Déli Hírlap, 1982. május (14. évfolyam, 103-127. szám)

1982-05-04 / 104. szám

Olaj helyett Kár-statisztika \ Veszélyes otthon füst fűt A Lenin Kohászati Művek­ben energiahasznosító beren­dezést építenek. A szerkezet képes arra, hogy az LD- konverter füstgázának hőtar­talmát átalakítsa, s így a vá­rosi távfűtőrendszerben ! használhatják fel a hulla­dék energiát. A megtakarítás tetemes: a hőenergia a becs­lések szerint majd 5000 ton­na fűtőolajat helyettesít évente. A beruházás több, mint 30 millió forintba ke- rüL Az Állami Biztosítónál ta­valy több mint 400 ezer bal­eseti üggyel foglalkoztak. A legtöbben — a sérültek hét­harmada — láb- és kéztö­rés következtében fordultak kártérítésért a Biztosítóhoz. A tapasztalatok szerint a jobb kéz — bizonyára a gya­koribb használat következ­tében — sérülékenyebb a balnál, ugyanis egy év alatt 72 000 ilyen balesetet jelen­tettek be, míg a bal kéz tö­rése 68 000-szer szerepelt a káraktákban. Meglepő, hogy a balesetek leggyakoribb helyszíne a biz­tonságosnak vélt családi ott­hon. A lakásban elszenvedett balesetek száma évek óta el­ső helyen áll a statisztiká­ban. Tavaly a balesetek 44 százaléka történt lakásban, udvaron vagy a lakáshoz tartozó telken. «O. Több XVIII. századi munkában ol­vasható, hogy Mis­kolc nem a Miskóc- nemzetségröl kapta a nevét. (Persze, ma már tudjuk, hogy ez nem igaz, vagyis, hogy onnan kapta.) Hogyan magyarázzák egyes kutatók váro­sunk nevének erede­tét? (5 pont.) Ä1. Vertek-e Rá­kóczi idején pénzt Miskolcon? (2 pont.) Ä2 Hol készült — 1959-ben — ez a fénykép? (10 pont.) Ezek az adatok csupán a biztosítottakra vonatkoznak, mivel azonban ma már több millióan rendelkeznek élet- biztosításokkal, CSÉB-bel, háztartási biztosítással és cascóval, reális képet adnak a baleseti forrásokról. Így például megegyeznek a kü­lönféle felmérések adataival azok a statisztikák is, ame­lyeket a közlekedési balese­tekről vezetnek a biztosítónál. Eszerint a közlekedésben ta­valy a legtöbb személyi sé­rülést — 65 ezren — gyalo­gosként szenvedték el, míg a kerékpárosok közül 16 ezren, a személygépkocsik vezetői és utasai közül 12 ezren sé­rültek meg. Takarékos forróvíítároló A Hajdúsági Iparművek több új korszerűsített, gaz­daságos háztartási berende­zéssel jelentkezik az Idén. A 150 literes, energiatakarékos forróvíztárolók már kapha­tók, s a család legkisebb tagja, a Tégláson gyártott 50 literes bojler még ebben a félévben megjelenik az üz­letekben. ben közöljük.) 1. A magyar kúrián latinul Miskolczinumnak nevezik. Egy szőlőtermő domb alatt fekszik, annak keleti oldalán, oly mó­don, hogy bár nagyobb része síkságon terül el, néhány utcá­ja azonban a fölötte magasodó domb meredek lejtőire is felfut, igy annak az egész keleti oldala egy bizonyos rendszer szerint s amennyire lehet, be van építve. A város észak leié nyúló végén ugyancsak szőlőtermő dombok magasodnak, ezeknek a lába a város határa. Eszerint tehát Miskolc egy völgyben terül el, amely völgyet szőlőtermő dom­bok zárnak le: egyikük — mint egy pajzs — délről, másikuk pe­dig északról védelmezi a várost, amely egyébként keleti irányban a mezőkre, nyugati irányban pedig egy másik völgyre nyílik. Ez utóbbi völgy Diósgyőrön is túlra terjed, mindkét oldalán hosszan elnyúló, kies fekvésű dombok sorakoznak. Egy