Déli Hírlap, 1982. április (14. évfolyam, 78-102. szám)

1982-04-27 / 99. szám

Ki az eredményes? Dúnó és az Anna Mii líiikrói Mostanában gyakorta hív­nak minket telefonon vetél­kedőnkkel, illetve a részt vevő szocialista brigádokkal kap­csolatban. A munkaverseny- felelősök érdeklődnek: hogy áll a pontversenyben ez, vagy az a brigád? Tudjuk hogy a verseny­vállalásban számos szocialis­ta brigád szerepelteti a DH várostörténeti vetélkedőjén való részvételt. Azt azonban aligha, hogy az első 10 (20?, 30?) között fognak végezni. Tanúsíthatjuk, hogy min­den brigád, amelyik a ver­seny kezdetén bekapcsolódott vetélkedőnkbe, most is rend­szeresen beküldi a válaszo­kat. Ezek a -válaszok több­nyire jók, de természetesen nem mindig. Hadd nyugtassuk meg a versenyfelelősöket: brigádja­ik eredményesen játszanak, még akkor is, ha pillanatnyi­lag nincsenek az élcsoport­ban. A legnagyobb eredmény — és ez nem szólam, ma­guk a résztvevők is többször elmondták, megírták nekümc —, hogy alaposabban megis­merik városunkat. Többször megírtuk már azt is, hogy a versen;- állása még alaposan módosulhat a döntőig, amelyen a legtöbb pontot elérők vesznek részt. És akkor az újabb pont­szerzési lehetőség: 37. Hol volt az úgynevezett Derék Piac? Hogy hívták azt az utcát, amely innen északi irányba vezetett, és honnan kapta az utca a nevét? (6 pont.) 30. Ki volt az az ismert építész, aki a XVIII. század végén több miskolci épületet tervezett? (4 pont.) 39. Hol található a képen bemutatott kapu­zat? (10 pont.) MISKOLC TÖRTÉNETE 25­Mikor lett megyeszékhely? jfc A vármegyeháza Miskolc első lal jelzett épület). városképi ábrázolásán (a nyíl­Megyeszékheíynek azt a te­lepülést nevezzük, amely helyet adott a vármegye, mint intéz­mény működéséhez szükséges épületeknek. A vármegyének három leiadata volt: törvény- hozás, végrehajtás és ellenőr­zés, ennek megfelelően az épü­leteknek is három célt kellett szolgálniuk: bennük tartották a megyegyűléseket, őrizték a ra­bokat és a levéltárat. Kezdet­ben nem volt szükség ilyen épületekre. A megyegyűléseket vagy szabad ég alatt tartották, vagy pedig más célra szolgáló épületekben: várakban, város­házán, templomban, tisztségvi­selők magánházában. A rabo­kat a járások őrizték, a levél­tárat pedig, amely még 1709- ben is csak három láda iratot jelentett, a jegyzők; legfeljebb háborús események idején ke­rültek e iádák jól védett hely­re, például Szendrő várába, vagy az egri káptalan sekres­tyéibe. Az is külső okoktól füg­gött, hogy melyik helységben tartottak gyakrabban gyűlése­ket: attól, hogy hol lakott az alispán, hogy hol voltak az ülésező karok és rendek na­gyobb biztonságban a török­től, hogy honnan származtak az ítélethozatalra váró rabok. Ke­vés olyan helység van a me­gyében, ahol nem volt megye­gyűlés, de egy sem volt közü­lük megyeszékhely, még csak rövid időre sem. Az első adat arra, hogy Mis­kolcon megyei tulajdonban levő épület állott, 1715-ből való: a főbíró és a tanács ekkor bizo­nyítja, hogy a város telkén ál­ló börtönt a vármegye építette. Ez a börtön azonban csak já­rási épület iehetett, és nem is volt különálló építmény: nem szerepel azokban az összeírá­sokban, amelyek minden egyes miskolci házat lelsorolnak. Épí­tése 1712 végére fejeződött be, amint azt a szolgabirói szám­adások bizonyítják, és 1713 áp­rilis 2-án már meg is szöktek belőle a rabok: „Amelly lyukat ástak a rabok a tömlöczön, an­nak reparatiójára költöttem 34 krajczárt" — írja a szolgabiró elszámolásában. Gyűlések tartására, rabok és levéltár őrzésére szolgáló köz­ponti épület építését 1723-ban engedélyezte a király és az or­szággyűlés a vármegyéknek; az ez évi 73. törvénycikkely java­solja, hagy ha lehet, a megye közepén fekvő nagyobb váro­sokban épüljenek lel a megye­házak. Borsodban ekkor már Miskolc volt a legnagyobb me­zőváros, és központi helyen is feküdt, de a mellette szóló ér­vek közül a legnyomósabb biz­tosan az volt, hogy minden, a megye életében nagy szerepet játszó családnak — a Szepes- syeknek, Szentpéteryeknek, Dö- ryeknek, Borsyaknak — háza vagy telke volt Miskolcon. Nem csoda tehát, hogy Miskolcra esett a választás. 1724-ben már arról tájékoztatja a megye a Helytartótanácsot, hogy meg­történtek az első lépések a te­lek megszerzésére, egy évvel később pedig a vásárlás is végbement: magánszemélyek­től vett meg a megye négy szomszédos telket a Mészár ut­cában (ma Tanácsház tér), akiknek a diósgyőri koronaura­dalom bérlői az előző század­ban zálogba adták azokat. E négy ősi telek a mai megyei tanács Szemere-kert felé eső része, együttes nagyságuk 22x70 bécsi öl. 1725 végére a császári kamara is jóváhagyta a telekvásárlást. Az építkezések 1725-ben kez­dődtek el, s már 1727-ben ál­lott az épület, 1728-ban pedig benne tartották a közgyűlése­ket. Hogy milyen volt ez az épü­let kívülről, azt a Szrogh Sá­muel metszete alapján készült rajzbál láthatja az olvasó. Sze­rencsés véletlen, hogy az alap­rajz is fennmaradt: a XIX. szá­zad elején volt ugyanis olyan terv, hogy új megyeház építé­se helyett inkább a régit bő­vítik, s ez a terv őrizte meg az alaprajzot. Az épület emeletes volt: a földszintjén kapott he­lyet az alispán hat, a főjegy­ző két, az aljegyző pedig egy helyiségben, továbbá itt volt a levéltár is. Az emeleten volt a főispán lakosztálya, öszesen hat helyiség, valamint a nagyte­rem, ahol a gyűléseket tartot­ták. Pincéiben a rabokat őriz­ték, egészen 1760-ig, amikor az udvaron elkészült az új bör­tön. E szép barokk középület fö­lött nagyon hamar eljárt ai idő. A század végére tatai megrepedeztek, földszinti helyi­ségei pedig annyira nedvesek lettek, hogy az egyik jelentés szerint „a levelestárban békák kuruttyolnak". Nem volt érde­mes bővíteni sem: 1820 körül, amikor már használatba vették az új megyeházát, a régit le­bontották, és ezzel eltűnt az az építmény, amelynek köszönhet- 1 fe Miskolc, hogy hivatalosan is megyeszékhely lett, TÓTH PÉTER Szezon előtt Új söröző — Sátras kemping — Kertszínház Videó-diszkó — Sportpályák — Négylovas hintában Nyitvatartás: a vendég kedvére a Júnóban: az első benyomás is fontos Az Éden kemping parkja már csodálatosan zöldell. Ki­csit még fáztak az április 9-én érkezett első fecskék, ám azóta minden hétvégén telt ház van a kempingben, pedig az időjárás nem vala­mi kegyes a vendégekhez. Szendy Károlyné vezető so­rolja, mivel gazdagodtak egy esztendő alatt: 16 millió fo­rintba került az a beruházás, amiből 700—800 személyes területet alakítottak ki, aho­vá sátorral, illetve lakókocsi­val érkezhetnek a vendégek. Esőtől, naptól véd a rönk­asztalokkal, padokkal bebú­torozott szabadtéri alkalma­tosság. S készülnek a sza­lonnasütő helyek. Szerelik a lengő és a billenő hintát, s készen áll a több funkciójú salakos sportpálya. Megtudtuk azt is, a recep­cióban a kemping valameny- nyi munkatársa beszél egy vagy több idegen nyelvet, hiszen külföldről is sok ven­déget várnak. A szálláshe­lyek 60 százaléka már csak­nem elkelt a nyárra. Csinos, szerződéses üzlet működik a kemping területén, s a veze­tője, mivel érdeke, a nyitva­tartási kész a vendégek igé­nyeihez igazítani. Ételek, szolid áron A slagból meleg víz folyik, dolgozik a nyeles súroló a férfiak kezében. Hiába, az első benyomás is fontos, a Júnóba felvezető lépcsőnek is nettnek kell lenni. A hall­ban fehérköpenyes asszo­nyok serénykednek, éppen a neonburákon van a sor. Ezek csak apróbb változások, ami­nek a vendég csupán a hiá­nyát venné észre. Kicsit bú­felejtő a Júnó vezetői szá­mára, hogy még ilyen az idő, amilyen. A hűsnek ígérkező söröző, amit a hónap közepe vagy vége felé szeretnének megnyitni, kánikulában biz­tosan oázis lesz majd, sőt a jelszó úgy hangzik; ételárai­val egészséges konkurrenciát akarnak csinálni a helybe­lieknek. Az eddigi ingyenes strandbelépő mellé a szállo­dával szemben ingyen járhat­nak teniszezni az ott lakó vendégek. Újdonságnak szá­mít az is, hogy a Magyar Autóklub kilenc szobát tart fenn tagjai számára a szálló­ban. A bungalow új nádteteje Tapolca az Anna bunga­low-jától Tapolca; a képes­lapok révén szinte szimbó­lummá vált. Azt hiszem, nagy csetepaté lett volna belőle, ha a nádtetőt valami kom- merszebbre cserélik. De a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnak úgy látszik meg­éri a 250 ezer forintos áldo­zat. Az időjárás nem kedve­zett ahhoz, hogy korábban elvégezzék a munkálatokat, annál is inkább, mert az egyetlen ezzel foglalkozó, Balmazújvárosban működő téesz dolgozóinak igen sok munkájuk akad. A vendéglá­tó vállalat karbantartói elvé­gezték az épület összes veze­tékeinek felújítását, s május első hetében újjáalakítva megnyitják a helyiséget. Az étterem vezetőitől megtudtuk, hogy nemcsak addig akarják asztalok mellett tudni a ven­déget, míg a vacsoráját el­költi. A nagy sikerű Bara- nyi-diszkó ismét felvonul videó-felszerelésével, a Szi­get presszót alkalmanként egy kis kertszínházzá akarják varázsolni. Füredi mintára rendezik majd meg az An- na-bált: a nosztalgia jegyé­ben a szépségkirálynőt és udvarhölgyeit négylovas hin­tó viszi körbe Tapolcán, s másnap kirakodóvásárral folytatódik az Anna-napi program. O. E. jjc A rönk-ülőke az Éden kemping stílusához illő bútor A parkokban, a nyári ven­déglátóhelyeken a május el­seje előtti hét olyan, mint a háziasszonyoknál a húsvéti nagytakarítás. Az idegenfor­galmi szezon előtti tapolcai szemlén, tegnap azt láttuk: többnyire már szétterítették a friss sárga gyöngykavicsot, de a csónakázótó vizét nem sike­rült még felfrissíteni. A tanács szakigazgatási szervei az általános szem­pontokon túl mindig egy nagy témának szentelik fi­gyelmüket. Az idén mivel nyújtanak többet, mint egy évvel korábban? — e kérdés köré csoportosultak most a válaszok. Hazai, színes szélvédő Lobogózzuk fel épületeinket! A Miskolc megyei városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga felkéri a vállalatok, üze­mek és intézmények vezető­it. hogy má jus 1. tiszteletére lobogózzák fel épületeiket. A zászlódísz április 28-tól május 2-ig köszöntse az ün­nepet. A Salgótarjáni Síküveg­gyárban megkezdték a színes szélvédők előállítását. A La­da, Dacia, Trabant, Wartburg és Volga személygépkocsik­hoz készülnek zöld, kék és barna színárnyalatban is ra­gasztott biztonsági szélvédő üvegek; színüket a két üveg­réteg közé különleges ragasz­tási eljárással kerülő fólia adja. Csinálnak biztonsági üveget sávos fóliával is. Ezek kék, zöld vagy barna színe fentről lefelé fokozatosan halványodik és beleolvad az üveg természetes színébe. A Salgótarjáni Síküveggyár idén húszezer darab ragasztott sze­mélygépkocsi-szélvédőt bo­csát ki, amelynek egy része — a kereskedelem igényei­hez igazodva — színes, illet­ve felül színes sávos kivitelű lesz. Az új salgótarjáni ter­mék lehetővé teszi az import helyettesítését jó minőségű és olcsóbb hazai áruval.

Next

/
Thumbnails
Contents