Déli Hírlap, 1982. április (14. évfolyam, 78-102. szám)

1982-04-05 / 81. szám

Művészeti díjasaink Színházi beszélgetések Tímár vész Éva érdemes mű­Tímár Éva neve mellé ezután minden színlapon odaírják: ér­demes művész, és a színész el­ismerésének ezt a formáját nem véletlenül hívjak kitüntető címnek. Egy volt évfolyamtársa nemrég így szólt hozzá: amikor végeztünk, úgy látszott, hogy előtted minden út szabad, te viszed közülünk a legtöbbre, [ aztán mi történt? Vidéken ját­szol. — Három esztendeje, hogy e Miskolci Nemzeti Színház egyik vezető művésze xxigy. Jó ez az embernek? — Debrecenben is vezető színész voltam, játszottam a Nemzeti Színházban, Kapos­várott, Pécsett, Szolnokon, mindenhol jó szerepeket kap­tam és sokat. Nem kellett küszködnöm sehol, várost, színházat mindig azért váltot­tam, mert az elmúlt húsz év­ben a magyar színházi élet rendkívül változó, volt, és, azt kerestem, hol lehet' mást csi­nálni. Ennek a városnak és színháznak sokat köszönhe­tek, de ez alatt nem „vezető színészi státust” értek. Min­den színházba színésznőnek szerződöm. — Sikeresnek érzed magad? — Ennek sokféle értelme van, a sikerességet mindig a szerep dönti el. Ha sikerül megvalósítanom. — Az ember nem kitünte­tésért dolgozik, de az elisme­rés megerősít... — Nagyon jó érzés, és az erőre is szükség van, mert ahogy telnek az évek, egyre nehezebb. Nagyobbak a ma­gammal szemben támasztott követelmények. — Lelkiismeretes vagy .. í — Ami húszéves korban te­hetség, az negyvenévesen már hivatásszeretet, lemondás, szorgalom, kitartás, áldozat, szolgálat is. Túl kellett élni bukásokat, túl kellett lépni rajtuk, és az ember megta­nulja levonni a szükséges kö­vetkeztetéseket. Sok kiváló ember segített ebben, de az sem mindegy, hogy a segít­ség mikor érkezik. A pályám kezdetén feszített a vágy: majd én megmutatom. Az a bölcsesség, amely befogadás­ra igazán képes, később ér­kezik. . — Minden szezonban szín­padon vagy, szeptembertől júniusig. Melyik előadás volt a legkedvesebb? — Mindegyiket szeretem, de a legjobban a Szecsuáni jó­léteket. Darab, előadás, sze­rep találkozott bennem, nagy­. szerű volt. — Egy újabb nagyszerű szerepre készülsz. Ha van ab­szolút főszerep, akkor az Angliai Erzsébet az. — Pécsett játszottam Blan- che-t A vágy villamosában, ezt is mondhatod abszolút fő­szerepnek, mégsem okozott örömet az előadás, meg sem közelítette azt az élményt, amit például az első miskol­ci bemutatóm, a Ház a város mellett című Sarkadi-darab Jelentett. Nemrég A tribádok éjszakájának 80. előadását megnézte a lányom óvónője, és csodálkozott; milyen felfű­tött este volt. Számomra ez a nyolcvanadik is élmény volt. A főszereppel többet kell dolgozni, de a felelősség epi­zódszerepben is ugyanaz. A színház mindig közösség munkája, a felelőssége min­denkinek egyforma, aki bete­szi a lábát a színpadra. Csiszár Imre neve mellé há- rom éve írják oda: a Miskolci Nemzeti Színház művészeti ve­zetője. Most abból az alkalom­ból beszélgettünk, hogy jászai Mari-díjat kapott. A művészeti díjak eredményes munkásságot ismernek el, az ünnep azt bizo­nyítja, hogy a hétköznapok munkája megérte. — Miért érdemes színházat csinálni? — A főiskolán Major Ta­mástól megtanultam: azt mindig tudja az ember, hogy mi ellen csinál színházat. Tudta Shakespeare, Moliére, Brecht, mert a drámaírás óriásai voltak a legnagyobb színházteremtők is. Itt, és most az emberek beszűkült állapota ellen, az ellen kell színházat csinálni, hogy a legfontosabbnak a saját össz­komfortunkat tartjuk, hogy magunknak élünk, és nehe­zen válunk alkotó közösséggé. A színház a többi között a lakótelepi falak ledöntésére tett kísérlet. Miskolci lakóte­lepre gondolok, és hatékony színházban hiszek. — Sikerült Miskolcon ha­tékony színházat teremteni? — Mondjam azt, hogy 90 százalékban? A Játékszínnel, a Kamarával együtt, három színháza van a városnak, amely háromféle stílust, tö­rekvést jelent, újabb közön­ségrétegeket köt hozzánk. Az elmúlt év eredménye ez is, mint a társulatépítés. Sok fiatal jött Miskolcra, az idei szerződtetések bizonyítják, hogy az esztendők óta itt ját­szók közül sem megy el sen­ki, de annál több érdeklődő telefon érkezik. Á biztos, jó társulat mindennek az alap­ja. A színháznak a színész a lelke. Aki cél érdekében lép színpadra, cél érdekében mu­tatja meg magát. — A művészeti vezető ke­zében nagy hatalom van ... — A színházat tudni kell dönteni, igen és nemet mon­dani. Olyan ez, mint a gaz­dasági élet: ha jó a döntés, nincs baj, ha rossz, aki dönt, viseli a következményeit is. De a színház mégis más, mint a gazdasági élet, és az a lényeg, hogy mikor Sztanyisz- lavszkij, Piscator, Bruck csi­nált színházat, azzal sem ér­tett mindenki egyet, de a köz sikerével szemben miniden időben érdektelen volt az egyén elégedetlensége. Köz Pufók angyalkák atyja Háromszáz évvel ez­előtt, ezen a napon hunyt el Murillo, a spanyol barokk egyik legismertebb festőmű­vésze. Nevéről min­denkinek a pufók an­gyalkák jutnak eszébe: kissé szentimentális, lágy, álmodozó szép­séggel telített, olykor érzelgős kompozíciókat festett. Sevillában nagy műhelye élén dolgozott, s rövidesen a Festő­akadémia elnöke lett. Termékeny művész volt, több száz képet festett. Csiszár Imre rendező, a Miskolci Nemzeti■ Színház művészeti vezetője Jászai-dí- jat kapott alatt közösséget, közönséget értek, és tisztelettel kérek mindenkit: a hatalom fogal­mával együtt gondoljon a vele szorosan együtt járó fe­lelősség fogalmára is. A kép egyébként akkor igaz, ha így fogalmazunk: Gyarmati Béla igazgatóval és Kerékgyártó László gazdasági igazgatóval együtt, egyszerűen csak dol­gozom. Ezért a színházért. MAKAI MARTA A rádióban hallottuk NemzedEKEK A NemzedÉKEK cím ugyan egyetlen rádióműsort jelöl, ám a véletlen úgy hozta, hogy pén­tek délután akár három — if­júságunkkal, pedagógiai kultu­ráltságunkkal foglalkozó — mű­sor közös címe is lehetne. Dél­után ötkor kezdődött a Petőfi adón a Nem tudom a leckét különkiadása, ezt követte az ötödik sebesség (fél hatkor), s este fél nyolctól, illetve fél tíz­től, immár a felnőtteknek szán­va, a NemzedÉKEK folytatása. A kulcsszó, amely mindhá­rom műsort egységbe fogja, éppen a pedagógiai kulturált­ságunk, amelyen egyszerre értendő a pedagógusok és a szülők eszmei-gyakorlati fel­készültsége, illetve gyerme­keink, fiataljaink „neveltségi szintje”. Nos, igen tanulságo­sak, nem egyszer egyenesen szívszorítóak voltak az el­hangzott riportok, a feltárul­kozó életszeletek, sorsok. A szülőknek szánt adás éppen ama „pedagógiai’ (miért ne­vezzük ezt mi „makarenkói- nak?”) pofonról szólt, ame­lyet sokszor dühében, máskor meg tehetetlenségében ad szülő és néhány pedagógus. A műsor pedagógus-pszicholó­gus szakemberei mélységesen elítélték ezt, mondván, hogy az erőszakhoz is hozzászokik a gyerek, a pofon tehát egy­általán nem éri el a kívánt hatást; de ami ennél vesze­delmesebb: a durvaság, a tü­relmetlenség maga is további erőszakot szül, s így a folya­mat megállíthatatlan. A gon­dolatmenet annyira logikus, hogy szinte kommentálni se kell. Érdemes viszont elidőz­ni magánál az erőszak jelen­ségénél. Ez ugyanis — né­4 LÉVAY KÖNYVTÁR KIftCSEr 3. A Summa Ganfredi A szép iniciálé és a fölötte olvasható szöveg szerint ez a régi könyv Ganfredus de Tra­no pápai subdiaconus és káp­lán dekrettaliáinak (szabály­zatainak! összesítését tartal­mazza. A Lévay Könyvtár egyik legrégibb, mondhat­nánk ősnyomtatványnak szá­mító kincse. Egy Miskolcon kiadott könyv szerint, 1490- ben Velencében jelent volna meg, de azt hisszük, közelebb áll a valósághoz az 1726-ban, Leydenben kiadott Jöcher- lexikon, amelyben a szerző­nek az iniciálé felett olvasha­_ in qae imitier ctocemat $re ihre houa pptiario facta Sir. uteri vitt folura »idelicer.q? oiuerfe pfKtunoe neo t trcretaleoepiffole fummonmt pontificum m »tuerfa fparfe tolom!a qua? aliqaejptermftiiantfimilttudp nem. «tquedam jprer prrancraté.nő nulleeriamob futjrhritatem pfufiot nem inducereOJdcbanfur.alique tet roragabannirertrztoluimtsa lupa tsicra .qutrzfifg incerte frequenta in al­to adatai mellett még az áll, hogy Ganfredus mester nápo­lyi nyomtatványok kiadója is volt. A szerző neve mellett olvasható Trano pedig a Ná­poly közelében levő, ma Tra- ni nevet viselő község. Ganf­redus mester nyilván innen származhatott, és a könyv Nápolyban készültét az is bi­zonyítja, hogy — ugyancsak Jöcher szerint — a régi ki­adás a nápolyi könyvtárban volt található a XVI. század elején. Miskolci büszkeséggel mondhatjuk, hogy egy pél­dány nálunk is van. (máié) hány antropológus és filozó­fus állításával ellentétben — nem velünk született sajátos­ság. Ezt valahonnan „tanul­ják” a riportban megszólal­tatott, valóban vérlázítóan agresszív fiatalok, akik be- szeszelve nekimentek, belekö­töttek az utcán a járókelők­be. Ezek azok az esetek, ami­kor az állampolgár rendőrért kiált és drákói szigort köve­tel. Ám, a kép csak akkor teljes, ha meghallgattuk azt az anyukát is, aki a minden­kori hangulata szerint „bün­teti” négyéves, szeretetéhsé- gében „izgága, rosszalkodó” kisfiát, akivel „nem bírnak” az óvó nénik sem. Ezt a kis­fiút rendszeresen verik, az óvodában pedig kiközösítik, s mindenki csodálkozik, hogy egyre „megátalkodottabb”. Nincs itt terem arra, hogy a sok okos, megszívlelendő gon­dolatot akárcsak felsoroljam. A műsorok vendégei egy ideális nevelési elv, illetve is­kola- és családmodell alapján állva mondtak véleményt. Jó, hogy elmondták, jó, hogy vannak ilyen okos műsora­ink. Hinnünk kell abban, hogy amit sokszor elmonda­nak, abból meg is fogan vala­mi. Csakhogy! némi — s nem is kis — ellentmondást vél­tem felfedezni a szülőknek szánt és a fiataloknak szóló műsorok modora, hangvétele között. Az Ötödik sebességre gondolok itt, amelynek már a szignálja is agresszív, sok­koló. Néhány laptársunkban több kritika — s rendszeresen visszatérve! — már szóvá tette ezt. Még mindig él az a babona (néhány tévéműso­runkban is), hogy í fiatalok­hoz ezen a „haveri” hangon kell szólni, és ezt a szöve­get kemény rockzenével kell „aláfesteni”. A gondolatok, érvek erejét nem pótolhatja semmi, s mélységesen lebe­csüli az a mi fiataljainkat, aki így akar „leguggolni” hoz­zájuk. Sokkal többet ér az a higgadt és őszinte emberi szó, amelyre bőségesen volt pél­da a NemzedÉKEK riportjai­ban, kommentárjaiban. Szí­vesen hallottam volna az ag­resszív, kötekedő fiatalokkal készült riportot éppen az Ötö­dik sebességben elrettentő példaként, megvitatandó té­maként. Furcsa volt ezt a három műsort így folyamatként hall­gatni, mert noha időben és a műsorújságban is egymás mellett vannak, de mintha nem tudnának egymásról. Márpedig éppen a nemzedé­kek párbeszéde, s egyáltalán egymás nézeteinek, életérzé­sének a mgismerése lehet az egyetlen garancia arra, hogy végre megteremtődjön a ma még csak nyomokban fellel­hető pedagógiai kultúra, kul­turáltság, az a tolerancia és humánum, amely nélkül élni valahogyan lehet ugyan, de nem érdemes. (horpácsi) műsor HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00; Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.00: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14.40: Tavaszi részegség (novella). — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.05: Népdalok. — 15.23: A Tenkes kapitánya (re­gény). 16.00: A Magyar Fúvósötös játszik. — 16.30: Világabiak. — 17.00: Hírek. — 17.05; Meddig él egy fa? (novella). 17.28: Bemutat­juk új felvételeinket. — 17.48: Nóták. — 18.15: Esti mese. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: A Rádió Kabarészínháza III. hu­mori esztivál ja (1. rész). — 20.35: 55 perc a Supergroup együttes­sel. — 21.30; Vonalvég. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc kül­politika. — 22.30: Halló, itt va­gyok! — 23.30: Zenekari muzsi­ka. — 24.00: Hírek. — 0.10: Pa­yer András táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Felvételek a Röpülj páva műsorából. — 12.30; Hírek. Útközben. — 12.35: Kis ma­gyar néprajz. — 12.40; Tánczenei koktél. — 13.25: Világújság. — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: A lőporsziget lakói. — 17.30: ötö­dik sebesség. — 18.30: Hírek. Út­közben. — 18.35; örökzöld dalla­mok. — 19.30: Tip-top parádé. — 20.00; Népdalok. — 20.30: Hírek. Útközben. — 20.35: Társalgó. — 22.00: Régi dallamok — mai kön­tösben. — 22.30: Varázskeringő. — 23.00: Hírek. — 23.20: Nótacso­kor. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.29: Könyvszínpad. 13.00: Hírek. — 13.07: Britten-mű- vek. — 14.10: Gregor József ope­raáriákat énekel, — 14.50: A Ber­lini Filharmonikus Zenekar ját­szik. — 16.30- A hét zeneműve. — 17.00: Ron Wood felvételeiből. — 17.30: Zsebrádiószínház. — 18.16: Finálék Verdi operáiból. — 19.00: Hírek. — 19.05: Kodály-kórusfel­vételeinkből. — 19.40: Kapcsoljuk a Tudományos Akadémia kong­resszusi termét. — Közben kb. 20.25: Új könyvek — régi isko­lákról. — Kb. 21.30; Bigband-fel­vétel ékből. — 22.00: Zenekari muzsika. — 22.57: Zenei panorá­ma. — 23.30: Hírek. Miskolc! rádió: 17.00: Hirek, időjárás, tartalomismertetés. — 17.05: Hétről-hétre, hétfőn este. A miskolci stúdió zenés maga­zinja. Vendégünk: Sebők Gyula, az Express Utazási Iroda észak­területi igazgatója. A műsor te- lefonügyelete: 35-510. Szerkeszti: Dobog Béla. — Közben: El sze­retném mondani. .. Paulovits Ágoston jegyzete. — Válaszo­lunk hallgatóink leveleire ... Gyárfás Imre összeállítása. — Sport. — 18.00: Észak-magyaror­szági Krónika. (Kísérletek a kör­nyezetvédelemért Sátoraljaújhe­lyen, az ELZETT Gyárban. — Az időskorúak helyzetéről.) —18.25— 18.30: Szemle az Észak-Magyar- ország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság és a Nógrád keddi számábóL Szlovák televízió: 16.25: Ütőrők magazinja. — 16.55: Ilyen Is volt Pozsony. — 17á0: Katonák érája. — 18.05: A szocialista országok életéből. — 18.30: Orvosi tanácsok. — 18.40: A nevelésről. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Tévéjáték. — 21.45: Világhíradó. — 22.00: Kül­földi sport-események. Kiállítások; Mini Galéria (10- 18); Csavlek Etelka kerámiái. Filmszínházak: Béke (f4): Tűz (szovjet film). — (hn6. 8); Egy zseni, két haver, egy balek (mb. színes olasz—francia film. III. hely ár! — Béke kamaramozi (4): A betyárkapitány kincse (román fűm). — (6): Tecumseh (mb. NDK film). — Kossuth (f3) : A lovas lány (mb. színe« NDK film). — (hn5, 7): Majmok boly­gója (színes amerikai film, 14 éven felülieknek, III. helyáa-f). — Hevesy Iván Filmklub (3, 6): A nők városa I—II. (színes olasz film, 18 éven felülieknek, dup­la helyár!) — Táncsics (f4, f6, f8): Tegnapelőtt (színes magyar film). — Táncsics kamaramozi (6): FelÜní: Róma (színes olasz —francia film, 16 éven felüliek­nek !) — Szikra (3): A hótündér (mb. színes szovjet film). — (5): A jó, a rossz és a csúf I—II. (mb. színes olasz film. 16 éven felüli­eknek, dupla és III. helyár!). — Fáklya (f4. f6); Az amatőr (mb. szí. lengyel film, 14 éven felüli­eknek !) — Fáklya Filmklub (f8): Szívzörej (francia—olasz film, 16 éven felülieknek!) — Petőfi (4): ... és megint dühbe jövünk (szí. olasz film, 111. helyár!) — Pető­fi Filmklub (6): Égő Barcelona I—II. (színes spanyol film, 14 éven felülieknek, dupla helyár!) — Tokaj vendéglátóház (f8) : Fa­yard bíró akit seriffnek hívtak (mb. színes francia film. 14 éven felülieknek!). — Görömböly, Krúdy : Cirkusz a vadnyuga­ton (színes román film). — Ta­polca, Ady (7): A 3. számú űr­bázis (színes angol film. 16 éven felülieknek, III. helyár!) — Va­sas, Sikerfilmek mozija (6): Vér­vonal (színes amerikai—NSZK film. 16 éven felülieknek. II. helyár!). — Hámor (6): A re­mény joga (színes magyar film). KEDD Kossuth rádió: 8.00• Hírek. — 8.20: Mai kulturáli«! programok. — 8.27: A lőporsziget lakói. — 8.57: Jascha Heifetz hegedül, Emanuel Bay zongorázik. — 9.44: Bolgár gyerekek muzsikál­nak. — 10.00: Hírek. — 10.05* MR 10—14. — 10.35: Kertész István vezényel. — 11.39: Tatárpuszta (regény). Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05; Virágénekek. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30* Hírek. Útközben. — 8.35: Társalgó. -• 10.00; Zenedélelőtt. 3. műsor: 8.57: A kiállítótermelt programjából. — 9.00: A zen# nem ismer határokat. — 9.50: Versenyművek. — 10.35: Az East együttes felvételeiből. — 11.00: Hírek. — 11.05 : 2000 felé... — 11.40; Aki hűtlen, pórul jár. Televízió, 1. műsor: 8.55: T4- vétoma. — 9.00: Szünidei mati­né. — 11.00: Utazás a Holdba (tévéjáték-sorozat, 1. rész.)

Next

/
Thumbnails
Contents