Déli Hírlap, 1982. május (14. évfolyam, 103-127. szám)
1982-05-08 / 108. szám
% A nagyon jók között is az egészen jóknak Pro musica így nyert első díjat Belgiumban az Egressy kórusa A zenészek a többi között arról ismerhetők fel. hogy erős hangjuk van, de dr. Farbaky Gézánétól most az is természetes lenne, ha nem egy szobában, de minden!elé hirdetné: — Ide figyeljetek! Ebben nemcsak az a csodálatos, hogy első dijat nyertünk hanem, hogy idegen földön milyen tájékozatlan tud lenni az ember. Mindenféle nyomtatványt, ismertetőt hazahoztunk magunkkal — kinek volt ott ideje arra. hogy böngésszen —majd elolvassuk örültünk, hogy jól sikerült, igyekeztünk kialudni az utat . . . Szóval, mór itthon érdeklődött a családom a megérkezés utáni napon, hogy tudjátok ti egyáltalán, mit nyertetek? Nem fogod elhinni, Miskolcon tudtam meg, hogy mégis mekkora dicsőség ért bennünket, — Mekkora dicsőség érte a miskolci Egressy tíeni Zeneiskola gyermekkórusát a belgiumi Neerpeit városában? — A gyermekkórusok kategóriájában a belga kultuszminisztérium „pro musica” emlékérmét, a legmagasabb díjat kaptuk. Nem a miénk volt az egyetlen magyar kórus; a 123 résztvevő, gyakorlatilag az egész világot, minden földrészt, soksok országot képviselő csoport között ott volt, és szintén első díjat nyert a debreceni zeneművészeti szak- középiskola, a szegedi Tömörkény Gimnázium, a váci zenei általános iskola, a nyíregyházi ifjú zenebarátok kórusa. Nagyon örültünk egymásnak akkor is, a verseny után is, hiszen most mindnyájunk után ismerték abban a távoli városban a magyar kóruskultúrát. De talán megengedhető büszkeség. hogy azt mondjam: a miénk egy kicsit magasabb elismerés, nem egyszerű első díj. — Mit jelent a „Pro musica” emlékérem?. — A részletekkel nem akarok untatni senkit, a legkisebbektől a felnőtt fiatalokig négy kategóriába- iolyt a verseny; mi a gyt rekkórusok kategóriájába kerültünk. Szigorú nemzetközi zsűri elé állt minden együttes, minimum hatvan pontot kellett elérni, hogy valakire figye) jenek. 'A 90—100 pont közötti helyezés volt a legmagasabb — ezt ítélték nekünk; azért kaptuk az emlékérmet, ami a nagyon jók között is az egészen jóknak jár. — Milyen volt a feszti-' vál? — Neerpeit olyan kisváros, mint nálunk Szentendre, ezen a május végi pár napon a kórusoké volt; az ott lakók legnagyobb örömére teieénekeltük. A verseny hát helyszínen folyt, nyilván mindenki magára, a saját kategóriájára figyelt közben, de ott is tudják, mi az ünnep. Képzelj el egy hatalmas sportcsarnokot, amelyben a záróünnepségen 123 kórus énekli Beethoven IX. szimfóniájának Örömódáját. Nem lehet elképzelni ; ezt hallani kell, és látni. hogy az olimpiák jelszava — a részvétel a fontos, nem a győzelem —, és az Örömóda schilleri gondolata — „Minden ember legyen testvér” — hogyan ölt testet. Valóban csodálatos, ha ennyi fiatal találkozik, az említettek mellett annak a jegyében, amit a fesztivál alapszabályában olvashattunk: magas követelmény kívánatos, és a jó eredmények díjazást nyernek.” — És a gyerekek? Mit ér a kórusnak egy ilyen út? — Huszonnyolc miskolci általános iskolába járnak a mi zeneiskolai kórusunk gyerekei, heterogén együttes is lehetne. Nem az, mert ide önként jönnek, és amit szívesen csinál az ember, az összetart, egy-egy ilyen élmény pedig nagyon sokáig összeköt. Volt kórustagjaim jöttek ki Pesten Ferihegyre, hogy elköszönjenek tőlünk, itthon sok üdvözlő távirat jön a nevünkre. Ez erőt ad, jó kedvet. A kórussal külföldi úton egyébként sem volt soha bajom; pár felnőtt indplt el most is hatvanhárom gyerekkel. Ennek a korosztálynak az állóképessége még páratlan, és mérhetetlen tisztesség van bennük. A neerpeltiek (a kisváros eteti, altatja a fesztiválok kórusait, közvetlen, családias kapcsolatban van velük) azt mondták, hogy ilyen jól nevelt gyerekeket régen láttak. M— 30sfc eUROPCCS MUZfEKFESTIVAI VOOR Of IVÜGD NtXRPELT 29 APUI! 1 CN ? M£f 1982 ★ „Egressy Béni Zeneiskola Gyermekkórusa, Miskolc; Iste Prys cum laude." Ez a nyomdai okok miatt (nem látszott volna) lemaradt szöveg tartozik még az oklevélhez. Magyarul: városunk gyermekkórusa dicséretes első díjat nyert a belgiumi Neerpeit városában az elmúlt napokban rendezett nemzetközi