Déli Hírlap, 1982. április (14. évfolyam, 78-102. szám)
1982-04-26 / 98. szám
Kemenceóriásban kísérleteznek Zssuíoltak az autóbuszok A tüzeléstechnika tudósai A Tüzeléstechnikai Kutató Intézetet 1958-ban alapították, abból a célból, hogy az ipari gáz és az olajtüzelés kérdéseivel foglalkozzék. A Egyetemvárosban működő központ mellett az LKM területén felépült egy másik részlegük is, az Égő- és Lángvizogáló Üzem. Itt valós körülmények között kísérletezhetnek, s próbálhatják ki a kész berendezéseket. A kohászatban minden a rendelkezésükre áll, amit egy ilyen iparteleptől távol lehetetlen volna előállítani. Egy helyen megtalálható, ami a. kísérletekhez nélkülözhetetlen: földgáz, olaj, kohógáz. gőz és sűrített levegő. Az Égő- és Lángvizsgáló Üzem azonban a kombinált acélmű területén dolgozott, ezért az epületet szanálni kellett. Üjra volt tehát szükség, ami a gyár szélén, a fűtőmű mellett most el is készült. Építésében — az Ipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatása mellett — nagy segítséget nyújtott a Lenin Kohászati Művek. Az ötszintes épületet (két, 12X36 méteres üzemcsarnoka van) most lakják be a TÜKI munkatársai. Két kisebb kísérleti kemencét is beépítenek. * Napjaink egyik fontos biztonsági berendezése a gázérzékelő, száz a gázdetektor. Gázszivárgás észlelésekor azonnal ‘telez, esetleg lezár-ia a megfelelő csapot. Sajnos, a már néhányszor előfordult katasztrofális robbanás hívta fel a figyelmet ennek a műszernek a kifejlesztésére. Képünkön egy újonnan készült példányt hitelesí* Csoltkó József. Utazni muszá j! Az új létesítményről, a „honfoglalásról” az üzem megbízott vezetője, dr. Riba Dezső és a műszaki irányító Varga Sándor elmondotta, hogy a két csarnok egviké- be három kemencét állítanak be. Ezek közül a nagyobbik. az országban is a leghatalmasabb, ilyen jellegű kísérletezésre alkalmas kemence. Tizenöt gigakalória/ /óra teljesítményű, mindenféle tüzelőanyaggal (olaj. gáz, földgáz, pakura) működik. Ezekhez egy hűtőtorony és Ünnepség keretében adták át a Miskolci Sütőipari Vállalat TMK-üzemegysége dolgozóinak az Élüzem megtisztelő címet, amelyet 1979 és 1980. után az 1981-ben végzett jó munka eredményeként, immáron harmadízben n|yerlek el. Zörög Árpádnak, a TMK üzemvezetőjének rövid bevezetője után Bendzsák Kálmán igazgató köszöntötte a vállalat párt- és társadalmi vezetőit, az üzemegységek képviselőit és a 40 fős TM'K-s kollektívát. Elmonegy 46 méteres lemezkémény tartozik. A kemencék fő különlegessége: több mérő- és vízsgálónvílással látták el őket, hogy az égési kísérletek során minél részletesebb képet, kaphassanak a bent zajló folyamatokról. Még nem kezdődött el a rendszeres munka, jelepleg a berendezéseket: állítják be. A nagy szakértelmet kívánó szerelést a TÜKI dolgozói végzik. (k erényi) féket előállító TWK-sok munkáját dicséri, hogy az elmúlt évben üzemzavar nem gátolta az egyenlete« termelést és a szállítások során sem volt fennakadás. Nem csupán a pékeknek, de az ő áldozatos munkájuknak is köszönhető, hogy mindig volt friss kenyér és pékáru Miskolc, valamint 50 környékbeli település »«teteinek polcán. Az ünnepség vacsorával, meghitt, családias légkörben ért véget. Az utas egyszerűbben