Déli Hírlap, 1982. május (14. évfolyam, 103-127. szám)
1982-05-31 / 127. szám
a miskolciaké a szó rovatvezető: Nvikes Imre — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc 3501. Pl. 39. — TeLi 18-82* Avasi bosszúságok Már legalábo negyvenezer ember lakik az Avason. A legtöbben örülünk az új, szép lakásoknak, ám sokan vannak, akiket különböző apróságok bosszantanak. Az autóbusz végállomásnál élelmiszerbolt is van. Körülötte mindig találhatók virág-, zöldség-, makukaárusok. Tulajdonképpen nem lenne kifogásunk a működésük ellen, ha nem szemete'nének Kü’önösen a makukaárusra vonatkozik ez. S ha már említettük az autóbusz-végállomást, hadd tegyük szóvá: sokak véleménye szerint, ide is jó lenne egy olyan óra. mint ami a fővárosi Baross téren található, amely együtt mutatja a oontos idő* és az indulási időt... Bajunk van az orvosi rendelővel is. Nevezetesen az, hogy nincs megtiltva a dohányzás Különösen a gyermekrendelőben bosszantó ez, ahol nemcsak a betegséggel, a szűk hellyel, hanem a dohánvíüstiel is birkóznak nemegyszer a kicsik. A 42. sz. iskolába járó gyerekek és szüleik közül sokan panaszkodnak a lépcsőn állapotára. Közeleg a szünidő, jó volna rendbe tenni a lépcsőket ez idő alatt. Arról már álmodni sem me ünk hogy esetleg gyerekkocsinak való járdát építsenek... Pedig az igazság az hogy az avasi lakótelepről nem lehet normálisan letolni a gyerekkocsikat! Nincs ilyen lehetőség a megépült aluljárónál sem, ami egyébként elkészülte óta egyfolytában zárva. Vajon meddig? ... Nagy örömünkre lassan, de biztosan épülget a posta. Am az alatta lakók már három éve kerülgetik. Az Elek T. u. 16—26. számú ház lakói csak egy keskeny járdán közlekedhetnek. Egy kis eső utár itt már tócsákban áll a víz, közlekedni csak az tud. aki téglát is hord magával. A lakók már nem egyszer felajánlották, hogy rendbe teszik a partoldalt, de hiába. Pedig a földből erősáramú kábelek is kiállnak. Belátjuk hogy az Avason még építkezés folyik, ám egy kis odafigyeléssel sok bosszúságtól meg lehetne kímélni a lakókat. Végül még egy észrevételem lenne. Az Engels utcán elültetett fákból néhány kipusztult. Nem lehetne pótolni őket? Kovács B. Géza Miskolc Megtagadták a kiszolgálást a benzinkútnál Felháborító eset történt velem május 24-én, hétfőn a reggeli órákban. Mint hosz- szú évek óta, most is a ki- liáni benzinkútnál akartam tankolni, munkába indulás előtt. A kútnál két sávban álltak a kocsik, s vártak sorukra, velem együtt. Én éppen egy már induló ZIL helyére akartam beállni, amikor megállt a hátam mögött egy személygépkocsi, s a vezetője először tülköléssel, majd a kocsiból kiszállva közölte velem, hogy álljak félre, s engedjem őt előre. Én ezt — úgy érzem, jogosan — megtagadtam, mondván, én vagyok a soron. Ekkor ő bemutatkozott, hogy ő az AFOR tájegységvezetője, s utasította a benzinkutast, hogy mivel óhajának nem tettem eleget, ne szolgáljon ki. Közben én beálltam a ZIL helyére, ő meg előrement, de amíg én ott voltam, nem tankolt, lehet, hogy ellenőrzést végzett. Ez nem tartozik rám, de azt már tűrhetetlennek tartom, hogy a saját pénzemért egy állami vállalat ne szolgáljon ki. Akkor ott, helyben beírtam a panaszkönyvbe, de milyen választ várhatok rá, amikor panaszom lehetséges, hogy éppen a panaszolthoz kerül, vagy annak egy beosztottjához, aki éppenúgy nem mellém állna, mint a benzinkutas, aki kénytelen volt megK. P. (Miskolc): Őszinte együttérzéssel és nem kis