fesztiválon. / * Rablók \aoy szentek Miskolcon is forgattak Kisülni készül az amatőr rádiózásról Az MHSZ Országos Központ* , ja megbízásából kisfilm készül j az amatőr rádiózásról. A tech- j ni kai sportágat népszerűsítő , film alkotói a Pannónia Filmstúdió videofilm műtermének munkatársai. Fenyvesi Péter rendező irányításával Az operatőr Kérj György, aki az elmúlt évben a Nekem szülőhazám című. díjat nyert kisfilm felvételeit is készítette. A rendező lapunk munkatársának elmondta, hogy a film bevezetőként burleszk- szerűen a hírközlés fejlődésének történetét is bemutatja. A többi közt megjeleníti az ókori görögök perzsák feletti győzelmének hírét megvivő maratoni futót, a fáklya-. rhajd az egy-két évszázaddal ezelőtti indiánok által használt füstjelzéssel történő híradást, s végül a postagalambok „hírszolgálatát”. A mű tetemesebb részét természetesen a rádiózás ismertetése képezi. E célból a honvédelmi szövetség két budapesti rádióklubjában készítettek felvételeket, amelynek során a rádióamatőrök — a tűzoltókat, a rendőrséget és a mentőket értesítő — készenléti szolgálatának munkáját is megörökítették. A stáb tegnap Miskolcra is ellátogatott. Az MHSZ székházában működő, ez év januárjában felavatott bázis- rádióklubban forgatott, amelyhez hasonló nincs több az országban. A híradástechnika különböző modern eszközei mellett felvételre került néhány éterforgalmazó és gyorstávírász amatőr munka közben, valamint az, hogy miképp oktatják a majd híradókatonának bevonuló sorköteleseket. Terv szerint szeptemberre készül el a film,. majd tucatnyi kópiában megküldik az MHSZ-kluboknak, amelyekben a közönség előtt levetítik. Először láthatja a közönség a Néprajzi Múzeumban azt a népművészeti gyűjteményt, amely a XVIIÍ. század végétől a XX. század elejéig terjedő időszakban készült, a magyar paraszti kultúrára akkor jellemző tárgyakat sorakoztat fel. A múzeumban tegnap megnyílt kiállítás a Rablók vagy szentek címet viseli, tekintettel a népművészeti alkotások legjelentősebb témakörére: az emberábrázolásra. . Főként a XIX. században volt „uralkodó műfaj” az emberek tárgyakon való megörökítése vagy maguknak az eszközöknek ember alakúvá formálása. A kiállításon mintegy 400 ilyen népiművészeti alkotást mutatnak be. A tárlat bemutat még alföldi fazekasműhelyekből kikerült kerámiákat, illetve olyan naiv rajzokat, festményeket, amelyeket gyermekek készítettek Hétvégeken sokan indulnak útnak autóskirándulásra Aggtelek felé. Számos érdekes látnivaló akadna azonban útközben is. Így például csak nagyon kevesen tudnak arról, hogy a Sajószentpéter melletti Alacska. kisközség kultúrházában a helyi lakók gyűjtése révén milyen látványos helytörténeti és néprajzi kiállítás látható. A kis kitérő megéri; csak ajánlani tudjuk a miskolciaknak. Az elmúlt zenei évad — és a jövő Hangversenyek 0 a mm mm 0 mm H es közönségük Játszóház Sárkányt készítenek A nagy érdeklődésre való tekintettel, folytatja játszóházi rendezvénysorozatát a Miskolc városi Művelődési Központ Gárdonyi Géza Művelődési Háza. A holnap délelőtt 10 órakor kezdődő rendezvényen a sárkánykészítés és a népi gyermekjátékok rejtelmeivel ismerkedhetnek meg a résztvevők. Ha az időjárás is úgy akarja, a sárkányokat nemcsak elkészítik, de az eregetés mesterségét is megtanulhatják a jelenlevők. Kézben az országalma. Heral- dikusok, történészek, restaurátorok nézegetik, méregetik, vizsgálják a magyar glóbuszt, amely koronázási jelvényeink közül a legszerényebb külsejű, s a legtalányosabb. Hozzá hasonló nincs egész Európában. Aranyozott gömb, tetején kettős kereszt, oldalán a magyar Anjou-címeres pajzs. A díszes királyi korona és a palást, a jogar mellett csupasznak, túl egyszerűnek tűnik. Talán ez az oka annak, hogy a kutatók régen főleg az ékes jelvények iránt érdeklődtek, az alma hát. térben maradt. Most az almát teszik nagyító alá. Anyagát, csekély díszítését elemezve szeretnék megállapítani: melyik korban, kinek, milyen célra készült Felülvizsgálják, elemzik feltételezéseiket Is. Kovács Éva művészettörténész, a koronabizottság tagja úgy véli, hogy a kettős kereszt az országalmán magyar sajátosság, mert az európai országalmákon nincsen ilyen. Az évezred kezdetén — miként Lovag Zsuzsával, a Magyar koronázási jelvények című könyvükben ismertették — Magyarországon is egyszerű kereszttel díszített országalmát használhattak. Ilyennel ábrázolták Istvánt és utódait a XII. század végéig. III. Béla egyik pénzén viszont kettős keresztes címer látható. Béla uralkodása idejéből ugy.