fogalmaz, mint a vasutas. A közlekedési szakember utaskilométerről. riegytonnakilo- méterről beszél: ám az utazó közérzetét az a korántsem szakszerű megállapítás jellemzi, hogy zsúfolt volt-e a jármű, kapott-e ülőhelyet az, aki igénybe vett valamilyen közlekedési eszközt, elérte-e a csatlakozást... A Borsod megyei Szállítási Bizottság legutóbbi ülésén a megye közlekedési mérlegét vonták meg, iránytűként használva a gazdaságosságot és az energiatakarékosságot. A helyzet konkrét elemzése előtt nézzük a tényeket! Ezek egyben orvoslást igénylő feladatokat is jelentenek, amelyek azonban nemcsak a forgalomszervezőkre, közlekedési szakemberekre tartoznak. (Gondoljunk csak a lépcsőzetes munkakezdésre! A korábbi programokat Aírta az ötnapos munkahét bevezetése. Műszakváltás ide jén — LKM. DIGűSP — elviselhetetlenül zsúfoltak a miskolci autóbuszok.) A bizottság megállapította, hogy indokolatlanul alacsony és csökkenő arányú a vasúti személyszállításSzáz utazó közül általában hetven száll autóbuszra, harminc pedig vonatra. Ajánlás: Miskolc térségében fokozni kell a vasút elővárosi forgalmát. Ami a helyközi közlekedésben a vasút, az a helyi közlekedésben a viHamos. Azaz: a miskolci tömegközlekedésben alacsony a villa- 'mos ki használtsági mutatója. Ezt persze úgy is tehet rooo- tdani, hogy — különösen -csúcsforgalomban — a villa- imos kevésbé zsúfolt, mint az autóbusz. A kihasználtsági, azaz zsúfoltsági mutató a busznál csaknem annyival van ötven Százalék fölött, mint amennyivel a villamosnál negyven százalék alatt. Ebből aztán az • következik, hogy puswtán csak a költségeket nézve az autóbusz „olcsóbb”, noha a buszra szálló utas több állami támogatást kap (mindössze kilenc fillérrel), mint aki a villamost részesíti előnyben. Tudjuk, hogy kissé bonyolultnak tűnik ez az okfejtés, s algiha számíthat az olvasó érdeklődésére. Az azonban nem hallgatható el, hogy a tömegközlekedés deficites, s a jegy, a bérlet általában többe kerül, mint amennyi. Persze, ez csak annyiban és akkor tartozik a nagyközönségre, ha — mint az árufuvarozáshoz hasonlóan — a személyszállításban is bevezetik az érték-, illetve költségarányos árakat. Addig is, azután is: menni, utazni muszáj. Vidékünk lakói sokat utaznak. Egy miskolci polgár például évente és átlagosan éppen annyiszor száll autóbuszra, villamosra, mint egy fővárosi lakos. Tehát: az itteni közlekedési gondok — ha vannak — világvárosi színvonalúak. Éppen ez húzza alá a közlekedésfejlesztés és -szervezés helyi szakembereinek felelősségét. Arra nem lehet számítani és apellálni, hogy a helyi és helyközi közlekedés szerepét átveszi, vagy mérsékli a magángépkocsik számának növekedéséből adódó szállítókapacitás-emelkedés. Az igaz ugyan, hogy Borsodban a magántulajdonban lévő autók száma meghaladja az ötvenezret. S az is igaz, hogy ennek a járműparknak a potenciális teljesítménye meghaladja a Miskolci Köz.lekedési Vállalat autóbuszainak fuvarteljesít- ■ menyét, s csaknem eléri a Volán 3. számú Vállalat buszainak fuvarképességét. Bizonyosra vehető, hogy az üzemben tartás költségeinek növekedése miatt a tömegközlekedésre, az arányokat tekintve, nagyobb feladat hárul, .mini korábban. És végezetül az energia-, takarékosság! A te«*ek isze-? rint az idén Borsodban ezer benzinüzemű ZIL-t váltanak fel dízelkocsival. Az is figyelemre méltó, hogy tavaly a négy nagy borsodi fuvarozó vállalatnál a szállítási telr • jesítmény növekedése — a különféle racfp»a*frzálási intézkedések hatásába — az energia- (üzemanyag.