Déli Hírlap, 1982. május (14. évfolyam, 103-127. szám)

1982-05-25 / 122. szám

Az anyai hang Egv amerikai orvos kí­sérletei azt mutatták, ho^v az újszülött már né. hány órával a világra '8- v«tele után megkülönböz­teti anyjának a hangját az egyéb hangoktól. a kísérleteket úgy végezlek el, hogy lány és fiú új­szülötteknek cuclit ad­tak, s attól függően, hogy milyen hosszú ideig szop­ták őket. vagy az any­juknak vagy egy másik nőnek a hangját rögzítő hangszalag kapcsolódott be. Kiderült, hogy az új­szülöttek jóval gyakrab­ban szólaltatták meg any. juknak a hangját. mint nW.s nőkét. Minthogy a csecsemők egyetlen eset­ben sem voltak tizenkét óránál hosszabb ideig kapcsolatban édesanyjuk­kal, arra kell gondolni, hogy az anyai hangot már az anyatestben észlelik. Az mindenesetre kétség­telen, hogy a magzat már a terhesség harmadik harmadában kezd reagál­ni a zajokra. A kutatók a kísérletek alapján úgy vélik, hogy az újszülöttek a hangokat ritmus, hang­hordozás és hangmagas­ság szerint különböztetik meg. p' ■ l|f ll'vÄ & ’$ <v i X? Ä ;!r ‘ • ' ‘ SSSSSI *W! XIllPX? XX fí?!?. ? ' • ■ vóí f*'. * • jfc Terejere (Solymos felv.) iiICíH iár a s Értesítjük az utazóközönséget, hogy Görömbölyön, a Lavot- ta utcában megkezdődő vezeték- építés miatt máius 26-án 9 órá­tól, várhatóan két héten át. a 4-es, 104-es autóbuszok mindkét irányban a Mosolygó Antal ut­cában közlekednek. A terelés miatt a járatok nem' érintik a Harsányi elágazás és a Lehár F. megállóhelyeket. MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT Visszaváltás, döccenőkkel Filléres ügyről van szó, s nem is emlegetném föl, ha nem a szavahihetőség kemény forintjai forognának kockán ... A május 19-i lapok közölték, hogy május 17-től a Nescafé göngyölegét két forintért visszaváltják. A formás, bármire használható üvegek eddig nem kellettek, noha egy évvel ez­előtt volt olyan időszak, amikor Nescafét éppen az üveg hi­ánya miatt nem tudott forgalomba hozni a kereskedelem. Fgyik olvasónk a közlemény kapcsán összecsomagolta az üres üvegcsédet, s még szerdán ellátogatott a Kassai utcai élelmi­szerboltba. Dolgavégezetlenül távozott, hiába lobogtatta a Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat közlését publi­káló Déli Hírlapot. Füllentett az újság? A szabály az szabály! Hiába tudott a boltvezető a felsőbb rendelkezésről, ha a vállalattól nem kapott utasítást. A 36. 6zámú árszabályozás csak csütörtökön érkezett meg az üzlet­be, s attól kezdve semmi akadálya nem volt az üvegvisszavál­tásnak. Hétfőn délig egyébként kétszáznál több nescafés pa­lackot hoztak vi isza csak ebbe a kis boltba. Szépséghibája az egyébként ésszerű rendelkezésnek, hogy késön hajtották végre, s ezzel rontották a hírközlő szervek szavahihetőségének hitelét is. B. I. Nem kell a bútor Termékváltás a "várakban Még tavaly is csak elő­jegyzéssel vásárolhattuk a keresettebb bútortípusokat. Fordult a kocka; a hazai bú­toráruházak szó szerint a bő­ség zavarával küzdenek. Több a bútor, mint a rájuk váró vásárló. így van ez Miskol­con is? — kérdeztük Horváth Rezsőtől, a Domus Árubáz igazgatójától. — Visszaesett a bútorok iránti kereslet, ennek kö­vetkeztében árukészletünk értéke eléri a harmincmil­lió forintot. Tudomásom sze­rint a nagykereskedelmi rak­tárakban is legalább 80 mil­lió forint értékű bútor vár gazdára. Számítva a csökke­Osiecka <3 meg Ö című ze­nés játékával Miskolcon, a Vasas Művelődési Központ­ban szerepel ma a Fővárosi Operettszínház. Seregi László rendezte az előadást, amely este 7 órakor kezdődik. MISKOLC TÖRTÉNETE 29­Vízimalmok a Szinván Miskolc figyelemre méltó ipar. történetének újkori periódusá­ból a céhes iparok, a vasfeldol­gozás, az üveggyártás és a pa­pírkészítés a legismertebbek. Kevesebbet tudunk az élelmi­szeripar történetéről, Így a vízi­malmokról is. Pedig amikor Mis­kolc vasúttal is bekapcsolódott az ország vérkeringésébe, ezt elsősorban malomiparának kö­szönhette. Az első magyarorszá­gi vasútvonalak közismerten az osztrák vasúthálózat leágazásai voltak, s az Ausztria számára igen fontos mezőgazdasági te­rületek leié vezettek. 1859-ben, amikor Debrecen és Miskolc kö­zött kiépült a vaspálya (Pest és Miskolc között csak később lé­tesült vasút) ennek az osztrák gazdasági törekvésnek az érvé­ny esitése volt a lő cél. Vagyis ebben az időszakban Miskolc olyan jelentős malomiparral ren­delkezett, amely országos jelen­tőségű volt (és így közvetve az osztrák piac számára is fontos). Ekkor már a vízimalmok mellett gőzmalmok is ontották az őrle­ményeket. Már működött a Bor- sod-Miskolci Gőzmalom, amely­nek kapacitása évenként több mint 200 ezer mázsa volt. A múlt század végén, 1898- ban, amikor a mai Szabadság téren leiállították az ország első köztéri Kossuth-szobrát, egy több évszázadon át virágzó miskolci iparág utolsó emlékének helyé­re építették lel a szobor talap­zatát. A térnek ezen a helyén ugyanis vízimalom állott, amely­nek történetét századokon át nyomon követhetjük. 1343-ban már működött itt egy vízimalom, amelyet tulajdonosa, Demeter esztergomi kanonok a pálos rendnek adományozott. 1461 — 1478 között egy gazdag miskol­ci család, a Herczeg familia nyert jogot Mátyás királytól, hogy ezen a területen vízimal­mot üzemeltessen. Tőlük később a város, a communitas megvá­sárolta a malmot, és az avasi egyház fenntartására lorditotta jövedelmét. Innen eredt a ma­lom elnevezése is, mert meg­szűnéséig, a XIX. század végéig Papmalomnak nevezték. A Papmalom mellett, a mai város belterületén a különböző századokban állandóan 6-8 ví­zimalmot működtetett a Szinva vize. Több malom helyét csak az újabb időktől tudjuk pontosan meghatározni. Egy XVIII. száza­di peres iratból derült lény ar­ra, hogy a tapolcai apátság egyik vízimalma, a Vágómalom, a Zrínyi Gimnázium előtt he­lyezkedett el, és öt kövével a legnagyobb vízimalomnak szá­mított a Szinván. A Popmalom mellett még egy másik vízima­lom is volt a város tulajdoná­ban, az ún. Belegrád malom, amely a mai Béke mozi melleit helyezkedett el. Ez a vízimalom később a Döry család tulajdo­nába került. Magántulajdonban volt az a vízimalom is, amely a jelenlegi rendőrkapitányság épülete előtt működött. Ezt a vízimalmot előbb a Szepessyek, majd a Bükk és a Bcrsy család birtokolták. Ettől lejjebb, a Sze­mere utca közelében, a mai vil­lanyrendőr mellett ismét a ta­polcai apátság tulajdonában levő malom üzemelt, az ún. Kis­malom. Természetesen a város földesurának számító diósgyőri koronauradalomnak is volt vízi­malma a városban. Király ma­lom nevezetű vízimalmuk, amely az 1750—60-as években létesült egy régi vízimalom helyén, a Papmalomtól nyugatra, a mos­tani Domus Áruház környékén helyezkedett el. A XVIII. század második felé­ben a gabonatized-kimutatások szerint igen csekély mennyiségű búza termett Miskolcon. Ennek alapján joggal kérdezhetjük, hogy miért volt szükség ilyen sok vízimalomra? Amíg Miskol­con inkább a szőlőtermesztés virágzott, addig a közvetlen kör­nyékén, Ládházán és a Sajó völgyében igen jelentős gabo­natermesztést folytattak. A kor­társ geográfiai-statisztikai mun­kák szerzői rendszeresen meg­említik, hogy az itt termelt ga­bonatermés-átlagok vetekedtek a hires gabonatermő vidékek, a Bácska és a Bánát termés­átlagaival, s ami érdekes, állít­ják:',, A láziéi császár alatt tett vizsgálatok szerint a legjobb, legsikeresebb búzát termik egész Magyarországban." A Sajó- völgyben termesztett gabona biztosította a miskolci vízimal­mok működését. A városban ké­szült őrleményéket aztán nagy mennyiségben exportálták Eszak-Magyarország más tájai­ra, Lengyelország és Skandiná­via leié. Ennek a malomiparnak a továbbfejlődéséből született meg a hires XIX. századi mis­kolci malomipar. VERES LÁSZLÓ nő ütemű lakásépítésre, már tavaly elhatároztuk, hogy nem bővítjük árukészletün­ket. Míg a korábbi években 12 százalékos forgalomnöve­kedéssel számoltunk, az idén a tavalyihoz hasonló szinten akarunk maradni. A megnö­vekedett árukészlettel min­denesetre egyre jobb irány­ba tereljük a bútorgyárak útját; valamennyi üzem sür­gősen típusváltást, termék­szerkezet-korszerűsítést hajt végre. Egyre jobban verse­nyeznek a vásárlók kegyei­ért, s hamar elérjük, hogy valóban azt gyártanak majd, amit áruházunk