-n nem maradt fenn olyan ábra, amely bizonyítaná, hogy az országalmát is ezzel díszítették, mégis feltételezhető, mivel nevelőapját, Manuel Komnenosz bizánci császárt arany solidátusán kettős keA napokban tartotta meg tervegyeztetö tárgyalását Miskolcon az Országos Filharmónia igazgatója. Lakatos Éva, a műsorszerkesztés és dramaturgia munkatársaival, a miskolci zenei intézmények képviselőivel. Értékelték az 1981—8?-es zenei évadot és előkészítették az 1982—83-as felnőtt és ifjúsági hangversenyeket. A tanácskozás után a Filharmónia miskolci kirendeltségének vezetőjét, Gonda Ferencet kérdeztük városunk zenei életéről: — Országos jelenség, Miskolcon is így volt: az elmúlt évadban csökkent a koncertek látogatottsága. Ennek okai között nyilván ott szerepel, hogy kevesebb a prominens művész, akire biztos, hogy bejön a közönresztes glóbusszal ábrázolták. III. Béla fiának, Imrének a pecsétjére szintén ilyen hatalmi jelvény képét vésték. Feltételezik, hogy a Béla- és Imre-korabeli országalma — amely bizonyára aranyból volt — 1300 előtt elveszett. A ránk maradt alma Károly Róbert- nek készült, s áz eredeti másolata. Ezt a feltételezést su- gállja a glóbusz oldalán levő magyar Anjou-címer Károly Róbert korára jellemző változata. Bak János, a Kanadában élő magyar történész, a van- couveri egyetem tanára — aki, Percy Ernst Schramm göttingiai professzornál, a jelvénytörténet atyjánál dolgozott —, tanulmányában kétségbe vonja, hogy a koronázási paláston az István-kép- más kerek jelvényét a XI. századi magyar országalma bizonyítékának tarthatnánk. A magyar országalmára vonatkozó írott forrás 1290-be- li, de szerinte az is támadható. Nem említenek országalmát a IV. Béla koronázását ismertető írásban, sem az V. István-kori okiratokban, amelyekben az Anna hercegnő által Csehországba vitt királyi ékszereket sorolják fel. Más heraldikusok. köztük Vajay Szabolcs véleményére hivatkozva Bak .János úgy véli: ez az országalma Károly Róbert valamelyik koronázására készülhetett, s egy korábbi elveszett kettős keresztes országalma mása. M. E. ség. És még ez sem egészen igaz, mert például Jelen a Obrazcova igazán nagy név, és mégsem volt olyan érdeklődés, mint amit vártunk. Befolyásolta a látogatottságot az is, hogy a Miskolci Nemzeti Színház felújítása miatt nem egy hangversenyt a Rónai Művelődési Központ kevésbé jó adottságú nagytermében tartottunk meg. — Csalódott-e személy szerint ön, illetve a közönség valamelyik koncertben? — Volt néhány hangverseny, amit szinte alappillérnek szántunk az évadban, és ezek nem hozták meg a remélt sikert. Ilyen volt a .Debreceni Kodály Kórus hangversenye, a Drezdai Filharmonikusok miskolci1 ven- dékszereplése és a Szombat- helyi Szimfonikusok koncertje. Egyértelmű sikere volt viszont a Budapesti Filharmóniai Társaságnak. Sokat várunk az Állami Hangversenyzenekartól; Vásári Tamás vezényletével május 17-én lépnek fel. — És a kamarahangversenyek? — Ezek iránt is kicsi az érdeklődés, kivéve, ha miskolciak lépnek fel. Kétszázan férnek be a Bartók-te- rembe, ahol általában fél ház volt. — Baj van a propagandával? — Mi tagadás, lehetne eredményesebb a kapcsolatunk az üzemi közönség- szervezőkkel, még inkább a miskolci zenei intézményekkel. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a miskolci zeneiskolák kórusai minél többször szerepeljenek a nyilvánosság előtt, hiszen később ők adhatják a hangversenylátogatók jelentős részét. Tehát ha megismerik a pódiumot. vélhetőleg a nézőtéren is jól érzik majd magukat. t _________________ i ~ i t; afrikai j í faiakról irt i ■ i Külföldön jobban is- , J merték, mint hazájá- i i ban: hatalmas munká- } ja, az Afrikai fajok i i angol nyelven jelent 1 i meg, s az egész v'ilá- i J gon ismertté tette ne- 1 i vét. Torday Emil, ki- j váló Afrika-kutatónk i i ezen a napon. 51 év- J vei ezelőtt hunyt el. i Kézben az országalma Vitatják, hogy koronázási jelvény volt-e?