAz ellenőrzéstől az ablakkilincsig Holnap délután is folytatódik a borsodi műszaki és ' közgazdasági hetek rendezvénysorozata. Két órakor az ÉMÁSZ tanácstermében ke- rekasztal-konferenciát tartanak a pénzügyi és gazdasági ellenőrzésről. Fél 3-kor a diósgyőri Vasas Művelődési Központban diavetítéses előadás kezdődik, Amplitudo- torzitások hatása és vizsgálata címmel. Sátoraljaújhelyen a Tisza Bútoripari Vállalat KISZ- klubjában az Otthon ’82 kiállítás tapasztalatairól, s a lakások bútorozásának belsőépítészeti kérdéseiről lesz szó, délután 2 órakor. Ugyancsak 2 órakor kezdődik az ELZETT Művek tanácstermében az a rendezvény, amelyen az alumínium épületveret, kilincsgyártás technológiájának fejlesztése lesz a téma. ző értékelés nem hallgatta el, hogy a vállalatokra ható köz- gazdasági feltételrendszer kényszerítő ereje még nem kielégítő. Jó jel, hogy a szakemberek nagy része már felismerte a műszaki innováció jelentőségét. A Bükki party első vendégei Hova zakatol a kisvonat? A hegyek-völgyek között zakatoló kisvonat ezúttal nem daloskedvű gyerekeket, kirándulókat szállított, hanem az idegenforgalommal foglalkozó szakemberek csoportját. Az úticél: a Bükk egyik legszebb pontja, az Andó-kút és környéke. Ez természetesen amolyan „munkakirándulás” volt, hiszen a szép táj, az ódon kisvasút, minden, ami a Bükki party kínálatához tartozik, számukra főként nem más, mint jól eladható áru, tisztes üzlet. Nemrégiben lapunk hasábjain is írtunk arról, hogy a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat idegenforgalmi társulást hozott létre a cégen belül, tapolcai szállodáinak és a Tokaj vendéglátóháznak részvételével. A társulás célja, hogy olyan kötetlen, szabadon, a megrendelők kívánsága szerint variálható programokat kínáljon, amelyek felölelik városunk és környékérek nevezetességeit, érdekességeit, kulturális esejjc Haditanács a helyszínen: a tervező a felépítendő ,eu*it- ményekről magyaráz az idegenforgalom és a kereskedelem meghívott szakembereinek. ményeit. A kínálat egyik.új- donsága a Bükki party, azaz nosztalgia-vonatozás Andó- kútig. afe Építik az új esőbeállót Nem mind telel a fekete földrészen * Vándormadarat gyűrűjéről... Harmadik hónapja népes az égi országút, februárban kezdődött meg ugyanis a madarak május végéig tartó nagy tavaszi vonulása. Felkerekedtek, s visz- szatérnek hűvösebb éghajlatú hazájukba a nálunk áttelelt sjzárnyas vendégek, s egymás után érkeznek vissza itthoni fészkeikre a tavaszt a Nílus környékén, vagy Dél-Európában kivárt madaraink. A madarak titokzatosnak tűnő vonulása már régóta foglalkoztatta az embereket, de közelebbről csak akkor vált megismerhetővé, amikor általánossá vált a ma- dárgyűrűzés, megkezdődött az alumínium karikák tudományos feldolgozása. Elődeink arra már régen rájöttek, hogy a szárnyas csapatok felkerekedése, majd visszatérése az évszakok váltakozásával függ össze, de hogy hova mennek, miért vonulnak, s hol töltik a hideg hónapokat a madarak, arról sokáig cáak feltételezéseik voltak. Volt olyan nézet — méghozzá a nagy görög tudóstól, Arisztotelésztől származik —, amely szerint a fecskék nem is vonulnak, hanem az iszapba fúrják magukat, s dermedt álomban vészelik át a telet. E tan megcáfolására próbálkoztak meg először a madarak megjelölésével. Az 1600-as évek végén egy Leonard Frisch nevű tudós piros pamutszálat kötött néhány füstifecske lábára, s amikor az tavasszal is sértetlen volt, igazolni látta azt a feltevést, hogy a kis villás- farkúak semmiképpen sem telelhettek az iszapban. A madárgyűrűzés igazi felfedezője és elterjesztője egy Mortensen nevű tanár, aki a múlt század végén először a seregélyek, majd a gólyák meggyűrűzésével kísérelte nyomon követni a madarak útját. Próbálkozásai sikerrel jártak, s egymás után alakultak meg a madárgyűrűző állomások. A kis alumínium karikák révén a „honnan hova?” kérdése már nem titok többé. A gyűrűkön ugyanis rajta van annak az országnak a neve, ahol a madarat „eljegyezték” a tudománnyal, s megtalálható rajta az a szám is, amellyel a gyűrűző állomáson törzskönyvezték. Sokan azt hiszik, hogy hazai madaraink kizárólag Afrikában telelnek, s legendák keringenek arról, hogy a kis vándorok milyen viszontagságok közepette, milyen hosz- szú tenger feletti repüléssel közelítik meg céljukat. Tény, hogy sok madár telel a fekete földrészen, de népes csapatok töltik el a hideg hónapokat az enyhébb éghajlatú déli és nyugat-európai tengerpartokon is. Megdőlt a hosszú, tenger feletti repülések legendája is. A legforgalmasabb „átkelőhelyek” ugyanis a keskenyebb szorosoknál vezetnek, ahol a legkedvezőbbek a tenger átrepülésé- nek feltételei. A kis vándorok nem túl magasan, általában hatszáz méter körüli magasságban szelik a levegőt, de némely faj — például a pártás daru — vonulási magassága eléri az ötezer métert is. A társulásban tevékeny részt vállalt a Borsodi Erdö- és Fafeldolgozó Gazdaság, valamint az IBUSZ. A BE- FAG építi ki azt a kis erdei központot az Andó-kút mellett, ahová a vendégek érkezhetnek. Itt folklórműsor, vadiegényes környezet. s igazi erdei kényelem várja őket; no meg jó falatok s italok. A forrás vizét most egy kis tóba vezetik: ide sziget nyúlik be, szalonnasütő helyekkel. A BEFAG munkásai jelenleg a raktárépületek és az erdei bútorok készítésénél tartanak; ha minden jól megy, június elejére elkészülnek. Egész Európában nagy divat lett a rég elfeledett szárnyvonalakon régi vasúti kocsikon utazgatni, így valószínűleg a Bükki party is kapós lesz a külföldi turisták körében. De a belföldi vendégeket is szívesen várják erre a programra, hiszen az északi országrész tájait méltatlanul kevesen ismerték, és ismerhették meg eddig itthon. Az ötletet nyugodtan nevezhetjük példamutatónak is, hiszen a környékünket jól ismerő szakemberek tudják a legjobban, hogy sok olyan kincsünk van még, amit érdemes megmutatni. S ami nem mellékes: csengő forintokra váltani. • (k—ó) Az Ablak Borsodban A Magyar Televízió Ablak című műsorában pénteken 18 és 19 óra között Miskolcról és Borsodról lesz szó. A műsor munkatársai riportot készítettek az egyetemen, a Bocsi Sörgyárban, az aprófalvakban, a Bükkben. Az adás napján, május 14-én Miskolcon a 18-223-as telefonszámon tehetik fel a nézők a kérdéseiket, már délután 3 órától. Budapesten a 328-352 és a 328-135-ös telefonszámon hívhatják az Ablak szerkeszd tőségét.