látogatói ke­resnek. Nyelvi, régészeti, nemzetiségi táborok Hol szórakoznak, edződnek,tanulnak majd a gyerekek? (Folytatás az 1. oldalról) Miskolcon igen gazdag lesz a gyerekek nyári program­ja. A Városi Művelődési Köz­pont menetrendjét folytassuk az ifjúsági és úttörőház kí­nálta lehetőségekkel. Nem titkolt szándékunk: a szü­lők figyelmét és a gyerekek érdeklődését is szeretnénk felkelteni, hogy még legyen idő érdeklődni a lehetőségek után. Az úttörőházban június 28- tól augusztus 11-ig általános iskolások nyári gyermekfog­lalkoztatásáról gondoskod­nak. Vidéki tanulók is je­lentkezhetnek a középiskolá­sok idegen nyelvű táborába. Szintén ennek a korosztály­nak mozgásművészeti tábort szerveznek, a Csanyikban pe­dig a KISZ-bizottsággal kar­öltve politikai dalosok talál­koznak. A Herman Ottó Mú­zeummal közös szervezésben régészeti, illetve környezet- védelmi tábor lesz Tiszaka- rádon, illetve Jósvafőn. A középiskolás fotóművész­jelöltek is fejleszthetik majd képességeiket, de érdekesnek ígérkezik a játékmesterképző tábor is. A Vasas Művelődé­si Központ kéthetes turnu­sokban várja az általános is­Vetélkedő városunkról 49. Az avasi temetőben a híres miskolciak között nyugszik az a személy, aki városunk ipartörténetében egy addig Miskolcon nem lé­tező iparág meghonosításával tette nevét ma­radandóvá. 1848—49-ben honvéd főhadnagy volt, később ismert műgyűjtő is. Ki volt ő, és milyen iparágat honosított meg városunkban? (4 pont.) 50. 125 évvel ezelőtt született Miskolc 5 kötetes monográfiájának szerzője, Szendrei Já­nos. Hol született és mi volt az eredeti neve? (4 pont.) 51. Hol található a fotón bemutatott kapu­zat? (10 pont.) ■ kolásokat, ahol csoportonként 20—20 vakációzónak szeret­nének nyári élményekről gondoskodni. A Rónai Sán­dor Megyei Művelődési Köz­pontban is hasonló gyermek­foglalkoztatás lesz, de a TIT városi szervezetével még kü­lön idegen nyelvű napközis tábort is hirdetnek. A Vö­rösmarty Művelődési Ház művelődési táborba várja a 10—14 éves korú tanulókat. A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár a városi KISZ-bi- zottsággal és az úttörőelnök­séggel közösen 9—12 éves gyerekek gyermekkönyvtári táborát szervezi a szünetben. Bükkszentkereszten az úttö­rőtáborban szlovák nemzeti­ségű gyerekek nyaralnak. S ugyanitt lesz a járási olva­sótábor is. Az ifjúsági ház programjá­ban említettük már a Her­man Ottó Múzeum régészeti és környezetvédelmi táborát. Még annyit kell megjegyez­ni, hogy a fiatalok pályázat után juthatnak mindkét tá­borba. A város általános is­kolás korú tanulóinak és a művelődési intézmények cso­portjainak a múzeum heten­te két napon rendez foglal­kozásokat. Beavatják a gye­rekeket a korongozás, az agyagozás, a játékkészítés mesterségébe, filmvetítése­ken vesznek részt, s szak­avatottak segítségével kép­zőművészeti alkotásokat ele­meznek. És ismét megnyílik a ta­polcai váltótábor, amelyben kilenc turnusban 120—120 gyermek élvezheti a nyár örömeit, s közben honvédel­mi, illetve őrsvezetői . kép­zésben is részesül. Ülésezik \ városunk tanácsa Holnap délelőtt 9 órakor ülésezik Miskolc megyei vá­ros Tanácsa. A testület elő­ször jelentést hallgat meg az 1981. évi tanácsi költségveté­si és fejlesztési terv végre­hajtásáról, valamint a taná­csi vállalatok gazdálkodásá­ról. Ugyancsak beszámoló hangzik el a végrehajtó bi­zottság munkájáról, majd a magánlakásépítés helyzetéről tájékoztatják a megjelente­ket. Az ülés bejelentésekkel, javaslatokkal interpellációk­kal zárul. Nyomtatvány is lehet hiánycikk Nem hisszük, hogy mosta­nában megbüntetne a rendőr- valakit azért, mert a jármű­vét nem íratta át. Könnyen hivatkozhat arra, hogy az eh­hez szükséges gépjármű­adatnyilvántartó lap nem kapható a miskolci papírbol­tokban. A Szinyei Merse Pál utcai nyomtatványbolt veze­tője akár órákig sorolhatná, mi minden, a hétköznapi életben nélkülözhetetlen ok­mány, adatlap, anyagkiadási, bevételi és egyéb könyvelési tömb hiánycikk. Ezen a hé­ten ismét kaptak 70 mázsa nyomtatványt, ám a kereset­tebb adatlapok most sem ér­keztek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents