Déli Hírlap, 1982. április (14. évfolyam, 78-102. szám)
1982-04-21 / 94. szám
• Szirmától a vasgyári kolóniáig • Fürdőszoba és árnyékszék • Adnák-e a panellakásért? tojás, az udvarban meg ka- pirgál néhány rántanivaló csirke. Hogy a népgazdaság és mindannyiunk számára mit jelent a háztáji — ide számítva most a Miskolc peremén virágzó kiskerteket is — úgy hiszem, senkinek sem kell magyarázni. És azt sem, hogy bár sok fiatal számára vonzó a nagyvárosi környezet, a gyakran — és joggal! — szidott lakótelepi élet, azok sincsenek kevesen, akik ragaszkodnak a martintelepi, görömbölyi, szirmai, vagy akár a vasgyári kolóniában levő otthonukhoz. (Korábban megjelent riportban írtuk, hogy Hadháziék nem cserélték el a szoba-konyhás, kamrás házat egy új házgyári lakásra sem) Ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy mery- nyivel szűkösebbek az ország anyagi lehetőségei, mennyivel kevesebb lakás épülhet állami erőből, mint az elmúlt tervidőszakokban, akkor szinte magától adódik az a következtetés — amit egyébként riportútjainkon többen megfogalmaztak —: ne erőltessük a kertvárosi jellegű városnegyedek felszámolását! De jusson — a kevésből is — több pénz útépítésre, közművesítésre, a közlekedés kényelmesebbé tételére. Sokba kerül, de nem biztos, hogy ez a drágább megoldás! (békés) ■Jf. Naponta három-négy jelzés érkezik a városi rendőrkapitányság ügyeletére, a Miskolc különböző területén 'elhelyezett re: lőrségi segélyhívó oszlopokról. Balesetekről, betörésekről. qsaládi perpatvarokról értesítik elsősorban a rendőröket az utca emberei. (Solymos László felvétele) A húsboltok eladói fejben képesek két-háromjegyü számokat összeszorozni, fillér pontossággal. Valóban ilyen fejszámolóképességgel rendelkeznek-e? Nos, a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat ellenőrei szerint a húsbolt eladói sem tévedhetetlenek. Az 1979. évi 55 fegyelmi felelősségre vonással szemben tavaly már csak 37-et alkalmaztak az élelmiszerboltok eladói ellen. Juhász Árpád ellenőrzési csoportvezető elmondotta; hogy gyakran megfordulnak a vállalat húsboltjaiban. Csupán az első negyedévben negyven bolt működését ellenőrizték a DIGÉP társadalmi ellenőreinek a közreműködésével. Bár az ellenőrzések tanulsága elszomorító, kirívó szabálytalansággal ritkán találkoztak. A diósgyőri 465. számú húsboltban csaknem 14 forinttal többet számláztak a füstölt kolbászért. A Dózsa György utcai üzletben az oldalast a véknya árában számolták. Több mint 5 forinttal károsították meg a próbavásárlót. Természetesen egyik esetben sem maradt el a felelősségre vonás. Az ellenőrzések számához képest egyre kevesebb a pontatlan számolás, a vásárlók megkárosítása. hatatlanságot, de még elismerést sem lehet ily módon szerezni ! Ahhoz több kell, mint egy éles kés, vastagon fogó pemzli, vagy festékszóró. B. D. S ami viszont lehangoló: maguk a vásárlók sem sokat tesznek a megkárosításuk ellen. A törzsvendégek közül kevesen vesznek annyi bátorságot, hogy az árgus szemű hentesek előtt próbamérést végezzenek a mindenütt megtalálható ellenőrző mérlegen. Nem követelik meg, hogy számukra abból a húsból vágjanak, amely a pulton címkézve látható. Így aztán előfordul, hogy az olcsóbb húsrészt drágább áron számolják. S a vásárlók többsége csak otthon veszi észre hogy tarja helyett hosszúka rajt kapott, vagy éppen fordítva (S2. í.) sjc Tavaszi disznótorba csöppentünk Szirmán (Kerényi László