Déli Hírlap, 1982. április (14. évfolyam, 78-102. szám)
1982-04-17 / 91. szám
A vállalat helyet adott, a szakszervezet berendezte Könyvtár a A mozdulat könyvtárosé is lehetne... Németh Lászlóné vegyésztechnikus. (Kiss József felvételei) „...örül a szívem, hogy valahol már a kezdet megvagy on ” Széchenyi és a miskolci színház A Zsolcai kapuban levő telephely új épületének második emeletén találtuk meg a Gabonaforgalmi és Malomipari « Vállalat könyvtárosát; Németh Lászlóné vegyész- technikus. A régebbi ház földszintjén levő barátságos szobát délelőtt nemigen' keresi fel, de ha mégis arra jár, hamarosan kopogtatnak: — Láttam, hogy ég á villany, gondoltam, hogy kölcsönzői — mondja a fiatalember, £s szívesen ül le a fotó kedvéért lapozgatni. A kép igaz, mert a vendég vaFórum a miskolci rádióban 11 luftok éíőÉÉimÉíi A Magyar Rádió Miskolckörzeti Stúdiója április 26- án, hétfőn este 17 óra 10 perctől Fórum-műsort sugároz A fogyasztók érdekvédelmében címmel. Az adásban egyebek mellett szó lesz az áruk szavatosságáról, a minőség megőrzésiről. az áruk tárolásának és szállításának fontosságáról, a lejárt szavatossági időkről, a kenyér minőségéről, a friss kenyér fogalmáról, ugyanakkor a kérdések között szerepelhetnek a lábbelikkel, ruházatokkal. a fogyasztók megkárosításával, vagyis a súlycsökkentéssel, a burkolt áremeléssel kapcsolatos kérdések és észrevételek is. A stúdióban ott lesznek a népi ellenőrzés, a kereskedelmi felügyeleti hatóságok, valamint a kereskedelmi vállalatok vezetői, illetve képviselői, s az imént említett témákban várnak kérdéseket a hallgatóktól. A műsorral összefüggő kérdéseket április 23-ig kérjük eljuttatni levélben a Magyar Rádió körzeti stúdiója címére (Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15. 3527). Az adás időpontjában telefon ügyeletet tartunk, ahol további kérdéseket várunk, Miskolcon a 35-510-es. Egerben a 12-946- os, Salgótarjánban pedig a 14-082-es telefonszámon. Kérdezzen, az illetékesek válaszolnak! lóban egyike az állandó látogatóknak, és az ismeretség is régi: a kedves fiatalasszony tíz éve gondozza társadalmi munkában a vállalat miskolci telephelyének könyvállományát. * — A kölcsönzés heti két órájára munkaidő-kedvezményt kapok, de nem ezért csinálom. Szeretek vele foglalkozni, ezután pedig igazán kényelmes is lesz. Korábban szekrényben voltak a könyvek, ha valaki nézelődni akart, a többieknek várni kellett, amíg a szó szőre« értelmében kijött a szekrényből. Ezt csak a különbség jelzésére mondom, mert az itt dolgozó, hozzávetőleg 200 ember közül 108 beiratkozott olvasót hoztam magammal ebbe a szobába. — Az SZMT központi könyvtárának sok-sok üzemi letétje van, néhány napja eggyel több a számuk. De az új könyvtár nyilván jóval több a statisztika kedvező módosulásánál... — Megtudtam, hogyha a vállalat ad helyiséget, akkor az SZMT berendezi, a hely nagyságának megfelelő állományt ad, és ahogyan szükséges, cseréli. A szekrényes korszakban is sok könyvünk volt, mert a Könyvtárellátó Vállalattól minden negyedévben megkapjuk az új kiadványok jegyzékét. Ezt továbbadom az osztályvezetőknek, megjelölik, hogy a munkához milyen könyvek szükségesek, az igazgató engedélyezi a vásárlást, és megrendelem. A szakirodalom gyarapodott az évek során, de az olvasmányos művek, a szépirodalom iránt legalább ilyen nagy az érdeklődés, és azért örülök az új könyvtárnak, mert most már ezt is ki tudom elégíteni. Kétezerötszáz kötet a letéti állomány. — Szép, hogy társadalmi munkában kezeli... — Mondtam már, hogy szeretem csinálni, és nincs is vele baj. Évek alatt egyetlen tízegynéhány forintos könyv veszett el, mindenki pontosan visszahozza, amit kölcsönzött Talán az adminisztráció nő meg egy kicsit a könyvek nyilvántartása, egyéb; de ezt majd munkaidő után elvégzem. M— 1832. április 18-án, 150 éve jelent meg Pesten Széchenyi István „Magyar játékszínrüi” című munkája. Pest vármegye a magyar nemzeti nyelv és színészet ügyében bizottságot nevezett ki, és ebbe a bizottságba hívták meg, mint a színészet szakértőjét Széchenyi Istvánt. Szakértelmét bizonyítja az a tény, hogy miután a bizottság határozatot hozott a pesti állandó magyar színház felállításáról, a tervek kidolgozásával őt bízták meg. Széchenyi elképzeléseit és terveit tette közzé az említett tanulmányban. 1823. augusztus 24-től már állt a miskolci színház, az ország első állandó kőszínháza, de belső tere még nem volt kiépítve. A vármegye 36 páholyt akart építtetni, és a színpad berendezését is szerették volna korszerűsíteni. Az volt az elképzelésük, hogy a készülő páholyokat főuraknak adják bérbe évi 100 forintért és ebből a pénzből biztosítják a fenntartási költségeket. A páholyok homlokzatán a bérlő család festett címerképe hirdette és örökítette meg a segítő szándékot. A vármegyén tizenegy hazafiúi buzgalmáról nevezetes főúrról készült lista: „Feljegyzése azon tisztelt urasá- goknak, akikről a deputatio (küldöttség) előlre is biztosan úgy hiszi, hogy a helybeli játékszínben felállítandó logék (páholyok) építésére segedelmet fognak adni.” A nevek sorában az első Széchenyi Istváné. A vármegye nem csatlakozott, Széchenyi támogatta a miskolci színház csinosításának ügyét, joggal határozott a közgyűlés a köszönőlevél megírásáról: „a szép lélek ezen nemes vonásán való érzékeny örömünk a Tisztelt Méltóságos Gróf Úrnak köz pennával Írandó levelünk álKonceii a színházban A Téli bérlet hangverseny- sorozat kilencedik előadását hétfőn este fél 8-tól rendezik meg a Miskolci Nemzeti Színházban. A Miskolci Szimfonikus Zenekar mellett, miskolci szólistákat hallhatnak a bérlők: Torma Gabriella zongoraművészt (képünkön) Szergej Davidov oboaművészt. Mura Péter vezényli Szymanovsky IV. szimfóniáját, Martinu Oboaversenyét és Csajkovszkij Diótörőszvitjét. tál tudtára adni rendeltetett.” Pozsonyból május l-én kelt Széchenyi István válaszlevele, amelyben megköszöni a neki címzett dicsérő jelzőket. A levél nem a köszönősorok miatt becses számunkra, hanem a színészetről és a miskolci színházról szóló néhány mondata teszi azzá: „Én is azt tartom, hogy a nemzetiségnek feljebb emelésére semmi hathatósabban nem szolgálhat, mint a nemzeti nyelv kipallérozása, semmi sem fejti ki pedig a nemzeti nyelvnek lelkét ugyanannyira, mint a közönséges helyeken előforduló színjátékok. S ámbár nagyon szomorú az, hogy oly nagy hazánkban csak Miskolcon áll olyan intézet, amely e nagy célnak megfeleljen, azért belsőképpen mégis örül a szívem, hogy valahol már a kezdet megvagyon; tudom én azt, hogy a Tekintetes Karok és Rendek velem abban egyetértenek, hogy a becsületes ember, és becsületes hazafi A Tokajban Ankét az antológiáról A Magyar írók Szövetségének észak-magyarországi csoportja április 19-én, hétfőn este tartja idei első irodalmi rendezvényét a Tokaj vendéglátóházban. A Mégsem elégia című antológiát mutatja be Cs. Varga István irodalomtörténész, kritikus. elfelejtkezvén magáról és azon időről, amelyben él ö, csak a jövendőre veti magvait és ülteti palántáit. S azért akár micsoda kis lábon fog is állani Miskolcon a magyar színjáték, s akármi kicsinyek lesznek is annak resultatumai (eredményei), eleintén mégis lesz talán annak a valaha nagyobb haszna, mint azt most hinni lehet, s megmarad a Tekintetes Karoknak és Rendeknek azon nagy érdemek, hogy így jól- tevö intézetnek kezdetét megállapították. De ha a múzsákra nézve is ezen intézetnek most, s idővel semmi haszna sem lenne is, jó!tevő ereje más tárgyakra nézve mégis megmaradna, mert ezen áldozatok, melyek a hazáért és a nemzetért tevődnek, akármely csekélyek és titokban áldoztatottak legyenek is, azért mégis soha el nem veszhetnek ...” Seresné dr. Szegőfi Anna levéltáros jfe Ha ég a villany, biztos, hogy bejön valaki Már kapható! a DI-TON hangjelző készülék — gyengénlátók és mozgássérültek részére és az RT —02 riasztótáska — pénzszállításra — VILLÉRT - BIK boltjában Miskolc, Baross Gábor utca 13—15. sz. alatt Telefon: 15-660 p ■ ÍZ felvesz kazán- és turbina-üzemviteli gyakorlattal oki. kalorikus mérnököt üzemi erőművünkbe irányítói munkakörbe. Pályázatot írásban, részletes szakmai önéletrajzzal kérünk: Északmagyarországi Vegyiművek személyzeti és oktatási főosztály Sajóbábony 3792 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A Lenin Kohászati Művek párt-, szakszervezeti, KISZ-bizottságónak, vezérigazgatóságának, a vállalat kollektívájának, mindazoknak, akik íelejthetetlen férjem, édesapám, apósom, testvérem MAJTÉNYI LAJOS, az LKM pártbizottságának volt titkára és beruházási igazgatója elhunyta alkalmával a végső tiszteletadós megszervezésével, jelenlétükkel, együttérzésük kifejezésével mérhetetlen fájdalmunkat megosztották, ezúton mondunk hálós köszönetét. A GYÁSZOLÓ CSALAD KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A Lenin Kohászati Művek párt-, szakszervezeti, KISZ-bizottsága és vezérigazgatósága ezúton is köszönetét mond azoknak a politikai, társadalmi szervezetek, intézmények, vállalatok képviselőinek, és mindazoknak, akik MAJTÉNYI LAJOS elvtárs, az LKM pártbizottságának volt titkára, nyugalmazott beruházási igazgatója temetésén közreműködésükkel, megjelenésükkel meg osztották gyászunkat. / AZ LKM PART-, SZAKSZERVEZETI, KISZ-BIZOTTSÁGA ÉS VEZÉRIGAZGATÓSÁGA