megdöbbenéssel olvastuk levelét. A magunk részéröl úgy gondoljuk, nyilván valami félreértés történt, amit mielőbb tisztázni kell. Az öq által megnevezett mindkét személlyel felvesszük a kapcsolatot, s reméljük, hogy kérdéseinkre kielégítő választ kapunk. Ügy véljük egyetért azzal, hogy ez az ügy nem tartozik — legalábbis egyelőre — a nyilvánosság elé. tagadni kiszolgálásomat — felső parancsra! Guezi István Miskolc, Bálint u. 6. sz. Olvasónk levelét továbbítottuk Váradi István tájegységvezetőhöz, aki erre, valamint a vásárlók könyvébe tett bejegyzésre levélben válaszolt. A terjedelmes választ helyszűke miatt nem tudjuk közölni, ám lényegét ismertetjük. A válaszlevél szerint Váradi István tájegységvezetö ellenőrzésre érkezett a benzinkúthoz, Amikor látta, hogy Guezi István személy- gépkocsijával szerinte szabatvxa- lanul várakozik, s elánja az utat, felszólította, álljon be a szabályos előírás szerint a sorba. Erre szólította fel olvasónkat Madarász Pál benztnkútkezelő is, Guezi István a felszólításoknak csak vonakodva tett eleget. Idézzük Váradi Istvánt; „ . . . Felszólítottam a kútkezelőt, hogy zárja önt ki a szolgáltatásból. Erre végső soron az adott indítékot, hogy ön csak nagy huzavona után volt hajlandó eleget tenni a szabálytalan várakozás megszüntetésére vonatkozó kérésnek, melv a töltőállomásokon. mint veszélyes üzemben, a személyi biztonság és a társadalmi tulajdon védelme érdekében mindenkire nézve vita nélkül kötelező. Egyben tudatában voltam annak is. hogv 2 km- en belül, a Marx téren tankolhat. Töltőállomásunkon önt is szívesen látjuk a jövőben Is. mint ügyfelünket, de legyen szíves az írott és íratlan szabályokat betartani.” Elnyertük a Távhő Kupát Tizenegy éve rendezik meg az ország távhőszolgáltató vállalatainak Távhő Kupa tömeg- sportversenyeit. Az idén Miskolc volt a házigazda. Négy sportágban (kispályás foci, lövészet, asztalitenisz, teke) 250-en indultak. A csanyiki KISZ-iskolán Molnár János, a HVDSZ megyei titkára nyitotta meg a versenyeket, majd a város különböző pontjain megkezdődtek Miskolc, Budapest, Tatabánya, Szombathely, Győr, Pécs és Debrecen sportolóinak küzdelmei. A versenyek végig izgalmas vetélkedőt hoztak. A vándorkupa, amelyet Szombathelyen a kupán akkor először induló miskolciak hódítottak el, itt maradt, ismét a miskolciak lettek az elsők, az idén első ízben írt ki kupát a legeredményesebb vállalat részére a HVDSZ KV elnöksége. Eset a gyönyörű tiszteletdíjat is a Borsod megyei Távhőszolgáltató VáUalat dolgozói nyerték el. A vendégcsapatok megtekintették városunk idegenforgalmi nevezetességeit is. Kellemes benyomásokkal távoztak Miskolcról. Gaál József a Borsod Távhő szb-titkára f • Játszótér helyett a portánkon A hejőcsabai Tallér utcaiak három éve szorgalmazzák, hogy az utcában játszótér épül- hessen a kicsiknek. Sok-sok huzavona után az idén végűig úgy tűnt, Vatárni lesz. .V ''igaz, még különféle földmunkák is váratnak magukra, ám a játékok — hinták, mókuskerék stb. — már megérkeztek. Legalább két hónappal ezelőtt, s azt akkor hozzájárulásommal az udvarunkon he_ lyezték el, mondván, egy-két hétig ha ott állnak majd. Mondom, ennek már , több hónapja most már. A játszószerek útban vannak, elvinni nem akarják, a játszótér építését — amelyben mi, lakók és szülők örömmel működnénk közre — egyre halogatják. Az utca lakói nevében is javaslom, kezdjünk hozzá addig a játszótér építéséhez, amíg a játékok tönkre nem mennek ... Béres Imre Miskolc, Tallér u. 3. Rongyos is, felesleges is Nem tudom, ki, hogy van vele, de én úgy tudom, hogy a 3-as utat már régen áthelyezték a Kun Béla útról. Ennek ellenére még most is ott virít, pontosabban málladozik ez a kél tábla, hirdetve a régi útvonal haladási irányát. Ugyan meddig még? (S. L. felvj Még mindig olt a Hulladék... A közelmúltban fényképet közöltünk a Gömöri aluljáró déli oldala, azaz a lakótelep felé eső park szép nyírfájáról, amelynek alját hulladékkal, szeméttel rakták körbe. Az egyik toronyház lakója telefonált, hogy a mai napig sem történt változás, s ezt megerősíti újabb felvételünk is. A lakók megköszönték, amiért felhívtuk a figyelmet az ő szépérzéküket is bántó jelenségre, s mint mondták, most már azt szeretnék megköszönni, hogy valakik elszállítják onnan a szemetet, hulladékot... F. L. Miskolc El-eltűnó víz Mekkora összeg jár a biztositás után? Szabó Ferencné olvasónkat nemrégiben leszázalékolták. A társadalombiztosító Il-es rokkantsági csoportba sorolta. Mivel olvasónknak CSÉB 80-as biztosítása volt — a korábbi kórházi ápoláson túl —, 15 000 forint rokkantsági térítést kapott. A tagkönyvében az áll, hogy a 81 százalékot elért vagy meghaladó állandó részleges egészségkárosodásra a 150 000 forint baleseti térítés megfelelő százalékos hányada jár. Ezt azonban hiába kérte a biztosítótól, levélben arról értesítették, hogy biztosítása a továbbiakban díjmentessé vált, de a szerződés feltételei szerint a neki járó térítést már megkapta. Jogosan jártak-e el? Megkerestük a biztosító illetékes fiókját, hogy utánanézzünk panaszosunk sérelmének. Egyértelműen megnyugtathatjuk őt, hogy semmiféle jogtalanság nem érte, csak figyelmetlenül olvasta el CSÉB-tagsagi könyvét. A 150 000 forintig terjedő rokkantsági térítés ugyanis csak a baleseti eredetű, állandó egészségkárosodásra jár. Olvasónk pedig betegség következtében rokkant meg. Az Avas—III. ütem Hajós István utcájában 187 család lakik egy nagy társasházban. A lakókat hetek óta izgatja, hogy naponta két-három órára minden bejelentés nélkül eltűnik a víz. Ilyenkor természetesen engem, házfelügyelőt okolnak, kérdeznek. Ám én semmiről sem tudók. Már érdeklődtem a vízműveknél, a BÁÉV-nél, az útépítőknél, de senki sem vállalja magára a dolgot. Tudjuk, hogy bizonyos munkákat csak úgy lehet elvégezni, ha elzárják a vizet. Ám miért nem lehet ezt közölni a házfelügyelővel, a lakókkal, hogy felkészülhessenek rá? , ... Háh György házfelügyelő * Z. István és felesége is biztosítási ügyben kért felvilágosítást. Még 1970-ben kötöttek 100 ezer forintos élet- biztosítást. Majdnem 8 évig kell még fizetniük a dijat, és akkor a biztosítási kötvény szerint felvehetik a pénzt. Többször. hallották azóta, hogy az összeg évenként emelkedik. Kérdésük: mit jelent ez számukra? A bükkszentlászlóiak köszönik a 68-ast Bükkszentlászló lakóit az a kellemes meglepetés érte, hogy májüs 23-tól a Miskolci Közlekedési Vállalat 68-as városi autóbuszai szállítják a dolgozókat az üzemekbe, a gyerekeket az iskolákba, óvodákba, a háziasszonyokat a városba vásárolni. Különösen nagy öröm ez a DIGÉP-ben, az LKM-ben, a ládi-üzem- ben dolgozóknak, s talán még ennél is nagyobb a gyerekeknek, iskolásoknak, diákoknak, szakmunkástanulóknak. A község lakói nevében köszönöm meg Miskolc megyei város Tanácsának és a Miskolci Közlekedési Vállalatnak az intézkedést. Mindezek mellett szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Bükkszentlászlóra