felvétele) Komszomolista vendégek Május 1. alkalmából az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda 400 szovjet fiatalt lát vendégül. A komszomolis- tákat gazdag programmal várják április 27. és május 8 között. A vendégek részt vesznek a május 1-i ünnepségeken Budapesten, ellátogatnak a budai vámegyedbe, a Nemzeti Galériába, a Szépművészeti és a Mi»nkásmozgalr Múzeumba, ismerkednek várossal, folklór-előadások tekintenek meg, s üzemlát gatáson, baráti összejövet leken találkoznak a magy; fiatalokkal. A komszomoli ták ellátogatnak még Kősze: re, Zalaegerszegre. Pécsr Székesfehérvárra, Szekszári ra és Debrecenbe is. Az elmúlt hetekben bebarangoltuk Miskolc falusias jellegű negyedeit: Görömbölyt, Szirmát és a Martintelepet. Az I,KM és a DIGÉP környékének rendezési terve csalt ki bennünket a vasgyári kolónia néven ismert részre, hogy saját szemünkkel győződjünk meg róla, mi az, amit lebontásra ítélt a — hosszú távon megvalósítandó — terv. Arra is kíváncsiak voltunk, milyenek a jelenlegi lakáskörülmények és szívesen cserélnék-e el mondjuk az Irma utca kis kertes házainak lakói otthonukat konfortos házgyárira? Melyek hát a közös vonások? Ag igény él itt is, ott is az újonnan épült lakótelepi otthonok fő erényére: a komfortra. Fürdőszobát ma A riportutak néhány tanulságának felidézésére és továbbgondolására késztetett bennünket Faragó Vilmos múlt vasárnapi, Falunéző című rádiójegyzete is. Természetesen számos vonásában különbözik annak az önálló életet élő falunak az élete, melyből jegyzetanyagát merítette Miskolc falusias jellegű negyedeinek mindennapjaiból. Különbözik alapvetően azért, mert Faragó szülőhelyének lakói túlnyomórészt a mezőgazdaságban dolgoznak és a közösből származó jövedelmet a háztáji gazdaság hozamával egészíti ki, míg a martintelepiek, szirmaiak, de különösen a vasgyári kolónián élők túlnyomó többsége ipari munkás és jóval kisebb hányadot képvisel családi költségvetésükben a kiskert, s a ház körül tartott aprójószág haszna. A másik lényeges eltérés, hogy az önálló község, falu vajmi kevés állami támogatást kap fejlődéséhez. A Mis- kolchoz csatolt hajdani falvak visaont legalább remélhetik, hogy a városfejlesztésre szánt milliókból előbb vagy utóbb nagyobb részt kapnak, mint eddig — például közművesítésre. már épít házához a legtöbb falusi ember is, csakúgy, mint például a martintelepi. Ám csatornázás híján ezek a csempézett, minden szükséges berendezéssel ellátott fürdőszobák nem funkcionálhatnak tökéletesen. A szennyvízgyűjtő aknák gyorsan megtelnek, arról nem is beszélve, hogy tartalmuk jó része elszivárog, beszennyezve például a kutak vizét. Az egyre gyakrabban igényes terv alapján készülő villaszerű otthonokhoz udvari W. C. társul csakúgy, mint a vasgyári kolónia pirostéglás, öreg lakóházaihoz. A kertek nyári pompája ezt is eltakarja, éppúgy, mint a hátsó udvarok óljait, istállóit, trágyadombjait, de ősztől tavaszig bizony lehangoló a kép. S amit nem vesz észre a saem, azt megérzi az orr: a ház körüli jószágtartásnak szaga van. Annák a pénznek viszont nincs, amit a falusi ember szerződéses hizlalással, piacozással, a város peremén élő pedig azzal keres meg, hogy kevesebbet kell költeni zöldség-, gyümölcsvásárlásra, mert mindig van a kamrában egy szakajtó friss A DH várospolitikáé fóruma A város szélén, ahol élnek A martintelepiek többsége — mint ez az idős gazdasszony is — nem megy a piacra friss tojásért, zöldségért. (Kiss