Déli Hírlap, 1982. május (14. évfolyam, 103-127. szám)

1982-05-21 / 119. szám

« 5(c Íme, a közelmúlt villamoskocsi-típusai, vitrinbe zárva. Reméljük, hogy 2000-ben unoká­jukkal a miskolci utcákon találkozhatunk. Villamos kontra autóbusz t A holnap tömegközlekedése r A régi miskolciak még em­lékezhetnek rá, hogy valami­kor egy vágányon járt a vil­lamos a Tiszai és Diósgyőr között, s kitérőkön kellett várakoznia az utasokkal megrakott szerelvénynek, míg szembe jött a másik. Ma 130 kilométer hosszú a tömegköz­lekedés hálózata Miskolcon, s naponta 248 jármű szállít­ja az utazókat, akik elég sű­rűn indulnak útnak: képle­tesen szólva majdnem min­den miskolci télül naponta háromszor a buszokra, villa­mosokra. De vajon milyen 'lesz a holnap tömegközleke­dése városunkban? Erre pró­báltak a Miskolci Közleke­dési Vállalat szakemberei vá­laszt keresni, amikor kidol­gozták távlati hálózatfejlesz­tési tervüket. ’ I ' A HOSSZANTI TENGELYEN l1 A miskolci tömegközleke­désről jelenleg is jó bizo­nyítványt lehet kiállítani. Villamosaink, autóbuszaink gyorsabban haladnak a for­galomban, mint a budapesti járművek, s városunk terü­letének több mint háromne­gyedében öt perc gyaloglás­sal elérhető valamelyik meg­állóhely. A felmérések azt is tanúsítják, hogy jobban ked­veljük az autóbuszt, mint a jelenleg lassúbb villamost: a villamosjáratok ezért jelen­leg nincsenek megfelelően ki­használva, s ez egyben rá­fizetést is jelent. Miskolc speciális helyzetben van, • hi­szen a város hosszanti ten­gelyére koncentrálódik az utasforgalom nagy része, s ezt a terhet most főleg az autóbuszpark viseli. Ezen az aránytalanságon változtatni kell... LESZ TROLINK? A közlekedési szakemberek a villamost és a trolit tart­ják jó megoldásnak. Re­konstruálni kell a villamos­pályát, amelyen több mint száz, gyors és kényelmes Tátra villamos motorkocsi szállíthatná az utasokat. A villamosok nemcsak nagy teherbíróképességűek. hanem halkak is, s nem szennyezik a levegőt. A kieső autóbusz- járatokkal pedig tetemes mennyiségű gázolajat taka­ríthatnak meg! Hasonló a helyzet a troli­busszal is, melyet észak-déli irányban közlekedtetnének: a Szentpéteri kapu, illetve Ta­polca és Hejőcsaba között. A troli helyettesíthetné a 2-es, 12-es, 14-es, 24-es autóbuszo­kat, s a csendesen surranó kocsik kímélnék a városla­kók idegeit és tüdejét is. Az autóbuszvonalak hossza több lenne 50 kilométerrel az ezredfordulóra, s némileg változnának a járatok útvo­nalai is. A tervek szerint 2Q00-ben 458 új jármű szol­gálná a tömegközlekedést, s a jelenlegi 9 helyett 15 for­galomirányító végállomást építenének. A terv természetesen al­kalmazkodik az úthálózat fej­lesztéséhez: maradéktalanul csak úgy lehet megvalósíta­ni, ha megépülnek a terve­zett utak, befejeződik az északi és a déli tehermente­sítő út. A PÁLYA KÉNYSZERPÁLYÁJA A villamospálya rekonst­rukciója, a villamoskocsik be­szerzése, valamint a troli­buszhálózat kiépítése megle­hetősen költséges vállalkozás. A villamosok ügye azonban képletesen, s valójában is kényszerpályán mozog: a je­lenlegi villamospálya már olyan állapotba került, hogy a rekonstrukció tovább nem halasztható. Az új sínpáro­kat pedig olyan távolságra fektetik már le, hogy elfér majd rajtuk bármelyik kor­szerű típusú villamoszerel- vény. Kétségtelenül problé­mát jelent, hogy leendő sé­tálóutcánkon, a Széchenyin így megmarad a villamosfor­galom. Igaz, ezt is meg lehet oldani biztonságosan, és esz­tétikusán: mintául szolgál­hatnak rá az NDK-ban már megvalósított ötletek. A közlekedési szakemberek terve egyelőre csak javaslat: városunk vezető testületet még nem döntöttek róla. A tervezők azért ismertették el­gondolásaikat most a borso­di műszaki és közgazdasági hetek egyik rendezvényén, hogy a szűkebb szakmai, s a tágabb közvélemény javasla­taival megerősítve, vagy mó­dosítva alakulhasson ki a végleges változat. KISS LÁSZLÓ Az új tömegközlekedési hálózatot elsősorban az