-) költségek csökkenésével járt. (braekó) f J lici lÉtGSCEcá A magánerős építkezés támogatása napjaink fontos tát- sadalompoütfkai kérdése. A Miskolc városi Tanács munka- társai tájékoztató füzetet állítattak össze és jelentettek meg, ^ogy ily módon is segítsenek eligazodni az építkezéssel kapcsolatos teendők erdejében. E kiadványt a Déli Hírlap sorozatban ismertette. A sorozat záróakkordjaként a TIT városi szervezete a Déli Hír lop sae*kesr tőségé vei körösen fórumot szervez, ahol a témában illetékes szakemberek váksszolnok az érdeklődők kérdéseire. A személyesen meg nem válaszolt kérdésekre a Déli Hírlap visszatér. A fórum április 2ft-án, szerdán 1*7 órakor kezdődik a TIT Kazinrzy Ferenc Klubjában (Miskolc, Széchenyi út 16.).. Rajtuk is múlt a friss kenyér Ismét elsők lettek dotta. hogy az öt termelő- egység és a két kiegészítő üzem versenyében megérdemelten került első helyre a TMK-egység. A mintegy ötmillió forintos termelési érSzíne és Egyelőre őrrel Új parkoló Külföldi jutalomul A MÁV Miskolci Igazga lóságán a kiemelkedő mun sál jutalmazzák.- Az elmúlt esztendőben nyolc ifjú vas. .. . , i utas töltötte nyári szabadsági végző fiatalokat minden j gát külföldön a MÁV költséesztendöben külföldi utazás- | gén. Nyomógombos, utcai Nosztalgia-telefonok Kend mért ilyen kövér asszony? A tervek szerint idén mintegy 250 ezer telefont gyárt a Mechanikai Művek, közöttük olyan újdonságokat, mint a távhívásra alkalmas, nyomógombos utcai készülék. Tavaly mutatták be a kiállításokon és vásárokon a nosztalgiatelefonokat. A vállalat tervezőgárdája az évtizedekkel ezelőtt gyártott régi telefonok hasonmásait álmodta meg. a készülékek között van fából, kézi faragással készült, egyik-másik porcelán és márvány tartozékokkal; van közöttük falra akasztható és asztali típusú is. Ezek a telefonok már megvásárolhatok, áruk — formájuktól és kivitelüktől függően — kétezer és tízezer forint között van. Üj telefontipus a nyomógombos, magnetofoncsatlakozással felszerelt készülék, amely tetszés szerint íelhan- gosítható, s második hallgatót is lehet hozzákapcsolni. Elkészült az ugyancsak elektronikus — a mechanikus alkatrészek javarészének kizárásával készülő — főnök—titkári telefon prototípusa, amely egyszerre két vonala! fogadhat, s róla két vagy három helyre kapcsolható a hívás. A közgazdászok azt mondják, hogy egy kicsit meg kell húznunk a nadrágszíjat. Az orvosok azt mondják, egy kicsit sem tudjuk meghúzni a nsdrágszíjat, mert deréktájon túl vastag népünk. Túl- tápláltságunk oly vészes méreteket öltött, hogy már az országgyűlési képviselők is kénytelenek foglalkozni vele. A múlt pénteken az országgyűlés kereskedelmi, valamint szociális és egészség- ügyi bizottságának együttes ülésén ismét megállapították; korszerűtlenül táplálkozunk. Ennek következménye, hogy a hölgyek 30—50 százaléka és a férfiak 20—25 százaléka túlsúlyos, magyarul; kövér. (Elnézést, aranyos