Déli Hírlap, 1982. április (14. évfolyam, 78-102. szám)

1982-04-20 / 93. szám

Milyen a martintelepi artézi? Végre elkezdődnek! Holnap: az élcsoport állása Holnap közöljük — a 8. fordulóval bezárólag — az élcsoport állását, a 100 pont fölötti versenyzők, illetve kollektíváik nevét. Hamarosan ismét összeszámoljuk a pontokat, hiszen jelenlegi fordulónk már a 12. Biz­tatjuk azokat, akik nem találkoznak nevükkel holnapi számunkban, hogy egy pillanatra se csüggedjenek. Játsszanak továbbra is velünk, ismerjék meg Miskol­cot. Az év végi döntőig még sokszor átalakulhat az élmezőny. r Legújabb kérdéseink.: 3fll, Melyek azok, a Magyarországon védett növények, amelyek csak a Bükk hegységben ta­lálhatók meg? (Helyes válaszonként 3 pont, el­érhető pontszám 18.) Miskolc első nyomdája 1812-ben léte­sült. Első terméke egy színlap volt. Mi a címe? (A könyvtárak helyett célszerűbb egy bizónyos kiállításra összpontosítani; a helyes válasz 10 pontot ér.) 36. Hol készült ez a századfordulós miskolci kép? (8 pont.) > Aki e kút vizét issza,.. Van Miskolcon egy „cso­dakút”. Legalábbis sok mar­tintelepinek az. Nem ismer­nek jobb vizet a világon az artézi kútjukénál. Aki egy­szer megszerette, s sokáig it­ta, képes elzarándokolni érte a város másik végéből is. A kút szomszédságában lakó néni tudni véli, hogy Kazinc­barcikáról és Diósgyőrből is sokan járnak érte autóval. Mások gyógyhatást vélnek benne felfedezni. S milyen jó szolgálatot tesz, tett már ez a kút, afféle szükségállapotban. A múlt hét végén például, amikor a Mar­ti ntelepen szünetelt a víz­szolgáltatás, hosszú sor kí­gyózott a kút előtt. Talán már elmúlt másfél évtizede is an­nak. hogy hatalmas felhősza­kadás zúdult a városra, s a csapokból ihatatlan, iszapos víz folyt. Aki akkor sorako­zott ott a vízért, emlékszik, hogy nem órákat, hanem fél napot kellett arra várni, míg az előtte álló százak vödre, kannája megtelt. Az éjjel-nappal folyó kút lefolyója most eltömítődött. A szomszédos kert .vetemé­nyes ágyúsait állandóan ön­tözi a víz. Lakossági bejelen­tés alapján szálltak ki, s néz­ték körbe a kutat az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság szakemberei. A vá­rosi KÖJÁL-t felkérték, hogy a kút vizét részletes kémiai és bakteriológiai vizsgálatnak vessék alá. A kútkataszter- ben ugyanis — amely az or­szág artézi kútjainak listáját tartalmazza — ez a kút nem található. Vagy már annyira homály fedi eredeti megjelö­lési helyét, hogy a mostani utcanév szerint nem tudják Sokat írtunk lapunkban is I arról, hogy városunkban több | olyan épület található, ami­re emeletet húzhatnak, vagy beépíthetik a tetőteret. Nem­régiben készítették el ezek­nek a házaknak a listáját, s most már hírt adhatunk ar­ról, hogy a nyár elején több ilyen jellegű lakásfelújításba kezdenek. Nagy Sándor, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat mű­szaki igazgatóhelyettese el­mondotta, hogy a Győri ka­pu 99, 101, 110, 112, 114, 116, 118 és 120-as számú épület­ben 45 lakást alakítanak ki a tetőtérben. Emeletet húz­nak a lebontott nyeregtető helyébe és az újonnan ki­alakított nyeregtető alatt manzárdlakásokat építenek. A lakások tervei elkészültek, a statikai számítások folya­matban vannak. Ugyancsak a teljes felújí­tás keretében öt lakással bő­vítik a Széchenyi út 107-es számú épületet. Ez rendkí­vüli feladat lesz a Miskolci Építőipari Vállalat dolgozói­nak. A házban ugyanis egy­aránt találhatók 12 és 140 négyzetméteres lakások. Ezért a közfalak bontásával, áthelyezésével új lakásokat alakítanak ki. A legkisebb j lakás 35 négyzetméteres gar­zon lesz, ám a legnagyobb sem haladja meg a 90 négy­zetmétert. Az utcai front fa­lainak teherbírása kevésnek bizonyult, ezért úgynevezett aláfalazással megerősítik. A belváros rehabilitációs mun­káinak keretében elsőként újítják fel ezt az épületet. A rendkívüli körülmények ala­posan próbára teszik az épí­tőket, mivel kicsi a felvonu­lási terület. A szűk, zárt udvar, a Húsáruház állandó forgalma akadályozza majd az építkezést (sz. i.) Jr Ilyen sivár a martintelepiek kedvenc kútja (Kiss József felvétele) végéig a tervek szerint hat­ezer új típusú házi stúdiót szállítanak a belkereskede­lemnek. Űj típusú sztereó táskarádió gyártását is meg­kezdik a Videotonban. A tér­hatású táskarádióból — amelybe sztereó kazettás magnetofont is beépítenek — az idén 8600-at adnak át a kereskedelemnek; Bár nem az év újdonsága, a távsza­bályozós színes televízióra várókat bizonyára érdekli, hogy a gyár az idén 20 ezret készít ebből a készülékből. m-mú Ä KBT program jában sze­repel. hogy a Borsod megyei Moziäzemi Vállalattal közö­sen, vetélkedőt szerveznek a magángépjármű-vezetsőknek és gyalogosoknak a KRESZ- ismeretekből. A hat hónapig tartó vetélkedő az országos akcióhoz csatlakozva, júni­usban kezdődik megyénk­ben. Mi voltunk a hírvivők Petiik Imrénénél. Meglepetése, őszinte öröme csodálkozással is vegyült, hogy ő kapja a női szabók kö­zül Az ipar kiváló mestere ki­tüntetést. Annak idején Hajdúböször­ményben búzáért taníttatta az édesanyja őt és métg két le- ánytestvérét varrni, öten vol­tak gyerekek-: nem futotta kész ruhára. Persze az öthó­napos magánképzésről sem­miféle bizonyítványt sem ad­azonosítani. Az ott lakók úgy tudják, hogy az 1920—30-as évek idején születhetett. Az KVÍZIG szakemberei remél­hetőleg most mindent kide­rítenek róla, azt is, hogy mennyire értékes. Hogy ez ideig csak a kör­nyékbeliek és a csodálatos hatásában reménykedők ér­tékelték, az kiderül a kút ál­lapotából. Gazdagabb terme­lőszövetkezetekben az öntö­zőberendezés is esztétikusabb, mint ez a kút és környéke. Eddigi jószolgálataiért egy kis ápolgatást, új betonkön­töst is megérdemelne. O. E. A székesfehérvári Video­ton és a japán Akai-cég kooperációjában az eddigi két típus mellett újabb hi­fi torony összeszerelését kezdik meg. A prototípus májusra elkészül, s az év A zempléni térség fejlesztése Holnap délelőtt tart ülést a Hazafias Népfront megyei elnöksége. A napirenden a zempléni térség társadalmi, gazdasági és kulturális fej­lesztésére szótó javaslat sze­repet Előadó: Éliás Attila, megyei MISKOLC TÖRTÉNETE 24 Mesélnek cez utcanevek Régi utca- és dűlőneveink a nép ajkán keletkeztek, és meg­közelítő pontossággal fejezték ki a környék lakosságának fog­lalkozását, a táj földrajzi adott­ságait, a település jogállását, de még az is kiolvasható belő­lük, hogy melyek voltak a vidék jellegzetes növényei és állat- tenyésztésre alkalmas területei. A népi névalkotás a múlt szá­zad derekáig volt divatban, ezt követően a hatósági beavatko­zás sok régi utcanevet eltünte­tett, az újonnan keletkezett ut­cák névadása már nem volt olyan kifejező, mint az előző századokban. Széchenyi István halála után, 1874-ben változtatták át a Piac utca nevét — amelyet Nagy Uczának is hívtak, de Fő utcá­nak hivatalosan soha - Széche­nyi utcára, Palóczy László nevét kapta a Kádas család egykori lakóhelye, Kossuth Lajosét pe­piig a Czikó utca. A 18. század végén megnyílt Vereshid utca — amelyet a Pecén átvezető hídról neveztek így — egy évszázad múltán már Kazinczy néven sze­repel a térképeken. Az egykori Szabary utcából több változaton át lett Déryné utca, hiszen egy­kor Boldogasszony, azután Szín­ház, majd Deák Ferenc névvel illették. Az árvizekkel, tűzvészekkel, háborús dúlásokkal pusztító szá­zadok sotán alaposon megvál­tozott Miskolc utcaképe. Men­tősebb régi útvonalai azonban ma is azokon a helyeken húzód­nak, ahol sok századdal ezelőtt. Kifejező régi nevei azóta vagy feledésbe merültek, vagy ha megtartották is azokat, a mai fiatal nemzedék számára már tartalom nélküli, üres szavakká szürkültek. így veszítette el je­lentését „szer" szavunk, amelyik pedig ma is több utcanév tar­tozéka, mint például Középszer, Papszer, Fövényszer. A „szer" szó eredetileg rendet, sort je­lentett, tehát a mai szóhaszná­latban fölösleges és értelmetlen még az utca szót is a név után tenni. A Középszeren — amely valaha az Avas Alsó- és Felső- Szentgyörgy nevű részei között fekvő szőlőtermő dűlőnek volt találó elnevezése — ma az avasi lakótelep tízemeletes betonhá­zai állnak, eltüntetve az egykor virágzó szőlőkultúrát és gyümöl­csöskerteket. A Papszer jelentése: a pap sora, a pap utcája. Vonala ma is azon a helyen húzódik, ahol a 15. század elején létrejött. Zsigmond király 1411-ben az avasi templom kegyúri jogát a városnak adományozta, amely azért kapta ezt a kiváltságot, mert lakosai önként, saját költ­ségükön és munkájukkal lelépi- tették a templomot. A kegyúri jog adományozása azt jelentet­te, hagy a plébániát a váias. sa- [ jót egyházának tekinthette, jö­vedelmeivel szabadon rendelke­zett, és szolgálatára papot je- lölhetett. A város tanácsa az egyház épületeinek fenntartásá­ra, alkalmazottainak ellátására szőlőt és malmot adományozott. Azoknak a nincsteleneknek pe­dig, akik vállalták, hogy a sző­lőt ingyen művelik és a malom­ban fizetség nélkül dolgoznak, a Papszeren és a Toronyalján telkeket osztott. Az Avas és a Szinva közötti részen, a mai Rácz György ut­cától nyugatra a Domus Áru­házig még a 17. század elején is meggyeskertek zöldelltek. In­nen kapta nevét a Meggyesalja és a Meggyesalja utca. Az előb­bi a mai Petőfi utcával, az utób­bi pedig a Bacsó Béla utcával azonos. A Szinva parti sávja mentén kenderföldek álltak a lakosság használatában. A Meggyesalja északi határa a Szinva volt, amelyen gázlók ve. zettek a túlpartra, mert szekér- hid csak lejjebb, a Bük malom­nál volt. Ezek a kiragadott pé/ldák is mutatják, hogy földrajzi neve­ink múltunk egy-egy darabká- | jót őrzik az utókor számára, ezért legalább olyan féltő gond­dal kellene őrizni azokat, mint kevés számú műemlékünket. l&um JUDIT + EffV jól sikerült ruha mindig hoz néhány kuncsaftot (Kerényi László felvétele) Egymásnak ajánlják... A varrónő és vendégköre tak. 1952-ben férjhez ment, és Miskolcra költöztek. Az ak­kori Nőtanács mindig szerve­zett valamilyen tanfolyamot, s ott a szabás-varrás tudomá­nyából is egyre több ragadt rá. Itthon dolgozgatott, majd a házból feljelentették. Ak­kor sokáig úgy érezte, nem tud tűt vermi a kezébe. Egy ismerős ajánlotta neki; két­éves MTH-iskola indul, ami majd szakmunkás-bizonyít­ványt ad. Amikor az elméleti vizsgán túljutottak, akkor jött a bökkenő. Hosszabb gyakor­lati munkát kellett igazolni ahhoz, hogy valaki megkap­ja a várt dokumentumot. Mi­vel nem tudott ilyet szerezni, a büntetéséről szóló igazolást vitte be a tanácshoz. Ez az­tán annyira hivatalos volt, hogy elsőként kapott szak­munkás-bizonyítványt. Hát így váltotta ki az ipart. A Kun Béla úti parányi kis konyhának fele a műhely, fele a főzőfülke. Férje a BÁ- ÉV-nál volt művezető, egy éve meghalt Tizenhét éves, középiskolás kislánya a segí­tőtársa, aki a házimunka ja­va részét magára vállalja. A nyolcórai munka ugyanis eb­ben a szakmában kevés. Há­rom és fél ezer forintot keres havonta, amire azt mondja, meg lehet belőle élni, de meg­gazdagodni nem. Január 1- től SZTK-járulékot is fizet­nek — bár a táppénzt nem akarja kipróbálni —, s ez a nyugdíj járulékkal együtt 850 forint. Cégtábla után kevés vendég jár hozzá; a kuncsaf­tok inkább egymásnak ajánl­ják. A takarítónőtől az or­vosnőig terjed a vendégkö­re. Hogy nehéz-e a nőkkel? A többségével nem. Bár van­nak olyan igények: dugja el azt a divatlapot, amiből az egyediségére nagyon hiú nő varratott. Hát a divatlap nem olcsó, nem vehet mindenki­nek külön-külön. Egykori tanítója azzal fe­nyegette: ha majd te is olyan korú leszel, mint én, meg­utálod a varrást. Ez a jóslat nem vált be. Ma is úgy sze­reti a szakmáját, mint a kez­det kezdetén. A legnagyobb kedve az egyedi darabokban, a fantáziadús ruhákban te­lik... O. E. Tetőtér-beépítések I I Vetélkedő városunkról A Videoton újai hi-fi tornya

Next

/
Thumbnails
Contents