úthálózat fejlesztése határozza meg: új útvonalaink egy része már el is készült. Balassagyarmat bemuíaíkozik Balassagyarmaton új szer­vezési módszereket alkalmaz­tak az elmúlt években a vá­rosigazgatásban. A város ál­talános rendezési tervét az ÉSZAKTERV készíti. Balas­sagyarmaton magánlakás-épí­tési tanácsadó irodát nyitot­tak, amelyet az ÉTK Észak­magyarországi irodája együtt­működési megállapodás alap­ján patronál. Mindezek után bizonyára nagy érdeklődésre tart számot az az MTESZ- rendezvény, amelynek kere­tében Balassagyarmat bemu­tatkozik május 27-én, csütör­tökön délután 3 órakor a Technika Házában. A meg­nyitón dr. Vass Miklós, a Balassagyarmati városi Ta­nács elnöke ismerteti a vá­ros fejlődését. Utána levetí­tik a Balassagyarmatról ké­szült filmet. Földgázt takarít meg A December 4. Drótművek­ben hengerhuzal-patentáló 'berendezést építenek. A beru­házás mintegy 30 millió fo­rintba kerül, s ha 1983-ban befejezik a munkát, a követ­kező évben már üzemelő be­rendezéssel jelentős mennyi­ségű földgázt lehet megtaka­rítani. Fejlődésünk feltételei Aczél György beszéde az értelmiségi aktíván (Folytatás az 1. oldalról) A többi szocialista ország­ról szólva, Aczél György Marx helyes értelmezését hangsúlyozta. A pontos for­dítás úgy hangzik, hogy a világ (minden) országának proletárjai egyesüljenek, az­az valamennyi pártnak az illető ország történelmi tra­dícióihoz, gazdasági és tár­sadalmi viszonyaihoz kell al­kalmazkodnia. Ott keletkezik válság, ahol ez a megújulási készség hiányzik. A mi gondjaink annyival kellemesebbek, hogy ma már valóban aktuálissá váltak a hajdani vitapartner: Németh László gondolatai a minő­ségről. Természetesen ehhez előbb a létfeltételeket kel­lett megteremteni. A minőség igénye az élet minden terü­letére érvényes, de hangsú­lyozottan áll ez a rrjikrokör- nyezetre és az emberi kap­csolatokra. Az ország hangu­lata valóban jónak mondha­tó, de most azon a kritikus ponton vagyunk, hogy ha nem tudunk tovább fejlőd­ni, visszazuhanhatunk. A magyar történeti fejlődésből hiányzik a polgári demokrá­cia. Néhány helyen sajnála­tosan tovább élnek a feudá­lis hagyományok. Az iskolai demokráciáról hozott 1978-as párthatározatot például nem tudtuk keresztülvinni. Csök­kent néhány értelmiségi pá­lyának a presztízse, nem ta­nítjuk meg (a családokban) a gyermekeket dolgozni. Olykor az sodródik veszély- helyzetekbe, aki újítani akar, javítani a körülményeken. Sokat beszélünk a pedagó­gusok bérezéséről, ugyanak­kor érthetetlen módon „bér­megtakarítás” van néhány megyében. (A mienkben is.) Ki • akarja ezt? — kérdezte Aczél György. — A pénzügy- miniszter, a társadalom? Megengedhetetlen az is, hogy részben a bérpolitikánk, rész­ben a káderpolitikánk miatt a legnehezebb terepekre jut a leggyengébb munkaerő. Nem bagatellizálhatok el ezek a kérdések, hiszen például 1981-ben 130 ezer fiatal kezdte meg a munkát, mi­közben több, mint 150 ezren mentek nyugdíjba. Még nem volt arra példa, hogy egy ve­zetőt azért vontak felelősség­re, mert rosszul gazdálkodott a rábízott tehetségekkel. Az emberi értékekkel való pa­zarlás éppúgy megengedhe­Feledy Gyula műtermében tetten, mint az, hogy a ke­nyeret az áremelés előtt, ton­naszámra dobtuk ki a sze­métbe. Végezetül Aczél György rö­viden válaszolt néhány kér­désre, mint például: az el­lenzék szerepe, az egyház helyzete, a Művelődési Mi­nisztérium összevonása, a kultúra decentralizálása, az eredményes munka megbe­csülése. Mottóként is elfo­gadhatjuk azt a Lenintől idé­zett gondolatot, hogy „ami tegnap erény volt, az hol­napra bűn lehet.” Grósz Károly zárszavában a szellemi konzervativizmus elleni harc szükségességére, s Vasárnaptól új menetrend lép érvénybe a vasútnál, amely 1983. május 28-ig ér­vényes. A szerkesztők figye­lembe vették az ötnapos mun­kahetet, s a munkaidő-válto­zásokat is bekalkulálták. Több a távolsági gyorsvonat. Május 23-tól újból közle­kedik Krakkó és Budapest