vezető út mellett érdemes lenne a gépjárművezetők számára a kilátást akadályozó fákat kivágni; az útszelvényekben szinte mindenütt veszélyessé teszik a közlekedést. Bízzunk abban, hogy az illetékesek erre is megtalálják a megoldást. Olcs&ii Emil nyugdíjas Bükkszentlászló Cs. szerencsi olvasónk nemrégiben levélben jelentette be szerkesztőségünknél, hogy a helyi vendéglőben rendellenességeket tapasztal, a kiszolgálás udvariatlan, a szesz vizetett és így tovább. Olvasónk levelét továbbítottuk a Megyei Kereskedelmi Felügyelőséghez, amely vizsgálatot indított. A felügyelőség vezetője, Stefán Mihály erről az alábbiakban tájékoztatta olvasónkat és rovatunkat: „A Borsod megyei Az Állami Biztosító 1980. január 1-tól vezette be az életbiztosítási összegek rendszeres évi 2 százalékos emelését. Érvényes az a korábban kötött biztosításokra is, de természetesen csak az 1980. január 1. utáni időre. Az olvasó esetében ez azt jelenti, hogy 1985-ben 112 620 forintot kap kézhez. Tanács V. B. Szerencsi járási Hivatalát felszólítottuk, hogy a jelzett egységben folytasson ellenőrzéseket. A hatósági osztály két esetben ellenőrzött a Hegyalja kisvendéglőben. Az egyik ellenőrzés nem derített ki rendellenességet, ám a másik esetben bebizonyosodott az italhígi- tás ténye. A felelős személy ellen az osztály szabálysértési eljárást indítványozott. Az olvasói észrevétel és a vizsgálat tapasztalatai alapján a felügyelőség rövid időn belül újabb vizsgálatokat, ellenőrzéseket kezdeményez." „... a buszokon rendszeresített, viszonylatjelző táblatartókat és táblákat az autóbuszt gyártó vállalat készíti és szereli fel. Ezek kialakításán és méretein nem változtathatunk, mi csak a megfelelő felirattal látjuk el őket. Az utasok a táblákat előszeretettel használják kapaszkodónak, s ez rongálódáshoz, méretváltozáshoz vezet. Az ilyen tartóba vagy már nem lehet betenni a táblákat, vagy zötyögnek bennük. A karbantartás során sokat foglalkozunk a táblatartók javításával, cseréjével is. A jövőben segithet az is, hogy bevezetjük a zajszintmérést.” (A választ a „Lötyög és zötyög" című panaszra Kolozsváry Istvántól, az MKV főmérnökétől kaptuk.) Gyalogosok a tilosban Lapunkban de sokszor szóvá tettük a Katalin utcával szemben való veszélyes átkelést, amíg pár hete — sokunk örömére — bekapcsolták a közlekedési lámpát. S azóta de sokszor hűlt meg bennem a vér ennél az átkelőhelynél a felelőtlen, figyelmetlen, saját életüket kockára tevő gyalogosok láttán. Lehet, hogy megszokásból, de nemegyszer tapasztaltam már, hogy a piros jelzés, a hosszú sorokban áramló kocsisorok ellenére „nekivág’ az útnak * gyalogos. Ilyenkor csak a gépkocsi- vezetők figyelmességén, sokszor bravúros megállásán múlik, hogy nem történik baleset. Egy ilyen, minden rendszabálynak fittvet hányó. kSzépkorú hölgytől megkérdeztem, honnan veszi a bátorságot, nekiindulni a tilos jelzésen. A válasza: Ha már elindultam nekem van elsőségem. Csak az a kérdés: hová? ‘ Nem ártana kicsit odafigyelni erre az átkelőhelyre, f ugyanúgy megrendszabályozni — ha kell büntetni — a forgalmat és nemcsak a maguk, hanem a •». .ok testi épségét veszélyeztető gyalogosokat, mint teszik azt a gépjárművezetőkkel. Legalábbis addig, amíg megszokják: f gycljék a zöldjelzést ennél a nagyon forgalmas átkelőhelynél is. melyet éppen a gyalogosok biztos, balesetmentes közlekedése érdekében szereltek felM. G. Áz^yátasioltákjhogy.