ducik és „töltöttgalambok”!) Azt hiszem, senkire sem hatottak a meglepetés erejével a képviselők megállapításai, sőt kívülről fújjuk egészségünk őreinek javaslatait is-; kevesebb cukrot, zsírt, tésztát, kenyeret, viszont több halat, tojást, zöldséget, gyümölcsöt! De ha ilyen jói tudjuk, miért nem változtatunk a koszton, miért adjuk oda egy tál leneséért — akarom mondani; juhtúrós sztrapacs- káért — szépségünket és egészségünket? Az egyik — laikus Jö>aée4 ok az lehet, hogy bár a spenót, vagy a sóska nem hizlal, kevésbé kívánatos falat, mint teszem azt a dagadós töltött káposzta. Ilyen tudománytalan nézeteket sulykol belénk egyébként legfőbb népnevelő eszközünk, a televízió is. A rendszeresen jelentkező főzőcskés műsorban igen gyakran kotyvasztanak milliók szeme láttára olyan menüt országosan ismert és becsült sportolók, színészek, tv- bemondók, hogy a látványtól is jól lehet lakni. Ám van itt még egy bökkenő, tisztelt képviselők: kevés szó esik róla, de ettől még tény marad, hogy az úgynevezett egészséges táplálkozás nem tartozik az olcsó mulatságok közé. A sokat propagált zöldség és gyümölcs az év nagy részében luxuscikkszámba megy és a sovány hús, sajt és egyéb fehérjedús jó falat is drágább, mint az eléggé el nem ítélhető szalonna, kenyér, zsíroscukros kifőtt tészta. No persze, a primőr zöldpaprika (momentán 8—10 forint egy kisujjnyi csövecske) helyett lehet falni olcsó savanyú káposztát. De aki annyi „hordósí’ akar enni, ámennjnLQ-viia.aumu ge van, az egy idő után a szagától is irtózik. Kevés alkalommal kerül az asztalunkra hal — olvasták a fejünkre a fentebb említett tanácskozáson. Mentségünkre szolgáljon tiszteli képviselők, hogy halat nem akkor vesz a magyar állampolgár, amikor akar, hanem akkor, amikor éppen kapható. Vendéglőinkben pedig olyan áron juthat halételekhez, hogy a számla olvastán sovány létére is könnyen szívinfarktust kaphat. A javallott táplálékok között szerepel továbbá a csirkehús.- Igen egészséges,1 ráadásul olcsó koszt készülhet például csirkeaprólékból. Pontosabban: készülhetne. A csirkeaprólékot ugyanis manapság pult alól árusítják és attól tartok, hogy pont azoknak nincs elég protekciójuk a kuriózumszámba menő étek beszerzéséhez, akik az ésszerű táplálkozás alatt — földhözragadt módon — még mindig az olcsó táplálkozást értik. A csirkelábért térdig járhatja a lábát az ember és ha végül mégsem kap. akkor csupán az a vigasza marad, hogy a sok mozgás is szerepel az orvosi javaslatok között. (bekcs) a belvárosban Május közepén adják át rendeltetekének városunk legújabb fizetőparkolóját a §zűcs Sámuel utcában, a Centrum Áruház mögött. Az új, aszfaltozott várakozóhelyen egyszerre több mint száz kocsi parkolhat. Nyitáskor még parkőr felügyel a kocsikra, ám a városgondnokság ide is /megrendelte a parkolóórákat a liáziipari boltot Több mint százezer forintos költséggel felújították a Miskolci Háziipari Szövetkezet Széchenyi út 113. szám alatti üzletét. Korszerűsítették a régi. elavult portált, és gázfűtési rendszert alakítottak ki a boltban. A íel- ú ii tás már régen esedékes volt, ám amíg nem döntötték el a városrendezők, hogy mi lesz az épület sorsa, nem akarták elkezdeni a korszerűsítést.