között a Cracovia-gyors. Mis­az értelmiség meghatározó szerepére hívta fel a figyel­met. . H. S. * Az aktívaülés után a Mi­nisztertanács elnökhelyettese az épülő Gyermekegészség- ügyi Központba, ezt követő­en pedig a Herman Ottó Mú­zeumba látogatott el, végül pedig Feledy Gyula Kossuth- díjas grafikusművészt keres­te fel, akivel művészeti éle­tünk kérdéseiről, a képzőmű­vészek életéről, munkájáról beszélgetett. Aczél György tegnap a dél­utáni órákban visszautazott a fővárosba. kolcról 7.30-kor indul, s Pes­ten van 9.53-kor. Visszafelé Pestről 19 órakor indul, s 21.20-kor van nálunk. A Rá­kóczi gyors menetidejében nem lesz ilyen jelentős vál­tozás. Kassáig mindennap megy, míg Poprádra szep­tember 25-ig és december 10- től 1983. január 16-ig napon­ta, január 21-től csak hétvé­geken közlekedik. A belföldi forgalomban több változás is lesz. Né­hány ezek közül. Pestre új gyorsvonat indul reggel 6 órakor (8.23-ra ér fel), 9.30- kor és 12.30-kor. Ez utóbbiak 12.03-kor, illetve 14.53-kor vannak a fővárosban. Oj gyorsvonatok Budapest­ről Miskolcra: reggel 6 óra (8.25-re ér ide), délután 3 óra (17.20) és este 8 óra (22.25) A Tokaj expressz út­vonalát meghosszabbítják, vezentúl Debrecen—Miskolc— Budapest között jár. Továbbra is el lehet érni közvetlenül Miskolcról Sop­ronba, illetve Szombathelyre, nyáron pedig Keszthelyre és Tapolcára. Módosul több vonat indu­lási és érkezési ideje a Mis­kolc—Szerencs—Sátoraljaúj­hely, a Miskolc—Szerencs— Nyíregyháza, a Miskolc—Hi­dasnémeti, a Miskolc—Bán­réve—Özd, s a Miskolc—Tor- nanádaska vonalon is. Ezek felsorolására itt nem vállal­kozhatunk, de a Tiszai pá­lyaudvaron és ' a jegyirodá­ban már kapható az új me­netrendkönyv, amelyből min^ den megtudható. Lépéskényszer A sajtó és a televízió is hírt adott arról, hogy a benzinfaló tehergépkocsikba IFA-motort ültetnek át. Miskolcon is folynak a kísérletek annak az energiagazdálkodási tervnek a részeként, amelyet a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium államtitkára ez év januárjában hagyott jóvá. A program szerint az idén ezer ZIL-t kell dízelüzeműre átalakítani. A minisztérium jegy­zéke által 27. pontban rögzített feladat végrehajtásának határ­ideje: azonnal. Számtalan hasonló, leírt vagy írásban nem rögzített, s azon­nali végrehajtást igénylő feladat határideje olvasható így a ma közkézen forgó dokumentumokban. A hatékonyság növe­léséről és a takarékossági intézkedések fokozásáról van szó: mert ezt diktálja a kényszer, erre int a józan felismerés. A miskolci televíziós fesztivál dús programú eseményein olyan előadások is elhangzottak, amelyek pontosan a témába vág­nak. Illetve elébevágnak a dolgoknak. Az egyik neves pénz­ügyi szakember (nem idegen tőle a szocialista bankár titulus) arra figyelmeztetett, hogy a korábbi fegyelmezetlen munka, il­letve a nemzetközi mércével mért pazarló anyagfelhasználás felszámolása még nem takarékosság. A mai korban a nyilván­való hibák megszüntetése már nem érdem, mert túllép azon az idő, aki erényt csinál korábbi mulasztásaiból. A piac dönt, az a piac, amelynek státusza, közgazdasági definíciója egyen­rangúvá vált a népgazdasági tervezés fogalmával. Mert a terv és a piac nem egymást kizáró dolgok. Az árutermelő társadal­makban — s bizony, ez a felismerés csak későn nyert csatát a szocialista közgazdaságtanban — a piacnak meghatározó, ori­entáló, ösztönző és fékező szerepe van. Erről beszélt egyebek mellett szerdai interjújában (televízió, 2. műsor) Bognár Jó­zsef akadémikus, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója. Megállapította, hogy a roppantul külkereskedelem-érzékeny magyar népgazdaság eredményeit megtartani és a a fejlődést biztosító lépéseket megtenni csak úgy tudja, ha „vigyázó sze­mét” a piacra veti, s kiszolgálja az igényeket. Éppen azért, hogy ne legyen kiszolgáltatott! (brackó) Május 23-tól Uj vasúti menetrend i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents