Déli Hírlap, 1982. április (14. évfolyam, 78-102. szám)

1982-04-28 / 100. szám

Lena, Fuvall, Lián Uj szőnyegpadló Háromféle termékkel bővül a Soproni Szőnyeggyár sző­nyegpadlóinak választéka az idén. A Léna. a Fuvall és a Lián' fantázianevű szőnyeg- padlók közös jellemzője, hogy tisztán szintetikus fo­nalból készülnek, jól tűrik a nedvességet, ezért köny­Lobogózzuk fel épületeinket! Miskolc megyei városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga felkéri a, vállalatok, üze­mek és intézmények vezető­it. hogy május 1. tiszteletére lobogózzák fel épületeiket. A zászlódísz április 28-től május 2-ig köszöntse az ün­nepet. ina 'ai r ■ (81 Ma tartja tanácstagi foga­dóóráját Szuchy Róbert, Kondor Béla u. 16., fszt. 1., 17 órakor. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját dr. Farkas Jó­zsef, Avas-dél Lakásszövet­kezet, Engels u. 33—35. sz., 17 órakor: Tóth Zoltán, 3. sz. Kisegítő Iskola, MÁV-te- lep 186. sz., 17 órakor; Varga Zoltán, II/4. sz. pártalapszer- vezet, i Testvérvárosok úti szolgáltatóház, 17 órakor. Vetélkedő városunkról A helyes válaszok 34. Erdélyi lednek, teleki virág, szirti pereszlény, tát­rai hölgymái, kétvirágú vio­la, havasi ikravirág. (Helyes válaszonként 3 pont, elér­hető pontszám 18.) 35. Das Donauweibchen. (10 pont.) 3S. Az Ady Endre utca és a Széchenyi út sarkán levő épület szerepelt a képen. (8 pont.) nyen tisztán tarthatók, szí­neik tartósak, mosás után sem fakulnak. Mindhárom új terméket részint import po- liamid, részint hazai gyárt­mányú polipropilén fonalból állítják elő különböző össze­tételben A soproni gyár a Tiszai Vegyi Kombináttól k?pja a gt anulátumot, amely­ből saját vegyiszálgvártó üzemében gyártja a polipro­pilén fonalat. Ennek minősé­ge — a vizsgálatok tapaszta­latai szerint — azonos a ko­rábbi években tőkés import­ból beszerzett fonaléval, s a belőle szőtt szőnyeg is ha­sonlóképpen tartós. A soproniak a mintaterve­zők elgondolásai alapján többféle színben, a divatos drappos. szürkés, zöldes ár­nyalatokban gyártják az új termékeket, három-, illetve négyméteres szélességben. Az új termékek a második fél­évben kerülnek az üzletek­be. Cserebogaras éviink lesz? A biológusok szerint április végén, május ele­jén kezdődik a csereboga­rak rajzása. Persze, az ízeltlábúak nem a naptár alapján tájékozódnak ha­nem akkor rajzanak, ha a talai hőmérséklete eléri a 10—15 fokot, s a napi kő- zéphőmérséklet is meg­halad egy bizonyos mér- . téket. A hűvös tavaszból legalább ennvi hasznunk lesz: az alacsony hőmér­séklet s az eső sokat el­pusztít a kártékony cse­rebogarakból. Egvébként nem kevesebb, mint hét törzsét tartják nyilván a cserebogaraknak a Kár­pát-medencében. s ezek rajzási ideje különböző évekre esik. De ki is lehet számítani, hogy vaion cserebogaras évünk lesz-e vagy sem. Ha ugyanis az esztendők számjegyeit összeadjuk, s az ered­mény nem osztható ma­radék nélkül hárommal, abban az évben kevés lesz a cserebogár. 1982 ily módon számolva, cse­rebogármentes évnek ígér­kezik .. • * A DH várospolitikai fóruma Műszakiak Bankul jovojerol A rendezési terv vitája Összhangban a tájvédelemmel Sok évre szóké program népfront munkabizottsága előtt *■ Beszámoltak a tanácstagok Az ugye mégiscsak furcsa, ha egy tanácstagi beszámo­lóra maga a tanácstag nem megy el. Nos, legutóbb ez a groteszk eset megtörtént. Többek között ez az egye­di példa is — amely bizony eléggé kirívó — felszínre ke­rült tegnap délután, a Ha­zafias Népfront városi bi­zottsága mellett dolgozó ál­lamjogi munkabizottság ülé­sén. Thurinszky Ferenc, a munkabizottság tagja a ta­nácstagi beszámolók tapasz­talatairól számolt be. Miskolc 140 ezer választó- polgárának 40 ezer meghívót küldtek ki a tanácstagi be­számolókra, s ezenkívül la­punkból, valamint plakátok­ról is értesülhettek a lakók a beszámolók időpontjáról s helyéről. Ennek ellenére mindössze 4961-en jelentek meg, hogy meghallgassák a tanácstag beszámolóját a ta­nács és a saját tevékenységé­ről. Mit mondjunk? Kevesen voltak kíváncsiak erre. Vá­lasztókörzetenként átlagosan 44 lakó jelent meg. Igaz — s ezt külön hang­súlyozták a munkabizottság ülésén — nem a létszám volt a fontos, hanpm az ak­tivitás. S ebben valóban nem volt hiány. Összesen 835-en szólaltak fel, s 1107 közérde­kű bejelentést, valamint 938 közérdekű javaslatot tettek. Hogy miről? Elsősorban az útépítések, útjavítások hely­zete. a közlekedés, a köz- tisztaság, a közrend és a közbiztonság érdekelte a vá­lasztókat, de szóba került a Győri kapu ószaki oldalának szanálása is. Tegnap tájékoztató hang­zott el, s nem értékelés. Ez utóbbit júniusban a városi tanács végrehajtó bizottsága végzi eL Még tegnap reggel is azt az értesítést kaptuk Bánkútról, hogy 3—4 centiméteres friss hótakaró borítja a sípályákat, és mínusz 4 fok a hőmérsék­let. Rendkívül zord az idei tavasz, de itt, a Bükk tete­jén, 900 méter magasságban, más években is átlagosan három hónapig van sportolás­ra alkalmas hó. Természeti adottságai alapján tehát Bánkút valóban síparadicsom lehetne. Hogy kiérdemli-e — és mikor — ezt a ma még in­kább csak megelőlegezett cí­met, azon múlik, hogyan si­kerül megvalósítani a rész­letes rendezési tervet. Már hagyományosnak ne­vezhet j üli, hogy a végleges jóváhagyás előtt minden na­gyobb horderejű fejlesztési programot megvitatnak és ajánlásokkal látnak el a tu­dományos egyesületekbe tö­mörült miskolci műszakiak. Így történt ez hétfőn délután is, amikor Bánkút jövőjéről rendezett vitát az Építőipari Tudományos Egyesület mis­kolci csoportja, valamint az MTESZ urbanisztikai bizott­sága a Technika Házában. Dávidházy Péter, az ÉSZAK­TERV városrendezési osztá­lyának vezetője jócskán ki­dekorálta térképekkel a te­rem óriás tábláját. A ko­rábban érkezettek csoportok­ba verődve, már a hivatalos kezdés előtt élénken vitatták mindazt, amit az ábrákról le­olvashattak. — Szép, szép, de mikor lesz ebből valami, Péter? — kérdezgették a tervezőt Pontos választ nem kaphat­tak, hiszen több száz millió forintra lenne szükség — mai áron — mindannak a felépítéséhez, amit a rende­zési terv tartalmaz. A fej­+ A Nagymezőn ... Ki hinné, hogy tavasz van? lesztés ütemét a népgazda­ság teherbíróképessége sza­bályozza. Egyelőre annyi lát­szik biztosnak, hogy a jelen­legi tervidőszakban 170 mil­lió forintot költhetnek Bán- kútra és környékére, ám e tekintélyes summából csupán a töredéke valósítható meg a programban előirányzot­taknak. Nagy kérdés, hogy mivel kezdjék és folytassák a beruházásokat, figyelembe véve, hogy a fejlesztésre szánt 420 hektár a Bükki Nemzeti Park része, tele pó­tolhatatlan természeti érté­kekkel. A karszt gyomrában pedig a város ivóvízkészle­tének tekintélyes hányada rejlik. Csak olyan mérték­ben szabad tehát növelni a turizmust — túl az anyagi megfontolásokon —, ahogy a A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol A borsodi sörtől a bokator és! ^ Nyárfatelepítés ... A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz daság telkibányai erdészete Hernádcéce község határában a folyó hullámterén tizenöt hektáron telepít nyárfát. A gom­báknak és növényi kártevőknek jól ellenálló, gyorsan növő, tíz-tizenöt éves korban már hasznosítható fa talaját tuskófúró gépek készítik elő az ültetéshez. (Kozma István felvétele) Nagy érdeklődést váltott ki a Magyar Rádió Miskolc- körzeti Stúdiójának legutób­bi Fórum-műsora, ahol a fogyasztói érdekvédelemről volt szó. Számos kérdés ki­maradt a műsorból az idő rövidsége miatt, s ezekre, ha­gyományainkhoz híven, la­punk hasábjain válaszolnak az illetékesek. • Egy időben hirdették, hogy 500 forinton felüli vásárlásnál az élelmiszereket házhoz szál­lítják: vajon ez reklámfogás volt csak, vagy jelenleg is élő valóság? — kérdezte Pintér Zoltán a Szentpéter» kapuból. Választ a Miskolci Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat áru­forgalmi osztályvezetőjétől kap­tunk: — Ez a szolgáltatás je­lenleg is „él”, azonban a gyakorlati jelentősége kicsi. Amikor meghirdettük, akkor sem volt nagy az érdeklő­dés, azóta pedig szinte a nul­lára csökkent a szállítást igénybe venni kívánók szá­ma. Jelenleg is igénybe ve­hető ez a szolgáltatásunk, mivel a vállalatnál működ­nek az úgynevezett inspek- ciós kocsik. Nagyobb bolt­jainkban — ahol gyakoribb a nagy tételben történő vá­sárlás — jelenleg is kérheti bárki a házhoz szállítást. • Varga Ferenc, Szeles ut­cai hallgató az iránt érdeklő­dött. hogy pen t'e ken-szom ha­ton a miskolci élelmiszerbol­tokban a borsodi sör helyett miért csak a magasabb árú szlovák és német sör kapha­tó? Választ ugyancsak az élel­miszer-kiskereskedelmi válla­lattól kaptunk: — Valóban így igaz; a hét végére többnyire elfogy az olcsó és közkedvelt Borso­di világos sör. Ennek egy­részt az az oka, hogy a sör­ipar pénteken szállít utoljá­ra, de az alapvető tény, ami­vel számolnunk kell: keve­sebb sört gyártanak a bocsi sörgyárban, mint amennyit el lehetne adni. A hazai sörfajták iránt nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A szlovák és német söröket egyrészt azért szerezzük be, hogy mindig legyen elegendő itóka a boltokban, másrészt bővítjük velük az áruválasz­tékot, hiszen csak a hazai sörökből nehéz lenne egy minden ízlést kielégítő kíná­latot összeállítani. • Szőnyl Ilona (Miskolc, Szentpéteri kapu 85.) azt pa­naszolta, hogy tavaly decem­ber 19-én a Zamat ABC előtti síkos úton bokatörést szenve­dett, s a Városgondnokság el­utasította a kárigényét, de a bolt sem hajlandó ezt elismer­ni. Kihez fordulhat jogorvos­latért? Válaszért a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatási osztályvezető­jéhez fordultunk: — A panaszos az ügyvéd­jén keresztül már kapcso­latba lépett vállalatunkkal, s bírósági tárgyalás fog dön­teni arról, ki tartozik kárté­rítéssel a bokatörésért. Egyéb­ként az ehhez hasonló ese­tekben azt vizsgálják meg, hogy a jeges járdaszakasz kihez tartozott: a bolthoz-e, vagy a Városgondnoksághoz, esetleg az ingatlankezelő vállalathoz, netán magán- személyhez. Ha a bolt mond­juk a Széchenyi úton van, az eset egyértelmű: a járdasza­kaszt a bolt dolgozóinak kell takarítani. A Zamat ABC , esetében nem ilyen egyszerű ez, hiszen nem felelhetnek a 1 bolt körüli teljes térségért. I környezetvédő beruházások megvalósulnak. Különben néhány évtized múltán olyan helyzet alakulhat ki itt is, mint a Balaton környékén: bar sokat költenek rá, egye­lőre csak lassítani tudják a tó vizének szennyeződését és a környező tájak pusztulá­sát. ■ ■ Két vélemény csapott ösz- sze a vitában: a tervezők­kel ellentétben többen úgy vélték, hogy felesleges új moteleket építeni a sípályák környékére. Ha ugyanis több mint félezerrel növelik a fé­rőhelyek számát, ugrássze­rűen nő a vízfelhasználás. Ilyen magasra pedig csak te­temes energiafelhasználással lehet felpumpálni a vizet. Ám ennél is fogósabb kér­dés, hogy mi lesz a szenny­vízzel. Sajnos, a Bánkúihoz közel eső települések sincse­nek közművesítve, így a miskolci csatornahálózatba való bekötéshez sok kilomé­ter vezetéket kellene építe­ni. És milyen nehéz terep- viszonyok között! önmagá­ban 60—65 millió forintba kerülne ez a beruházás. A tervezők szerint célszerűbb­nek látszik a hegyre telepí­teni egy olyan víztisztító be­rendezést, amilyen Tatabá­nyán — , kísérleti jelleggel — huzamos ideje kifogástalanul működik. Ez olcsóbb, de va­jon mennyire biztonságos megoldás ? ■ ■ Ugyancsak a környezetvé­delmi előírások diktálták, hogy a tervezők lent a völ­gyekben alakítottak ki gép­kocsiparkolókat. A fennsíkra, Illetve Bánkútra libegőn jut­hat fel a kiránduló. A fenn­síkon kisvonat közlekedne, bár sokak szerint célszerűbb lenne elektromos meghajtású buszokkal lebonyolítani a személyforgalmat. Mindezek­hez képest könnyebben megoldhatónak tűnik az új sí-, illetve ródlipályák kiala­kítása, illetve a turistaház bővítése stb. A legelső teendő a tömeg- közlekedésre is alkalmas út­hálózat kiépítése és a meg­levő sípályák elavult, bal­esetveszélyes felvonóinak korszerűsítése. Ennyire biz­tosan futja majd az említett 170 millióból. A többit pedig szép sorjában, ahogy anyagi erőnktől telik. (békés)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents