Déli Hírlap, 1982. május (14. évfolyam, 103-127. szám)

1982-05-22 / 120. szám

A rádióban hallottuk Harmincéves a Miskolc D/éptánce&yüties Ma este díszelőadáson lép fel a 30 éves fennállását ün­neplő Miskolc Néptánc­együttes. az Ipari Szövefke-* zetek Borsod megyei Szö­vetsége és a Borsod megyei Kórház tánccsoportja. Har­mincegyen táncolnak a Jóna István művészeti vezető irá­nyította együttesben, mely­nek minapi próbáján ké­szültek képeink. A díszelő­adás a Rónai Sándor Mű­velődési Központban lesz, este 7 órakor kezdődik. A jubilánson kívül fellép a vendégként meghívott nagy- kállói Kállai kettős Népi Együttes, és a mezőkövesdi Matyó Népi Együttes. Ök adják a műsor első felét, a miskolciak szünet után mu­tatják be tizenegy táncból szerkesztett műsorukat, mely­nek koreográfiáját az együt­tes művészeti vezetője készí­tette. (Kiss József felvételei) Sehogy se tudom megérteni, hogy a rádió miért a késó éj­szakai órában (Kossuth 22.59— 23) sugározza a Kapcsolataink cimü műsorát. A tévévei együtt mintha versengenének abban, hogy az igazán fontos, közér­deklődésre is számot tartó mű­soraiért megkoplaltassa a ki­tartó virrasztókat. Mert ki merné állítani, hogy az ijesztő elidegenedés tüneteit látva van fontosabb téma, mint éppen a kapcsolataink, illetve azok hiánya? bizonyság erre a szin­tén késő éjszaka jelentkező Szilágyi János műsora: a Hal­ló, itt vagyok! Ez utóbbiról erősen megoszlanak a véle­mények — mondván, hogy csak exhibicionista idős hölgyek hívjak fel a népszerű riportert. Ez igy erős túlzás, ám ha így lenne is, fontos missziót tölt be. vagy inkább csak pótol a rádió, amikor alkalmat teremt néhány embernek (igaz, hogy ország-világ füle hallatára), hogy „kipanaszkodja” magát. A Kapcsolataink című mű­sor (itt Pásztor Magdolna a riporter) mintha értelmezné, s egyben válaszolna is a Szi­lágyi műsorában felvetődő kérdésekre. Baj van az em­beri kapcsolatokkal. Hiány­zanak, eltorzultak, rosszul funkcionálnak. Pásztor Mag­dolna a szakembereket, a pszichológusokat kérdezi meg. Részben az okoat kere­si, s ha van, a megoldási le­hetőségeket is. Azt gondolnánk (kissé fe­lületesen), hogy a fiatalok­nál,- akik szüleiknél szaba­dabb szellemben nevelked­nek, minden rendben van ezen a téren. Elhamarkodott és önigazoló ítélet ez — bi­zonyította a szakember. Elég csak belelapozni a magazi­nok (Magyar Ifjúság. Világ Ifjúság, Űj Tükör, Nők Lap­ja stb.) orvosi és „lelki pos­ta” rovataiba, hogy meggyő­ződjünk a pszichológusok ál­lításairól. Már az a tény el­gondolkodtató, hogy ilyen sok fiatal tollat ragad. Nyilván, mert a környezetében nem talál felnőttet, akihez biza­lommal fordulhatna gondjai­val, lelki és testi bajaival. Sok fiatal egyenesen gátlásos, önbizalomhiánnyal küzd, s emiatt nem tud kapcsolatot teremteni a másik nemmel. A kérdés nem intézhető el azzal, hogy ez mindenkor így volt a serdülőkkel, mert a felgyorsult életritmus és a A Helikon, az Európa és a Könyvértekesítő Áz olvasóért, a könyvtárakért Az ünnepi könyvhét jegyé­ben, két könyvkiadó és a Könyvértékesitő Vállalat tartott sajtótájékoztatót tegnap dél­előtt a II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtárban. A vendége­ket és a könyvtárosokat dr. Környei Lászlóné, a könyvtár igazgatója üdvözölte. Molnár Magda, a Helikon Könyvkiadó igazgatója elöl­járóban röviden úgy fogal­mazta meg a vállalat kiadói profilját: igényes szépirodal­mi és társadalomtudományi munkákat akarnak kiadni. Előkészületben az Ömagyar Máriasiralom, amelynek ere­deti régi kódexét nemsokára veszik át hazánkban, miután Belgiumból végre hazakerül. További terveik között sze­repel egy 18 kötetes angol régészeti sorozat, Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájá- nak új kiadása, Josephus Flavius, Ciceró egy-egy mű­ve többek között. Horváth Lajos, az Európa osztályvezetője nem annyira az új kiadványokról szólt (a könyvek ott voltak kiállítva), hanem azokról a gondokról, amelyek munkájukat nehezí­tik (kevés a papír, a nem-: zetközi helyzet alakulása ne­hezíti a kapcsolatokat a kül­földi kiadókkal.) Majd ismer­tette a kiadó felépítését. Győri Erzsébet, a Könyv­értékesítő Vállalat főosztály- vezetője a februári könyvér­tékesítési átszervezésről szá­molt be. Azóta az ÁKV lát­ja el a budapesti, a Művelt Nép, a vidéki városok bolt­jait, a Könyvértékesítő pedig a könyvtárakat, a falusi bol­tokat és az idegen nyelvű könyveket árusító üzleteket, valamint az ilyen könyveket is tartó könyvtárakat. Az ár­emelkedések miatt várható­an többen veszik majd igénybe a könyvtárakat, s ez a kiadásokat növelni fogja. Ugyanekkor a lehetséges for­galmat minél gyorsabban kell felbecsülnie a könyvtár- ellátónak, de ez az előrekal- kulálás elég nehéz. Miután az Európa által is ismerte­tett okok miatt, a kiadói ter­vekben szereplő könyveknek csak egy része jelenik meg a jelzett időben, a könyvtá­rak ellátását ez zavarja. Ezen segíteni — nem kis feladat. De kell. (máié) ...akkor inkább Adyt Az idén (a várt Arany János helyett) Ady vagy egy szabadon választott dráma elemzése volt az érettségi dolgozat témája magyarból. A dolgozatokat — erejük végső, mert tanév végi megfeszítésével — most javítják a magyartanárok. Hamarosan kiderül a dolgozatok minősége, jegy kerül rájuk. Az azonban máris megállapítható, hogy a fiatalok nem szívesen térnek le a járt útról, csak az elenyésző kisebbség választotta a dráma- elemzést. Ennyire szeretnék, értenék Adyt? Alig hiszem. Ady nem „könnyű” költő, s nem is biztos, hogy egy 18 éves ember képes átélni mindazt, amit ez az ezer poklot megjárt géniuszunk meg­élt es költeményeibe lepárolt. Másban kell hát keresnünk a szabványszerű dolgozatok okát. Talán abban (is), hogy az érett­ségire sok fiatalban az a (kényszer-?) képzet alakul ki, misze­rint csak az az értékes irodalom, ami a tankönyveikben tár- gyaltatik. Sokkal prózaibb ok és tény, hogy a mi fiataljaink nem olvasnak eleget. Drámát (a „kötelezőkön” kívül) meg kü­lönösen nem. Maf-adna az eleven színházi élmény, ha járnak (járnának) színházba. Nos, nem érdektelen a fiatalok és az érettségi dol­gozat szempontjából firtatni a színházak műsorpolitikáját. Itt csupán arra a nehezen indokolható tényre utalok, hogy Mis-'' kolcon alig láthatunk magyar (klasszikus és mai) darabot. Már pedig az. ember azt nézi szívesebben (és elemzi az érettségi dolgozatban), amihez köze van. H. S. nagyobb szabadság ma sok­kal több csapdát is rejteget, mint apáink idején. Alacsony a fiataljaink pszichológiai és szexuális kulturáltsága — mondotta dr. Szilágyi Vilmos, s ezt az állítást nehéz megcáfolni. Legfeljebb azon érdemes el­tűnődni, hogy ezt a két dol­got miért választjuk szét gyakorta, s miért kap olyan nagy hangsúlyt manapság a szexualitás. Nyilván, mert így egyszerűbbnek tűnik a dolog. Holott a felnőtté válás folyamatában nem lenne sza­bad felcserélődnie az oknak és az okozatnak. Dr. Szilágyi Vilmos a „próbaházasság” híve, noha elismeri, hogy eh­hez hiányoznak az objektív (például lakás) és a szubjek­tív (érettség, felelősségtudat) feltételek. Nyílt titok, hogy a fiatalok egy része ma már korán kezdi a szexuális életet, nem ritka a korai házasság sem, ám a párkap­csolatokban, a házasságok stabilitásában semmit sem léptünk előbbre. Sőt! Nő a válások és a neurotikus be­tegek száma. A megoldás sem csupán a szakemberek dolga, de sokat tehetnek a lelki kul­turáltság javításáért, az em­beri kapcsolataink tudatosí­tásáért. Azzal is, hogy elem­zik az új tüneteket, azzal is, hogy — tüneti kezelésként — — válaszolnak a hozzájuk fordulóknak. Kívánatos len­ne, hogy ebbe azok is be­kapcsolódjanak — kellő fel- készültséggel —, akik köz­vetlen kapcsolatban vannak a fiatalokkal: a szülők és a pedagógusok. A rádióműsor szerkesztősége pedig azzal, hogy mindenki által elérhető időben adja ezeket a műso­rokat. Este 11 órakor már minden „normális” ember al­szik, s csak a kritikus nyűg­lődik és tűnődik a hallotta­kon. (horpácsi) Erdei hangverseny A Szerencsi járási Hivatal ágazati koordinációs osztá­lya és a Szerencsi Nagyköz­ségi és Járási Művelődési Központ Kodály Zoltán szü­letésének 100. évfordulója tiszteletére rendezi meg az V. erdei hangversenyt, hol­nap, délelőtt 10 órakor, az Erdőbénye és Abaújszántó közötti Ligettetőn, az Ara­nyosi-völgyben. Rossz idő esetén a koncertet az erdő- bényei művelődési házban tartják meg. Nyaraláshoz­Kétéltű Megkezdődött a nagy nyá­ri ruhavásár, otthon pedig a böngészde, hogy mit lehet még viselni a tavalyi, vagy a régebbi nyáriak közül. S jön ugye a nyaralás, amire A TIT tábora A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei szer­vezetének rendezésében ta­valy majd’ tízezer-ötszáz elő­adást, ankétot tartottak, a tanfolyami órák száma pedig meghaladta a 26 ezret. A tan­folyami órák száma öt év alatt csaknem megduplázódott, a résztvevőki száma pedig több mint a kétszeresére emelke­dett. j> A TÜZELÉSTECHNIKAI KUTATÓINTÉZET nagy gyakorlattal rendelkező gyors- és gép­írót bizalmi munkakörbe, valamim szakmai gyakorlattal rendelkező hegesztő, minősített hegesztő, marós, esz­tergályos, lakatos és galvanizáló szakmun­kásokat Jelentkezés: a TOKI, Miskolc-Egyetemváros, munkaügyi osztályán. mindig szeretnénk vinni leg­alább egy-két új darabot. Ehhez adunk most ötletet a Magyar Divatintézetben ké­szült rajzzal. A nadrágos: egyberészes, úgynevezett plázs-öltözék. Amikor a nyaralóból vagy üdülőből a strandra visz az út, ez igazán modem és di­vatos. Alá már fel lehet ven­ni a fürdőruhát. Ha ez a szerelés nem tűnik szalon­képesnek, amikor az ebéd­lőbe kell menni, csak egy mozdulat, s a végiggombos szoknyával máris kiegészít­hető komplett ruhává. Ilyen és ehhez hasonló öltözékek szinte alapruhatárként szol­gálhatnak egy nyaraláson. Könnyen' kezelhető, jól mos­ható, és lehetőleg kevéssé gyűrődő anyagot ajánlunk hozzá. Ka posolata i n k

Next

/
Thumbnails
Contents