Déli Hírlap, 1982. május (14. évfolyam, 103-127. szám)
1982-05-03 / 103. szám
3jc A holnapi indulás előtt az utolsó előtti próbán. Vezényel Reményi János. Antwerpenben és Brüo,8,ében Hat hangversenyt ad a 6-os if Remélik, marad idő arra is, hogy Belgiumot megismerjék (Kiss József felvételei) A 6-os számú. Fazekas utcai £nek zenei Általános Iskola kórusa holnap kel útra Belgium felé. Véletlen hogv ők is Belgiumba mennek (a múlt hét végén ide utazott az Fgressy Béni Zeneiskola együttese is), de az út már nem véletlen. Az arra rendeltetett miskolci iskolákban folyó zenetanítás értékmérője: két gyerekkórus is méltónak bizonyult rá, hogy városát, országát külföldön képviselje. — A Kodály-centenári- umhoz kapcsolódik a mi gyerekeink útja, annak a bizonyítéka, hogy ebben az esztendőben valóban egyik fontos része az európai zenei életnek a magyar muzsikus emlékének, munkásságának felidézése — mondta Kiss György István, az iskola igazgatója. — Mint sok országban, Belgiumban is figyelnek erre. Antwerpen közelében tíz éve létesült egy Kodályról elnevezett zeneiskola, ez az intézmény fordult meghívással Miskolchoz, és a tanács művelődésügyi osztálya minket bízott meg a város képviseletével. — Kodály Zoltán nevéhez fűződik ennek az iskolatípusnak, az ének-zene tagozatos általános iskolának az életre hívása is. Nyilván nem véletlen egybeesésekről van szó • • • „ ... Az aprófalvak nem -látszat szerint- álltak fenn 800 vagy ezer éven át — rendkívüli életképességükkel, a drága magyar anyák önfelá’dozó termékenységével szüntelenül pótolták népünk olvkor katasztrofális veszteségeit. S most egyesek szenvtelen egykedvűséggel húzzák meg fölöttük a lélekharangot, mert — önhibájukon kívül — megöregedtek. Az aprófalvak életképességét nem vitatni kellene — végre tenni kellene valamit értük. A magvar történelem — hogy is mondják? — -vérzivataros századait- kibírták, de a legszebb béke korát nem? .. Gulyás Mihály Menteni a menthetőt című írásából idéztünk, a Napjaink most megjelent májusi számából. Vitaindítónak szánja a lap a cikket, mely — mint a bevezetőben Papp Lajos fogalmaz — nincs híjával drámai indulatoknak, s nem kevésbé drámai, megdöbbentő tényeknek. A 60-as évek elején sajátosan új eszményekkel és értékrenddel jelentkező fiatal költőgárda mutatkozott be: a Hetek csoportja. Tagjai — Ágh István. Bella István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József, Serfőzö Simon — ma a ma— Több, mint 130 ilyen Iskola van az országban, nálunk 19 éve működik a tagozat, ahol magas heti óraszámban tanulnak éneket, zenét a gyerekek. Az iskolának két kórusa van, a tagozatra járók a tagjai a Reményi János karnagy által gyár líra fontosságát, az úgynevezett „sorsköitészetet” reprezentálják. A Napjaink múlt évi számaiban körkérdéses interjúsorozat jelent meg, melyben a Tűztánc és a Tiszta szigorúság antológiák költőit kérdezték. Huszonöt költőt, szerzőt kérdeztek meg, ám csak kevesen válaszoltak közülük. Most a Hetek tagjait faggatták, minden interjút más készít. Az elsőben Kiss Ferenc irodalomtörténész kérdéseire válaszol Ágh István. Munkásíróktól — Schuch Jánostól és Orsós Jakabtól — közöl elbeszélést, Szentpéteri Zsigmondtól, Papp Sándortól, Battyán Kiss Mihálytól, Halász Imrétől, Adorján Gyulától és Szepesi Józseftől pedig verseket a májusi Napjaink. A mai jugoszláv irodalmat Boba Blagojevic A kutya című elbeszélése, és öt költő hat verse képviseli. Recenziók, versek, rajzok, fotók, emlékezések és egyéb műfajú írások teszik teljessé a Napjaink új számát. Sz— vezényelt együttesnek, amely most utazik. Hét hanglemez, sok jó, elismert vendégszereplés van mögöttük, és ezt azért merem mindig hangsúlyozni, mert nem dicsekvés; sok a tantér/ által előírt munka benne. Heti hat énekórájuk van, három énektanár dolgozik meg azért, hogy a gyerekek jól képzettek legyenek. Heti két énekkari próbán nem lehetne ezt a színvonalat elérni. Így viszont több mint egy évtizede Reményi tanár úr szinten tarthat egy jó együttest, amely a továbbiakban, mikor elhagyják az iskolát a gyerekek, neki kamatozik; ha Miskolcon maradnak, a Bartók- kórusban látja őket viszont — Milyen műsorral indul a kórus, és mi lesz a belgiumi program? — A vendéglátók elsősorban Kodály-műveket kértek, de a mintegy harminc darabban kortárs szerzők, klasszikusok is szerepelnek. És szerepelnek a zenész gyerekek is, mert a több mint egyórás műsor nemcsak kórusművekből, hanem hegedű-, fuvola-, cselló- és zongoradarabok megszólaltatásából áll. Körút ez tulajdonképpen, négy nap az utazás, hét napot töltenek ott a gyerekek. Ebből négyet Antwerpenben, hármat Brüg- gében. Hat hangversenyt adnak, reméljük, marad idő arra is, hogy kicsit megismerjék az országot — Hogyan sikerül útra kelni? Belgium messze van, az útiköltség magas .., — Segített a minisztérium, a tanács, és nagyon sokat segít a 3-as Volán, amely több mint tíz éve patronálja az iskolát. Magyarul: nélkülük nem tudna elmenni a kórus. Két gépkocsivezetővel az ő autóbuszuk indul holnap az ötezer kilométeres útra. siVita az aprófalvakról.• * A májusi Napjaink Erdélyi Sándor írásai (többnyire a Valóságban jelennek meg) mindenkor szellemi izgalmat okoznak. Néhány gondolata, kifejezése, mint például a „kollektív felelőtlenség” szinte napok alatt ismertté vált. majd közhellyé kopott. Egy nagyberuházás főnökeként (a martfűi növényolajgyárról van szó) kitűnően megismerte köz- gazdasági (és részben köz-) életünk minden nehézségét és nehézkességét, s mert fzig-vé- rig értelmiségi és elkötelezett, továbbgondolásra, okulásra közzé is tette tapasztalatait, gondjait. Ebben a minőségében ismerte meg a tévénéző is a tévé Szemle cimű műsorában. Joggal vetődik fel a kérdés (Berzeviczy Gergely, Tessedik Sámuel, Széchenyi István és Herman Ottó óta, a sort ki-ki folytathatja!, hogy miért fog egy szakember tollat, miért áll a kamerák elé. Á válasz egyértelmű: a gazdasági élet része a társadalom mozgásának, nem szakítható ki abból, nem vizsgálható és érthető meg külön. Ha végre akarjuk hajtani a gazdasági programunkat — márpedig lépéskényszerben vagyunk —, akkor egész társadalmi és közéletünket át kell hatnia a ma oly sokat emlegetett innováció, megújhodás gondolatának. Ez egyszerre gazdasági és politikai kérdés, amelyben jelentős helye van a tudománynak, s döntő szerepe magának az értelmiségnek. Milyen erényekkel kell rendelkeznie az értelmiségnek? Mindenekelőtt problémaérzékenységgel, amely képes elemezni a valóság jelenségeit, felfedezni tendenciáit, törvényszerűségeit, s alkotó módon alkalmazni azokat, illetve alkalmazkodni hozzájuk. Nem könnyű feladat ez, hiszen maga a valóság állandóan változik. Márpedig mi nem kullogni szeretnénk az események után, hanem céltudatosan formálni azokat. Nem véletlen, hogy Erdélyi Sándor mindenkor a sokáig „kényesnek” tartott témához: a vezetésirányítás gondjaihoz szólt hozzá izgalmasan, hiszen a vezetés az egyik legbonyolultabb, legnehezebb értelmiségi munka. Minősége meghatározhatja egy vállalat, szervezet arculatát, eredményeit; egy-egy döntés kollektívák munkáját alapozhatja vagy kérdőjelezheti meg. Ha van fonte« politikai kérdés, akkor ma talán éppen ez a legfontosabbak egyike. Jó órában mondjuk: ma már egyre kevesebb a tabu és a homály e kérdés körül. A vezetés is szakma, tehát megtanulható és megtanulandó. De hol és hogyan? Természetesen, amit lehet az iskolapadban, a többit „kint” az életben. Erdélyi Sándor új sorozata, az ön hogyan döntene? a pszichológiától lesett el fogásokat Arról van szó, hogy minden élethelyzet modellezhető és eljátszható. A játék szerepe ez esetben éppen az, hogy a résztvevők felismerjék, elemezzék a döntéshelyzeteket, s alternatívákat, megoldási javaslatokat dolgozzanak ki rájuk. A tévé nyilvánossága a szó szoros értelmében országossá tágítja ezt a „játékot”, azzal, hogy a nézőt is bekapcsolja, felszólítja. Az első, a szerdán éjszaka látott adásban éppen az egyik legizgalmasabb kérdésről: a minősítésről volt szó. Erdélyi Sándor jól tudja, hogy a termelésnek, munkának legfontosabb eleme maga az ember, azaz a szubjektív tényezők. Értve ezen a (szakmai) felkészültséget, de nem kevésbé az alkati, jellembeli tulajdonságokat, akarati tényezőket is. Aki jól minősít, azaz ismeri az alárendeltjeit, az már megtette a fél utat a sikerhez. Minden ember-alkalmas valamire, de nem mindenki alkalmas minden posztra, feladatra. Ezt éppen annak kell a legjobban tudnia, aki a feladatokat elosztja és értékeli. Az első adás máris kíváncsivá tett az újabb (még öt) problémafelvetésre és vitára. (horpácsi) HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.00: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. —14.35: Élő világirodalom. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hirek. — 15.05: Kóruspódium. — 15.29: Visz- szapilantó. — 16.00: Francia zene. — 16.30: Világablak. — 17.00: Hírek. — 17.05: Erzsébet (novellarészletek). — 17.39: Závodszky Zoltán dalfelvételeiből. — 18.15: Esti mese. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: A Ráció Kabarészínháza III. humor-fesztiválja. — 20.35: Színes népi muzsika. — 21.10: A 'Magyar Rádió országos hegedűversenye. — Kb. 22.00: Hírek. — 22.20: A 8. utca rejtelmei. — Kb. 23.10: Kórusok, hangszer- szólók. — 24.00: Hírek. — 0.10: Oláh Ernő gordonkázik. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok. — 12.30: Hírek. Útközben. — 12.35: Kis magyar néprajz. — 12.40: Tánczenei koktél. — 13.25: Világújság. — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: A lőporsziget lakói. — 17.30: Hol — mi? — 18.30: Hírek. Útközben. — 18.35: örökzöld dallamok. — 19.30: Nóták. — 20.00: Magyarul és latinul hirdeti címében ez az 1611-ben, Debrecenben megjelentetett könyv, hogy Magyar és Er- délyországnak Törvénykönyve. Szerzője nem más, mint Werbőczi István, és 1514-ben készült. Ebben a könyvben is ugyanolyan magyarázó, utaló széljegyzetek vannak, mint a Vizsolyi Bibliában, és a kötet végén az 1514-beli vármegyék nevei olvashatók, valamint egy vers is. Egy másik index — azaz az 1514-ig alkotott törvényeket kimutató melléklet — csatlakozik a kötethez, ugyancsak 1611-es megjelenési dátummal, és debreceni kiadásként Ennek elején Az olvasóhoz szóló felhívás olvasha■ WW II c, or ß Iliid “r Tip-top parádé. — 20.30: Hírek. Útközben. — 20.35: Társalgó. — 22.00: Thüringia — zenében. — 22.30: Melis György operettfelvételeiből. — 23.00: Hírek. — 23.20: A mai dzessz. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.20: Az irodalomtudomány műhelyei. — 13.00: Hírek. — 13.07: Az Állami Népi Együttes műsorából. — 13.40: Ludmilla Dvoráková és James King Wagner operáiból énekel. — 14.10: Századunk kamarazenéjéből. — 16.00: iskolarádió. — 16.30: Grieg vokális műveiből. — 17.00: A Survivor együttes felvételeiből. — 17.30: Világhírű előadóművészek. — 19.00: Hirek. — 19.05: Fordulók a líra történetében. — 19.35: A kamarazene kedvelőinek. — 20.43: A KISZ Művészegyüttes központi énekkara énekel. — 21.00: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 22.00: cosi fan tutte. — 23.00: A hét zeneműve. — 23.30: Hírek. tó Sambucus, azaz Zsámboki János tollából. Sambucus a magyar humanisták egyik vezetője volt, és az ajánlása 1581-ben készült Bécsben, tehát néhány évvel halála előtt. A nyomdász maga is latinul értő, ahogy akkoriban nevezték, „tudósnyomdász” volt: Lipsia Rheda Pál, aki 1619-ben bekövetkezett haláláig vezette a debreceni nyomdát. Ez az egyetlen Werbőczi-kötet, amit — sok más jelentős könyv mellett — kiadott. Ennek egy példánya is megtalálható a Lé- vay Könyvtárban, ezért éreztük úgy: érdemes ismertetni sorozatunkban. (máié) Miskolci rádió: 17.00: Hirek, időjárásjelentés, tartalomismertetés. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. A Miskolci stúdió zenés magazinja. A műsor telefonügy elete: 35-510. Szerkeszti: Nagy István. — Közben: El szeretném mondani . . . Gyárfás Imre jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire . .. Karcsai Éva összeállítása. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (Exportszállítások a drót- gyárból. — Kiváló vállalat az Egri Dohánygyár.) — 18.25— 18.30: Szemle az Észak-Magyar- ország, a Déli Hírlap, a Heve« megyei Népújság és a Nógrád keddi számából. Szlovák televízió: 16.25: Természetfilm. — 16.40: Úttörők magazinja. — 17.10: Katonák műsora. — 18.05: A szocialista országok életéből. — 18.30: Orvosi tanácsok. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Az ember fia (tévéfilm). — 21.00: Honvédelmi műsor. —21.45: Világhíradó. — 22.00: Külföldi sportesemények. Miskolci Nemzeti Színház (f3): Angliai Erzsébet. (Bérletszünet.) Kiállítások: Szőnyi István-te- rem (10.30—18): Igmándy Schranz Emil festményei. — Vasas Galéria (14—19): B. Boros Ilona textiljei. Filmszínházak: Béke (f4, hn6. 8): Alma (szí. amerikai film. 14 éven felülieknek, III. hely ári) — Béke kamaramozi (4): Rafferty és a lányok (mb. amerikai film, 14 éven felülieknek!) — (6): A leprás nő (lengyel film, II. helyár!) — Kossuth (f3, hn5, 7): Szívzűr (szí. magyar film, 14 éven felülieknek!) — Hevesy Iván Filmklub (f5, 11): fez ötös számú vágóhíd (mb. szí. amerikai film. 16 éven felülieknek!) — Táncsics (f4. f6): Egy elvált férfi ballépései (mb. szí. amerikai film, 14 éven felülieknek!) — (Í8): Kék gallér (szí. amerikai film, 16 éven felülieknek!) — Táncsics kamaramozi (6) : Egy romantikus angol nő (mb. szí. angol—francia film. 14 éven felülieknek!) — Szikra (hn3, 5. n8): A remény joga (szi. magyar film). — Fáklya (f4. 6): Szabadlábon Velencében (mb. szi. francia-olasz film, III. hely ár!) — Fáklya Filmklub (8): Meghitt családi kör (szí. olasz film, 14 éven felülieknek!) — Petőfi (4. 6): Kabala (szí. magyar film. 14 éven felülieknek!) — Petőfi Filmklub (8): Éjszaka (szí. olasz film, 16 éven felülieknek!) —Tokaj vendéglátóház (7): Keresztapa I—H. (mb. szí. amerikai film, 16 éven felülieknek!) — Gö- römböly, Krúdy (f7): Nevem: Senki (mb. szí. olasz—francia film, ni. helyár!) — Tapolca, Ady (7) : Sasszárny (szí. angol film). — Vasas, Sikerfilmek mozija (6): Szamurájok és banditák I—II. (szí japán film, 16 éven felülieknek, dupla és III. helyár!) — Hámor (6): Szívzűr (szí. magyar film, 14 éven felülieknek!) KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Mai kulturális nrogamok. — 8.27: A lőporsztget lakói. — 9.44: Zenevár. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10—14. — 10.35: Wilhelm Furtwängler vezényel. — 11.39: Széchenyi István naplójából. Petőfi rádió: 8.00: Hirek. — 8.05: A Stúdió 11. felvételeiből. - 8.20: A 8. utca rejtelmei. —8.30: Hírek. Útközben. — 8.35: Társalgó. — 10.00: Zenedélelőtt. 3. műsor: 8.57: A kiállítótermek programjából. — 9.00- Iskolarádió. — 9.30: Operarészletek. — 10.30: A nagykanizsai dzsess-hzt- vége felvételeiből. — 11.99: Hírek. — 11.05: 2000 felé. — 11.4«: Barokk zene. f : íií oc.i TITI« i US \ t. i í. N AZ DK VI VI V } j : ■ SVÜSy Vu5 í £• s < ,>v >, >< (.v\ . . .’A ■ ■■< ' Oi:: !> i 1 T i 1 U L* TIIUJ.U» VJ. i 4 «cKtmfg \ 1 - > .<>»» ** , iüM* /"Ml \ ílíCfum cű ' (.vmV—!;:> , .. Ui . > . '■ . » *ty agsír.tu , z svs. t.í-.í-,1 ír!. ..te v Mi kr.pt«. vet non iert; í,\ , -.sík. v »itt IX' .'u: «f«5i»r krtpto, t.i r»;, -,s. , y < « A < v ■> ( >,», 4 4 V < V< . - >■«- <>■*■ <>>’ V1 ’ quoi Le*. ..hv«fstt»xic :» y Kft ~ Kv », ügye n ár hir . >t>, */ feőíírek. 4 LÉm KÖNYVTÁR KINCSEI 7. Wuczi löráylnyve in liop ftiene?