József felvétele) Mázolómánia Űszó- és vízilabdásmúltam emlékét mindössze néhány — erősen rozsdásodó — érmecske őrzi. E „trófeák” legfeljebb szűk családi körben, hogy még pontosabb legyek: gyermekem szemében dicsőségesek. Mégsem irigységgel néztem a televízióban, hogy a sok sikert aratott vízilabda-aranycsapat két tagja bevonult a halhatatlanságba, lábnyomukat és kézjegyüket betonba ágyazva őrzi immár Amerikában az úszók és vízilabdázók emlékmúzeuma. Ott egyébként is divat ilyenfajta emlékhelyeket teremteni: sziklafalba vésni, vagy csak flaszterba önteni a múlt idők nagyjainak portréját, lábnyomát, Washingtontól a neves hollywoodi sztárokon át egészen a sport sok kiválóságáig. Hogy helyesen teszik-e, vagy sem* arról miért is nyilvánítanánk véleményt mi itt, és most?' Annyit mindenesetre leszögezhetünk, hogy divat ide, vagy oda. meg kell szolgálni náluk is a halhatatlanságot. Gyarmati Dezső és Kárpáti György például annak a vízilabdaaranycsapatnak volt a tagja, mely sikert sikerre halmozott, dicsőséget szerezve a magyar színeknek és iskolát teremtve az egész világon. De, hogy a focisták se maradjanak emlékidéző műalkotás nélkül, éppen napjainkban kapható — persze, csak pult alól — a Puskás Öcsi pályafutásáról szóló könyv, a minden idők legnagyobb magyar labdarúgócsapatáról pedig film készült. A felsorolás nem teljes, de ennyi is elég, hogy ellenpontozza egyik olvasónk véleményét, aki szerint sokan — enyhén szólva — gusztustalan módon igyekeznek emléket állítani maguknak, kedvenc labdarúgócsapatuknak, vagy zenekaruknak. Amíg az ifjak csak a frissen festett padok deszkájába vésik bele imádottjuk nevét, egy nyíllal átlőtt szív kíséretében, még bocsánatos a vétség. Súlyosabban esik latba, ha a parkok legszebb fáit szemelik ki szerelmük emlékoszlopául. Az össze-vissza faragott, heges törzsek szívszorító látványt nyújtanak. Ugyancsak szemet és szívet szo- morító a lemoshatatlan olajfestékkel házfalra, garázskapura, járdára pingált ezernyi DVTK, FTC, EDDA és egyéb felirat. Már azt hittük, hogy eljutottunk a faragó- és mázolómánia csúcsára. Sajnos, tévedtünk. A már idézett olvasó hívta fel a figyelmem rá, és — meggyőződtem róla: igazat szólt —, hogy már a sziklafalakat sem kímélik a megszállott feste- getők. Tapolcán, az elhagyott kőbánya fölötti mészkőfalon, méteres betűkből mázolva vörösük az LGT „márka”, néhány keresztnév társaságában. Az utóbbiak nyilvánvalóan a ki-' rándulóhelyet elrútító társaság tagjait hirdetik, ha nem is örökké, de még nagyon hosszú ideig. Nem kis erőfeszítésükbe kerülhetett a meredek falon kapaszkodva a mázolás. Kár volt a fáradságért! Nemhogy halKevés fogkrém fosfy Egyre többféle fogkrém vásárolható a miskolci illatszerboltokban. Időnként akad köztük olyan külföldi készítmény is, amihez csak hosszas sorbán- állás után juthatunk. A statisztikai adatok tanulmányozása után azonban rá kell jönnünk, hogy városunkra nem ez a jellemző. Egy esztendő alatt személyenként mindössze 2,8 tubus fogkrémet vásároltak. Éncsen ez a szám 0,5 tubus, lakosonként. A fogak karbantartásával, ápolásával foglalkozó fogorvosok szerint ez nagyon kevés! Városi tsrácstagek fopaürái Ma tartja tanácstagi fogadóóráját Szűcs Sándor, párt- alapszervezet, Marx Károly u. 94., 17 órakor. Pénteken tartja fogadóóráját Garami Károly, 1/3. sz. pártalapszervezet, Tízes honvéd a 21. sz., 17 árakor. Fejszámoló hentesek A próbavásárlások tapasztalatai %