gyor­san csörgedező, pisztrángokban való bőségéről nevezetes patak, a Szinyva fut végig rajta, amely I — mint arról már szóltunk — sok malmot hajt s keresztülfolyik a városon is. 2. Miskolc város történetét már nemigen lehet kinyomozni: a háborús időkben gyakran megesik ugyanis, hogy a lakos­sággal együtt elvész az eredet emlékezete is. Ennek ellenére úgy hisszük, hogy a legelső ma­gyarok alapították, majd — mi­után a török, tatár, kun hábo­rúk alatt többször is elpusztult — újra települt; a legutóbbi polgárháborúk alatt pedig hol lerombolták, hol újjáépítették. Ügy szokott ugyanis történni a polgárháborúk idején, hogy hol szétkergetik a megrémült lakos­ságot, hol pedig összegyűjtik - azért, hogy megadóztassák. Az utolsó - a Rákóczi-léle - fel­kelés alatt is többször szétsza­ladt Miskolc népe. Akkor pedig, amikor Rabutin Kassát ostro­molta, teljesen hamuvá lett a város. A vidék megrémült népe ugyanis a császári katonaság jövetelekor és menetelekor is a futásban keresett menekvést s ki hol tudta, ott húzta meg ma­gát. így tettek a miskolciak is: a lakosság nagy része a közeli hegyek erdőségeiben és bar­langjaiban rejtőzött el. Amikor Rabutin a városba érve meg­látta, hogy azt a lakosai el­hagyták, akkora haragra ger­jedt, hogy még a legeldugot­tabb rejtekhelyeket is átkutatta s ha a barlangokban rejtőzkö­dők közül valakit megtalált, azt elevenen megnyúzatta. Miskolc ekkor valóban a legvégső ve­szedelemre jutott. Sokan min­den vagyonukat elvesztették, éppen csak az életük maradt meg. A magyarok gyakori átvo­nulásai is nagyon megviselték a város népét. Maga Rákóczi Fe­renc a nagyszombati béketár­gyalások után hazafelé tartva, 1706-ban időzött itt s ekkor a ve­le szövetséges rendekkel együtt saját szemével is meggyő­ződhetett mindarról, ami abban az esztendőben Miskolcon tör­tént. Ez alkalommal egyébként akkora költségei voltak a város­nak, hogy alig tudta elviselni. Koronabirtok volt, mígnem az uradalomtól megváltotta magát. Szabadsága — hála a legdicső­ségesebb Lipót király kegyet- mességének — 1703-ban kezdő, dött, s azóta a maga uraként, kiváltságainak örvendve újra összeszedte erőit és tovább fog fejlődni, hacsak az idők igaz­ságtalansága nem fog valami bajt okozni. 3. Miskoicnak egyébként nagy a kiterjedése és több városrész­re, utcára oszlik. A közepén van a piactér, a város legszélesebb utcája, amely a patak folyását követi. Ezt az utcát nagyobb há­zak is ékesítik, amelyek egyfaj­ta jellegzetességet kölcsönöz­nek neki, — az épületek több­sége azonban alacsony, igény­telen építésű, szalmával fedett, bár ezek között is találni szeb. beket. Igen sok szabad és ne­mes embernek van itt ugyanis kúriája és háza, amelyek a töb­bi épülettől nemesebb formá­jukkal is elütnek. Istennek szen­telt temploma a helvét hitval­lást szolgálja, és mivel magas helyen épült, messzire látszik s fehéren ragyogó színével a vá­ros egész látképét uralja és éke­síti. Ugyanezen az utcasoron, a város szélén áll egy másik, egy katolikus templom, amely ha­sonlóképpen messzire látszik, különösen, mivel éppen mosta- nában építették szebbé és tá­gasabbá a váci püspök költsé­gén — de ezt a templomot már nem a városhoz, hanem egy a várossal összeépült laluhoz keil számitanunk, amelyet maid Mintszent név alatt fogunk be­mutatni. Egyébként amint az köztudott, Miskolcon most épül egy másik katolikus templom is a minorita atyák számára való kolostorral együtt, akik e temp­lom szabad építési jogát 1729- ben nyerték el. <Folytatjuk) TÓTH PETER Baromfiból is sok kerül tólük a piacra... delmezőbb lett az áDattar^ tás, valamint több zöldség; gyümölcs került piacra. A Miskolc környéki állat­tartók három évvel ezelőtt 2150 sertést adtak át a hús­ipari vállalatnak, tavaly pe­dig már 3200 darabot. Ea azért is jelentős, mert lé­nyegesen kevesebben te­nyésztettek többet. A mező­gazdasági osztály hat gazdá­nak 36 hektár ingyenes le­gelőt adott. Nekik van a legtöbb szarvasmarhájuk, s az a cél, hogy a tehenek! száma ne csökkenjen. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága a közelmúltban tartotta ülését, s itt is szóba került a mezőgazdasági kis­termelők helyzete. Határo­zat is született, amely ki­mondja, hogy a kisgazdasá­gok termelése szerves részét képezze a nagyüzemi terme­lésnek, s hosszabb távon is dinamikusan fejlődjön. ♦ Ingyenes legelő a jószágnak ♦ Díjtalan tanácsadás a gazdának Amikor tavaly Mezőköves­den megrendezték a mező­gazdasági és élelmiszeripari tájkiállítást és vásárt, a szervezők és rendezők gon­doltak a mezőgazdasági kis­termelőkre is: standot, he­lyet kaptak, hogy ők is állít­sák ki terményeiket, állatai­kat. Ezt a gesztust nem csu­pán az udvariasság diktálta. Borsodban a kistermelésnek jelentős és egyre növekvő szerepe van. Bizonyságul er­re néhány szám: a vágónyúl, a galamb, a méz teljes egé­szében a kisgazdaságokból származik, a tej 34 százalé­kát, a sertések felét innen vásárolják fel. Csupán ta­valy több mint egymilliárd forint értékben vettek át tő­lük terményeket, állatokat a nagyüzemek, áfészek. A miskolci házatáji és ki­segítő gazdaságok fejleszté­sére korábban operatív bi­zottság alakult, melynek tit­kára a városi tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője, Csepregi Csaba: — Díjtalan szaktanács­adást vezettünk be a nö­vénytermesztőknek, állattar­tóknak. Ennek eredményei már jelentkeznek. A kisgaz­daságokban csökkentek a fajlagos költségek, s jőve­Kistermelők, nagy becsben afc Maguk termelik, maguk árulják. Csuklik, nem csuk Ügy tartja a fáma, hogy aki csuklik, azt emlegetik. Ezek szerint tegnap reggel háromnegyed hatkor valakinek csuk- lania kellett; ha aludt még, úgy álmában is. Mert aki emleget­te, igen-igen cifrázta. Volt is rá oka! A szerencsétlen férfi akkorát esett, hogy szinte nyekkent. Abban, a járdaszélesség­ben tátongó gödörben esett el a Szabó Lajos utca 39. számú ház előtt, amit egy jó héttel ezelőtt hagytak ott az útfel­bontásban már bizonyára jártas mesterek. Délelőtt kilenc óra tájban azt ígérték, hogy estére itt már közlekedni lehet. Ami azt illeti, lehet is: ha kikerüljük, átugorjuk, vagy be­lebotlunk és hasmánt csúszva vesszük az akadályt. Tesszük ezt úgy, hogy egyik esetben sem hagyjuk szó nélkül a dol­got, így hát feltételezhető, hogy valaki az utóbbi héten egye­bet se tett, csak csuklóit. Az említett háznak csupán egy ki- és bejárata van: a bolt­íves kapualja. S mivel itt nem csak gyalogosok járnak, ha­nem adófizető gépjármű-tulajdonosok is, ebben az esetben tökéletes az egyetértés gyalogos és autós között. Sőt, a gyalo­gos még hálás is lehet az autósnak, aki a felbontott és a járdán kupacba hányt flaszterdarabokkal csökkentette a gö­dör mélységét. Aki megbotlik, biztos lehet benne, hogy a fi­zikai törvények értelmében nem lefelé, hanem a haladása irányába zuhan. Szóval ez van, vigasz nélkül. Bár a társadalmi tulajdonra kevésbé érzékenyek némi elégtétellel konstatálják, hogy a gödör két végére állított négy piros-fehér jelzőoszlopból ket­tő eltűnt. Bizonyára nem azok vitték el, akik a gödröt ás­ták. Bár ki tudja? Netán sok a gödör, és kevés az oszlop? Csökkenteni kellene. Mármint a gödrök számát. Csőre­pedés, gázszivárgás, egyéb hiba mindig bekövetkezhet, elő­re ki nem számítható módon. A hibák kijavítása természe­tesen nem megy gödörásás nélkül. A dolog szépséghibája csak az, hogy a hiba már rég nem hiba, amikor a gödör még mindig gödör. Persze, érv lehet az is, hogy számol­hatunk vele, ugyanott ismét eltörhet a cső, s ha eleve adott a gödör, akkor senki sem kényszerül felesleges munkára. Kö­vetkezésképp, ilyenformán rövidebb munkaidő alatt nő a munka hatékonysága. Csakhogy... Aki így gondolkodik, annak fogalma sincs róla, mit Jelent felkapott divatszavunk, az innováció. Persze, megújulás. A gondolkodásban is! Na tessék! Most ki csuklik? —■ Rendőrségi közlemény A Miskolc városi és járási Rendőrkapitányság vezetője 1982. május 5-én, 9 órától 12 óráig fogadónapot tart. He­lye: Miskolc, I., Rudas László u. 14. szám, II. emelet, 1-ee számú helyiség. Ilyen a május Májusról azt tartják a meteorológusok, hogy míg az április Skandi­návia éghajlatát jut­tatta eszünkbe, addig május már Franciaor­szág klímájára emlé­keztet. Ami azt illeti, a mostani májusról mindenkinek az Észa­ki-sark jut eszébe in­kább, de bízzunk ab­ban, hogy igazat mon­danak a hosszú évek alatt összegyűlt megfi­gyelések. Májusban ugyanis egymásután­ban érkeznek az At­lanti-óceán felől az enyhe légtömegek, ezek hozzák magukkal az aranyat érő májusi esőket. s persze a zi­vatarokat is. Még két fagyos időszaktól kell tartani az idén tavasz- szal: a gyakran nagy károkat okozó májusi fagyok kilencediké és tizenharmadika, vala­mint 22-e és 24-e kö­zött várhatók. MISKOLC TÖRTÉNETE 26. Bél Mátyás leírása I. Bél Mátyás (1664—174«) hatalmas, de sajnos, torzóban maradt munkája Magyarország leírása. Nyomtatásban mindössze öt vár­megye leírása jelent meg, többnek — köztük Borsodénak is — a kéziratát az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. Az anyaggyűjtés során Bél Mátyás személyesen járta végig a megyéket, de fel­használta a megyei tisztségviselők által közölt adatokat is, az el­készült kézirat egy példányát pedig ellenőrzés végett mindig meg­küldte a megyének. A leírások hitelessége tehát kétségtelen, s azt is elmondhatjuk róluk, hogy tudományos igénnyel készültek. Mis­kolcon 1730—1736 között járhatott Bél Mátyás. Amit a városról le­írt, az még soha, semmikor nem jelent meg nyomtatásban; e ha­sábokról ismerheti meg tehát először az érdeklődő olvasó váro­sunkat olyannak, amilyen az a XVIII. század első felében, volt. A fordítás a Megyei Levéltárban őrzött — azóta elveszett — kéz­irat Podhraczky József által készített másolatáról készült, amely másolat az MTA Kézirattárában található. (A leírást három rész­Koo IrrtOÄlIiilr \ Vetélkedő várcsunkról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents